Debrecen szívében, a Nagytemplom mellett található egy csodálatos kerámiafal.
A szerteágazó domborműmozaik a cívisváros történelmét idézi meg. A Kálvin tér 1. szám alatti kompozíció az árkádot, valamint az alagsori és az emeleti lépcsőfordulókat díszíti.
Érdemes megállni e nagyszerű alkotásnál! Fotók: © DebreceniKépeslapok
|
A város egykori urainak, a hunyadiaknak a korát idéző udvarház
egyik dekorációjaként, 1988-ban kihelyezett alkotást ugyanaz a
Pázmándi Antal készítette, mint aki az Aranybika előtti szökőkút
Sellő-szobrát és részben magát a csobogót is. A vizes
látványosság 2001 óta működik a főtéren, míg a róla eltávolított
hableányt 2011-ben állították fel Nyíracsádon.
A Nagytemplom balján megbújó kerámiafal nem többszínű, mint a
szökőkút, hanem egységesen enyhe fényű barna. A monumentális
mozaikon felfedezhetők a főutca gyülekezeti helyei, az egykori
Pap-tava, a Református Kollégium, valamint a történelmi városmag
térképe is.
Csokonai József naplója a tógás diákokkal. Fotók: © Debreceni Képeslapok |
Az külön bravúros, hogy a művész 3 D-ben és kinagyítva rekonstruálta Csokonai Vitéz Mihály édesapjának, Józsefnek a naplórészletét a cikornyás, dátumozott kézírásával és a Kollégium tógás diákjait ábrázoló rajzaival együtt.
„A pusztító erő koronájába kap. Felette körülte száraz fákba harap. Eledeléhez nyúl, mely mind hamvába húl. S a száz mázsás harang helyéből meg indul” – ez a részlet is olvasható a kompozíción a krónikából (azaz Bessenyi György művéből, a „Debretzennek siralma”-ból) az 1802-es tűzvészről, mely a belvárost és a mai Nagytemplom elődjét, az András-templomot is megrongálta.
„A pusztító erő koronájába kap. Felette körülte száraz fákba harap. Eledeléhez nyúl, mely mind hamvába húl. S a száz mázsás harang helyéből meg indul” – ez a részlet is olvasható a kompozíción a krónikából (azaz Bessenyi György művéből, a „Debretzennek siralma”-ból) az 1802-es tűzvészről, mely a belvárost és a mai Nagytemplom elődjét, az András-templomot is megrongálta.
Pillantás a műalkotásra a Hatvan utca felől. Fotók: © Debreceni Képeslapok |
A domborműves kerámiafal eléggé eldugott és félhomályos helyen
van. Érdemes lenne tehát ráirányítani a tekintetet –
például mesterséges megvilágítással és figyelemfelhívó
táblákkal –, hogy az érdeklődők alaposabban
megismerhessék ezt az egyébként valóban gyönyörködtető, különleges alkotást. DBKL
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése