Debrecen halhatatlan költője, Csokonai Vitéz Mihály „Dorottya” címmel írta meg az egyik legnagyobb művét. Ez a magyar irodalom első komikus eposza, s annyira maradandó, hogy 1927-ben még utcát is elneveztek róla a cívisvárosban. Ennek az is az oka, hogy ebben az utcában található a poéta híres síremléke. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok
 |
| Csokonai sírja. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Az „Isten adománya” jelentésű Dorottya nevét viselő utca a Bartók Béla és a Kishegyesi utat köti össze a Hatvan utcai kert nevű városrészben, s mi 2025. július 24-én látogattunk ide. A „Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon – furcsa vitézi versezet négy könyvben” című komikus eposzt 1798–1799 telén írta Csokonai Vitéz Mihály. Először 1804-ben jelent meg mintegy 500 példányban Nagyváradon.
 |
| A temető maradványa. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
A nem túl hosszú Dorottya utca egyik nevezetessége a kórházterület mellett az egykori Hatvan utcai református temető maradványa, ahol Csokonai 1836-ban felállított síremléke is áll. A kihelyezett tájékoztatótáblák szerint a temető helyét éppen 325 éve, 1700 nyarán jelölte ki Palágyi Pál és Veresmarti János szenátor. Az I. világháború idején, 1914 októberétől idekerültek a fertőzésekben elhunyt katonák és hadifoglyok is. A furcsa hangulatú kis dombon található temetőmementóban ma már csak a Csokonai-gúla és néhány sírkő őrzi a múltat...
 |
| A Csokonai-sír. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése