Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kultúra. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kultúra. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 25., péntek

A „Kallós 100” emlékkiállítás a Partium Házban

Debrecenben Kallós Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából a Kallós 100 című emlékkiállítás tiszteleg a Partium Házban a legendás néprajzkutató és népzenegyűjtő életműve előtt. Kallós Zoltán kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a XX. századi magyar folklórkutatás egyik legnagyobb alakja volt. Bartók Béla és Kodály Zoltán szellemi örököseként több mint tizenötezer népzenei gyűjtéssel, valamint páratlan néprajzi hagyatékkal gazdagította a magyar kultúrát. Erdély és Moldva népi hagyományainak megőrzése és továbbadása egész életének küldetésévé vált. A debreceni kiállítás a Magyar Művészeti Akadémia Debreceni Regionális Műhelye, a Kallós Zoltán Alapítvány, a Partium Ház és a Debreceni Tisza István Tudományos Társaság együttműködésében valósul meg. A nagyszabású megnyitó ünnepség 2026. szeptember 29-én 17 órakor kezdődik, s a tárlat megtekinthető október 30-ig hétköznapokon 9 és 17 óra között a Partium Házban, a Piac utca 81. szám alatt.


Kocsis Csaba sajtóreferens tájékoztatása szerint a tárlat 15 nagyméretű tablón mutatja be Kallós Zoltán életútját, tudományos és közösségépítő munkásságát, valamint a Kallós Zoltán Alapítvány ma is élő értékmentő tevékenységét. A látogatók nemcsak egy kivételes életművel ismerkedhetnek meg, hanem betekintést nyerhetnek abba a szellemi örökségbe is, amely generációk számára jelent iránytűt a magyar népi kultúra megőrzésében. A kiállítást Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Magyar Művészeti Akadémia Erdélyi Bizottságának társelnöke, az MMA rendes tagja, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke nyitja meg. Köszöntőt mond Kiss János, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, dr. Puskás István, Debrecen alpolgármestere, valamint Vetró Mihály, a Magyar Művészeti Akadémia Debreceni Regionális Műhelyének elnöke. Kallós Zoltán gyakran idézett gondolata ma is időszerű: „Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk.” A tablókiállítás arra emlékeztet, hogy a hagyomány nem a múlt emléke, hanem élő örökség, amelyet minden nemzedéknek tovább kell adnia. Ennek a gondolatnak a jegyében Kallós Zoltán eredeti gyűjtéseiből Hercz Vilmos, az MMA népművészeti ösztöndíjasa szerkesztett emlékműsort, amelyben Bárdosi Ildikó népdalénekes, a Debreceni Népi Együttes, a Forgórózsa Táncegyüttes, a Főnix Néptáncegyüttes és a Hortobágy Néptáncegyüttes néptáncosai, Molnár Miklós prímás és a Homály Banda népzenészei szerepelnek.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 5., szombat

A Debreceni Jazz Napok

A Debrecen nevét viselő jazz napok egy 1972. november 23-án megrendezett estből nőtte ki magát, amelyen az Apostol, Ifj. Balogh Gyula triója, valamint a Debreceni Jazz Quartett és Kovács Gyula együttese adott koncertet az Aranybika Szálloda Bartók Termében. A rendezők akkor még nem tudták (vagy nem hirdették), hogy lesz folytatás, így ez a program egyszerinek tűnt. Aztán mégis az a döntés született, hogy a következő évben is legyen ilyen dzsembori, de már kétnapos! Ennek köszönhetően 1973. szeptember 16-án és 17-én már kilenc formáció mutatkozhatott be, köztük a német Allotria Jazz Band, a csehszlovák Usty combo, valamint a finnországi Vesala–Aaltonen kvartett. Hazánkat ekkor a Csík–Pege–Kőszegi trió, a Debreceni Jazz Quartett, az Interbrass együttes, a Molnár Dixieland Band, a Rákfogó és a Tomsits kvartett képviselte.

Jan Garbarek többször fellépett. Fotó: Wikipédia

A következő években, évtizedekben koncerthelyszín volt a rendező-házigazda Kölcsey-művközpont, valamint a városi sportcsarnok, ezek mellett a szabadtéri színpad, később pedig az egykori ifjúsági park is. A hagyomány az volt, hogy az adott fesztivál mindig vasárnap délelőtt ért véget a Kölcsey parkjában, ahol a Benkó adott ingyenes matinékoncertet egészen elképesztő óriási közönség előtt. A cívisváros olyankor egyébként is tele volt a világ minden tájáról érkezett, jellegzetes ruházatú, laza viselkedésű rajongókkal, akik közül sokan hálózsákkal jöttek, és nagyerdei, sőt belvárosi parkok padjain aludtak. A szocialista idők szigorában ez fantasztikus világnak számított! A jazz napok az 1980-as években élte a lélegzetelállító legnagyobb fénykorát, s olyan világsztárok adtak koncertet Debrecenben, mint Michael Brecker, Jan Garbarek, az Oregon, Aki Takase, Zbigniew Namysłowski, Randy Brecker, Rainer Brüninghaus, Nana Vasconselos, Egberto Gismonti, Paul Motian, Jiří Stivín, Larry Coriell, Philadelphia Jerry Rick, a Shankar–Garbarek, Joe Zawinul, Bireli Lagrene, a James Blood Ulmer trio, Chet Baker, Elvin Jones, John Jackson. Felejthetetlenek a hajnalig tartó jam session-bulik is, amelyeknek hagyományosan a telt házas sportcsarnok adott otthont a fogyatkozni nem akaró jazzrajongók előtt.

Képforrás: a zenekar honlapja

A magyar formációk között Debrecent mások mellett a Debreceni Jazz Együttes, a Panta Rhei, a Debreceni Ütőhangszeres Együttes, a ma is aktív Debreceni Dixieland Jazz Band, továbbá a Camera 06 és a Royal Court Bues Band is képviselte. A fesztivál napjainkban is létezik; az utóbbi években Debreceni Bor- és Jazznapok a neve, s a nyaranta a több napos eseménynek a Békás-tó környéke a helyszíne. Korábban egyébként ősszel és tavasszal is zajlottak a jazz napok, és bizony nem is volt baj, hogy még kellemes időben lehetett élvezni a kiváló muzsikákat.

A Royal Court Blues Band

Részlet Endes Mihály 2001-es könyvéből

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 26., szerda

Új Borbély Szilárd-kötet a 7. Térey Könyvünnepen, s jön Grecsó Krisztián, Bazsányi Sándor, Bocskor Bíborka is

Debrecen városának támogatásával a Méliusz Juhász Péter Könyvtár immáron a hetedik Térey Könyvünnepet rendezi meg 2026. szeptember 14. és 18. között több helyszínen, párbeszédbe lépve a városban született Térey János író, költő, műfordító munkásságával.

Térey János. Képforrás: Méliusz-könyvtár

A 2026-os Könyvünnep középpontjában Térey 20 éve megjelent, a lírikusi életmű csúcspontjaként számontartott Ultra című kötete szerepel. A 2006-ban publikált – a költő Debrecen-tapasztalatát is több műben megidéző – kötet versei a történelmi, kulturális és városi tapasztalat összekapcsolásával teremtenek sajátos, nagy ívű lírai világot, miközben klasszikus formákat és retorikai hagyományokat szólaltatnak meg korszerű nyelven. A kötet jelentős újítása a pátosz és az emelkedett beszédmód tudatos újraértelmezése. Az Ultra recepciója egyaránt méltatta a versválogatás nyelvi gazdagságát, kompozíciós fegyelmét és kulturális rétegzettségét. A kötetről mini konferenciát rendeznek, a Térey Könyvsarokban pedig kiállítással elevenítik meg. 2026-ban a Térey-emlékbeszédet Bazsányi Sándor irodalomtörténész mondja, s az ünnepségen Bocskor Bíborka előadóművész, énekes is közreműködik.

A Kétmalom utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Könyvünnep további fontos célja, hogy évről évre a debreceni irodalmi hagyományokra is ráirányítsa a polgárok figyelmét. Ezúttal a 80. születésnapját ünneplő Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténészt köszöntik, valamint megemlékeznek a 15 éve elhunyt Tóth Endre költőről és leányáról, a szintén poéta Tóth Éváról, míg verskoncert idézi fel a nagyváradi szomszéd, Kinde Annamária alakját. A program részeként bemutatkozik a friss Térey-díjas Pál Dániel Levente, valamint két irodalmi nagyság, nevezetesen Grecsó Krisztián József Attila-díjas író és Fekete Vince Babérkoszorú-díjas költő. Igazi kuriózum lesz Borbély Szilárd összegyűjtött esszékötetének, az Egy növény emlékezetének debreceni debütációja is. A Könyvünnep időpontja tehát: 2026. szeptember 14–18., helyszíne a Méliusz Juhász Péter Könyvtár, a Déri Múzeum, Debreceni Egyetem, a Térey Könyvsarok, valamint a Térey-szülőház. A program megvalósítását a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő NKA Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma is támogatja. Íme végül a teljes a 7. Térey Könyvünnep teljes programkínálata:

Nagyításért kattints a képre!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 16., vasárnap

Az első Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny


Debrecen az első Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt Gulyás György versenyigazgató vezetésével 1961. augusztus 15-től, kedd délutántól rendezte meg 11 nemzet 14 külföldi énekkara szereplésével. Száz magyar kórus közül jelölték ki a nemzetközi versenyen részt vevő 29 együttest. Szombaton Debrecenbe érkezett még további 27 énekkar az ország más vidékeiről, amelyek a válogatáson kijelölt énekkarokon kívül legjobban szerepeltek. Így szombat és vasárnap összesen 70 énekkar volt Debrecenben. Fotók: Hajdú-bihari Napló


A HB Napló augusztus 16-i és további beszámolói szerint kedden délután százak és százak sereglettek össze Debrecen lakosai közül az Aranybika előtti téren, hogy tanúi legyenek 2000 dalos színpompás felvonulásának. A zászlódíszbe öltözött hatalmas téren fegyelmezett sorokban vonultak fel a Debrecenbe érkezett külföldi és hazai kórusok, hogy együttes éneklésükkel kifejezésre juttassák a kórusfesztivál eszméjét, a népek közötti barátságot. A seregszemle első mozzanataként a Munkásőrség Központi Kórusa dallal köszöntötte a kórusokat és Debrecen lakosait. Felejthetetlen élményt nyújtott a 2000 dalos ajkáról felcsendülő ének.


Este 6-tól a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskolában hivatalosan is megnyitották a kórusversenyt. Az ünnepségen Jávor Nándor, a Debrecen Városi Tanács V. B. elnöke hangsúlyozta: – Büszke öröm tölt el bennünket, hogy a nemzetközi kulturális seregszemle a mi városunkban kerül megrendezésre akkor, amikor hazánk zenekultúrája, zeneművészete két kiemelkedő alakja, Liszt Ferenc és Bartók Béla születésének 150., illetve 80. évfordulóját ünnepli az ország. A városunkba jött szovjet, angol, francia, olasz, bolgár, csehszlovák és német együttesek tagjai hitet tesznek majd arról, hogy mennyire értették meg Bartók Béla géniuszát, szellemét, muzsikáját, aki egész életében a népek közötti megbékélés eszméjét hirdette – fogalmazott.


A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny megnyitójának különösen nagy, impozáns eseménye volt az Aranybika dísztermében megtartott díszhangverseny: a debreceni Kodály Kórus – amely mint vendéglátó, nem vett részt a versenyben – hangversenyt adott a hazai és külföldi részvevők üdvözlésére. Az egy hetes verseny végén minden kategóriában 3 díjat adtak ki. Az I. díj nemzetközi trófea, diploma és 12 000 forint volt, kivéve a gyermekkarokét, ahol az I. díj összege 8000 Ft volt.


A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny sorozata ma is él, a fesztivált legutóbb éppen 2026-ban rendezte meg Debrecen.


Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 8., szombat

A zenei könyvtár hőskora a Gambrinus közben



Debrecenben Bartók Béla Concertojának futamai vezették be a zenei könyvtár és a Debreceni Kör helyiségeinek avatóünnepségét 1971. április 2-án délelőtt a Vörös Hadsereg útja 26. szám alatt (a Gambrinus közben). A HB Napló tudósítása szerint Sárközy Zoltán, a Csokonai Színház művésze Illyés Gyula Bartók című költeményét mondta el. A mai szemmel is tetszetősen berendezett és jól felszerelt – sőt galériás – létesítményt dr. Gyarmati József, a Debreceni Városi Pártbizottság titkára adta át a közönségnek. Az intézmény a városi könyvtár, a megyei könyvtár és a megyei művelődési ház összefogásával jött létre, majd a folyamatosan fejlesztett és korszerűsített zenei gyűjtemény később a városi könyvtár fenntartásába került. Színes fotók: Méliusz Helytörténeti Fotótár / Zoltai Károly, 1971



A városi könyvtár egykori múltidézése kitér arra is, hogy a zenei könyvtár létfontosságú műhely a város zenei szakemberei, előadóművészei, az akkori zeneművészeti főiskola kihelyezett tagozata, valamint a Kodály-zenede tanulói számára is. Az 1980-as évektől az állomány értékes könnyűzenei felvételekkel bővült. Sokan azért is jártak oda, mert máshol nem volt lehetőségük pl. nyugati rockzenét és dzsesszt hallgatni, illetve kottákat, hanganyagokat kölcsönözni (1999-ig kazettát, lemezt másoltatni is lehetett). A cikkből megtudható az is, hogy a zenei könyvtár az első CD-ket 1989-ben szerezte be. Az intézmény ma már a Méliusz Juhász Péter Könyvtárhoz tartozik, és 2013 óta a Bem téri központi könyvtár I. emeletén működik mint zenei és művészeti gyűjtemény, ahol koncerteket, kiállításokat és más jellegű foglalkozásokat is szoktak rendezni.




Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. (Méliusz HT Fotótár)

2026. május 1., péntek

Mozi a debreceni 24 emeletes ház alatt: a Híradó


Debrecenben a Híradó Mozi hazánk első vidéki ilyen jellegű filmszínházaként nyílt meg 1974. május 1-jén a Petőfi téri 24 emeletes lakóház és a Debrecen Étterem épületegyüttesében, majd pedig 1993 őszén zárták be. A létrehozása már 1968 augusztusában is szerepelt a városi tervekben, illetve sajtóhírben, s akkor arról volt szó, hogy híradókat és más rövidfilmeket fog játszani. Az elképzelés szerint a párt- és állami propagandát lehetett volna terjeszteni ily módon, ugyanakkor például a közeli Nagyállomás közönsége is hasznosan tölthette el volna az időt az adott vonat indulásáig.

Az építés a HB Napló 1972 áprilisi számában

A létesítményt a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette, és a beindításakor azt írták róla, hogy a sajátos műsorajánlatával egyedülálló a mozihálózatban, s például a közönség a budapesti Híradó Mozihoz hasonlóan egyórás műsor­-összeállításokat láthat a non­stop jelleggel működő moziban.

A Híradó Mozi főhomlokzata. Fotó: IPK Vállalat, 1978

A nonstop híradójátszás nem bizonyult megalapozott műsortervnek, s emiatt hamarosan már a Híradó is hagyományos mozifilmeket játszott. Fontos körülmény az is, hogy ez a hely is mindvégig fapados volt, akárcsak a hajdani Meteor Mozi. Végül az önkormányzat 1993 őszén határozott arról, hogy a Híradó Mozi megszűnjön, és a helyét alakítsák át városi televízió-stúdióvá.

Ma már városi tévé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 

2026. április 5., vasárnap

Vasutas kultúrház a Petőfi téren: a Szárnyaskerék


Debrecenben a Szárnyaskerék Vasutas Kultúrotthon a mai Barna utca és Petőfi tér sarkán működött egy régi kis házban. Ma itt a tetőteraszos épület áll, és 1970 februárjától abban is sokáig a belvárosi vasutas kultúrház működött (a Faraktár utcai kultúrotthon párjaként). Kiállítások, hírlapolvasó és zenés-táncos estek is voltak ezen az egykori helyen... Ha jól tévedünk, akkor az alábbi muzeális képeslap bal oldalán is a Szárnyaskerék látható:

A reprodukciót Lengyel Tamásnak köszönjük

A Szárnyaskerék eredeti címe Hunyadi utca 9. szám, ami ma Petőfi tér 6. szám. Íme pár kép arról, hogy milyen volt a régi Szárnyaskerék Vasutas Kultúrotthon épülete. A ház 1944-ben két bombatalálatot is kapott, de akkor még nem bontották le, hanem kijavították. Végül 1967 őszén bontották le. A helyére épített házban (lásd a másik fotón) 1970 februárjában nyílt meg az új kultúrotthon, és a lakások egy részét is vasutas fiatalok kapták. Itt még áll a kis ház a nagyobb új épületek között:



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben

2025. december 7., vasárnap

Volt egyszer egy Víg Mozi


Debrecen hajdani filmszínházainak egyik patinás intézménye, a Víg Mozi a Piac, Bajcsy, Pásti és Hatvan utca által határolt tömbbelsőben működött. Létezett egy elődje is, mégpedig a mai Bajcsy utcai bérházban, ahol később nyomda üzemelt. Ez volt a részvénytársasági Arany Bika mozgószínház, ami 1913. december 7-én nyílt meg.

A nézőtér 1963-ban. Fotó: Déri Múzeum / Faragó László

A Víg Mozi ma ismert helyisége pedig eredetileg színháznak épült – tudható meg Béber László 1969-ben megjelent írásából (lásd a cikk végén).  Az emeleti páholyaival nagyjából annyi ülőhelye volt, mint az Apollónak (ami a földszinten 432 ülőhellyel, az emeleten 162 páholyüléssel rendelkezett). A mozit Ollinger Ferenc igazgatta.

A Bajcsy felőli mozikapu. Fotó: Helytörténeti Fotótár, 1972

„Aztán kitört a mindent elsöprő világháború, s lezárult á debreceni mozik első korszaka. A nyári Uranusba katonákat szállásoltak be, a Bika-moziból katonaotthon lett” – elevenítette fel az írás. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a Bartók Terem alatti Víg Mozit az ezredfordulón nem sokkal azután zárták be, amikor éppen felújították, korszerűsítették.

A Bajcsy felől anno. Fotó: © Masits István
 
A mozi helyisége az utóbbi évtizedekben kamaraszínházként funkcionált, a Csapó utcai Csokonai Fórum nevű teátrum 2023-as átadása óta pedig már nincs itt előadás. Az Aranybika a Mathias Corvinus Collegium tulajdonába került, ám mivel ez a szervezet azt tervezi, hogy felújítja és átépíti a patinás épületegyüttest, az is remélhető, hogy talán újra élet tölti meg a pusztulva is gyönyörű kultúrpalotát.

Plakát 1973-ból. Repró: Méliusz-fotótár

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Bajcsy felőli kapu. Fotó: © Masits István

2025. november 13., csütörtök

Akinek az egyetemet köszönhetjük: Klebelsberg Kuno

A Debreceni Egyetem gróf Tisza István és Klebelsberg Kunó nélkül nem születhetett meg volna. Az utóbbi személyiség, gróf Klebelsberg Kuno 1875. november 13-án jött világra, s életében mint jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, belügy-, vallás- és közoktatásügyi miniszter dolgozott.

A debreceni Tisza István-szobor avatásán (balról)

A Wikipédia szerint a nagy arányú analfabetizmus elleni küzdelmét és a népiskolák sorának építését az az eszme vezérelte, hogy ezzel megteremtse a társadalom piramisának széles és biztos talapzatát, amelyre aztán bátrabban lehet építeni, számítani társadalmi és gazdasági fejlődés terén. Klebelsberg még a világháború ideje alatt kidolgozta a népiskolai hálózat kiépítési programját. Ennek megvalósítására 1925-ben kapott engedélyt és anyagi segítséget. Három év alatt 5000 tanyasi tanterem épült Magyarországon, s ennek eredményeként Debrecen és környéke is több ilyen létesítménnyel gazdagodott. Ilyen intézményünk például a Rakovszky utcai iskola is.

Klebelsberg Kuno. Fotók: Wikipédia

A modern iskolák falai már nem vályogból készültek, hanem téglából, míg a padlózatuk fenyőből, s hatalmas ablakaik voltak és palatetőik. Háromszobás tanítói lakás is tartozott hozzájuk, az udvaron téglából épült árnyékszékkel. Ezek az új tanyasi iskolák lettek a tanyavilág kultúrközpontjai, ahol könyvtár is volt, sőt gramofonnal és filmvetítővel voltak felszerelve. Gazda-, iparos- és olvasókörök tarthatták itt összejöveteleiket. Klebelsberg Pécsett, Szegeden, Debrecenben egyetemi építkezéseket indított, és megteremtette a felsőoktatás korszerű keretlehetőségeit. Egyetemi építkezései mindhárom vidéki egyetemen a klinikákkal kezdődtek, azon belül is hangsúlyt kaptak a szülészeti és gyermekklinikák. Ennek főként a magas gyermekhalandóság csökkentése volt a célja. Ugyanakkor a klinikákat és az egyetemek más területeit sem tudta elképzelni magas színvonalú kutatómunka nélkül. 

Egyetem téri szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1932. október 11-én hunyt el. A Debreceni Egyetem főépülete előtti egész alakos bronzszobrát Juha Richárd készítette. Ott így már két kompozíció tiszteleg az oktatási intézmény alapítói előtt. Hiszen korábban, 2016 őszén az épület jobb szárnya elé helyezték át gróf Tisza István szobrát, Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotását. Klebelsberg szobra ezzel átellenben áll. Végül íme még egy kép a műről:

Juha Richárd új alkotása. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. május 19., hétfő

Előadás a lebontott Kölcsey-művközpontról

Debrecen és Hajdú-Bihar egykori közművelődési intézményéről, a Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház történetéről tart vetített képes előadást a Bem téri Méliusz-könyvtárban 2025. május 27-én 17 órától Vass Attila Tamás, a Helytörténeti Részleg munkatársa.

A Bethlen utca felől. Fotó: Csobaji Előd, 1986

A Volt egyszer egy Kölcsey című ingyenes program nemcsak a lebontott művelődési központot, hanem a környezete történetét, változásait is bemutatja sok régi képpel. A házigazdák azt kérik, hogy az összejövetelre regisztráljon, aki valóban részt venne rajta. Ehhez a cím: helyismeret@meliusz.hu. A férőhely túllépése esetén később megismételhető az előadás.

A bábszínház és művészmozi. Reprók: Méliusz

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az előadás plakátja

2025. február 11., kedd

Egy remek debreceni est Kovács Istvánnal a slambuc, művészetek és jó borok kedvelőinek

Debrecenben a tradicionális pásztorételünk, a slambuc és a borok készítési és fogyasztási kultúrája lesz a következő témája a Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjának. A 2025. február 11-én 17 órakor kezdődő est vendége, beszélgetőtársa Kovács István borozó- és galériatulajdonos, bor- és templomos lovag, művészetpártoló.

Kovács István. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A „Debrecen Város Mecénása Díjjal” is kitüntetett előadót Vass Attila Tamás, a Bem téri Méliusz-könyvtár helytörténeti részlegének munkatársa, a Debreceni Képeslapok szerkesztője kérdezi. Az ingyenes összejövetel teljes plakátja az alábbiakban tekinthető meg, s itt van a Facebook-esemény. Várunk Mindenkit szeretettel!


A Helytöri Klub előző, január 14-i tereferéjének dr. Nagy Attila gyűjtő, kiadó, közíró, utazó, fotós, Podmaniczky-díjas városvédő volt a vendége, aki a polgári foglalkozásai szerint urológus és patológus is. A vele folytatott disputa videófelvétele idelátogatva idézhető fel:
 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!