Debrecenben a kultúra, a kikapcsolódás, a
tanulás és a tartalmas együttlétnek is igazi, megfizethető
otthona volt ez a nagyszerű intézmény. A Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központot és Ifjúsági Házat 2003 július végén kezdték bontani, s a helyére épített Kölcsey Központ (az új létesítményegyüttes egyik eleme) 2006. február 24-én nyílt meg.
1978 november – 2003 július. Fotó: Csobaji Előd
Csupán 25 évig
állhatott, de a sorsát nem az pecsételte meg, hogy
életveszélyessé vált volna az épülete.
Az 1986-os kórusverseny. Küldte: Barbócz Erzsébet
A Mikolás Tibor(1924–2014) által tervezett Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház szürke „erődítményének” építése 1978-ban fejeződött be, és november 5-én adták át. Az intézmény első igazgatója dr. Gyarmati Kálmán volt.
Berki Viola nagyméretű, Tempefői című mozaikja
A fenti képen látható mozaikfal története ebben az összeállításunkban ismerhető meg, aztán pedig íme egy múltidéző galériánk a hajdani létesítményről:
A névadó költő szobra akkor még a Bethlen utcai lépcsőn
állt, s iménti szavaimból következően ez az épület szerintem
se tartozott a szép épületeink közé.
A Kölcsey látképe. Fotó: Fortepan / Faragó György, 1979
A Kölcseyben zajlott munka
és pezsgő élet azonban ennek ellenére is mindenképpen
felejthetetlenné és kimagaslóvá tette.
Balra a mozi / bábszínház, jobbra az információ
Nyílt titok ugyanakkor, hogy a tervező a
Kölcseyre látott a lakásából, így 2003-ban azt is
végignézhette, ahogyan lerombolják a művét. A galéria a képre kattintva is megnyitható.
A névadó költő szobra. Fotó: Csobaji Előd
A nyitónapon bárki töviről-hegyire
bebarangolhatta a Ház legapróbb zugát is.
Kölcsey Ferenc szobra. Fotó: Fortepan / Faragó György
De aztán is bármikor
be lehetett menni, nem voltak teljesen zárt körű rendezvények, és
ha csak lepihenni akartunk, akkor is szabad volt az út.
A művközpont építése. Fotó: Városházi Archívum
A parkoló
fölötti, jellegzetes híd végén bent jobbról volt a porta,
ahonnan a táncterembe vagy a szemközti hallba is lejuthatott a látogató. Félúton, bal oldalon nyílt a kamaramozi (a Művész),
ami később a Vojtina Bábszínházzal is osztozott a helyiségen. (A bábosok a volt Uránia Mozgó palotájában játszanak az ezredforduló óta.)
Az egykori bábszínház és művész mozi
Lent pedig hírlapolvasó is volt, ahol díjtalanul lehetett
tájékozódni a világ dolgairól.
A Lenin-szobor. Fotó: Csobaji Előd
A központi csarnokban kővázas
bőrkanapék szolgálták a kényelmet. A Kölcsey tele volt különféle
rendezvény- és próbatermekkel is, és ennek köszönhetően a
csillagászoktól a népi táncosokon át a rockzenekarokig otthonra
lelhettek a közösségek – úgy, hogy tároló- és
fellépőhelyet is nyertek ezáltal.
Panoráma a Mester utcai 10 emeletesből
A komplexum egyik fő szentélye
a színházterem volt, ahol a teátrumi műsorok mellett koncertek
és talk show-k is mentek. Anno a fiatal Friderikusz Sándor itt lett
igazán híres, és mellette megannyi szuper dzsesszfesztiváli és
folklór buli is volt ott! Karácsonykor az épület és a parkoló adott otthont az Aranycsengő vásárnak.
A Perényi utca felől. Fotó: Csobaji Előd
A Kölcsey rendelkezett étteremmel,
szabad ég alatti mini amfiteátrummal, valamint a Perényi utca
felől kis pódiummal és szökőkutas medencével is. Nyaranta a
Lenin-szobor előtti parkolóban állították föl a hatalmas
sátrat, amiben a virágkarneváli sörfesztivál zajlott. Mindemellett a Kölcsey-művközpont adott helyett a Debreceni Jazz Napok sok programjának is.
Meg persze
turkálós programok is voltak, amelyek miatt sok kritika érte a
Kölcseyt – eltakarítani a föld színéről mégsem emiatt
kellett. A 2003-as bontás megkezdése előtt még volt egy tervpályázat azért, hogy szállodai és konferenciarésszel
egészítsék ki, és szabják át némiképp az eredeti tömböt.
A parkoló. Fotó: Csobaji Előd
Ezen a pályázaton Mikolás Tibor is részt vett
(később meg is mutatta nekem a művét), de a város vezetői
végül úgy döntöttek, hogy teljesen új művházat, illetve
konferencia-központot építtetnek.
Az egykori színházterem. (Helytörténeti Fotótár)
A 2003 július végén elkezdett ledózerolást sokan
fényképezték, azonban dr. Nagy Attila egy sokkoló képeslapot is
megjelentetett róla.
Az új létesítmény 2006-ban nyílt meg, s
ehhez kapcsolódott aztán a hotel és a végül kortárs művészeti
múzeumként „hasznosított” másik szárny. Az általuk közrefogott
területet is leműkövezték, és azóta ez a – zajos gördeszkások,
BMX-esek által koptatott – tér viseli Baltazár Dezső püspök
nevét.
A 2003 nyarán kezdett bontás. Fotók: dr. Nagy Attila / Uropath
A Kölcsey-ház. Fotó: Fortepan / Fóris–Vastagh-hagyaték, 1936
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Berki Viola mozaikja (részlet) a színházat díszítette
Debrecenben 1960. augusztus 28-án tudósított a helyi sajtó arról, hogy elkészült a Vörös Hadsereg útja és a Petőfi tér sarkán az új hatemeletes lakóház. A Mikolás Tibor által tervezett épület főutcai homlokzatára egy nagy méretű, fekvő formájú szobrot is el akartak helyezni, de végül erre nem találtak tartós megoldást, és Kerényi Jenő művét más településen állították fel.
Ez a ház állt itt korábban
A toronyháznak is nevezett épület helyén az alábbi palota pompázott, míg meg nem semmisült 1944-ben a szemközti Royal Hotellel és sok más ingatlannal (meg sajnos az emberi áldozatokkal) együtt. A sarki modern házat később hétemeletesre magasították, amikor felépítették mellette a Holló János utcai nagy beton lakóházat. Azt megelőzően pedig lebontották az ottani (nem túl réginek tűnő) kisebb házat.
Aztán, 1961. január 15-én itt nyílt meg a Toronyház Bisztró is. A legújabb fejlemény pedig a környékről az, hogy immár végre befejeződött a toronyház renoválása is. A sokáig ponyva alatt rejtőző épületnek megőrizték az eredeti szín- és formavilágát. Ezt örökítettük meg 2026. október 13-án reggel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem új létesítményét, a Kémia Intézet épületegyüttesét ma 55 esztendeje, 1969. szeptember 17-én adták át. A neobarokk főépület mögé felhúzott modern stílusú tömböket Mikolás Tibor tervezte, s ma is megosztják a közvéleményt.
A főépület felől, 1975-ben. Fotó: Fortepan / Ladinek Viktor
Összeállításunk első fotóját Vencsellei István készítette, és az Új Debrecen született című albumban jelent meg. Íme az építés:
A fotót Kedves Olvasónknak, Szabó Tibornak köszönjük!
Itt ma többek között az Alkalmazott Kémiai Tanszék, a Fizikai Kémiai Tanszék, a Szerves Kémiai Tanszék, valamint a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék működik. További külső-belső képek az oktatási intézményről ebben az összeállításunkban láthatók.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy
amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecenben 1961. január 15-én nyílt meg a Toronyház Bisztró a Vörös Hadsereg útja és a formálódó új Petőfi tér sarkán, a Killer-ház mellett. A Mikolás Tibor által tervezett épület akkor még hatemeletes volt. A kép jobb oldalán egy modern stílusú ház látható, amit meglepő módon lebontottak a Holló János utcai hatalmas emeletes ház érdekében. Utóbb annak a magasságához igazították a tetejét a Toronyház Bisztró épületének, ami azóta már hétemeletes. Nyitókép: Fortepan / Szánthó Zoltán, 1966
Az átadás híre a HB Naplóban
A helyi sajtóben tett kutatásunk eredményeként azt is felidézzük, hogy a tulajdonos társaság 1989-ben a belföldi turizmus növelése érdekében Debrecenben gyorsétkeztető hálózatot létesített, s ennek első üzlete lett Cívis Grill néven a Toronyház bisztró. Később a vendéglő egy ma is aktív és ismert magánszemélyhez került, aki ott alakította ki a Lordok Házát. Napjainkban üzlet és presszó működik a bisztró helyiségeiben, az épületet pedig jó ideje tatarozzák.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A lakásokat is magában foglaló, ötemeletes helyet a többség Centrum Áruházként ismeri. Ezt a nevet 1968-ban vette fel a debreceni cég is, amikor megalakult az országos Centrum Áruház Vállalat. A létesítmény építésének, átadásának és működésének történetét ebben a cikkben elevenítettük fel sok régi külső-belső képpel, s megtudható az is, hogy korábban mik voltak a területen.
A méteráruosztály. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1968
Az üzlethelyiségek a közelmúltban évekig üresen álltak, 2025 eleje óta azonban végre ismét élet van a falak között. Erről az alábbi híradásunkban számoltunk be.
Korzózók a Centrumnál. Fotó: Helytörténeti Fotótár, 1973
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A debreceni Nagyerdőnél 44 éven át két vigadóépület állt: az 1826-ban megnyílt Régi Vigadó, valamint az 1970. május 9-én átadott Új. Nyitókép: Pathó Sándor, 1977
Esti fényárban, 1977. Fotó: Csobaji Előd
Ma már csak egy létezik – az öregebb túlélte az ifjat. 2014 óta az Újvigadó és a csónakázó-tó helyén mélygarázs és a ráépített szökőkutas-ködszínházas medence van.
Döbbenetes módon, 1970-ben nem mellékesen még tervben volt a Régi Vigadó lebontása is, mégpedig a „rossz állapota” miatt (lásd lentebb, a második cikkmásolatban).
Az 1970. május 1-re tervezett átadás. Fotó: HBN
A „vendéglátó kombinátot” Mikolás Tibor és a Debreceni Tervező Vállalat tervezte, és a Hajdú-Bihar Megyei Állami Építőipari Vállalat építette meg 14 millió forintért. Mint a fenti cikkben olvasható, eredetileg május elsejére tervezték a létesítmény átadását, ami végül 8 nappal tolódott.
Az épületegyüttesben 600 adagos konyhát, ezer ülőhelyet alakítottak ki. A földszinten étterem, különterem, büfé, szociális, gazdasági helyiségek voltak, míg az emeleten presszó, fedett és nyitott terasz. A földszinten cigányzenekar, az emeleten pedig tánczenekar szórakoztatta a vendégeket.
A HBN 1970. május 9-i cikke
Az egyszerre több mint 1200 szórakozni vágyó vendég befogadására alkalmas Újvigadóhoz harmadosztályú önkiszolgáló helyiség is csatlakozott. Az étterem és a presszó akkoriban hétköznap 10-től 24 óráig tartott nyitva, hétvégén pedig 4 óráig.
Repró: Méliusz Központ
A szomszédos tavon facsónakok, majd bádogladikok, végül vízibiciklik is szolgálták a ringatózni vágyókat. A partra épült Újvigadó vendégei a közeli stadionban, Békás-tónál és vidámparkban is kiválóan szórakozhattak, töltekezhettek élményekkel.
A Kiri-Giri. Fotó: Hapák József / Balázs és Tsa Bt.
Az Újvigadó és a csónakázó-tó sorsa 2013-ban pecsételődött meg végleg: az új – 20 ezer nézőt befogadó – stadion megépítése miatt mindkettőt lebontották. A helyükön 2014 óta park, mélygarázs (200 férőhellyel), valamint szökőkutas vízi ködszínház van.
Az emeleten. (Helytörténeti Fotótár, 1975)
A beruházáskor még azt hallhattuk-olvashattuk, hogy a Békás-tavon lesz az új csónakázási lehetőség, de ez eddig nem valósult meg.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
