Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött egykoron a Kaszanyitzky-üzlet, melynek neve ma is olyan fogalom, mint például a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a városért tett áldozatai miatt is kiérdemelte. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok
A messze földön híres kereskedés kirakata a hőskorban és napjainkban – lásd a következő képen |
Az egykori Kaszanyitzky-üzletben az utóbbi években könyvesbolt működött. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok |
Ebben a korábbi cikkemben a cégalapító dédunokája, (IV.) Kaszanyitzky András zenetanár felidézte azt is, hogy az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította. Ő idős korában gyógyíthatatlan beteg lett, nem akart senkit kitenni a szenvedésének, ezért önkezével vetett véget az életének. Fia, Andor egy vadászaton lett rosszul, és hunyt el 1935-ben. Az ő fia pedig, András volt az, akinek el kellett viselnie az államosítást.
Ez az üzleti dokumentum jól tükrözi a bolt külsejének és készletének pazar színvonalát. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok |
A Piac utca 57. szám alatti üzlet épületegyüttese ma már csak részben van meg (tervezett bevásárlóközpont-építés miatt megcsonkolták), és könyvesbolt működött benne. (Mellette magasodik a hasonló okból üres, pusztuló Steinfeld-ház, a debreceni Arany ember letakart épülete.)
Kaszanyitzky-emblémás porcelánok fotói, melyeket olvasónktól, Tóth Zoltántól kaptunk. Köszönjük szépen! |
A Kaszanyitzky-ház 1852-ben még földszintes, három lakószobás épületként a '48-as tábornok, Bernáth Józsefé volt. Az ott működő Kossuch és Kuhinka Üveggyári lerakatot vásárolta meg Kaszanyitzky Endre, aztán 1874-ben a házat is megvette, és a legkorszerűbb emeletes üzletházzá fejlesztette.
A Kaszanyitzky-ház üvegkupolás részében ma olvasó- és előadóterem van. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok |
Náluk dolgozni rangot jelentett (itt volt alkalmazott Ady titkos rajongója, Kíváncsi Illi, azaz Varga Ilona is), megbecsülték a munkásokat. Fent ebédlő is volt, a festményes, üvegkupolás terem pedig török dohányzóként funkcionált. A helyiséget az állami tulajdonba vétel után fürdőszobának használták, és bedeszkázták a tetejét.
Sokan emlékezhetnek a család nevére a Simonyi út 31. szám alatti, egykori villájuk miatt is, ahol később a sportorvosi rendelő működött (fotóját lásd a cikk végén). Kaszanyitzky András (1907–1979) a tócóskerti Tüdős-villában lakott 1941-től. A Tócóskerti lakótelep építése miatt 1978. december 21-én el kellett költözniük az Aczél utca 6. szám alól. Az üzlet épületét (nem sokkal a felújítása után) már korábban, 1952-ben kisajátította az állam. Megrázó történetükről itt írtam részletesebben.
A Kaszanyitzky- és a Steinfeld-ház lebontott, de végül ezidáig beépítetlen belső tere. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A családi képek nagy reprodukciói a könyvesboltban is megcsodálhatók. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok |
Hasonló múltidéző összeállításaink sok fotóval:
- A Rickl- és a Lábasház
- A Sesztina-villa titkai
- A debreceni Arany ember Piac utcai letakart palotája
- A jobbágyból lett milliomos
- Barokk ékkő a reformkorból
- A pénzügyi palota
- A Debreceni Első Takarékpénztár
- A püspöki palota és a megyeháza titokzatos nővére
- A püspöki palota
- A Gambrinus köz
- A vármegyeháza
- Az Aranybika 110 éves kistestvére
- A legszebb lakótelepünk
- Luxushotelek a régi belvárosban
A lebontott Kaszanyitzky-villa (eredetileg Váradi-Szabó-villa) a Simonyi úton. Fotó: HBN, 1973 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése