Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kultúra. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kultúra. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. május 1., péntek

Mozi a debreceni 24 emeletes ház alatt: a Híradó


Debrecenben a Híradó Mozi hazánk első vidéki ilyen jellegű filmszínházaként nyílt meg 1974. május 1-jén a Petőfi téri 24 emeletes lakóház és a Debrecen Étterem épületegyüttesében, majd pedig 1993 őszén zárták be. A létrehozása már 1968 augusztusában is szerepelt a városi tervekben, illetve sajtóhírben, s akkor arról volt szó, hogy híradókat és más rövidfilmeket fog játszani. Az elképzelés szerint a párt- és állami propagandát lehetett volna terjeszteni ily módon, ugyanakkor például a közeli Nagyállomás közönsége is hasznosan tölthette el volna az időt az adott vonat indulásáig.

Az építés a HB Napló 1972 áprilisi számában

A létesítményt a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette, és a beindításakor azt írták róla, hogy a sajátos műsorajánlatával egyedülálló a mozihálózatban, s például a közönség a budapesti Híradó Mozihoz hasonlóan egyórás műsor­-összeállításokat láthat a non­stop jelleggel működő moziban.

A Híradó Mozi főhomlokzata. Fotó: IPK Vállalat, 1978

A nonstop híradójátszás nem bizonyult megalapozott műsortervnek, s emiatt hamarosan már a Híradó is hagyományos mozifilmeket játszott. Fontos körülmény az is, hogy ez a hely is mindvégig fapados volt, akárcsak a hajdani Meteor Mozi. Végül az önkormányzat 1993 őszén határozott arról, hogy a Híradó Mozi megszűnjön, és a helyét alakítsák át városi televízió-stúdióvá.

Ma már városi tévé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 

2026. április 5., vasárnap

Vasutas kultúrház a Petőfi téren: a Szárnyaskerék


Debrecenben a Szárnyaskerék Vasutas Kultúrotthon a mai Barna utca és Petőfi tér sarkán működött egy régi kis házban. Ma itt a tetőteraszos épület áll, és 1970 februárjától abban is sokáig a belvárosi vasutas kultúrház működött (a Faraktár utcai kultúrotthon párjaként). Kiállítások, hírlapolvasó és zenés-táncos estek is voltak ezen az egykori helyen... Ha jól tévedünk, akkor az alábbi muzeális képeslap bal oldalán is a Szárnyaskerék látható:

A reprodukciót Lengyel Tamásnak köszönjük

A Szárnyaskerék eredeti címe Hunyadi utca 9. szám, ami ma Petőfi tér 6. szám. Íme pár kép arról, hogy milyen volt a régi Szárnyaskerék Vasutas Kultúrotthon épülete. A ház 1944-ben két bombatalálatot is kapott, de akkor még nem bontották le, hanem kijavították. Végül 1967 őszén bontották le. A helyére épített házban (lásd a másik fotón) 1970 februárjában nyílt meg az új kultúrotthon, és a lakások egy részét is vasutas fiatalok kapták. Itt még áll a kis ház a nagyobb új épületek között:



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben

2025. december 7., vasárnap

Volt egyszer egy Víg Mozi


Debrecen hajdani filmszínházainak egyik patinás intézménye, a Víg Mozi a Piac, Bajcsy, Pásti és Hatvan utca által határolt tömbbelsőben működött. Létezett egy elődje is, mégpedig a mai Bajcsy utcai bérházban, ahol később nyomda üzemelt. Ez volt a részvénytársasági Arany Bika mozgószínház, ami 1913. december 7-én nyílt meg.

A nézőtér 1963-ban. Fotó: Déri Múzeum / Faragó László

A Víg Mozi ma ismert helyisége pedig eredetileg színháznak épült – tudható meg Béber László 1969-ben megjelent írásából (lásd a cikk végén).  Az emeleti páholyaival nagyjából annyi ülőhelye volt, mint az Apollónak (ami a földszinten 432 ülőhellyel, az emeleten 162 páholyüléssel rendelkezett). A mozit Ollinger Ferenc igazgatta.

A Bajcsy felőli mozikapu. Fotó: Helytörténeti Fotótár, 1972

„Aztán kitört a mindent elsöprő világháború, s lezárult á debreceni mozik első korszaka. A nyári Uranusba katonákat szállásoltak be, a Bika-moziból katonaotthon lett” – elevenítette fel az írás. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a Bartók Terem alatti Víg Mozit az ezredfordulón nem sokkal azután zárták be, amikor éppen felújították, korszerűsítették.

A Bajcsy felől anno. Fotó: © Masits István
 
A mozi helyisége az utóbbi évtizedekben kamaraszínházként funkcionált, a Csapó utcai Csokonai Fórum nevű teátrum 2023-as átadása óta pedig már nincs itt előadás. Az Aranybika a Mathias Corvinus Collegium tulajdonába került, ám mivel ez a szervezet azt tervezi, hogy felújítja és átépíti a patinás épületegyüttest, az is remélhető, hogy talán újra élet tölti meg a pusztulva is gyönyörű kultúrpalotát.

Plakát 1973-ból. Repró: Méliusz-fotótár

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Bajcsy felőli kapu. Fotó: © Masits István

2025. november 13., csütörtök

Akinek az egyetemet köszönhetjük: Klebelsberg Kuno

A Debreceni Egyetem gróf Tisza István és Klebelsberg Kunó nélkül nem születhetett meg volna. Az utóbbi személyiség, gróf Klebelsberg Kuno 1875. november 13-án jött világra, s életében mint jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, belügy-, vallás- és közoktatásügyi miniszter dolgozott.

A debreceni Tisza István-szobor avatásán (balról)

A Wikipédia szerint a nagy arányú analfabetizmus elleni küzdelmét és a népiskolák sorának építését az az eszme vezérelte, hogy ezzel megteremtse a társadalom piramisának széles és biztos talapzatát, amelyre aztán bátrabban lehet építeni, számítani társadalmi és gazdasági fejlődés terén. Klebelsberg még a világháború ideje alatt kidolgozta a népiskolai hálózat kiépítési programját. Ennek megvalósítására 1925-ben kapott engedélyt és anyagi segítséget. Három év alatt 5000 tanyasi tanterem épült Magyarországon, s ennek eredményeként Debrecen és környéke is több ilyen létesítménnyel gazdagodott. Ilyen intézményünk például a Rakovszky utcai iskola is.

Klebelsberg Kuno. Fotók: Wikipédia

A modern iskolák falai már nem vályogból készültek, hanem téglából, míg a padlózatuk fenyőből, s hatalmas ablakaik voltak és palatetőik. Háromszobás tanítói lakás is tartozott hozzájuk, az udvaron téglából épült árnyékszékkel. Ezek az új tanyasi iskolák lettek a tanyavilág kultúrközpontjai, ahol könyvtár is volt, sőt gramofonnal és filmvetítővel voltak felszerelve. Gazda-, iparos- és olvasókörök tarthatták itt összejöveteleiket. Klebelsberg Pécsett, Szegeden, Debrecenben egyetemi építkezéseket indított, és megteremtette a felsőoktatás korszerű keretlehetőségeit. Egyetemi építkezései mindhárom vidéki egyetemen a klinikákkal kezdődtek, azon belül is hangsúlyt kaptak a szülészeti és gyermekklinikák. Ennek főként a magas gyermekhalandóság csökkentése volt a célja. Ugyanakkor a klinikákat és az egyetemek más területeit sem tudta elképzelni magas színvonalú kutatómunka nélkül. 

Egyetem téri szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1932. október 11-én hunyt el. A Debreceni Egyetem főépülete előtti egész alakos bronzszobrát Juha Richárd készítette. Ott így már két kompozíció tiszteleg az oktatási intézmény alapítói előtt. Hiszen korábban, 2016 őszén az épület jobb szárnya elé helyezték át gróf Tisza István szobrátKisfaludy Strobl Zsigmond alkotását. Klebelsberg szobra ezzel átellenben áll. Végül íme még egy kép a műről:

Juha Richárd új alkotása. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. május 19., hétfő

Előadás a lebontott Kölcsey-művközpontról

Debrecen és Hajdú-Bihar egykori közművelődési intézményéről, a Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház történetéről tart vetített képes előadást a Bem téri Méliusz-könyvtárban 2025. május 27-én 17 órától Vass Attila Tamás, a Helytörténeti Részleg munkatársa.

A Bethlen utca felől. Fotó: Csobaji Előd, 1986

A Volt egyszer egy Kölcsey című ingyenes program nemcsak a lebontott művelődési központot, hanem a környezete történetét, változásait is bemutatja sok régi képpel. A házigazdák azt kérik, hogy az összejövetelre regisztráljon, aki valóban részt venne rajta. Ehhez a cím: helyismeret@meliusz.hu. A férőhely túllépése esetén később megismételhető az előadás.

A bábszínház és művészmozi. Reprók: Méliusz

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az előadás plakátja

2025. február 11., kedd

Egy remek debreceni est Kovács Istvánnal a slambuc, művészetek és jó borok kedvelőinek

Debrecenben a tradicionális pásztorételünk, a slambuc és a borok készítési és fogyasztási kultúrája lesz a következő témája a Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjának. A 2025. február 11-én 17 órakor kezdődő est vendége, beszélgetőtársa Kovács István borozó- és galériatulajdonos, bor- és templomos lovag, művészetpártoló.

Kovács István. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A „Debrecen Város Mecénása Díjjal” is kitüntetett előadót Vass Attila Tamás, a Bem téri Méliusz-könyvtár helytörténeti részlegének munkatársa, a Debreceni Képeslapok szerkesztője kérdezi. Az ingyenes összejövetel teljes plakátja az alábbiakban tekinthető meg, s itt van a Facebook-esemény. Várunk Mindenkit szeretettel!


A Helytöri Klub előző, január 14-i tereferéjének dr. Nagy Attila gyűjtő, kiadó, közíró, utazó, fotós, Podmaniczky-díjas városvédő volt a vendége, aki a polgári foglalkozásai szerint urológus és patológus is. A vele folytatott disputa videófelvétele idelátogatva idézhető fel:
 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. április 30., kedd

Ötven éve nyílt meg a debreceni Híradó Mozi


Debrecenben a Híradó Mozi hazánk első vidéki ilyen jellegű filmszínházaként nyílt meg 1974. május 1-jén a Petőfi téri 24 emeletes lakóház és a Debrecen Étterem épületegyüttesében, majd pedig 1993 őszén zárták be. A létrehozása már 1968 augusztusában is szerepelt a városi tervekben, illetve sajtóhírben, s akkor arról volt szó, hogy híradókat és más rövidfilmeket fog játszani. Az elképzelés szerint a párt- és állami propagandát lehetett volna terjeszteni így, ugyanakkor például a közeli Nagyállomás közönsége is hasznosan tölthette el volna az időt az adott vonat indulásáig.

A 24 emeletes lakóház és a mögötte lévő Híradó Mozi építése a HB Napló 1972 áprilisi számában

A létesítményt a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette, és a beindításakor azt írták róla, hogy a sajátos műsorajánlatával egyedülálló a mozihálózatban, s például a közönség a budapesti Híradó Mozihoz hasonlóan egyórás műsor­-összeállításokat láthat a non­stop jelleggel működő moziban.

A Híradó Mozi főkapuja neonfelirattal és filmplakátokkal. Fotó: MSZMP, IPK Vállalat, 1978

A nonstop híradójátszás nem bizonyult megalapozott műsortervnek, s emiatt hamarosan már a Híradó is hagyományos mozifilmeket játszott. Fontos körülmény az is, hogy ez a hely is mindvégig fapados volt, akárcsak a hajdani Meteor Mozi. Végül az önkormányzat 1993 őszén határozott arról, hogy a Híradó Mozi megszűnjön, és a helyét alakítsák át városi televízió-stúdióvá.

A Híradó Mozi helyén évtizedek óta a városi tévé működik. Fotó: © Debreceni Képeslapok



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. április 2., kedd

Egy debreceni kalmár 170 éves nagyhegyesi kúriája

Debrecen gazdag kereskedői közül többen fektették be a pénzüket a cívisvároson kívül is. Például a Rickl-dinasztia tagja, Rickl Antal Vilmos és a neje, Kis Orbán Johanna (aki a Kis Orbán-családból származott) a Debrecentől 18 kilométerre fekvő mai Nagyhegyesen is vásároltak birtokot. Az ottani kúriájuk – Virányi Zsolt leírása szerint – az 1850-es években épült, vélhetően a családfő tervei szerint.

A nagyhegyesi Rickl Antal Vilmos Könyvtár főhomlokzata 2024 márciusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kiserdő út 1. szám alatti, 2008 óta védett és 2010-ben helyreállított épületben ma a község könyvtára működik, míg anno az államosítás után TSZ-iroda, majd általános iskola (a Korom-iskola) kapott helyet itt. Érdekesség az is, hogy Rickl Antal Vilmost ugyanaz az Orlai Petrics Soma festette meg annak idején, mint aki Petőfi Sándort is megörökítette a híres „didergős” képén.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Orlai Petrics Soma 1852-es festménye Rickl Antal Vilmosról. Reprodukció: Nemzeti Portrétár

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

2020. április 16., csütörtök

A régi Kölcsey (1978–2003)


Debrecenben csupán 25 évig létezhetett az az emlékezetes épületegyüttes, ami pedig a kultúra és a közművelődés igazi fellegvára volt.


Jobbról a pénztár volt, balra a Művész Mozi és a bábszínház. A képeket a tervező Mikolás Tibor
életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Könyvtárban

Falai között egyesületek, szakkörök és művészeti csoportok is otthonra, valamint gyakorlási és fellépési lehetőségre leltek, akárcsak a nagyközönség.


A közösségi-kultúrházban táncterem (jobb felső kép) és kiállítótér (bal alsó fotó) is helyet kaphatott

A látogatók a színházi és koncertalkalmakon kívül akár ingyenes hírlapolvasóban is szabadon tölthették az idejüket.


A művész mozi és a bábszínház belső tere a kényelmes széksorokkal

A Mikolás Tibor (1924–2014) által tervezett intézményről a fenti fotókat az Építészfórum memoárja közölte. A felvételeken a Táncterem, a hall és a művészmozi / bábszínház bejárata is megelevenedik a Lenin-szobros parkoló mellett...


A Kölcsey a nagy híddal a szemközti lakóházból. A képeket a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Könyvtárban

Ha érdekel ez a szép dolgozat, akkor idekattintva nosztalgiázhatsz, és a Mester további meghatározó műveit is felidézheted. Képeslapgyűjteményünk gazdag összeállítása a Kölcsey-művházról pedig ezen a linken lapozgatható. Jó időutazást!

DBKL


A Művközpont a Perényi utca felől, és a helyére emelt épületegyüttes szállodája

2017. július 22., szombat

Viszlát, színes éjszakák...


Debrecenben az utolsó teljes napjához érkezett a X. Campus Fesztivál. A pénteki Prodigy-, Rúzsa Magdi-, 2 Unlimited-, Kiscsillag- stb. koncertek után ezúttal többek között a Wellhello, Lukas Graham, valamint a Bingo Players lép színpadra. Mindeközben a fényekben is érdemes gyönyörködni, amelyek nemcsak az óriáskerék révén, hanem a Hall előtti vetítésnek köszönhetően is káprázatosak – egy ilyen pillanatot örökítettünk meg a fenti felvételen. Jó szórakozást, viszlát 2018-ban!
Fotók, videó: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok



Frissítés: a július 23-án hajnalban befejeződött X. Campus Fesztiválnak a rendezők tájékoztatása szerint 105 ezer látogatója volt. Tapasztalataik azt mutatják, hogy az újítások jó ötletnek bizonyultak, köztük a stadion körbejárhatósága is. A 2018-as buli július 18. és 22. között lesz.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2017. július 21., péntek

A Nagyerdő új szenzációja

Debrecen legújabb látványossága a Campus Fesztivál óriáskereke, ami éjszaka nemcsak forog, hanem megannyi fényben is villódzik. Ezt örökítettük meg a buli első napján.
Videó: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A Campus Fesztivál további részletes programja idekattintva található,
míg itt a DKV járatai tanulmányozhatók. Jó szórakozást és gond nélküli hazaérkezést!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2017. július 18., kedd

Jubileumi újítások a Campus Fesztiválon

A debreceni Nagyerdőben teljes sebességgel épül a fesztiválváros, egy nap múlva ugyanis már nyit a jubileumot ünneplő Campus Fesztivál.

A Víztorony és a stadion már emblematikus építménye a fesztiválnak, idén pedig a 30 méter magas Campus Eye is megépült. Az óriáskereket éjszaka fényfüzérek teszik a fesztivál különleges díszévé

Hazánk egyik legfontosabb nyári eseményére most is megannyi sztárfellépő érkezik – itt lesz a The Prodigy, a Bingo Players, Alle Farben, Lukas Graham, a hazai fesztiválkedvencek közül pedig a Tankcsapda, a Wellhello, Rúzsa Magdi, a Halott Pénz, Majka&Curtis, a Brains és a Quimby is színpadra áll majd (részletes program idekattintva).

A Campus Eye. Fotók: Atomic Média. Nagyításért kattints a képre!
Az immáron nemzetközi elismeréssel is büszkélkedő Campus Fesztivál – mely az ország egyik legnagyobb nyári könnyűzenei rendezvénye – a jubileumhoz méltó kínálattal várja az érdeklődőket: 17 helyszínen 500-nál is több program közül lehet válogatni. A Campus Fesztivál egyúttal családi esemény is, hiszen nappal a Nagyerdei Stadion árnyékos sétáló útvonalain lehet a fesztivált bejárni és eljutni akár az Egyetem térről a Gyerekligetbe, ahol a Csokonai Színház sátra melletti füves területen gólyalábasok, mocsárjárók, zsonglőrök és Vitéz Lászlós vásári bábetűdök szórakoztatják a legfiatalabbakat. A Vidámpark kedvezményekkel készül, ingyenes belépés és ingyenes elvarázsolt kastély, valamint óriáshordó-látogatás jár bármilyen fesztiválkarszalag mellé – tudtuk meg Bakó Csaba sajtófőnöktől.



A debreceni fesztiválon kulturált beltéri mosdók, a főbejáratnál kerékpártárolók, csomagmegőrzők szolgálják a fesztiválozók kényelmét, a MÁV-Start Zrt. és a GYSEV Zrt. támogatása révén pedig féláron váltható vonatjegy. Ezúttal az ezer férőhelyes bringatároló mellett szerviz is lesz, nappal pedig kerékpártúrák! Mindemellett már mindennap éjszaka is közlekednek a DKV járatai. Az ,,Egyetem Tér" 2000 négyzetméteren várja a fesztiválozókat, lesz JobStreet az álláskeresőknek, továbbá ,,Startup Stadion" program a Debreceni Startup Kerekasztal szervezésében a vállalkozni szándékozóknak.
Videók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A fizetési mód idén is kártyás, és újdonság a szolgáltatók között a Lidl megjelenése. Az áruházlánc most először lesz kint a fesztiválon, ahol délutánonként egy-egy ismert zenekar veszi át az irányítást Mautner Zsófi és Széll Tamás látványkonyhája fölött, és bizonyítja: tud egyszerre főzni és énekelni. Fontos változás ugyanakkor az is, hogy idén már két kapuja lesz a fesztiválnak: akinek érvényes belépője van, az állatkert felőli kapun bármikor ki- és beléphet. Változott a forgalmi rend is a környéken: a Nagyerdei körúton lezárták az Ady Endre és Pallagi utak között szakaszt a Campus Fesztivál idejére.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!