Keresés ebben a blogban

2023. november 11., szombat

Hogyan „lett” a püspöki palota a régi kis házak helyén?

A Méliusz-ház (balról) és a ma is meglévő líciumfa Zoltai Lajos 1914-es festményén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen meghatározó épületeinek egyike a Hatvan utca és a Kossuth tér sarkán magasodó püspöki palota, melynek a helyén a XX. század elején is még teljesen más házak álltak. Az 1913-ban átadott püspöki palota helyén járókat anno a fenti épületsor fogadta, köztük a Méliusz-ház és a ma is meglévő, híres líciumfa. Hogyan lett a püspöki palota ezekből és más kisebb épületekből?

A püspöki palota látképe a Piac utca felől, 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Papp József a Debreceni Szemlében közölt cikkében leírta, hogy anno a református egyház is nagy léptékű bérház megvalósítását határozta el a Nagytemplom mellé, a Hatvan utca sarkára a Méliusz-féle parochia, az úgynevezett líciumos kántori lakás és két szomszédos ház helyén négy összefüggő telekre. Az 1910-ben kiírt országos pályázatot Bálint Zoltán és Jámbor Lajos fővárosi építészek nyerték, akik a vármegyeházát, valamint a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották.

A magyaros szecessziós építészeti stílusú püspöki palota toronycímere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hivatkozott múltidézés szerint a kivitelezés fővállalkozója Tóth István helyi építész lett, a reprezentatív épületbelső színes kerámiáit a pécsi Zsolnay-gyár szállította, mígaz épületszobrászi munkákra Tóth András kapott megbízást.

1915-ös képeslap a püspöki palotáról

A kivitelezés csupán 15 hónapig tartott és – bár a végleges használati engedély 1913 januárjában kelt – az első lakók már 1912. november 1-jétől folyamatosan költözhettek az elkészült lakásokba. A püspöki palota tornya eredetileg valójában egy víztorony (volt) az emeleti lakások számára szükséges víznyomás érdekében.

A püspöki palota gangjai a Déri térre vezető átjáró mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

dolgozatból az is kiderül, hogy a négy utcára néző, teljesen alápincézett, liftekkel ellátott háztömbbe három zárt és egy nyitott udvart és összesen 9 lépcsőházat építettek. A földszinten a 16 utcai és 15 udvari üzlet mellett 8 lakást alakítottak ki. A két–három szobás garzonok alapterülete 80–95 négyzetméter, a háromszobás rendes lakásoké 110–120 négyzetméter, a négyszobásaké 130–140 négyzetméter, az ötszobásoké 150–170 négyzetméter volt. A nagypolgári, két cselédszobás, több mellékhelyiséges, 6 szobás lakosztályok alapterülete pedig a 290–350 négyzetméter.

A püspöki palota Hatvan utcai főhomlokzata a torony mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Üzletportálok a püspöki palotában, a posta melleti átjárónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok




Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A püspöki palota tornyának teljes látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése