Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pásztor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pásztor. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 24., péntek

Hortobágy dicsérete

Csikósok a Csárdánál. Fotó: Fényes Tamás, 1972.

Debrecen egykori ló- és jószágtartó birtokára, a Hortobágyra látogatunk ezúttal. Utunk előtt azonban egy vicces feladvány: Meddig ló a ló?

Haranghy György felvétele 1909-ből

Miért is kérdezzük, hogy meddig ló a ló? Egyrészt azért, mert Debrecen bizony csipkelődő vagy gúnyolódó gondolatokban is szerepel (például Ady Endre költészetében).

A Kilenclyukú híd. Fotó: Hapák József

Ezeknek az élcelődések egy részét a cívisvárosiak tájszólása szülte. A mára szállóigévé szelídült, fenti rigmus szerint a ló Debrecenig ló, mivel onnan már lú... 

Csontváry Kosztka Tivadar 1903-as festménye

Az efféle szösszenetekből ugyanakkor minden bizonnyal az irigység is szól, hiszen Debrecen hagyományosan erős, meghatározó lótartó település (volt).

Hetes fogat Hortobágyon. Fotó: Csobaji Előd, 1986.

A lovait és természetesen a másféle haszonállatait (marháit, birkáit, kecskéit stb.) pedig nem a városban, illetve a bellegelőn, hanem a közeli Hortobágyon tartatták a gazdák.

Hortobágyi szürkemarhák. Fotó: Sehr Miklós

Hortobágyért sokan rajonganak, ugyanakkor sokan nem értik, hogy mi a jó benne. Aztán, amikor ellátogatnak oda, a kétkedők többségének is megváltozik a véleménye.

Lovasnapi mozaik, 1978. Fotók: IPK Vállalat

A vidékben gyönyörködve jön rá csak az ember, hogy Hortobágyot nem csupán a puszta, a csárda (1781) és a Kilenclyukú híd (1833) alkotja. De ha csak ennyi lenne, akkor is érdemes olykor felkeresni.

Juhászábrázolás Déri Frigyes gyűjteményéből

Híres a mesés délibáb is, akárcsak az a legenda, hogy a debreceni Nagytemplom toronycsillagjai (amik 61 méteres magasságban vannak) egy vonalba esnek a Hortobágyi Csárda küszöbével. 

Bográcsozók. Szerző: Ismeretlen. Dátum: 1953.

Legyen bárhogyan is, az tény: itt található Magyarország első nemzeti parkja (1973-ban hozták létre), és ez a terület 1999. december 1. óta a Világörökségnek is része!

2000-es szép telefonkártya

A sok-sok emléknek ezzel azonban még nincs vége. Tovább lépegetve a puszta történetében, más érdekességeket is böngészgethetsz itt lentebb...

A  telefonkártya hátoldala

Lovasnapi képeslap. Fotó: Sehr Miklós, 1981

Az élet egyébként a lovak körül se csak munkából áll, s a puszta népe a szórakozásra is alkalmat kerít. Az alábbi fotón a híres Rimóczi József hegedül, pipázó társa pedig a nedűt tölti.

Ecsedi István felvétele 1913-ból

Április 24., azaz Szent György napja pedig hagyományosan a jószág kihajtásának a napja. Erre emlékezünk ezzel a mostani összeállításunkkal.

A Kilenclyukú híd. Reprint: Uropath

Kapcsolódó összeállításaink:
A Kilenclyukú híd napjainkban


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Haranghy György fotója, 1901

2024. november 21., csütörtök

Régi szép hortobágyi képeslapokból csodálható meg kiállítás a Bem téri Méliusz-könyvtárban

Debrecen egykori jószágtartó birtokáról, a régi Hortobágyról nyílt képeslap- és fotókiállítás 2024. november 20-án a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegében.

Kerekes Viola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tárlatot Kerekes Viola biológus, a Hortobágyi Nemzeti Park vadlóprojekt-koordinátora nyitotta meg.

A Körömvirág. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A november 20-i ünnepségen közreműködött a Körömvirág együttes.

Jó hír a hasonló rendezvények kedvelőinek, hogy november 26-án 17 órától Vass Attila Tamás, a helytörténeti részleg munkatársa, a Debreceni Képeslapok című magazin szerkesztője tart előadást a főtér hajdani Zsolnay-szökőkútjáról. A program a Bem téri könyvtár földszinti nagyelőadójában lesz.

Ízelítő a tárlatból. Reprók: © Debreceni Képeslapok

A hortobágyos kiállítás december 31-ig tekinthető meg a II. emeleti helytörténeti galériában.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 

2024. november 10., vasárnap

Gyönyörű régi hortobágyi képeslapokból nyílik kiállítás

Hortobágyi Csárda, 1980. Fotó: Hapák József.

Debrecen hajdani jószágtartó birtokáról, a Hortobágyról nyílik kiállítás 2024. november 20-án 17 órától, a Bem téri Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegében abból az alkalomból, hogy 25 éve a Világörökség része a Hortobágy.

A Kilenclyukú híd egykor a Hortobágy-folyón

A II. emeleten található térben a csikósokról, viseletekről, a táj jellegzetes állatairól és természetesen a Hortobágyi Csárdáról, valamint a Kilenclyukú hídról is muzeális üdvözlőlapok reprodukciói kápráztatják el a látogatókat.

A csárda 1980-ban. Fotó: © Csobaji Előd

A csodásnak ígérkező tárlatot Kerekes Viola biológus, a Hortobágyi Nemzeti Park vadlóprojekt-koordinátora nyitja meg. Az ünnepségen közreműködik a Körömvirág együttes, a kiállítás képeiben pedig 2024 végéig gyönyörködhetnek az érdeklődők. Érdemes ellátogatni a tárlatra és a megnyitóra!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. április 24., szerda

Szent György napja a jószág kihajtásának ünnepe Hortobágyon – mely 25 éve a Világörökség része

Lótartás és lovaglás nincsen csikósok nélkül. Fotó: Csobaji Előd

Debrecen egykori ló- és jószágtartó birtokára, a Hortobágyra látogatunk ezúttal. Utunk előtt azonban egy vicces feladvány: Meddig ló a ló?

A nagy hortobágyi csárda előtt – Haranghy György felvétele 1909-ből. Reprint: Csokonai Kiadó

Miért is kérdezzük, hogy meddig ló a ló? Egyrészt azért, mert Debrecen bizony csipkelődő vagy gúnyolódó gondolatokban is szerepel (például Ady Endre költészetében).

Hortobágy egyik jelképe, a Kilenclyukú híd. Fotó: Hapák József. Kiadó: Balázs és Társa Bt.

Ezeknek az élcelődések egy részét a cívisvárosiak tájszólása szülte. A mára szállóigévé szelídült, fenti rigmus szerint a ló Debrecenig ló, mivel onnan már lú... 

Csontváry Kosztka Tivadar, 1903: A viharos Hortobágy. Képzőműv. Alap Kiadóváll. Bp., 1977

Az efféle szösszenetekből ugyanakkor minden bizonnyal az irigység is szól, hiszen Debrecen hagyományosan erős, meghatározó lótartó település (volt). A lovait és természetesen a másféle haszonállatait (marháit, birkáit, kecskéit stb.) pedig nem a városban, illetve a bellegelőn, hanem a közeli Hortobágyon tartatták a gazdák.

A Hortobágy természetesen más jószágok tartására is kiválóan alkalmas, például szürke marháéra. Fotó: Sehr Miklós

Hortobágyért sokan rajonganak, ugyanakkor sokan nem értik, hogy mi a jó benne. Aztán, amikor ellátogatnak oda, a kétkedők többségének is megváltozik a véleménye.

A puszta és a lovasnapok közönsége 1978-ban. Fotók, kiadó: Megyei Tanács, IPK Vállalat

A vidékben gyönyörködve jön rá csak az ember, hogy Hortobágyot nem csupán a puszta, a csárda (1781) és a Kilenclyukú híd (1833) alkotja. De ha csak ennyi lenne, akkor is érdemes olykor felkeresni.

A juhászok egyik viselete, a debreceni cifraszűr. Fotó: Déri Frigyes / Lukács Tihamér / Déri Múzeum

Híres a mesés délibáb is, akárcsak az a legenda, hogy a debreceni Nagytemplom toronycsillagjai (amik 61 méteres magasságban vannak) egy vonalba esnek a Hortobágyi Csárda küszöbével.

Amikor a pásztorok megéheztek, bográcsban készítettek étket. Szerző: Ismeretlen. Dátum: 1953.

Legyen bárhogyan is, az tény: itt található Magyarország első nemzeti parkja (1973-ban hozták létre), és ez a terület 1999 óta a Világörökségnek is része!

Szép Hortobágyunk az egykori Matávot is megihlette, s 2000-ben ezt a szép telefonkártyát jelentette meg

A sok-sok emléknek ezzel azonban még nincs vége. Tovább lépegetve a puszta történetében, más érdekességeket is böngészgethetsz itt lentebb...

A fenti telefonkártya nem kevésbé mutatós hátoldala. Design: Fákó + Nyíri VaBank

Ha Hortobágy, akkor lovas napok. Fotó: Sehr Miklós / Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

Az élet egyébként a lovak körül se csak munkából áll, s a puszta népe a szórakozásra is alkalmat kerít. Az alábbi fotón a híres Rimóczi József hegedül, pipázó társa pedig a nedűt tölti.

Ecsedi István felvétele 1913-ból. Reprint: Csokonai Kiadó

A messze földön híres Kilenclyukú híd, ami mellett a nagy múltú vásárok is zajlanak. Reprint: Uropath


A Kilenclyukú híd napjainkban

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Cifraszűrben lovagló csikós – Haranghy György fotója, 1901. Reprint: Csokonai Kiadó

2024. április 18., csütörtök

Ötvenéves szép képeslapokon Szoboszló és Hortobágy

Debrecen turisztikai „arany háromszögének” két H betűs tájegységéről, Hajdúszoboszlóról és Hortobágyról kaptunk 50 éves szép képeslapokat Kedves Olvasónktól, Nagy Magdolnától.

A Hortobágyi Pásztormúzeum és a Hortobágyi Csárda 1973-ban. Képeslapfotók: Tulok Ferenc

A fenti üdvözlőkártyákon Hortobágy nevezetességei közül a csárdában és a pásztormúzeumban gyögyörködhetünk, a következő lapon pedig vágtató paripák idézik a múltat.

Hortobágyi Ménes az itatónál, 1971-ben. Fotó: Bakonyi Béla

A Hortobágyinfó szerint „A Hortobágyi Csárdát Debrecen városa 1699-ben a pusztán átvezető Sóút mentén, a Hortobágy-folyónál lévő vámszedőhely és postaállomás mellett építtette. Ez a vendéglő az Alföld leghíresebb, legnagyobb csárdája, és egyben Hortobágy legrégibb építménye.” Ez alapján tehát nagyjából egyidős a debreceni Régi Posta Fogadóval, s 2024-ben már 325 esztendős.

A Hortobágyi Csárda 1980-ban (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: Hapák József

A Nagy Magdolna olvasónk által nekünk ajándékozott képeslapok lapozgatását a hajdúszoboszlói relikviákkal folytatjuk. Az alábbi felvételen a Béke Hotel strandjának csodálatos csúszdája tárul elénk. 

A hajdúszoboszlói SZOT Béke Gyógyüdülő fantasztikus retró csúszdája 1973-ban. Fotó: Tulok Ferenc

A következő fotókon a fürdőváros főterének látványán, valamint a SZOT–ÉDOSZ Üdülő különlegesen megörökített arcán ámuldozhatunk. A mai is meglévő Béke Hotel pedig ilyen volt ötven évvel ezelőtt:

A hajdúszoboszlói SZOT Béke Gyógyüdülő 1973-ban. Fotó: Tulok Ferenc

Köszönjük szépen a képeket és a figyelmet! Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A hajdúszoboszlói Hősök tere 1972-ben. Fotó: Tulok Ferenc


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A hajdúszoboszlói SZOT–ÉDOSZ Üdülő 1973-ban. Fotó: Tulok Ferenc

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval: