A Méliusz-ház (balról) és a ma is meglévő líciumfa Zoltai Lajos 1914-es festményén. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Debrecen meghatározó épületeinek egyike a Hatvan utca és a Kossuth tér sarkán magasodó püspöki palota, melynek a helyén a XX. század elején is még teljesen más házak álltak. Az 1913-ban átadott püspöki palota helyén járókat anno a fenti épületsor fogadta, köztük a Méliusz-ház és a ma is meglévő, híres líciumfa. Hogyan lett a püspöki palota ezekből és más kisebb épületekből?
A püspöki palota látképe a Piac utca felől, 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Papp József a Debreceni Szemlében közölt cikkében leírta, hogy anno a református egyház is nagy léptékű bérház megvalósítását határozta el a Nagytemplom mellé, a Hatvan utca sarkára a Méliusz-féle parochia, az úgynevezett líciumos kántori lakás és két szomszédos ház helyén négy összefüggő telekre. Az 1910-ben kiírt országos pályázatot Bálint Zoltán és Jámbor Lajos fővárosi építészek nyerték, akik a vármegyeházát, valamint a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották.
A magyaros szecessziós építészeti stílusú püspöki palota toronycímere. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
A hivatkozott múltidézés szerint a kivitelezés fővállalkozója Tóth István helyi építész lett, a reprezentatív épületbelső színes kerámiáit a pécsi Zsolnay-gyár szállította, mígaz épületszobrászi munkákra Tóth András kapott megbízást.
1915-ös képeslap a püspöki palotáról |
A kivitelezés csupán 15 hónapig tartott és – bár a végleges használati engedély 1913 januárjában kelt – az első lakók már 1912. november 1-jétől folyamatosan költözhettek az elkészült lakásokba. A püspöki palota tornya eredetileg valójában egy víztorony (volt) az emeleti lakások számára szükséges víznyomás érdekében.
A püspöki palota gangjai a Déri térre vezető átjáró mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
A dolgozatból az is kiderül, hogy a négy utcára néző, teljesen alápincézett, liftekkel ellátott háztömbbe három zárt és egy nyitott udvart és összesen 9 lépcsőházat építettek. A földszinten a 16 utcai és 15 udvari üzlet mellett 8 lakást alakítottak ki. A két–három szobás garzonok alapterülete 80–95 négyzetméter, a háromszobás rendes lakásoké 110–120 négyzetméter, a négyszobásaké 130–140 négyzetméter, az ötszobásoké 150–170 négyzetméter volt. A nagypolgári, két cselédszobás, több mellékhelyiséges, 6 szobás lakosztályok alapterülete pedig a 290–350 négyzetméter.
A püspöki palota Hatvan utcai főhomlokzata a torony mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Hasonló cikkeink sok fotóval:
- Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
- A lebontott Nagyerdei Kemping
- Mi épül a Móricz-kollégium helyén?
- Az árnyas Ady park és a kis csobogó
- Volt egyszer egy Ifipark
- A nyilastelepi vasúti megálló
- A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
- Az eltűnt Cserepes utca
- Mi épült a Hatvan és a Bethlen utca sarkán?
- A Békás-tó spriccelős ivókútja
- A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút
- Emlékszel még a Kürtös utcai Syposs-villára?
- A Miklós utcai Kismozdony emléke
- A hajdani nyári napközis tábor
- Mi van most a Váczi-koli helyén?
- A Kondorosi Csárda régen és most
- Mi magasodik a Piac utcai cívisházak helyén?
Üzletportálok a püspöki palotában, a posta melleti átjárónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése