Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: étel. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: étel. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 7., péntek

A Gambrinus étterem és söröző

Debrecenben a Gambrinus közben a kezdetektől működött vendéglő, nem is akárhogyan, hiszen az alábbi képeslap tanúsága szerint jó időben a Piac utca felőli egész területre kitelepült az asztalaival. A vendéglátóhely újkori változatát 1969. február 22-én, a Hajdúsági Farsang részeként nyitotta meg ünnepélyesen Végh László, a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója.

Az eredeti kinti rész és cégtábla

A Napló korabeli tudósítása szerint (lásd összeállításunk végén) a reprezentatív vendéglátóegység létesítésére 3,5 millió forintot költöttek. A beruházással tetszetős, 72 személy befogadására alkalmas éttermet, hangulatos, barátságos nappali bárhelyiséget, korszerű konyhát, minden igényt kielégítő helyiségeket alakítottak ki. Félmillió forintot költöttek a szellőztetés megoldására, nagy teljesítményű elszívóberendezést állítottak üzembe, így biztosítandó a friss levegőt és a hőmérséklet szabályozását. A falakat nyers színű, lakkozott kőrisfával burkolták. Bokszrendszerűen elhelyezett nemesfa bútorok várták a vendégeket. Az asztalok mellett a kisegítőasztalok állnak, ezek rendeltetése az, hogy rajtuk, a vendég előtt, a vendégek ízlésének megfelelően készítsenek el egy-egy ételt, így például rablóhúst, palacsintát, salátákat stb. Az étterem minőségét és gazdálkodási rendszerét tekintve I. osztályú vendéglátóipari intézmény, de árai a II. osztályú vendéglőkéhez hasonlóak.

Az üzletportál 1983-ban. (Méliusz HT Fotótár)

Az étteremben a nyitást követően Benczi Gyula szalonzenekara muzsikált. Külön bejárat nyílt a Gambrinus-kapu után a Mokka nappali bárba, melynek ízléses berendezése, a terem szépsége vetekedett az éttermével. A kényelmes bőrpuffokon helyet foglaló vendégek külföldi italok, koktélok, pohárkrémek és friss cukrászsütemények között válogathattak. A Gambrinusban jól képzett szakemberek dolgoztak, az átlagéletkoruk huszonöt év volt. A Vörös Hadsereg útja 28. szám alatt megnyílt új létesítmény Németh Attila „házigazda” vezetésével naponta 11-től 23 óráig várta vendégeket... Ma már ez a vendéglő sem működik, a helyén más profilú vállalkozás található.

2026. aug. 6-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Szintén 1969. február 22-én délelőtt, a cipő-, bőr- és díszműáru-üzlet után a HBM Ruházati Kisker. Vállalat átalakított Lady üzletét nyitotta meg Accipiter Lajos igazgató. A bolt 2,5 millió Ft-os készlettel (női ruhák, szoknyák, kosztümök, kabátok, pongyolák, bundák széles választékával) várta a vásárlókat. A boltot Fazekas Géza üzletvezető vette át, ahol állandó divattanács-adói szolgálat működött, s a Debreceni Ruhagyár, mint az egyik legnagyobb szállítócég, külön kirakatot kapott.

A HB Napló tudósítása a nyitásról

Kapcsolódó múltidézéseink sok régi képpel:
Korabeli étlap szuper árakkal

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 3., hétfő

A hajdani Borsodi Söröző

Debrecenben 1979. március 9-én nyílt meg a Borsodi Söröző a Mester utcán. A korabeli tudósítás úgy fogalmazott, hogy az új lakótelephez és a Kölcsey művelődési központhoz közel levő vendéglátóipari egységben elsősorban a fiatalabbak érezhették jól magukat. A mintegy ötmillió forintos beruházással tető alá hozott Borsodi Sörözőt Kerti László tervei szerint a HÁÉV munkásai építették, a hangulatos berendezés pedig Mohácsi Péter belsőépítész munkáját dicsérte. 

A portál 1979-ben. Fotó: HB Napló

Az akkor egyszerre 70 vendég kiszolgálására képes új egységet Végh László, a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója adta át a dolgozóknak és a közönségnek. A söröző 1985-ben az utóbbi években végzett színvonalas munkájáért védnöki táblát is kapott. Az Idegenforgalmi és Gasztronómiai Újságírók Nemzetközi Szövetsége, valamint a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége által adományozott elismerést április 17-én leplezték le a sörözőben. A Balogh József által vezetett Borsodi kollektívája egyúttal Kiváló Üzlet elismerésben is részesült. Nem mellesleg a söröző egyik kedvelt és híres étke a tatár bifsztek volt... Az azóta eltelt évtizedekben a söröző helyiségében más profilú és berendezésű vendéglátóhelyek is működtek, sőt időnként az is megesett, hogy éppen nem volt benne semmi se. Napjainkban ismét van élet benne: a létesítmény a Zsibogóból ismert kínai éttermeként üzemel.

2026. július 3-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 17., szerda

A varjúszelídítő

Debrecenben a nagyerdei Békás-tó mellett haladva tegnap szokatlan látványra lettünk figyelmesek: egy fiatalember nem a kacsákat etette, hanem a varjakat. A varjak a férfi köré sereglettek, némelyikük felröppent a pad támlájára és a kukára is, és úgy várták a falatokat. Írhatnánk, hogy Hitchcock-i pillanatokat éltünk át, de az túl olcsó poén lenne – annak ellenére is, hogy nem kevés varjú tátotta a csőrét az élelemre éhesen. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Idill a varjakkal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Valójában tulajdonképpen békés, megnyugtató jelenet volt ez. Olyannyira, hogy amikor a fiatalember felállt és elindult, akkor a varjak utánafordultak, károgni kezdtek, majd métereken át ugrándoztak utána. Lehet, hogy már ismerték is egymást, hiszen nem kizárt, hogy máskor is kaptak ennivalót ettől a segítőjüktől, meg egyébként is, több helyen olvasható, hogy a varjak családias, intelligens, tanulékony és jól szervezett élőlények. Így aztán akár még az is lehet, hogy a hálájuk jeleként követték a férfit, aki ennivalót vitt nekik! Sőt: énekeltek neki, elvégre a varjú énekesmadár :)

Induláskor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. október 18., péntek

Visszatért az élet a nagyerdei Régi Vigadóba

A debreceni Nagyerdő legpatinásabb vendéglátóhelye, a Régi Vigadó évek óta zárva volt. Nyáron aztán már a terasza és a konyhája üzemelt, s azt is tudni lehetett, hogy végre a belső terekbe is visszatérhet az élet. Ez a napokban meg is történt, s 2024. október 18-án mi is felkerestük a megújult, csaknem 200 éves  létesítményt. Képeink is ekkor készültek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A külső terasz felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A klasszicista Régi Vigadó nagytermének átalakított belső enteriőrjét a következő friss felvételünk is szemlélteti. Az étteremnek kistermei is vannak, ugyanakkor a kinti teraszon és a főkapu „árkádjában” is találhatók asztalok. Örömteli, hogy a kirándulók ismét betérhetnek, s reméljük, a Pálmához hasonlóan a szintén közeli Leveles Csárda is hamarosan feltámad a Csipkerózsika-álmából.

Nagyterem, 2024. X. 18. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy 
amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Egy finom gombaleves. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

2024. június 5., szerda

Csodás Hortobágyunk a Tőletek kapott fotókon

A Kilenclyukú híd. Fotó: © Bozsik Gábor.

A Debrecen egykori jószágtartó birtokán, Hortobágyon található nagycsárda 325. születésnapja alkalmából közzétett összeállításunk Facebook-megosztásához sok szép képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. Ezek közül szemezgetve, elsőként a Kilenclyukú híd fotóját osztjuk meg Bozsik Gábor felvételének köszönhetően. A következő régiképeslap-másolatot Nagy Zoltántól kaptuk.

Nagy Zoltántól kapott régi képeslap

A Kilenclyukú híd Kovács Zsoltot is megragadta. Íme, az ő felvétele róla, egy másik szögből:

A Kilenclyukú híd. Fotó: © Kovács Zsolt

Térjünk be a híres csárdába is! A fogadó teraszáról és az ott elfogyasztott „Hortobágyi Csárda” tálról Balyi Barbara mellékelt felvételeket a hozzászólásához.

A csárda teraszán. Fotó: © Balyi Barbara

„Hortobágyi Csárda” tál. Fotó: © Balyi Barbara

A Hortobágyi Csárda belső tereinek tradicionális díszítéseiről, a gyönyörű kályháról és a jó társaságokról ifj. Mürkl Zoli, valamint Farkasné Erdei Magdolna is csatolt képet.

A fogadó belülről. Fotó: © Ifj. Mürkl Zoli

Both Balázs felvétele révén a fali dekorációkban is gyönyörködhetünk a szemeskályha képe után. Köszönjük szépen Mindenkinek a fotókat!

Barátnők a cserépkályha körül. Fotó: © Farkasné Erdei Magdolna

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Dekorációk és boltívek. Fotó: © Both Balázs


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az asztal körül. Fotó: © Farkasné Erdei Magdolna

2023. december 22., péntek

A mennyei debreceni töltött káposzta és más finomságok – Ti milyen menüvel készültök most karácsonyra?

A debreceni specialitásnak számító étkek közül ezúttal a debreceni töltött káposztát mutatjuk be. S ha már kaja, akkor szót ejtünk egyéb helyi különlegességű betevőinkről is.

Laktató és ínycsiklandó... A fotót Bodrogközy Katona Zsuzsa töltötte
 fel a Facebook-oldalunkra. Köszönjük! Nagyításért kattints a képre!
A cívisváros nevét viselő töltött káposzta sertés, marha vagy juh húsából készül. Sokan természetesen másként ismerik, így tehát van például, aki kolbászt is főz mellé. Receptünk szerint a debreceni töltött káposztának nagyok a töltelékei, és a savanyított káposztalevelekben lévő húshoz köles- vagy rizskását és szalonnát kell keverni.

Az egyedi íz érdekében gyömbér, sáfrány és bors is dukál bele. A töltött káposzták alá leveles és apró káposztákat is helyeznek, sőt azok közé bőrös-csontos húsokat. Ezzel azonban még mindig nem

debreceni a töltött káposzta, mivel a levét be is kell sűríteni öreg, piros rántással. A debreceni töltött káposztát egyébként ma is sokan főzik cserépedényben. A debreceni töltött káposzta mellett híres és finom koszt a slambuc is (amit szintén sokféleképpen készítenek). Helyi specialitású ételünk a debreceni béles, szalonna, kenyér és perec is, a debreceni páros kolbász pedig, akárcsak a lángos, a közelmúltban már a Hungarikum-címet is elnyerte.

Végül Kedves Olvasónk, Fehér Béla kérését tolmácsoljuk egy készülő kutatásához: „Manapság a debreceniek milyen menüvel készülnek karácsony estére, illetve az ünnepkör többi napjára? Talán még érdekes eszmecsere is kibontakozhat a kis közvélemény-kutatás nyomán.” Írják meg nekünk a válaszukat itt vagy Facebook-hozzászólásban, köszönjük szépen!

Erdődy Zoltánné Mária felvétele e cikkünk Facebook-megosztásához érkezett, köszönjük szépen!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. november 10., péntek

Újra a debreceni főtéren a Márton-napi libalakoma


A debreceni hagyományos gasztronómiai nagyrendezvények egyike a Márton-napi libalakoma.

Pompás étkek a tepsikben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A korábbi kihagyások után a gasztro buli ismét a főtéren várja a libahúsból készült ételek kedvelőit.

Mi szem-szájnak ingere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. november 10. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2023. november 10. és 12. közötti forgatagban természetesen más finomságok is vannak, és megannyi program is zajlik. Mostani felvételeinket a fesztivál első napján készítettük.

Falatozók a főtéren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Porciózás a főtéren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ínycsiklandó csemegék között lángos, sajtfélék, valamint forralt borok is kóstolhatók s hazavihetők.

Készül a lángos. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ki éhezett és szomjazott meg?

Kuriózumokra is bukkanhattunk. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sajtok kedvelőinek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sétánkat az itókáknál és egy csilisnél folytatjuk, s egy fontos plakátot is szemügyre veszünk. Kellemes kikapcsolódást, szuper időt és jó étvágyat Mindenkinek!

Guszta nedűk! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ui.: A következő fotó csalóka, ugyanis nem egy óriási paprika lebeg a Nagytemplom tornyai között: a vicces látványt csupán a perspektíva játéka okozza.

Csili a Nagytemplom fölött. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. október 18., szerda

Hungarikum lett a lángos

Debrecenben is kedvelt és több sütödében készített finomság, a lángos nyert hungarikum címet a szakbizottság 2023. október 17-i döntése értelmében.

A lángos magában vagy sajttal, tejfellel, illetve édesen is népszerű és ízletes. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lángost sokan szeretik magában, de népszerű fokhagymával, reszelt sajttal, tejfellel, vagy édesen, illetve töltve is. A leírás szerint a lángos készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával. A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós.
A határozat a lángos mellett hungarikummá minősítette a székelykaput is, aminek ugyancsak találhatók kisebb változatai Debrecenben is. Az azonban már egy másik történet...

Modellünk, Herczeg Zsuzsanna is nagy rajongója a lángosnak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Gasztronómiai öszeállításaink:
Székelykapu-utánzat a debreceni Csapó utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. szeptember 29., péntek

A debreceni töltött káposzta

A debreceni specialitásnak számító étkek közül ezúttal a debreceni töltött káposztát mutatjuk be. S ha már kaja, akkor szót ejtünk egyéb helyi különlegességű betevőinkről is.

Laktató és ínycsiklandó... A fotót Bodrogközy Katona Zsuzsa töltötte
 fel a Facebook-oldalunkra. Köszönjük! Nagyításért kattints a képre!
A cívisváros nevét viselő töltött káposzta sertés, marha vagy juh húsából is készülhet. Természetesen sokan másként ismerik, így tehát van például, aki kolbászt is főz mellé. Receptünk szerint a debreceni töltött káposztának nagyok a töltelékei, és a savanyított káposztalevelekben lévő húshoz köles- vagy rizskását és szalonnát kell keverni.

Az egyedi íz érdekében gyömbér, sáfrány és bors is dukál bele. A töltött káposzták alá leveles és apró káposztákat is helyeznek, sőt azok közé bőrös-csontos húsokat. Ezzel azonban még mindig nem

debreceni a töltött káposzta, mivel a levét be is kell sűríteni öreg, piros rántással. A debreceni töltött káposztát egyébként ma is sokan főzik cserépedényben. A debreceni töltött káposzta mellett híres és finom koszt a slambuc is (amit szintén sokféleképpen készítenek). Helyi specialitású ételünk a debreceni béles, szalonna, kenyér és perec is, a debreceni páros kolbász pedig a közelmúltban már a Hungarikum-címet is elnyerte. De ezekről majd máskor...

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. szeptember 19., kedd

„Szoboszlói” lecsó, ínycsiklandó gazdagon

A tízféle összetevővel készített, mennyeien finom lecsó ilyen guszta volt fővés közben is. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen „testvérvárosában”, Hajdúszoboszlón vendégeskedtünk egy egész napos lecsófőző baráti összejövetelen, 2023. szeptember 16-án. A napsütéses gardenpartiban hét felnőtt személy vett részt, így délelőtt az alapanyagokat ennek megfelelően szereztük be a fürdőváros hangulatos piacán. Kevesebb, mint másfél kiló paradicsomot vettünk, emellett pedig két kiló paprikát, egy kiló vöröshagymát, továbbá isteni kovászos kenyeret is. Sertészsír helyett étolajat használtunk, és tettünk a lecsóba fokhagymát, fehér tököt, cukkinit, krumplit és csilit is. Többen vega kolbászt is falatoztak hozzá, és mindezt finom, szeszmentes itókákkal öblögettük le. Csodás nap volt, nemcsak az illatok szárnyaltak, hanem a jó kedv is! Aki pedig szereti a slambucot is, az itt olvashatja el a róla írt összeállításunkat.

Vendéglátónk, Emike sürgött-forgott a tűznél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. augusztus 31., csütörtök

Mennyei pásztorételünk, a slambuc


Debrecen és a Hortobágy egyik leghíresebb és egyik legízletesebb népi étele a slambuc. Ennek a hagyományos eledelnek a két fő hozzávalója a lebbencstészta és a krumpli. A cívisvárosban is több helyen készül az otthoniakon kívül ez a finomság, melynek az egyik legismertebb mestere Kovács István (lásd az alábbi felvételeinken). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kovács István egy tál mennyei slambuccal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ő a Bajcsy utcai borozó-galériában kínálja a maga által kikísérletezett és saját kezűleg előállított slambucát. A ház 1710-ben épült, és a 18. században is már borospinceként üzemelt. Idejárt borozni a tanítványaival Csokonai Vitéz Mihály is. Az utca neve pedig volt József király herceg, Nagy új és Új is.

Bográcsos ételt készítő hortobágyi pásztorok a tűz körül. Ismeretlen szerző képeslapfotója, 1958. Repró: © Debreceni Képeslapok

A slambucról Kovács István kifejtette: van a mezítlábas, és van a pirított, ő azonban – borász nyelven – küvésítette a slambucot. Ez azt jelenti, hogy keveri a kétféle módon elkészített tésztát. Rájött ugyanis arra, hogy a slambuckészítéshez nem kell Michelin-csillagos szakácsnak lenni: a legegyszerűbb pásztorember meg tudja főzni. De azt is mondta, hogy ez neki kevés. Hiszen jót és finomat bárki tud főzni, az ételt azonban addig kell alakítani, míg azt nem mondják csettintve, hogy ez igen!

Ebbe a slambucba erős paprika is került a kertbarátok főzőversenyén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Kovács Istvánnal készített interjúm a borászati, gasztronómiai mesterségéről és a művészetpártolói hitvallásáról erre a cikkre látogatva olvasható el teljes terjedelmében. Ebben természetesen a jó slambuc titkáról is fellebbenti a fátylat. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kovács István egy tál mennyei slambuccal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A homokkerti kertbarátok egyik korábbi hagyományos slambucfőző versenyén tett látogatásunk élménybeszámolója pedig ebben az összeállításunkban idézhető fel videóval és sok fotóval.

„Az ételt addig kell alakítani, míg azt nem mondják csettintve, hogy ez igen!” Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!