Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1827. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1827. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 14., szerda

2027-ben már 200 éves a Nagytemplom

Debrecen első számú jelképe, a református Nagytemplom épülete 2027-ben már 200 éves. Az építkezés előzményei és okai közé tartozik, hogy 1802. június 11-én ismét tűzvész pusztította el a cívisváros kétharmadát. A lángok súlyos károkat okoztak az András-templomban és a Kollégiumban is (akárcsak sajnos a korábbi, még katolikus Szent András Templomban).

2026. X. 13. reggelén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagytemplom már akkor is az ország református társadalmának szimbóluma volt. Az új gyülekezeti hely első tervét, egy körtemplomot a nagyváradi mester, Éder Jakab alkotta meg. A második próbálkozás már Johann Weis műve, ami egy klasszicizáló, későbarokk, kéttornyú épület lett volna. A bírálók mindkettőt elutasították, ám mivel a – szintén épülő – Református Kollégium nagy sikert aratott, felkérték a tervezőjét, Péchy Mihályt, hogy a Nagytemplom tervét is ő készítse el.

Zoltai Lajos festményén az András-templom

A mester a terveket és a későbbi többszöri módosításokat ingyen, áldozatkészségből végezte el. Először például Éder Jakab terveit fejlesztette tovább egy monumentális körtemplom formájában. Végül a mai Nagytemplom megtervezésében (különféle okokból) szerepet játszott Rábl Károly, Thallher József és Köhler György is. Közülük az utóbbi szakember a két tornyot összekötő, kőbábos mellvédfalat találta ki a kupola nélküli épületrész ellensúlyozására. Debrecen ma is álló jelképe – a történetét bemutató egyházkerületi cikk szerint – 1827 júniusára készült el teljesen. Toronyzászlói Simonffy Sámuel előtt tisztelegnek, és a templomépítés befejezésének évszáma is olvasható rajtuk. Ugyanakkor a díszes kapuzárak motívumain az angyal, az oroszlán, a sas, a csillag és ember Máté, Márk, Lukács és János emlékét is őrzik.

Péchy Mihály első két terve az új Nagytemplom megalkotására


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Egy áttervezett terv makettje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. május 29., péntek

Rejtjelek a Nagytemplom legtetején

A Nagytemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen fő ékességének különlegességei közül most egyet emelünk ki: a nyugati toronyzászlóban – 60 méteres magasban – olvasható S betűk mibenlétét. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A nyugati torony zászlója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt nem nehéz kitalálni, hogy a fénylő csillag alatti csúcsdíszben valószínűleg monogram rejtőzik. Ez így is van, és azt is eláruljuk, hogy a két „S” valójában Simonffy Sámuel (1754–1821) emlékét hirdeti. Ő egy vagyonos posztókereskedőnk volt, aki a Református Kollégiumban ügyvédi oklevelet szerzett , s hosszú a sora azoknak a tisztségeinek, amelyeket viselt a cívisváros érdekében. Azt azonban mindenképpen leírjuk, hogy 21 éven át Debrecen főbírója is volt, és hathatós erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott a Kollégium, a Nagytemplom és az Ispotály építéséhez.

Simonffy emlékei. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor az eklézsia kurátoraként 1804. január 29-én felhatalmazták a Nagytemplom újjáépítésének vezetésére. Hosszú, kitartó küzdelmet kellett folytatnia ennek során – mígnem a gyülekezeti hely már csak a halála után valósulhatott meg teljesen. A  megyei levéltár leírása szerint hittestvérei az érdemeit azzal ismerték el, hogy a még az életében elkészült nyugati torony gombzászlajában az ő monogramjával (S S) emelték az égbe, s örökítették meg a nevét. Simonffy Sámuel egyébként a mai Széchenyi utca 10. szám alatti barokk házban lakott, s ez azóta is áll; emlékét tábla is őrzi az 1770 körül emelt falakon. Érdemes felpillantani a Nagytemplom keleti tornyára is! Annak a zászlójában a templomépítés teljes befejezésének éve olvasható: 1827. A tornyokat 2026. május 28-án is fotóztuk, és sajnálattal állapítottuk meg, hogy a keleti zászló le van törve. Az alábbi képen még a helyén volt. (A Nagytemplom kapuinak enigmáit pedig ebben az összeállításunkban mutattuk be, azt pedig, hogy milyen volt, amikor a számlap rongálódott meg, idelátogatva idézhetik fel.)
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. január 5., péntek

Mit jelentenek a debreceni Nagytemplom tornyainak legtetején felfedezhető „titkos üzenetek”?


Debrecen fő ékességének, a Nagytemplomnak a toronyzászlóiban – 60 méteres magasságban – betűket és számokat fedezhetnek föl a figyelmes szemlélődők
. Mik lehetnek ezek?
Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A református Nagytemplom a debreceni Kossuth téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt nem nehéz kitalálni, hogy a fénylő csillagok alatti egyik csúcsdíszben monogram rejtőzik. A két „S” betű Simonffy Sámuel (1754–1821) emlékét hirdeti. Ő egy vagyonos posztókereskedő volt, aki ügyvédi oklevelet szerzett a Református Kollégiumban, s hosszú a sora azoknak a tisztségeinek, amelyeket viselt a cívisvárosért. Azt kiemeljük, hogy 21 éven át Debrecen főbírója is volt, és hathatós erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott a Kollégium, a Nagytemplom és az Ispotály építéséhez.

Simonffy Sámuel lakóháza a Széchenyi utca 10. szám alatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eklézsia kurátoraként 1804. január 29-én felhatalmazták az új Nagytemplom építésének vezetésére, miután a helyén az 1802-es nagy tűzvészben elpusztult az András-templom. Hosszú, kitartó küzdelmet kellett folytatnia ennek során – mígnem a gyülekezeti hely már csak a halála után valósulhatott meg teljesen. A megyei levéltár leírása szerint a hittestvérei az érdemeit azzal ismerték el, hogy a még az életében elkészült nyugati torony gombzászlajában az ő monogramjával (S  S) emelték az égbe, s örökítették meg a nevét – lásd a legelső fotónkon. A keleti torony zászlójának felirata pedig ez:

A keleti torony zászlójában a templomépítés teljes befejezésének éve olvasható: 1827. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Simonffy Sámuel a mai Széchenyi utca 10. szám alatti barokk házban lakott, s ez azóta is áll; emlékét tábla is őrzi az 1770 körül emelt falakon. A Nagytemplomnak a zárszerkezetei is nagyon különleges tartalmakat hordoznak, ezek jelentéséről itt írtunk.

A Széchenyi utca 10. szám alatti Simonffy-ház emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Nagytemplom kapuin ilyen díszes zárak vannak, megannyi üzenetet kifejezve. Fotó: © Debreceni Képeslapok