Debreceni Képeslapok: Sesztina

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sesztina. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 11., csütörtök

„Jó így csendesen nézni a fákat” – Tóth Árpád költő nagyerdei emlékműve

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó, valamint Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc szobrász és Popper Ferenc budapesti építész közös kompozícióját a Debreceni Hét zárónapján leplezte le az Ady Társaság nevében Ady Lajos. Ekkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is, amit aztán 2013-ban bontottak le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A mai emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sesztina-villa, a barbár módon elásott Sesztina-padok, továbbá a volt vakondszobor közelében lévő emlékművön eredetileg egy szép amfora is állt. Ezt, valamint a domborművet sajnos megrongálták, illetve ellopták, így napjainkban másik dombormű (E. Lakatos Aranka alkotása) van a falon. Immár hiányzik róla a karcsú kehely, s a nem profilból, hanem szemből ábrázolt költőre kalap került. Archív és friss képeinken mindemellett az is látszik, hogy megváltozott a tégla körüli perem, valamint a feliratos fal anyaga is. A megjelenített idézet – egy vessző kivételével – azonban ugyanaz: „Jó így csendesen nézni a fákat, érezni a derűt, mely mindent áthat.” A növényzet pedig immár sokkal dúsabb itt.

Az eredeti emlékmű. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Háttérben a Sesztina-villa. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

2025. június 10., kedd

„Jó így csendesen nézni a fákat” – Tóth Árpád költő nagyerdei emlékműve ma 91 éves

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó, valamint Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A mai emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eredeti emlékmű. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Háttérben a Sesztina-villa. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

2024. november 8., péntek

Kálvin téri alagút, halálkanyar, dohánygyár, Fazék, koripálya... – a Tőletek kapott fotókkal

Az egykori aluljáró. Fotók: © Kovács Zoltán

Debrecen közelmúltjáról és jelenéről ismét sok fotót osztottak meg a közösségünkkel a Kedves Olvasóink. A fenti képek Kovács Zoltánnak köszönhetően az egykori Kálvin téri aluljáró, illetve annak egy részletének mai állapotát tárják elénk, míg a következő képmásolaton az épülő létesítmény látható 1978-ból a halálkanyarnál. Az alábbi fotót Nagy Zoltán mellékelte a hozzászólásához.

Az épülő aluljáró nyílása a halálkanyarban

A következő képpáron a nagyerdei köztemető esti arcában és a Sesztina család síremlékében gyönyörködhetünk. A fotókat Tóth Andrea, valamint Kiss Ágnes készítette és adta.

A köztemető. Fotók: © Tóth Andrea, Kiss Ágnes

A klinikatelep egyik szép parkjáról Kanyó Ferencné csatolt fotót:

Zöldellő park a klinikán. Fotó: © Kanyó Ferencné

A hajdani Debreceni Dohánygyár történetét bemutató cikkünkhöz Roxana Harmat mellékelt képeket az üzemtől kapott nőnapi pohárkészleteiről. Köszönjük ezeket is!

Dohánygyári kerámiák. Fotók: © Roxana Harmat

Írtunk arról is, hogy 2024-ben 151 éves a Fazekas-gimnázium. Vértesi Ferenc hozzászólásában az ő osztályának a tablóját ismerhetjük meg.

A Fazék végzősei 1961-ben

A zeneiskola viszont idén 130 éves, és az intézmény múltjáról Nagy Zoltántól kaptunk olyan képet, amin még egyemeletes az épület.

A még egyemeletes zeneiskola

Szintén Nagy Zoltán osztotta meg velünk az alábbi képeslapmásolatot, amin az egykori Deák utca látható a mai Petőfi tér területén a kamarapalotánál és a még teljes törvényszéki épületegyüttesnél.

A tovatűnt Deák Ferenc utca

S ha már retro, akkor íme Szilágyiné Fintha Judit két friss képfeltöltése, melyeket a 47 éve megnyitott Oláh Gábor utcai műjégpályáról szóló összeállításunkhoz csatolt hozzászólásban. Az ára alapján ez már jóval a megnyitás utáni bérlet, s az is látszik rajta, hogy csak három belépéshez használták.

Régi koribérletek. Fotók: © Szilágyiné Fintha Judit

Gáspár János a hajdani jégkorongcsapatuk fotóját töltötte fel a hozzászólásához:

Az utolsó felvételt Gergely Szekeres Erika csatolta a családi archívumukból, s a képen a Petőfi téri 24 emeletes lakóház építése szerepel. Köszönjük szépen ezt is! Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra biztatjuk, hogy régi és új képeiket, témajavaslatainkat küldjék el nekünk a dkepeslapok@gmail.com címre, vagy töltsék fel a Facebook-oldalunk idővonalára.

A 24 emeletes. Fotó: © Gergely Szekeres Erika

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. június 10., hétfő

„Jó így csendesen nézni a fákat” – ma 90 éve avatták fel Tóth Árpád költő nagyerdei emlékművét

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó becenevű vizes zug és Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Repró, fotó: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc szobrász és Popper Ferenc budapesti építész közös kompozícióját a Debreceni Hét zárónapján leplezte le az Ady Társaság nevében Ady Lajos. Ekkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is, amit aztán 2013-ban bontottak le. Reprodukciók és mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az emlékmű 2024 májusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sesztina-villa, valamint a barbár módon elásott Sesztina-padok, továbbá a volt vakondszobor közelében lévő emlékművön eredetileg egy szép amfóra is állt. Ezt, valamint a domborművet sajnos megrongálták, illetve ellopták, így napjainkban másik dombormű (E. Lakatos Aranka alkotása) van a falon. Immár hiányzik róla a karcsú kehely, viszont a szemből ábrázolt költőre kalap került. Archív és friss képeinken mindemellett az is látszik, hogy megváltozott a tégla körüli perem, valamint a feliratos fal anyaga is. A megjelenített idézet – egy vessző kivételével – azonban ugyanaz: „Jó így csendesen nézni a fákat, érezni a derűt, mely mindent áthat.” A növényzet pedig immár sokkal dúsabb itt.

Az eredeti emlékmű. Repró: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Háttérben a Sesztina-villa. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

2024. április 29., hétfő

100 éves fotók a városról (3.)

A Debrecen régmúltját bemutató képeslapgyűjteményeink közül ebben a fejezetben a Kedves Olvasónk, Vekerdi Károly által feltöltött kincsekből szolgálunk ízelítővel.

Az első kópián a „Hegedűs és Sándor” palota gyönyörködteti a látogatókat. A könyvek és más kiadványok nyomtatásával és kereskedelmével foglalkozó cég székházát 1944-ben robbantották fel a kivonuló németek, a helyére pedig a Centrum Áruház épült. A következő másolaton a Deák utcai nagy zsinagóga, valamint a Royal Szálló pompázik, melyek a mai Petőfi téren álltak.

Az alábbi felvétel perspektívája egy valóságos erdei üdülőhelyként „adja el” a városháza előtti parkot és fasort. A látszat persze erősen illuzórikus, ennek ellenére mindkét szép térelem az 1960-as évek közepéig létezett. (Ez a lap azonban sokkal korábbi.)

A Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán Vekerdi Károly olyan antik kártya másolatát is posztolta, amin még gőzmozdony van a mai Apolló Mozinál, ahol az emeleten bank működött. Az épületsor azóta is létezik, de sajnos már igen vegyes állagú. A képen a szomorú sorsú Steinfeld-ház még az eredeti pompájában tündököl.

Maradunk a villamosközlekedés őskorában, de már a Nagytemplom előtt járunk. Az itt zöldellt parkban alakították ki az 1960-as évek dupla medencés szökőkútját, amit aztán mindenestül meg is szüntettek. Szerencsére azért sok szép virágágyást is hagytak.

A Kossuth térről átpillantunk a Kossuth utcába. A messzi távolban már látszik a Verestemplom tornya, viszont a jobb szélen még nem épült meg a takarékpénztári palota. Itt működött a híres-nevezetes „Kontsek”.

A bemutatandó helyeket már eleink is szívesen fotózták felülről. Az 1913 körüli Kálvin tér panorámájában szembetűnő a középső park, valamint a mai új városháza helyén lévő, alacsony épületsor. Abban laktak a Református Kollégium tanárai.

A Kálvin tér egyébként lentről fotózva is igazán fenséges volt. Az alábbi lapon az 1906-ban emelt Bocskai-szobrot láthatjuk a Reformáció emlékkertjében, aminek a díszkerítését az István Gőzmalom kovácsai készítették, akárcsak a Csokonai Színházét.

A park gyönyörű volt kint is, és nem kevésbé szépséges a Református Főgimnázium épületegyüttese se. Az előtérben megannyi növény és padok, középen pedig Csokonai szobra magasodik az akkori helyén.

A poéta ma is a Kollégiumra és az egykori Uránia Mozgóra szegezi a tekintetét. Azon túl azonban, ugyanabban az irányban a Hatvan utca húzódik, ahol született. Ilyen volt a látképe a püspöki palota, a posta és az Államkincstár előtti időkben, még az 5-ös villamos sínjeivel:

A villamosok akkoriban a főutcának is a szélein jártak, és behálózták a Kossuth teret. A következő relikvián a mai MÁV-székház és környezete pompázik. Az épületben működött a zeneiskola is, amíg nem készült el a sajátja (ami eredetileg egyemeletes volt).

A lenti dokumentum azért is érdekes, mert még kicsik a fák a főutcán, továbbá a hitelbanki palota homlokzatára nem állították fel Lux Alice szobrait. A helyeik azonban már készek, s a tető alatt az épület fő intézményének neve is olvasható.

A XX. század elejének alkotása az orvostudományi egyetem főépülete is, amit még IV. Károly és a neje, Zita avatott fel. A fotón a Tisza-szobornak csak a talapzata látható.

A most következő, lélegzetelállító fotográfián azonban még kivehető a száműzött szobor. Ez is pazar – na de ez a végeláthatatlan, szikrázóan fehér hó egyenesen álomszép!

Maradván a Nagyerdő környékén, íme egy páratlan fotó az ötösfogatunkkal, ami éppen a Sesztina-villánál parádézik. Az épület tulajdonosa, aki megszámlálhatatlanul sokat tett a városért, ebben a házban lett öngyilkos a feleségével az 1944-es szovjet megszálláskor.

Vekerdi Károly a Nagyerdei Strand madártávlati látványáról is megosztott egy másolatot magazinunk olvasóival. A felvételen sorakozó épületek közül ma már csak három áll, de például a fedett uszoda évek óta tönkre van menve.

Mostani fejezetünk végén a Szabadságszobrot mutatjuk be. Tóth András műve a Nagytemplom mögött állt, ám az állítólagos rossz vélemények miatt előbb a városháza udvarára vitték, majd pedig az I. világháborúban ágyút öntöttek belőle... Sorozatunk első összeállítása itt csodálható meg, a második kollekció pedig ezen a linken érhető el. (Folytatjuk.)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok írásait és fotóit, hogy amennyiben nem távolítják el a felületeikről az anyagainkat, az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. március 12., kedd

Az ezredforduló Debrecene 16 csodás retro képen

Debrecen 1990-es évekbeli arcáról bocsátott rendelkezésünkre képeket Lánczi Imre Kedves Olvasónk.

A 30 évvel ezelőtti Szent Anna, valamint Széchenyi utca és Piac utca

A fenti fotókon a 30 évvel ezelőtti Szent Anna, valamint Széchenyi utca és természetesen a Piac utca élete elevenedik meg, köztük az akkori Régi Posta Étterem az egykori cégérével. A következő képpáron a Kistemplom, továbbá a Sesztina-üzlet korabeli miliőjén nosztalgiázhatunk.

A Piac utcai Kistemplom és Sesztina-üzlet az ezredfordulón

Az alábbi muzeális fotókon a Péterfia utcai Serházra, a Széchenyi utcai Könyves Tóth-házra, valamint a Kossuth utcán álló, 2023-ban renovált Kis Orbán-házra is ráismerhetünk.

Szent Anna (?), Péterfia, Széchenyi és Kossuth utcai épületeink az ezredforduló idején

Nem marad ki a sorból a Déri Múzeum, a 2023-ra felújított Csokonai Színház és a szintén megszépített egykori Angol Királynő Szálló, valamint a napjainkban nem működő Régi Vigadó se.

A Déri Múzeum, a Csokonai Színház, az egykori Angol Királynő Szálló és a Régi Vigadó az ezredforduló idején

Tovább görgetve, rácsodálkozhatunk a Szabadság Étteremre és a Szent Anna templomra is. Köszönjük szépen a képeket! Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A Piac utcai Szabadság Étterem és a Szent Anna utcai Szent Anna Templom az ezredfordulón

DBKL

2024. január 25., csütörtök

Elásva az erdőben: Debrecen jótevőinek 120 éves kőpadjai

A debreceni Parkerdő 2013–14-es átépítésének egyik érthetetlen tette, hogy betemették azokat a patinás kőpadokat, amik a sokak által titkos tónak nevezett területen álltak.

A fenti videót 2024. január 25-én készítettük az elásott Sesztina-padokról és a szomszédos titkos tóról.

A területet a 10 évvel ezelőtti átépítésekor MTB-pályának kiáltották ki, és egy életveszélyes fatornyot is felállítottk az út mellett (mögötte a mára szintén eltávolított vakondszobor). A kőpadokat akkor górták le földdel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mohával benőtt, és a bevésések miatt érdekes és titokzatos ülőalkalmatosságok addig senkit nem zavartak, a légynek sem ártottak, és nagy élmény volt felfedezni, kipróbálni őket, olvasgatni a rajtuk megbújó „ősi hieroglifákat”.

Nyul Imre helytörténeti dolgozatából is tudjuk, hogy a szép kőpadok Debrecen egyik jótevőinek, a cívisvárosért nagyon sokat tett Sesztina családnak a síremlékéhez tartoztak eredetileg, és 1905-től a Kossuth utcai temetőben álltak.

Sesztina Jenő a családi hamvakat és a síremléket 1936-ban, a régi temető bezárása miatt szállíttatta át az 1932-ben megnyílt a Debreceni Köztemetőbe.

Most pedig lássuk, miként kerültek a homokkő padok a Parkerdőbe! A múltidézés szerint a régi temető bezárásakor Sesztina Jenő a síremlék négy kőpadját a városnak adományozta, és azokat a családi nyaralójukkal, a Nagyerdei körúti Sesztina-villával szemközti erdőrészen helyezték el a kirándulók szolgálata érdekében. A padok a 2013–14-es átépítésig voltak láthatók és használhatók.

Fenti videónkban a betemetett padok és lelőhelyük, a Parkerdőben rejtőző titkos tó területe tekinthető meg, majd íme, ugyanott a 2023. október 12-i állapot:

Alább pedig döbbenetes fotó az egyik méltatlan sorsra juttatott kompozícióról:

A titkos tó mentén a többi Sesztina-pad helyzete se különb napjainkban. A legtöbb arra járó fittyet és egyebet hány rájuk, átgyalogolnak rajtuk, és otthagyják a szemeteiket a hajdani síremlékkellékeknél.

A Sesztina-síremlék padjait is rejtő titkos tó parkerdei elhelyezkedését bejelöltük a Google térképén

Egy szó, mint száz: ez az állapot tiszteletlenség a családdal szemben és a köz javára adományozott, immár csaknem 120 éves padjaikkal szemben is. De ha névtelen padokról lenne szó, akkor is szégyen lenne így bánni velük... Jobbítatni azonban még most se késő!

A padokat ki kell emelni, restaurálni kell és áthelyezni pl. a szemközti Sesztina-villába! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

DBKL

Ez is egy lesajnált darabja az egykori Sesztina-síremléknek a Parkerdőben, 2023 júniusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Keresés ebben a blogban

2026. június 11., csütörtök

2025. június 10., kedd

2024. november 8., péntek

2024. június 10., hétfő

2024. április 29., hétfő

2024. március 12., kedd

2024. január 25., csütörtök