Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hortobágy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hortobágy. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 1., vasárnap

A 100 évvel ezelőtti Debrecen 21 meseszép régi képen


Debrecen régmúltja tárul fel azokon a csodás muzeális üdvözlőkártyákon, melyek másolatait Kedves Olvasóink, V. Pákozdi Zoltán Károly, valamint Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc osztottak meg a Debreceni Képeslapok közösségével. Alább a Nagyerdei Strandban gyönyörködhetünk:




Kaptunk képet a villamosítás előtti gőzvonatok idejéből is, ez itt a nagyerdei indóház volt:


Az alábbi Dobos-pavilon a későbbi nagyerdei fedett uszodánál állt.


Az orvostudományi egyetem főépületét IV. Károly király és a neje, Zita avatta fel 1918. október 23-án. Gróf Tisza István szobrát eredetileg a palota előtt állították fel.


A következő képeslap főszereplője egy debreceni ötösfogat, amit a Nagyerdőbe vezető Simonyi úton örökítettek meg.


Maradjunk a lovaknál, de már a belvárosban! Itt huszárok parádéznak a Ferenc József úton:


A válogatásból a gyülekezeti helyek se maradnak ki. Három lap is szól ugyanis róluk, köztük találjuk a Verestemplom, az Attila téri görögkatolikus templom, valamint a toronysisakos Kistemplom ábrázolását.


A vármegyeháza egy külön csoda, ráadásul a képen mellette az Arany Angyal Patika áll a sarkon.


Maradunk a Ferenc József úton (mai nevén a Piac utcán), ahol a hitelbanki és a Svetits-házon is ámuldozhatunk.


És végre itt az Aranybika Hotel, a kép előterében pedig a Kossuth-szoborcsoport.


A békebeli főutca egyszerűen meseszép volt!


Itt a megannyi belvárosi luxushotel egyikére, a Központi Szállodára is rácsodálkozhatunk.


A Kálvin térről, valamint a Református Kollégiumról is sok lap készült. Középen Bocskai István szobra.


A tér túlsó oldalában ma is a Református Főgimnázium és Csokonai Vitéz Mihály szobra található.


Ilyen volt a főutca túlvége a mai Petőfi térnél, ahol a Petőfi Sándor szobra helyén még a Royal Hotel állt.


Fölöttébb szép volt az 1944-ben elpusztult Hegedűs és Sándor palota is...


A Csokonai Színház nem különbül káprázatos!


Válogatásunk utolsó előtti felvételén: a Deák utcai nagy zsinagóga sejtelmes esti képeslapja.


A V. Pákozdi Zoltán Károly, valamint Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc feltöltéseinek köszönhető múltidézésünk végén visszatérünk a lovakhoz, melyek története szorosan összefonódott a cívisekével. Kellemes időutazást Mindenkinek!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 30., péntek

A „Körhinta” forgatása a debreceni tanyavilágban és Hortobágyon

Debrecen határában, a Látóképi Csárdánál, valamint a Hortobágyon 1955 őszén kezdődött a Körhinta című film forgatása, melyet Fábri Zoltán rendezett, és Törőcsik Mari mellett Soós Imre is főszereplője. A Néplap július 30-án adott hírt a készülő filmről, majd október 30-án már a tényleges munkákról tudósított, december 3-án pedig ez jelent meg: a darab december elején teljesen elkészül, és a jövő esztendő első hónapjában a közönség elé kerül a debreceni tanyavilágban játszódó történet, melynek jelenetei a fentieken kívül a Veréb- és Kádár-dűlőben is játszódnak. Akkor, 1955 decembere elején egyébként a lakodalmas jelenetet vették fel a Kilenclyukú hídnál. A két fiatal gyönyörű szerelmét elmesélő fekete-fehér drámát az 1956-os cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma Díjra jelölték.

Törőcsik Mari és Soós Imre. Fotók: Wikipédia

A történet szerit Marit (Törőcsik Mari) az apja Farkas Sándor egyéni gazdához (Szirtes Ádám) akarja feleségül adni, hogy egyesíthessék a földjeiket. A lány azonban Bíró Mátét (Soós Imre) szereti, s emiatt szembeszáll az apja akaratával. Egy lakodalmi mulatságon Máté és az indulatain uralkodni nem képes Farkas nyílt összetűzésbe keverednek, miután Mari és Máté önfeledten táncolnak egymással. Amikor Mari közli az apjával, hogy Mátét szereti, és nem hajlandó feleségül menni Farkashoz, Pataki baltával támad rá. A lány elmenekül... – a folytatást lásd a filmben.




Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 22., csütörtök

2026-ban már 200 éves a nagyerdei Régi Vigadó

Megszépülve. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik évszázados pihenő- és szórakozóhelye a nagyerdei Régi Vigadó, mely 1826-ban nyílt meg (egyes források szerint októberben). Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A képeslapot Vértesi Ferencnek köszönjük

A tetszetős, klasszicista létesítményt az a Povolny Ferenc építette, aki a 2023-ban 190 esztendős Kilenclyukú hidat is megalkotta Hortobágyon. Régi képeslapot itt mutattunk a pusztáról. 

A Régi Vigadó emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Vigadóban a kezdetektől igen nagy élet volt zenés-táncos mulatságokkal, esküvőkkel, érettségi találkozókkal, és a strand látogatói és a kirándulók közül is sokan betértek a belső kerthelyiséggel is rendelkező vigadóba.

Nagyterem, 2024. X. 18. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emlékeztetünk arra is, hogy a Napló 1970 májusi tudósításában (melyet az Újvigadó megnyitása alkalmából közölt) egy döbbenetes információ olvasható: lebontják a Régi Vigadót (lásd e cikk végén). Ez szerencsére nem történt meg, s a patinás létesítmény ma is áll. Sőt, túlélte az Újvigadót is, mivel azt viszont sajnos lebontották. A Régi Vigadó külső-belső felújítása 2025 januárjára történt meg.

A Régi Vigadó a Kárász-Marsa Anikótól kapott képeslapon

A város polgárai mellett gyakori vendég volt az erdőben a csapatával Debrecenben állomásozó báró Simonyi József ezredes. A városból kivezető sétányt, a róla elnevezett mai út fáit az óbester ültette ki a huszárjaival.

A Régi Vigadó timpanonja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves Olvasónktól, Vértesi Ferenctől két másik muzeális képeslapról is kaptunk másolatokat. Ezeken a Régi Vigadó terasza, illetve kerthelyisége szerepel. Boldog további 200 születésnapot kívánunk!

A vigadó külső helyiségei egykoron


A Régi Vigadó egyik szép fali lámpája. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Hajdú-bihari Napló 1970 májusi cikke a lebontásról

2026. október 8., csütörtök

A nagy tankcsata


Debrecen környékét 1944. október 8-án érte el a II. világháború egyik sorsdöntő ütközete, a hortobágyi vagy más néven debreceni páncéloscsata. Akkor, amikor épp csak befejeződtek a júniusban elkezdett bombázások. A harci események krónikája idekattintva olvasható el. Ugyanakkor a cívisvárosban nem ez volt az egyetlen olyan fegyveres konfliktus, amelyben tankokat vetettek be. Hiszen az 1956-os szabadságharc leverésében ellenünk is ilyen eszközöket vonultattak fel a szovjetek. Erről ebbe a régi fotós cikkünkbe kukkantva tudható meg több a helyi és a Méliusz téri történésekről.

Szovjetek 44-ben, a városházánál. Fotó: IPKV

Mindezzel kapcsolatban felidézzük azt is, hogy 2016. október 17-től egy T34-es tank volt kiállítva a Hatvan utcai posta előtt a forradalom 60. évfordulója alkalmából. További archív dokumentumok a II. világháborús Debrecen állapotáról és eseményeiről idekattintva lapozgathatók az összeállításunkban. Utolsó fotónkon a Napló 1970. április 3-i beszámolója látható a Kossuth utcai tankcsata-emlékmű avatásának képeivel. A tankszobor itt ismerhető meg régi képekkel.

Pátzay Pál alkotása. Fotó: Fp. / Bojár Sándor, 1970

Kapcsolódó összeállításaink:



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 15., kedd

A csupazöld Debrecen 1964-ben, 10 szép retro képen


Debrecen ma már tovatűnt arcairól 1964-ben is csodás képeslapokat jelentetett meg a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Az akkori produkciók között van az a csupán 10 forintba került leporelló is, ami kilenc mini képeslapot tartalmaz a cívisváros nevezetességeiről.

Csodapark és sarki torony. Fotó: Fényes, 1962

E csomagból válogatva, elsőként a Vörös Hadsereg útján található városházában, az előtte elterülő kis franciakertben és persze a szekundabarlangban gyönyörködhetünk. A következő üdvözlőkártyán a püspöki palota, valamint a Zsolnay-szökőkút mellett a Nagytemplom pompázik. A fotókat a repülőgép-balesetben elhunyt Bakonyi Béla készítette.


Bakonyi Béla jegyzi az alábbi páratlanul szép panorámafelvételt is, amelyen a Kistemplomon kívül az Aranybika Hotel, továbbá az 1973-ban lerobbantott épületek sorakoznak.


Bakonyi Béla a Nagytemplom felől is lefotózta a főteret, mégpedig a Kossuth-szoborra fókuszálva.


A Déri Múzeum és díszpark 1964-es látképét Horváth Zoltánnak köszönhetjük:


Horváth Zoltán örökítette meg az akkori Petőfi teret is.


Nyitóképünket teljes méretben is közreadjuk a tanácsháza és a csupazöld főutca idillikus jelenetével, majd pedig átruccanunk a Nagyerdőbe, ahol a Kossuth Lajos Tudományegyetem palotájában gyönyörködhetünk Fényes Tamás felvételével.

Nyitóképünk teljes méretben

Íme a tudományok palotája még medenceszobrok és a kémiai tömb nélkül:


Összeállításunk végén Hortobágyra látogatunk, ahol a csárda, valamint egy paripáit vigyázó délceg csikós ejt ámulatba. A gémeskutas kép fotósa – nomen est omen – Pászthory Lóránt.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Élet a pusztán. Fotó: Pászthory Lóránt

2026. szeptember 9., szerda

Élet a belvárosi főtér építése előtt – Debrecen 1996-ban


Debrecen az ezredforduló előtt még teljesen más arcát mutatta, mint ma. Mint az a nyitóképeinken is látható, egyebek mellett nem alakították ki a belvárosi sétálóövezetnek nevezett korzót.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Hemző Károly

Gépjárművel is végig lehetett közlekedni a Piac utcán, és megvolt például a Kassai úti fürdő és a Szikla Presszó, valamint a Kölcsey-művközpont és a teljes nagyerdei strand.

A halálkanyar. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A Corvina Kiadó „Debrecen, Hortobágy” című turisztikai brosúrájának fotóin a régi Kossuth téri úgynevezett halálkanyar mellett az Aranybika Szálloda Üvegtermében is gyönyörködhetünk.

Az Aranybika Üvegterme. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Ugyanakkor az 1996-os Egyetem térre is rácsodálkozhatunk, lásd a fenti szép fotón.

Az Egyetem tér . Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Itt pedig a Kálvin téri gyöngykavicsos, növényekkel benőtt Emlékkert köszön vissza a mába.

Az átépítés előtti Kálvin tér. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Az album bemutatta a Csokonai Színházat, valamint közreadták a városházával szemközti vendéglő öreg halászt ábrázoló homlokzati kompozícióját, ami aztán az átépítéskor ,,eltűnt".

Az eltűnt sgraffito. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Még működött az egykori takarékpénztári palotában a helyőrségi klub, és nem építették át az Emlékkertet se a Református Kollégiumnál.

A Déri Múzeum. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A fenti képen a Déri Múzeum tündököl, míg a következő jelenet a Krisztus-trilógiát tárja elénk.

A Krisztus-trilógia. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

A brosúrát lapozgatva ugyanakkor a Széchenyi utcába is ellátogathatunk, ahol 1996-ban még az égig értek a fák...

A Széchenyi utca. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Ilyen volt akkoriban a Péterfia utcán a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum:

A volt városgazdaház. Fotó: Rácz Endre / Corvina


Az Attila téri templom. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Alább még megidézzük a takarékpénztári palotában hajdanán működött helyőrségi művelődési otthont (Hemot), s ellátogatunk Hortobágyra, ahol megcsodáljuk a Hortobágyi Csárda párjának szép épületét is. Remek időutazást, jó múltidézést Mindenkinek!

Csárda Hortobágyon. Fotó: Hemző Károly / Corvina

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A honvédségi klub kapuja. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina