Debreceni Képeslapok: 2025

2025. március 19., szerda

A békebeli Debrecen 1935-ös muzeális képeken

Gyepszőnyegek, fasorok...

Debrecen tovatűnt arcaira csodálkozhatunk rá azokon a régi felvételeken, amelyek a Fortepanon találhatók a 90 évvel ezelőtti cívisvárosról. Ezek közül válogatva, elsőként a békebeli főutca panorámáján ámuldozhatunk a Csapó utca elejénél. A Ted Grauthoff által adományozott fekete-fehér fotón a nagy zsinagóga mellett a Kossuth-sarki még tornyos takarékpalota, a Kistemplom, továbbá az Aranybika Hotel és a Szent Anna templom is szerepel. Az Alföldi Takarékpénztárnak ekkor még a bauxitbetonos első változata állt, s szembetűnő a középen álló egyemeletes épület is – akárcsak az akkor még nem kőtenger főteret ékesítő óriási gyepszőnyeg.

A fenti képpáron a korabeli Nagytemplomban (az első fotó készítésének helyében), valamint vármegyeházában gyönyörködhetünk. Ezután kilátogatunk a Nagyerdei Strandra, ahol igazán szívet melengető jeleneteket örökített meg 1935-ben a nagyszerű fényképész. Jól sikerült pillanat a trambulinról éppen elugró fiatalemberen kívül „Tarzan és Jane” kettőse a parton pózoló csoportban. (A képek adományozói: Kurutz Márton, Plesovszki Ákos, Halmosi Sándor)

Lássuk külön is a vármegyeházát és a konflist...

További összeállításaink az 1930-as évekből sok fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. március 18., kedd

Volt egyszer egy Kinizsi Söröző

A debreceni Aranybika Hotel pincesörözőjét több hónapos átalakítás miatti zárva tartást követően az 1966-os, első virágkarnevál napján, augusztus 20-án 11 órakor, Kinizsi Söröző néven nyitotta meg újra a közönség előtt a Hajdú Megyei Vendéglátó Vállalat a Bajcsy-Zsilinszky utcában. A korabeli hirdetések szerint eleinte vasárnaponként 11 órától hangulatos sörzene is szórakoztatta a betérőket az Aranybika Kinizsi Sörözőjében, melynek jellegzetessége volt a kockás padló, a masszív faasztalok és a vesszőből font színes lámpaburák is.

A külső front. Fotó: Alföldi Antal, 1972

Összeállításunk fotói részben a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlegéből származnak. A képeken nemcsak a Kinizsi cégére látszik, hanem az is, hogy a kapujánál álltak meg az autóbuszok. Hétvégeken sok sorkatona még ide ruccant le, mielőtt 28-as busszal visszatért az eltávozásról a Kossuth Laktanyába. Rajtuk kívül a belvárosi, például Bethlenes diákság is szép számban képviseltette magát a népszerű sörözőben. E pincében ma is vendéglő üzemel, de más névvel, tulajdonossal és külsővel.

Régi színes fotók: Zoltai Károly, 1971

Olvasóink hozzászólásai között korábban Bán Jánosné a következőket írta: „Szívemet simogatja ez a kép! 1975. május 7-én itt ismertem meg a férjem. Azóta 44 éves házasok vagyunk 2 csodálatos gyerekkel és 3 unokával. Soha nem felejtem azt a napot! Az ott fogyasztott túrós csusza ízét, a húsos palacsinta illatát, a (számomra) nehéz székek súlyát, az egész KINIZSI hangulatát! Erzsikét, a pincért! Mindent, mindent, ami akkor ott volt! Imádtam!”

Burai Árpádné Éva így fogalmazott: „Régi szép idők. Finom túrós csuszát, töltött káposztát ettünk a Kinizsiben. Jólesett rá a finom csapolt sör. Jó társasággal sok-sok kellemes estét töltöttünk el itt. Ma már csak emlék. Jó visszaemlékezn a fiatal évekre!” Rákos László felidézte: „Igen kellemes kis hely volt, csak a lépcsőn kellett vigyázni, bár felfelé menet négykézláb is ki tudtál botorkálni.” Hérák Vera azt kérdezte: „A homokórák funkciójára emlékeztek? Jó volt, jók voltak a kaják, s mindig vidám esték voltak ott!” Dudics István az órákkal kapcsolatban felelevenítette: „Egy időben minden asztal mellé a falra egy homokóra volt felszerelve. Rendeléskor indult az óra, ha az étel nem érkezett meg a homok lepergéséig, ingyen volt a kaja. Igyekeztünk bonyolult ételt rendelni, de sohasem sikerülte legyőzni a homokórát.”

Kékesi Éva kijelentette: „Ott ettem igazi jó hortobágyi palacsintát, azóta se. A nyomába sem jár a mostani, akárhol készítik.” Andreas Oikonomou is erre emlékezett: „Görög egyetemisták, törzshelyünk volt a 80-es években. Ott ettem először hortobágyi palacsintát.” S végül Hegedűs Ildikó gondolatai: „Gimi utáni összejövetelek... apró lázadásokkal, világot megváltó szónoklatokkal... Áááááá, de szép is volt!” Olvasóink további múltidézései itt olvashatók. A közeli, egykori törökfürdő hihetetlen históriája pedig ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

Az 1974-es étlapot Barna Sándornak köszönjük!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy

amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

Az 1996-os képet Babi Katalin Baráthnak köszönjük!

2025. március 17., hétfő

150 éve született Debrecen meghatározó építőművésze, Borsos József

Az Egyetem tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik legnagyobb építésze és városrendezője Borsos József. A széles látókörű, nagy műveltségű építész 1875. március 18-án született Hódmezővásárhelyen, és 1952. január 23-án hunyt el Debrecenben. Egyik fő műve a Debreceni Köztemető, mely a Nagyerdőben nyílt meg 1932. július 15-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Debreceni Köztemető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kossuth utcán található egy másik fontos alkotása: a rendőr-főkapitányság palotája. Ő szorgalmazta a klinkertégla gyártását is, és a város meg is építette ehhez a gyárat.

A rendőr-főkapitányság. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József tervezte a Déri teret is, és az volt az eredeti elgondolás, hogy ezt az Egyetem sugárút kösse össze az Egyetem térrel.

A Déri Múzeum és tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1942-ben szentelték fel az Egyetemi templomot, mely a Debreceni Egyetem mellett áll, és szintén az Egyetem térre néz. Az iméntihez hasonlóan Borsos József társtervezője a Csapó utca és a Burgundia utca sarkán álló ipari iskolának, ami ma vegyipari technikumként működik.

A Vegyi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezeken kívül a jellegzetes, Debrecen-címeres, szintén klinkertéglás és boglyaíves óvoda- és iskolai épületeket is neki köszönhetjük, melyek közül sok ma is áll (például a Faraktár utca, a Rakovszky és a Bajcsy utcában). A Rakovszky utcai iskola emlékét ebben az összeállításunkban idéztük fel.

Iskolaépület a Rakovszkyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De Borsos József nagyerdei és sestakerti családiházakat is tervezett. Ezek közül az Ary-villa az utóbbi városrészben található.

Az Ary-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József a Debrecen városfejlődését több évtizedre meghatározó szabályozási tervet, valamint a Nagyerdő rendezését és annak a városhoz kapcsolását 1930-ra dolgozta ki. Közreműködött mindemellett az első Nagyerdei Stadion, valamint a Pallagi úti fedett uszoda megalkotásában is.

A fedett uszoda. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A parkerdőt is ő jelölte ki a Nagyerdő területére tervezett gyalogúthálózattal, mindezt pedig kis- és nagykörúttal vette körül, s illesztette az egyetemhez.

A maga tervezte családi lakóháza ma is áll a Vénkertben. Ezt hosszú évek agóniája után végre felújították, és közösségi házként funkcionál.

A Borsos-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A villa előtti parkban kapott helyet Borsos József mellszobra. Az I. világháború után beözönlő menekültek miatt 1926-ban elkészültek a Hajnal, a Dobozi utcai és a Szoboszlói úti – háromemeletes –, alacsony bérű házak (441 lakással). Ezeket is Borsos József és Zeleznik Gyula tervezte.

Borsos József mellszobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1952. január 23-án elhunyt Borsos József sírja a az általa tervezett Debreceni Köztemető ravatalozópalotája mellett található.

Borsos József sírhelye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További összeállításaink nagy debreceni építészekről:

Ruyter utcai szolgálati ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Egyetem tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Időutazás Debrecen káprázatos életképeivel 1955-ben

Debrecen az '56-os forradalomhoz közeledve is élte a mindennapjait. Dolgoztak a fotósok is, akik szebbnél szebb képeket készítettek. A Fortepan 1955-ös lenyűgöző anyagai közül válogatva, elsőként a Vörös Hadsereg útja panorámája tárul fel a gyönyörű lombos fasorokkal, a villamosok sínjeivel, valamint a még saroktornyos takarékpénztári palotával.

Főutca, 1955. Fotó: Kotnyek Antal, Hires Tibor

A saroktorony és egy masírozó rezesbanda alulról is megcsodálható a következő muzeális képen.

Zenekar a főutcán. Fotó: Kotnyek A., Hires T.

A Csapó utca és a főutca sarkán 1955-ben még egy szovjet obeliszk állt. Az újabb, ma is meglévő felszabadulási emlékművet 1967-ben avatták fel. A jelek szerint az iménti zenekar idevonult.

Az obeliszk. Fotó: Kotnyek Antal, Hires Tibor

A korszak legendás alakja volt a „debreceni Kossuth”, alias Füley Gusztáv. Róla e múltidézés végén is megosztunk egy fotót, az őt bemutató összeállításunk pedig idelátogatva olvasható régi képekkel.

Füley úr. Fotó: Kotnyek Antal, Hires Tibor

Íme még egyszer a káprázatos nyitóképünk, de már teljes méretben!

A főutca látképe. Fotó: Kotnyek A., Hires T.

A főutca, illetve debreceni főtér közelében található az 1955-ben is népszerű Déri tér és múzeum. Ott anno egy ilyen vidám jelenetet is lencsevégre kaptak:

A múzeumnál. Fotó: Vincent Till Baumgartner

És, ahogy ígértük, végül a legendás „Kossuth-ról” még egy fotó. Itt éppen egy régi szép villamoson utazik, és az egyenruhás, mosolygó kalauzzal beszélget. További jó időutazást Mindenkinek!

„Kossuth” a tuján. Fotó: V. T. Baumgartner

Kapcsolódó jubileumi múltidézéseink sok fotóval:

DBKL

2025. március 16., vasárnap

Örökifjú veterán járművek a Tőletek kapott képeken

Debrecenben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett 2025. március 15-i ünnepi programsorozat részeként a DKV Zrt. retrónapot tartott.

Segner téri sorakozó. Fotó:© Király Tomi

Kedves Olvasóink ekkor készítették azokat a fotóikat, melyeket a Debreceni Képeslapok közösségével megosztottak. A fent látható kép Király Tomi érdeme (teljes méretben lásd lentebb).

Ikarus-autóbusz. Fotó: © Bányai Sándor

Bányai Sándor veterán autóbuszt, trolibuszt és villamost is lencsevégre kapott.

A Petőfi téren és a környékén ezúttal is kincsek jöttek-mentek.

Mogyorós Pétert a Bengáli villamos ihlette meg a 2025. március 15-i retrónapon:

A következőkben az új kettes vonalon közlekedő, máskor egyes villamos is megcsodálható, akárcsak az esti Kossuth utca is a Csokonai Színházzal szemközti buszmegállónál.

Köszönjük a képeket, Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy témajavaslataikat, régi és új képeiket küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre, vagy osszák meg a Facebook-idővonalunkon!

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

DBKL

Az 1911. március 16-án beindult debreceni villamosközlekedés

Debrecenben 1911. március 16. óta járnak villamosok, míg gőzmozdonyok 1884. október 2-tól közlekedtek. A fenti kép az Attila térnél készült 1962-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr.

A főutca a 60-as évek elején. Fotó: Képzőműv. Alap

A dkv adattára szerint már 1915. december 23-án megtoldották a Hatvan utcai vonalat (Aranybika – Baromvásártér) a Ferenc Salvatore Hadikórházig.

1924. február 18-án a Pallagig vezető villamospálya nyílt meg, s két villamosjárat közlekedett a pályaudvar – Gazdasági Akadémia és a Nagyerdő – Gazdasági Akadémia viszonylaton. 1927. december 15-én átadták a Nagyerdei körúti pályát, amelyik az épülő egyetemi központot és a klinikatelepet érintette. A következő fotóblokk a Megyei Tanács és az IPK Vállalat Hajdú-Bihar című, 1978-as könyvében található.

Bengák és Ikarusok 1978-ban a Vörös Hadsereg útján

Az akkori viszonylatok a következők voltak. 1.: Nagyállomás – egyetem – klinikák – Nagyállomás. 2.: Nagyállomás – Nagyerdei Fürdő. 3.: Nagyerdei Fürdő – Gazdasági Akadémia, Pallag. 4.: városháza – közvágóhíd. 5.: Aranybika – Baromvásártér. 6.: Aranybika – tűzérlaktanya. 12.: Nagyállomás – Gazdasági Akadémia, Pallag. A Csapó utcai vonalat 1934. június 2-án hosszabbították meg az 1932-ben megnyitott köztemető I. kapujáig, majd 1938-ban a főkapujáig. 1943-ban a Hatvan utcai vonalat is kihúzták a mezőgazdasági középiskoláig, majd 1949-ben a Görgey utcáig (itt járt az 5-ös villamos).

1950: a Nagyerdő és a tüdőszanatórium közti, 7-es vonal átadása. 1962: a Kossuth utcai pálya áthelyezése a mai Szent Anna utcára (4-es vonal). 1969. június 20-án forgalomba állt az első, Debrecenben gyártott FVV 1200-as csuklós villamos (a „Bengáli”). Mégis, 1970. március 31-én bezárták a 3. és a 7. számú – Pallagra és a tüdőszanatóriumhoz közlekedő – vonalakat. Ezt további drasztikus lépések követték. 1971. május 31.: a 6-os számú, azaz a Csapó utcai vonal megszüntetése.

A belváros látképe. Fotó: Bakonyi Béla, 1964

1973. szeptember 29-én az 5-ös számú (Hatvan utcai) vonal megszüntetése, végül 1975. június 23-án a Szent Anna utcai, 4-es számú vonalé. Tehát 2025 nyarán már 50 éve lesz, hogy akkor egy vonala maradt a cívisvárosnak. Az új kettes villamosvonalat 2014. február 26-án adták át.

Az már a legújabb kori krónikánkhoz tartozik, hogy hosszas és „nem mindennapi” beruházás nyomán, Debrecennek 2014 februárja óta ismét két villamosvonala van, amiken Ganz Hunslet és CAF járművek közlekednek (a Bengálikat abban az esztendőben nyugdíjba küldték).

A DKV kollektívája az 1950-es években

Képeslap-kollekciónkban további járműábrázolások is megtekinthetők!

Tanuló/nyugdíjas összvonalas villamosbérlet 1972-ben

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

Képeslap-villamosjegyek. (Navép Kft., rinoceros Stúdió)

DBKL