Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem új létesítményét, a Kémia Intézet épületegyüttesét ma 55 esztendeje, 1969. szeptember 17-én adták át. A neobarokk főépület mögé felhúzott modern stílusú tömböket Mikolás Tibor tervezte, s ma is megosztják a közvéleményt.
A főépület felől, 1975-ben. Fotó: Fortepan / Ladinek Viktor
Összeállításunk első fotóját Vencsellei István készítette, és az Új Debrecen született című albumban jelent meg. Íme az építés:
A fotót Kedves Olvasónknak, Szabó Tibornak köszönjük!
Itt ma többek között az Alkalmazott Kémiai Tanszék, a Fizikai Kémiai Tanszék, a Szerves Kémiai Tanszék, valamint a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék működik. További külső-belső képek az oktatási intézményről ebben az összeállításunkban láthatók.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy
amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecenben a kultúra, a kikapcsolódás, a
tanulás és a tartalmas együttlétnek is igazi, megfizethető
otthona volt ez a nagyszerű intézmény. A Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központot és Ifjúsági Házat 2003 július végén kezdték bontani, s a helyére épített Kölcsey Központ (az új létesítményegyüttes egyik eleme) 2006. február 24-én nyílt meg.
1978 november – 2003 július. Fotó: Csobaji Előd
Csupán 25 évig
állhatott, de a sorsát nem az pecsételte meg, hogy
életveszélyessé vált volna az épülete.
Az 1986-os kórusverseny. Küldte: Barbócz Erzsébet
A Mikolás Tibor(1924–2014) által tervezett Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház szürke „erődítményének” építése 1978-ban fejeződött be, és november 5-én adták át. Az intézmény első igazgatója dr. Gyarmati Kálmán volt.
Berki Viola nagyméretű, Tempefői című mozaikja
A fenti képen látható mozaikfal története ebben az összeállításunkban ismerhető meg, aztán pedig íme egy múltidéző galériánk a hajdani létesítményről:
A névadó költő szobra akkor még a Bethlen utcai lépcsőn
állt, s iménti szavaimból következően ez az épület szerintem
se tartozott a szép épületeink közé.
A Kölcsey látképe. Fotó: Fortepan / Faragó György, 1979
A Kölcseyben zajlott munka
és pezsgő élet azonban ennek ellenére is mindenképpen
felejthetetlenné és kimagaslóvá tette.
Balra a mozi / bábszínház, jobbra az információ
Nyílt titok ugyanakkor, hogy a tervező a
Kölcseyre látott a lakásából, így 2003-ban azt is
végignézhette, ahogyan lerombolják a művét. A galéria a képre kattintva is megnyitható.
A névadó költő szobra. Fotó: Csobaji Előd
A nyitónapon bárki töviről-hegyire
bebarangolhatta a Ház legapróbb zugát is.
Kölcsey Ferenc szobra. Fotó: Fortepan / Faragó György
De aztán is bármikor
be lehetett menni, nem voltak teljesen zárt körű rendezvények, és
ha csak lepihenni akartunk, akkor is szabad volt az út.
A művközpont építése. Fotó: Városházi Archívum
A parkoló
fölötti, jellegzetes híd végén bent jobbról volt a porta,
ahonnan a táncterembe vagy a szemközti hallba is lejuthatott a látogató. Félúton, bal oldalon nyílt a kamaramozi (a Művész),
ami később a Vojtina Bábszínházzal is osztozott a helyiségen. (A bábosok a volt Uránia Mozgó palotájában játszanak az ezredforduló óta.)
Az egykori bábszínház és művész mozi
Lent pedig hírlapolvasó is volt, ahol díjtalanul lehetett
tájékozódni a világ dolgairól.
A Lenin-szobor. Fotó: Csobaji Előd
A központi csarnokban kővázas
bőrkanapék szolgálták a kényelmet. A Kölcsey tele volt különféle
rendezvény- és próbatermekkel is, és ennek köszönhetően a
csillagászoktól a népi táncosokon át a rockzenekarokig otthonra
lelhettek a közösségek – úgy, hogy tároló- és
fellépőhelyet is nyertek ezáltal.
Panoráma a Mester utcai 10 emeletesből
A komplexum egyik fő szentélye
a színházterem volt, ahol a teátrumi műsorok mellett koncertek
és talk show-k is mentek. Anno a fiatal Friderikusz Sándor itt lett
igazán híres, és mellette megannyi szuper dzsesszfesztiváli és
folklór buli is volt ott! Karácsonykor az épület és a parkoló adott otthont az Aranycsengő vásárnak.
A Perényi utca felől. Fotó: Csobaji Előd
A Kölcsey rendelkezett étteremmel,
szabad ég alatti mini amfiteátrummal, valamint a Perényi utca
felől kis pódiummal és szökőkutas medencével is. Nyaranta a
Lenin-szobor előtti parkolóban állították föl a hatalmas
sátrat, amiben a virágkarneváli sörfesztivál zajlott. A Kölcsey adott helyett a Debreceni Jazz Napok sok programjának is.
Meg persze
turkálós programok is voltak, amelyek miatt sok kritika érte a
Kölcseyt – eltakarítani a föld színéről mégsem emiatt
kellett. A 2003-as bontás megkezdése előtt még volt egy tervpályázat azért, hogy szállodai és konferenciarésszel
egészítsék ki, és szabják át némiképp az eredeti tömböt.
A parkoló. Fotó: Csobaji Előd
Ezen a pályázaton Mikolás Tibor is részt vett
(később meg is mutatta nekem a művét), de a város vezetői
végül úgy döntöttek, hogy teljesen új művházat, illetve
konferencia-központot építtetnek.
Az egykori színházterem. (Helytörténeti Fotótár)
A 2003 július végén elkezdett ledózerolást sokan
fényképezték, azonban dr. Nagy Attila egy sokkoló képeslapot is
megjelentetett róla.
Az új létesítmény 2006-ban nyílt meg, s
ehhez kapcsolódott aztán a hotel és a végül kortárs művészeti
múzeumként „hasznosított” másik szárny. Az általuk közrefogott
területet is leműkövezték, és azóta ez a – zajos gördeszkások,
BMX-esek által koptatott – tér viseli Baltazár Dezső püspök
nevét.
A 2003 nyarán kezdett bontás. Fotók: dr. Nagy Attila / Uropath
A Kölcsey-ház. Fotó: Fortepan / Fóris–Vastagh-hagyaték, 1936
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Berki Viola mozaikja (részlet) a színházat díszítette
Debrecenben 1961. január 15-én nyílt meg a Toronyház Bisztró a Vörös Hadsereg útja és a formálódó új Petőfi tér sarkán, a Killer-ház mellett. A Mikolás Tibor által tervezett épület akkor még hatemeletes volt. A kép jobb oldalán egy modern stílusú ház látható, amit meglepő módon lebontottak a Holló János utcai hatalmas emeletes ház érdekében. Utóbb annak a magasságához igazították a tetejét a Toronyház Bisztró épületének, ami azóta már hétemeletes. Nyitókép: Fortepan / Szánthó Zoltán, 1966
Az átadás híre a HB Naplóban
A helyi sajtóben tett kutatásunk eredményeként azt is felidézzük, hogy a tulajdonos társaság 1989-ben a belföldi turizmus növelése érdekében Debrecenben gyorsétkeztető hálózatot létesített, s ennek első üzlete lett Cívis Grill néven a Toronyház bisztró. Később a vendéglő egy ma is aktív és ismert magánszemélyhez került, aki ott alakította ki a Lordok Házát. Napjainkban üzlet és presszó működik a bisztró helyiségeiben, az épületet pedig jó ideje tatarozzák.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A lakásokat is magában foglaló, ötemeletes helyet a többség Centrum Áruházként ismeri. Ezt a nevet 1968-ban vette fel a debreceni cég is, amikor megalakult az országos Centrum Áruház Vállalat. A létesítmény építésének, átadásának és működésének történetét ebben a cikkben elevenítettük fel sok régi külső-belső képpel, s megtudható az is, hogy korábban mik voltak a területen.
A méteráruosztály. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968
Az üzlethelyiségek a közelmúltban évekig üresen álltak, 2025 eleje óta azonban végre ismét élet van a falak között. Erről az alábbi híradásunkban számoltunk be.
Korzózók a Centrumnál. Fotó: Helytörténeti Fotótár, 1973
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A debreceni Nagyerdőnél 44 éven át két vigadóépület állt: az 1826-ban megnyílt Régi Vigadó, valamint az 1970. május 9-én átadott Új. Nyitókép: Pathó Sándor, 1977
Esti fényárban, 1977. Fotó: Csobaji Előd
Ma már csak egy létezik – az öregebb túlélte az ifjat. 2014 óta az Újvigadó és a csónakázó-tó helyén mélygarázs és a ráépített szökőkutas-ködszínházas medence van.
Döbbenetes módon, 1970-ben nem mellékesen még tervben volt a Régi Vigadó lebontása is, mégpedig a „rossz állapota” miatt (lásd lentebb, a második cikkmásolatban).
Az 1970. május 1-re tervezett átadás. Fotó: HBN
A „vendéglátó kombinátot” Mikolás Tibor és a Debreceni Tervező Vállalat tervezte, és a Hajdú-Bihar Megyei Állami Építőipari Vállalat építette meg 14 millió forintért. Mint a fenti cikkben olvasható, eredetileg május elsejére tervezték a létesítmény átadását, ami végül 8 nappal tolódott.
Az épületegyüttesben 600 adagos konyhát, ezer ülőhelyet alakítottak ki. A földszinten étterem, különterem, büfé, szociális, gazdasági helyiségek voltak, míg az emeleten presszó, fedett és nyitott terasz. A földszinten cigányzenekar, az emeleten pedig tánczenekar szórakoztatta a vendégeket.
A HBN 1970. május 9-i cikke
Az egyszerre több mint 1200 szórakozni vágyó vendég befogadására alkalmas Újvigadóhoz harmadosztályú önkiszolgáló helyiség is csatlakozott. Az étterem és a presszó akkoriban hétköznap 10-től 24 óráig tartott nyitva, hétvégén pedig 4 óráig.
Repró: Méliusz Központ
A szomszédos tavon facsónakok, majd bádogladikok, végül vízibiciklik is szolgálták a ringatózni vágyókat. A partra épült Újvigadó vendégei a közeli stadionban, Békás-tónál és vidámparkban is kiválóan szórakozhattak, töltekezhettek élményekkel.
A Kiri-Giri. Fotó: Hapák József / Balázs és Tsa Bt.
Az Újvigadó és a csónakázó-tó sorsa 2013-ban pecsételődött meg végleg: az új – 20 ezer nézőt befogadó – stadion megépítése miatt mindkettőt lebontották. A helyükön 2014 óta park, mélygarázs (200 férőhellyel), valamint szökőkutas vízi ködszínház van.
Az emeleten. (Helytörténeti Fotótár, 1975)
A beruházáskor még azt hallhattuk-olvashattuk, hogy a Békás-tavon lesz az új csónakázási lehetőség, de ez eddig nem valósult meg.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecenben az Újkerti lakótelepen 1980. augusztus 15-én adták át a Lublin Éttermet, akárcsak a szomszédos háztartási, papír-játék, ruházati boltokat, valamint férfi-női fodrászatot. A Lehel és a Jerikó utca közötti területen ekkor még nem állt itt a híres óratorony.
Borbély Miklós, a Debrecen városi Tanács elnökhelyettese az ünnepségen elmondta: az ezer négyzetméteres, III. osztályú, önkiszolgáló Lublin étterem, a II. osztályú eszpresszó, a 200 négyzetméteres háztartási bolt, a 140 négyzetméteres papír- és játékbolt, valamint a csaknem 200 négyzetméteres ruházati bolt és a fodrászat az ugyanebben az üzletházban később átadandó Patyolat-szalonnal és a már működő újkerti ABC-vel Debrecen legnagyobb, mintegy 3000 négyzetméteres üzletegyüttese lesz. A Lublin Éttermet Mikolás Tibor tervezte, és később, az 1990-es évektől éjszakai bár (a Coco-Berlo), majd a Flamingo Disco is működött itt, napjainkban pedig szolárium.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
