Az 1802. június 11-i debreceni nagy tűzvész

Debrecenben gyakran pusztítottak hatalmas tüzek, ezek közül az egyik legnagyobb az 1802. június 11-i volt, amely miatt a fél Debrecen leégett, köztük a Nagytemplom és a Református Kollégium egy része, valamint például Csokonai Vitéz Mihály szülőháza is. Ezt örökítette meg Gáborjáni Szabó Kálmán a fent látható „Könyvtármentés 1802” című freskóján, melyen a diákok küzdenek a lángokkal. Reprodukciók, fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az András-templom és Verestorony Zoltai Lajos festményén

1802. június 11-én a lángok egy pálinkafőző disznóóljában csaptak fel. Akkor már hetek óta óriási hőség volt, s az erős szél olyan gyorsan továbbvitte a lángokat, hogy alig 5 óra alatt 1500–2000 épületet pusztított el. Az ugyancsak megsemmisült Nagytemplom (András-templom) mellett a Verestorony nevű hangtorony állt, ahol a Rákóczi-harang szolgált. Az 5600 kilogrammos harang a faállvány égése miatt lezuhant. Ezt vízzel locsolták, ám a hirtelen hőtágulás miatt megrepedt, és elvesztette a hangját.

A Rákóczi-harangból kivágott címer a Kollégium tárlatán

A város lakói akkor még többnyire náddal fedett, fából készített viskókat építettek (ráadásul sűrűn egymás mellé), tehát elég volt egy szikra, és a tűz gyorsan terjedhetett.

 A régi Kollégium, Gáborjáni Szabó Kálmán freskója

Debrecenben a szervezett tűzoltóság a kollégiumi diáktűzoltóknak köszönhetően jött létre, elsőként Magyarországon. Ha tűz ütött ki, félreverték a harangokat, és riasztották a főbírót. A tűz irányát nappal vörös zászlóval, éjjel lámpával jelezték a templom tornyából. Minden utcában volt őrház, ami kutakkal és tűzoltó eszközökkel (vízipuska, vödör, létra, bot, horog) rendelkezett.

A régi Kollégium, Kallós Kálmán főiskolai rajztanár rajzán

Igenám, de a város sokszor küzdött vízhiánnyal. A tűz terjedését emiatt gyakran a veszélyeztetett házak tetejének lebontásával próbálták megállítani. Erre szolgált a kollégiumi diákok kis- és nagybotja, a gerundium is, melyek hét-, illetve nyolckilósak. Tűzoltófecskendőt, machinát először 1764-ben szereztek be, amiket a Református Kollégium melletti Machináriumban tárolták.

Az 1802. évi nagy tűzvész után a város vezetői fontos tűzmegelőzési javaslatot dolgoztak ki, és előírták a téglaépítkezést is. Péchy Mihály javaslatára téglavető helyeket jelöltek ki (lásd: Tégláskert), emellett a túlzsúfoltság megszüntetését szolgáló városrendezést is végeztek.

Régi lovas szerkocsi a Böszörményi úti laktanya előtt

Kapcsolódó anyagaink sok fotóval:

• Amikor még a Csapó utcán volt a tűzoltóság
• Lánglovagok a WTC-áldozatokért
• Az ősi cívisváros a tűzvészek korában
• Az 1538-ban megnyílt Református Kollégium
• A Böszörményi úti tűzoltólaktanya

Gáborjáni Szabó Kálmán: Könyvtármentés 1802

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A debreceni tűzoltóság 500 éves története a Kollégiumtól a Böszörményi úti bázisig

Debrecenben a szervezett tűzoltóság a kollégiumi diák tűzoltóknak köszönhetően jött létre, Magyarországon elsőként.

A mai tűzoltóság. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Híres eszközük volt a gerundium, és – a Debrecen lexikon szerint – feltehetőleg már a XVI. században is működtek. A mai debreceni tűzoltók székhelye a Böszörményi úton található, és Dr. Vitéz Roncsik Jenő Tűzoltólaktanya a neve. De lássuk az előzményeket! 

Harc a lángokkal. Képeslapfotó: Hapák József

A cívisvárosban gyakran pusztítottak hatalmas tüzek, ezek közül az egyik legnagyobb az 1802. június 11-i volt, amely miatt a fél Debrecen leégett, köztük a Nagytemplom és a Református Kollégium egy része. Ezt örökítette meg Gáborjáni Szabó Kálmán a fenti „Könyvtármentés 1802” című freskóján, melyen a diákok küzdenek a lángokkal.

A Csapó utcai bázis. Fotók: Kincses Magdolna

A Debreceni Önkéntes Tűzoltó Egylet 1877-ben alakult meg, majd 1878-ban hattagú hivatásos csoport is csatlakozott hozzá. Előbb a Csapó utca 13., majd a 43. szám alatt volt a székhelyük (a telep hátulról a Domb utcai szalámi-, illetve ruhagyárral volt szomszédos).

Relikvia a Böszörményin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunk a hajdani lánglovagokra emlékezik a kedves olvasóinktól, Kincses Magdolnától és Szilágyi Zsolttól kapott fotómásolatok segítségével. A lexikon rámutat: az egylet 1919-ben megszűnt, és városi tűzoltóság alakult.

Régi tűzoltócsapat. Fotó forrása: Kincses Magdolna

A városi tűzoltóságnak Szikszay Gyula is volt a parancsnoka, akinek a hajdani Margit-fürdőt is köszönheti Debrecen. Ezt a gárdát 1948-ban államosították. A korszerűsítés az 1960-as években történhetett meg, majd pedig az újabb fontos mérföldkőhöz 1983. november 2-án érkezett az alakulat. Ekkor adták át a korszerű tűzoltólaktanyát a Böszörményi út 46. szám alatt.

Gyakorlaton. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leő, 1933

Ugyanis, a Napló beszámolója szerint, a tűzoltóság felszereléseinek és technikai eszközeinek mennyisége fokozatosan növekedett a kor igényei szerint, ugyanakkor az elhelyezési körülmények nem követték ezt a fejlődést. A mostoha tárolási körülmények miatt az értékes felszerelések idő előtt tönkrementek, a milliókba kerülő speciális járműveket esetenként a szabad ég alatt tartották.

A Csapó utcai bázis. Fotó: Szilágyi Zsolt

A szűk garázsok, az elavult szertárkapuk késleltették a kivonulást, ráadásul a forgalmas Csapó utcán csak üggyel-bajjal tudtak a tűzoltók a laktanyából kikanyarodni. Ezek a körülmények teremtették meg az új tűzoltó-laktanya megépítésének igényét. A 120 millió forintos beruházás kivitelezéséhez 1981-ben fogtak hozzá a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei. A Csapó utcai létesítmény sokáig megvolt, és a Csokonai Színház hasznosította. Ma már társasházak vannak a helyén.

A Böszörményi úti laktanya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A felújított laktanya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kálvin téri Romkert a 2010-es átépítése előtt

Debrecenben a Kálvin téri Emlékkert 2010 végén nyerte el a ma ismert arcát, Kertai László terveinek eredményeként. Azt, hogy milyen volt a terület az átépítése előtt, Hapák József archív képeivel is felidézhetjük. A fotókon a sok fa mellett azok a romok is szembetűnőek, melyeket szintén Kertai László, valamint dr. Módy György muzeológus vezetésével tártak föl 1981-ben. Ezek a kiegészített, restaurált téglafalak az 1802-es tűzvészben elpusztult András-templom maradványai.

A Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében őrzött muzeális felvételek tanúsága szerint akkoriban a Nagytemplom mögött nem a mai üvegépítmény feküdt, hanem egy környezetbe illő süllyesztett terület. Ezt a különleges hangulatú helyet padként használható, faburkolatú lépcsők szegélyezték, s mindezek által a kis tér egy romantikus amfiteátrum hatását keltette.

Kapcsolódó múltidézéseink sok régi képpel:

• A Nagytemplom melletti aluljáró
• A Liszt téri süllyesztett park
• A Református Kollégium
• A Kálvin tér
• Az udvarház
• A püspöki palota
• A Nagytemplom

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Előadás az 1802-es nagy tűzvész előtti Debrecenről

Debrecen történelmének egyik legtragikusabb napjáról, az 1802. június 11-i nagy tűzvészről, az általa okozott károkról, valamint az addigi városképről és debreceni életről is szó lesz 2025. július 8-án 17 órától a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjában, ahol Szegedi Károly rekonstrukciós grafikus eleveníti fel ezeket a korszakokat a vetített alkotásai segítségével.

Az András-templom 1802 előtt. Grafika: © Szegedi Károly

 Az izgalmasnak és tanulságosnak ígérkező esten díjtalanul vehetnek részt az érdeklődők. A július 8-i programot megelőzően, július 1-jén 17 órától a téma kedvelőit dr. Nagy Attila könyvbemutatóval egybekötött vetített képes előadása várja, amelynek címe: A képeslapok sokszínű világa. Ez az esemény is ingyenes, azonban a szervezők azt kérik, hogy aki biztosan ott akar lenni ezen vagy a július 8-i programon, az regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.

Szegedi Károly. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az esemény teljes plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

Mit jelentenek a debreceni Nagytemplom tornyainak legtetején felfedezhető „titkos üzenetek”?

Debrecen fő ékességének, a Nagytemplomnak a toronyzászlóiban – 60 méteres magasságban – betűket és számokat fedezhetnek föl a figyelmes szemlélődők. Mik lehetnek ezek?

Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A református Nagytemplom a debreceni Kossuth téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt nem nehéz kitalálni, hogy a fénylő csillagok alatti egyik csúcsdíszben monogram rejtőzik. A két „S” betű Simonffy Sámuel (1754–1821) emlékét hirdeti. Ő egy vagyonos posztókereskedő volt, aki ügyvédi oklevelet szerzett a Református Kollégiumban, s hosszú a sora azoknak a tisztségeinek, amelyeket viselt a cívisvárosért. Azt kiemeljük, hogy 21 éven át Debrecen főbírója is volt, és hathatós erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott a Kollégium, a Nagytemplom és az Ispotály építéséhez.

Simonffy Sámuel lakóháza a Széchenyi utca 10. szám alatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eklézsia kurátoraként 1804. január 29-én felhatalmazták az új Nagytemplom építésének vezetésére, miután a helyén az 1802-es nagy tűzvészben elpusztult az András-templom. Hosszú, kitartó küzdelmet kellett folytatnia ennek során – mígnem a gyülekezeti hely már csak a halála után valósulhatott meg teljesen. A megyei levéltár leírása szerint a hittestvérei az érdemeit azzal ismerték el, hogy a még az életében elkészült nyugati torony gombzászlajában az ő monogramjával (S  S) emelték az égbe, s örökítették meg a nevét – lásd a legelső fotónkon. A keleti torony zászlójának felirata pedig ez:

A keleti torony zászlójában a templomépítés teljes befejezésének éve olvasható: 1827. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Simonffy Sámuel a mai Széchenyi utca 10. szám alatti barokk házban lakott, s ez azóta is áll; emlékét tábla is őrzi az 1770 körül emelt falakon. A Nagytemplomnak a zárszerkezetei is nagyon különleges tartalmakat hordoznak, ezek jelentéséről itt írtunk.

A Széchenyi utca 10. szám alatti Simonffy-ház emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Nagytemplom kapuin ilyen díszes zárak vannak, megannyi üzenetet kifejezve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen a fotózás előtti régi szép időkben

Debrecen, a hajdani cívisváros tovatűnt utcáira és épületeire csodálkozhatunk rá az 1802-es nagy tűzvész előtti időkből, Szegedi Károly debreceni grafikus, zenész legújabb alkotásainak köszönhetően. 

 Az András-templom és környéke, melyen napjainkban már semmi sem ilyen... Grafika: © Szegedi Károly

A helytörténet-kutató művész kompozícióinak egyik fő motívuma az egykori (Szent) András-templom, valamint annak környéke, amely mai szemmel nézve már szinte felismerhetetlen.

Lélegzetelállító időutazás a Csapó utca és a valamikori Vár utca rekonstruálása is! Az utóbbi helyen állt az a középkori várkastély, ahol Mátyás király is gyakorta időzött, amikor a Hunyadiak birtoka volt Debrecen. Ma itt található a Kálvin téri Udvarház szép épületegyüttese.

A következő grafikán gyakorlatilag a hagymakupolás kistemplom az egyetlen támpont a kép bal felső sarkában. A gyülekezeti hely toronysisakját éppen 115 éve pusztította el egy vihar...

Az alábbi rekonstrukció sok-sok apró épülete a hajdani főutcán sorakozott!

Ekkor még valóban falusias volt a város összhatása. Grafika: © Szegedi Károly

Szegedi Károly a valamikori András-templom (mely a mai Nagytemplom helyén állt) és a Református Kollégium területét az alábbi páratlan módon teremtette újjá a lenyűgöző rajzán:

Nyitóképünk vágatlanul. Grafika: © Szegedi Károly

A grafikus további alkotásai ebben az összeállításunkban csodálhatók meg. Jó múltidézést!

 A mai Széchenyi utca (balról) és az András-templom látképe dél felől. Grafika: © Szegedi Károly

DBKL

 A bemutatott grafikák alkotója, Szegedi Károly 2022 áprilisában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1538 óta működő debreceni Református Kollégium

A 2023-ban immár 485 éves ősi debreceni oktatási intézmény rekonstruált rajza. Grafika: © Szegedi Károly

 

A Debreceni Református Kollégium és az András-templom egykori épületegyütteseire, a Pap-tavára, a Régi Városháza előző épületére, valamint a hajdani cívisváros tovatűnt utcáira és épületeire is rácsodálkozhatunk az 1802-es nagy tűzvész előtti időkből Szegedi Károly debreceni grafikus, zenész, helytörténet-kutató alkotásainak köszönhetően.

A most elkészült, és a Debreceni Képeslapoknak felajánlott, legutóbbi kollekciójában Szegedi Károly mindenekelőtt bőséges terjedelemben és ámulatba ejtő részletgazdagsággal foglalkozik a Református Kollégium 1802-ben leégett, korábbi házainak rekonstruálásával.

Szegedi Károly fotója: © Debreceni Képeslapok

A Debrecen emblematikus létesítményének számító, nagy múltú iskolát minden irányból bemutatja, s ehhez régi térképeket és mai műholdképeket egyaránt felhasznál. Ezt a folyamatot a cikk végén egy speciális blokkban is illusztrálja a képzőművész.

Szegedi Károly a most közzétett, legújabb összeállításában a hajdani András-templomnak is bőséges teret és perspektívákat szentel. Ez a református gyülekezeti helyünk a mai Nagytemplom helyén állt, és szintén az 1802. június 11-i tűzvészben pusztult el.

A képzőművész ezúttal két beállításban és színezéssel is rekonstruálta a Református Kollégium kelet felől feltárult testét. A kép aljára egy korabeli utcakapitányi épületet helyezett el.

Szegedi Károly a bevezetőben kiemelt városrészeken és épületeken kívül a Csapó utca elejének 220 évvel ezelőtti arcát is feltámasztotta a korabeli és a legmodernebb technikák ötvözése révén...

Az alábbi grafikán a Hatvan utca és a mai Kálvin tér 1802 előtti területére is rácsodálkozhatunk:

Szegedi Károly ebben az új csokrában a Régi Városháza előző épületét, valamint az útburkolatot helyettesítő hidakat is tiszteletre méltóan cizellált grafikákon keltette újra életre.

A Református Kollégium korábbi épületegyütteséről végül következzen a nyugat felőli látképe...

Utolsó előtti képünkön a fent már jelzett munkafolyamat-szemléltető montázst közöljük:

A rekonstrukciós alkotások készítésének egyik módszere. Illusztráció: © Szegedi Károly

Szegedi Károly előző kollekciója, amelyet a reformáció napja tiszteletére bocsátott rendelkezésünkre, erre az összeállításunkra látogatva csodálható meg.

Az egykori Fűvészkert környéke nyugat felől. Grafika: © Szegedi Károly

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!