Az üveg-porcelán Piac utcai Mekkája: a „Kaszanyitzky”

Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött a Kaszanyitzky-üzlet. Neve ma is olyan fogalom, mint a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a városért tett áldozatai miatt is kiérdemelte. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A híres kereskedés kirakata a hőskorban és napjainkban

Amikor könyvesbolt volt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ebben a korábbi cikkemben a cégalapító dédunokája, (IV.) Kaszanyitzky András zenetanár felidézte azt is, hogy az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította. Ő idős korában gyógyíthatatlan beteg lett, nem akart senkit kitenni a szenvedésének, ezért önkezével vetett véget az életének. Fia, Andor egy vadászaton lett rosszul, és hunyt el 1935-ben. Az ő fia pedig, András volt az, akinek el kellett viselnie az államosítást.

Ez az üzleti dokumentum jól tükrözi a bolt külsejének és készletének pazar színvonalát. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

A Piac utca 57. szám alatti üzlet épületegyüttese ma már csak részben van meg (tervezett bevásárlóközpont-építés miatt megcsonkolták), és könyvesbolt működött benne. (Mellette magasodik a hasonló okból üres, pusztuló Steinfeld-ház, a debreceni Arany ember letakart épülete.)

Kaszanyitzky-emblémás porcelánok fotói, melyeket olvasónktól, Tóth Zoltántól kaptunk. Köszönjük szépen!

A Kaszanyitzky-ház 1852-ben még földszintes, három lakószobás épületként a '48-as tábornok, Bernáth Józsefé volt. Az ott működő Kossuch és Kuhinka Üveggyári lerakatot vásárolta meg Kaszanyitzky Endre, aztán 1874-ben a házat is megvette, és a legkorszerűbb emeletes üzletházzá fejlesztette.

Az üvegkupolás rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Náluk dolgozni rangot jelentett (itt volt alkalmazott Ady titkos rajongója, Kíváncsi Illi, azaz Varga Ilona is), megbecsülték a munkásokat. Fent ebédlő is volt, a festményes, üvegkupolás terem pedig török dohányzóként funkcionált. A helyiséget az állami tulajdonba vétel után fürdőszobának használták, és bedeszkázták a tetejét.

Sokan emlékezhetnek a család nevére a Simonyi út 31. szám alatti, egykori villájuk miatt is, ahol később a sportorvosi rendelő működött (fotóját lásd a cikk végén). Kaszanyitzky András (1907–1979) a tócóskerti Tüdős-villában lakott 1941-től. A Tócóskerti lakótelep építése miatt 1978. december 21-én el kellett költözniük az Aczél utca 6. szám alól. Az üzlet épületét (nem sokkal a felújítása után) már korábban, 1952-ben kisajátította az állam. Megrázó történetükről itt írtam részletesebben.

A ház hátsó traktusában 1976. augusztus 17-én nyílt meg a ma már szintén nem létező Amfora. Napjainkban bútor- és lakberendezési üzlet, valamint ékszerbolt található a főépületben.

A lebontott belső tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Családi tabló. Repró: © Debreceni Képeslapok

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

• Csemege és Ezermester a Dollárházban
• Parasztbolt
• Gambrinus Étterem
• Lilla Ételbár
• Várkapu Étterem
• Borsodi Söröző
• Rákóczi utcai piac
• Bocskai Étterem
• Don-kanyar
• Lublin Étterem

A volt Kaszanyitzky- (Váradi-Szabó-) villa) a Simonyin. Fotó: HBN, 1973

Az Arany ember láthatatlan palotája a főutcán

Debrecen belvárosának egyik legszomorúbb sorsú épülete a Piac utca 59. szám alatt áll – 3 éve immár láthatatlanul. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2020 tavasza óta letakarva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Omlásveszély miatt ugyanis 2020 április közepén egy nagy, dekorált ponyvát húztak a gazdagon díszített, patinás házra. A szebb napokat látott palota eredetileg a város egyik hajdani leggazdagabb embere, Steinfeld Mihály (az „Arany ember”) nevét viseli.

Amikor még látható volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Naplóban megjelent oknyomozásom szerint a belváros tömbrehabilitációs átépítése részeként 2008-ban hatalmas, 20 ezer négyzetméteres, hatszintes kereskedelmi központ létrehozását tervezték Apollo Superior néven a Piac utca 57–61. szám alatti épületek bevonásával. A Piac utca 59. szám alatti, immár tehát letakart épületből a lakókat elköltöztették.

Az Apollo Superior tervével. Forrás: Dehir

Az udvari épületszárnyakat itt is elbontották (emiatt a következő képen bemutatott munkagödörben olykor kiterjedt mocsár alakul ki). A 2010-re tervezett átadás – a Miklós utcai parkolóház kivételével – máig nem valósult meg.

Itt lenne a bevásárlóközpont. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A palota történetéről Lovas Enikő Amália az Új Nézőpontban feleleveníti azt is, hogy a bérházat Steinfeld Mihály (1867–1897) özvegye, Holitscher Lujza (1869–1940) építtette. A korai szecessziós stílusú lakóházat Tóth István debreceni építőmester alkotta meg 1908-ban. A díszítések Tóth András munkái.

A letakart domborművek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Steinfeld Mihályról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy 1889-ben ő örökölte a családi birtokot, és a pusztamacsi területet híres mintagazdasággá tette. Ez modern gépekkel működött, és vasúti vágányokat is használt. S miért nem ő építtette a Piac utcai házat? Azért, mert Karlsbadból hazajövet egy ételtől maláriás lett, amely májgyulladássá változott, és már nem tudtak segíteni rajta. Holttestét a macsi uradalom sírboltjába helyezték. Még csak 31 éves volt, amikor elhunyt.

A Csillag Csemegével 1985-ben. (Méliusz Fotótár)

A szintén hányatott sorsú, szomszédos Kaszanyitzky-ház története e cikkünkben ismerhető meg. A Füredi út hajdani Csillag Csemege emlékét idelátogatva idézhetik fel.

A nagymacsi Steinfeld-kastély. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Steinfeld-ház hátsó fertálya. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ma 86 éve hunyt el Zoltai Lajos régész, múzeumigazgató, aki nélkül kevesebbet tudhatnánk a tovatűnt Debrecenről

Debrecen régmúltjáról Zoltai Lajos régész (1861. július 16. – 1939. augusztus 30.) rajzai, festményei, fényképei, térképei és leírásai alapján is sokat megtudhatunk.

Ezúttal a városi múzeum néhai igazgatójának munkái közül válogatunk, a képeket a műveit bemutató tárlatokon repróztuk. A következő mű a Kossuth utcai Komáromy-házat ábrázolja, aminek a helyén 1914-ben megnyílt a pénzügyi palota.

A Komáromy-ház az 1913-as lebontása előtt

Zoltai Lajos tárta fel a Vértesi úti Basahalmot, és természetesen az 1802-es tűzvészben elpusztult András-templomot is rekonstruálta.

Az András-templom a Nagytemplom helyén

A Mester több szép és alapos térképet is ránk hagyott.

Debrecen régi és újabb patikái 1930-ban

Az alábbi munkája a Debrecenhez tartozó vizeket jeleníti meg, a hozzá készített alapos leírás pedig idelátogatva olvasható el. Az ő dolgozatából tudhatunk többet a Tócó-patak múltjáról is.

Debrecen vizei, 1935

Debrecen temetői Zoltai Lajos térképén:

Zoltai Lajos munkáinak köszönhetően a piarista gimnázium környéke is megelevenedik.

A piarista gimnázium udvara

A régi-régi városháza épülete a mostani Régi Városháza helyén állt a Piac utcán...

Nagyon érdekes a következő festmény is, hiszen ki gondolná, hogy a Szikszay- és a Dobozi-házak vannak rajta, amiknek a helyén 1913-ban elkészült a Gambrinus közi ikerpalota.

Itt ma a Gambrinus köz ikerpalotája áll

A Zoltai-alkotásoknak is köszönhető, hogy ismerjük, mik voltak például a püspöki palota helyén. Az alábbi képen ilyen épületek sorakoznak, köztük balról a híres Méliusz-ház és a líciumfa.

A püspöki palota helyén ezek a kis házak (is) álltak

A (Szent) András Templomot nemcsak megfestette, hanem rajzban is bemutatta Zoltai Lajos. A Jerikó utca 34. szám alatti hajdani présházat pedig ebben a cikkünkben idéztük meg az ő rajzával.

A Szent András Templom

Íme egy csodálatos udvarbelső. Korompai Balázs Kedves Olvasónk erről a hozzászólásában leírta: ez a Piacz utca 24. szám alatti Szikszay (hajdan Ó-Dobozy) ház, amit 1911-ben bontottak le. Helyén a város bérpalotája épült – ahogy a festmény hátoldalán olvasható.

Piac utca 24. szám, Szikszay- / Ó-Dobozy-ház

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debrecen térképe 1915-ben

További portréink sok fotóval:

• A Művész Úr
• A debreceni „Kossuth Lajos”
• Attila
• Gyarmati Olga olimpiai bajnokunk
• Szabó Magda író
• Soós Imre színművész
• Zsindelyné Tüdős Klára
• Balogh Zoltán, a kerekesszékbe kényszerült dzsúdós
• A vonatozás szerelmese, Bányai Sándor
• Tóth Pál idegenvezető
• „A” Kaszanyitzky
• A jobbágyból lett milliomos: Csanak József
• Ady Endre és Kíváncsi Illi szerelme
• A debreceni arany ember – Steinfeld Mihály
• Irinyi János
• Dr. Seres Géza
• A Color együttes
• Varga István, a világválogatott kézilabdázó
• Gara Kálmán közlekedéstörténeti gyűjteménye
• Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója
• A szegények csodaorvosa: Tippai Benő
• A modellből lett katona: Markovics Zita 

Múltidéző est a Piac utcai Kaszanyitzky-üzletről

Debrecen főutcáján, az 57. szám alatt működött egykoron a Kaszanyitzky-féle üveg-porcelán üzlet, melynek neve ma is olyan fogalom, mint például a Rickl, a Kontsek és a Sesztina. A megtiszteltetést a szolgáltatás magas színvonala mellett a városért tett áldozatai miatt is kiérdemelte.

A messze földön híres kereskedés kirakata

Az üveg- és porcelánkereskedelmi vállalkozás 1852-től 1952-ig működött, és az 1834-ben született Kaszanyitzky Endre alapította.

Az épület napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felejthetetlen boltról és a családról Kaszanyitzky András mesél a Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjában 2025. szeptember 9-én 17 órától. A részletes eseményleírás idelátogatva olvasható.

A Kaszanyitzky-ház üvegkupolája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A beszélgetés díjtalanul tekinthető meg, azonban a szervezés könnyítése érdekében a házigazdák azt kérik, hogy aki részt venne, regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.

Az összejövetel plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

További kereskedelmi összeállításaink:

• Centrum Áruház
• Újra élet van a volt Centrum Áruházban
• Debrecen Áruház
• Délibáb Áruház
• Unió Áruház
• Centrum Áruház (3. rész)
• A Csapó utcai vásárcsarnok
• Sesztina
• Rickl
• A Kaszanyitzky
• Steinfeld Mihály
• „Hegedűs és Sándor”
• A Rákóczi utcai piac
• A Csapó utcai vásárcsarnok
• A tócóskerti kispiac
• A régi virágpiac
• A Zsibi
• A Mihály-napi vásár
• A Debreceni Régiségvásár

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Előadás az 1802-es nagy tűzvész előtti Debrecenről

Debrecen történelmének egyik legtragikusabb napjáról, az 1802. június 11-i nagy tűzvészről, az általa okozott károkról, valamint az addigi városképről és debreceni életről is szó lesz 2025. július 8-án 17 órától a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjában, ahol Szegedi Károly rekonstrukciós grafikus eleveníti fel ezeket a korszakokat a vetített alkotásai segítségével.

Az András-templom 1802 előtt. Grafika: © Szegedi Károly

 Az izgalmasnak és tanulságosnak ígérkező esten díjtalanul vehetnek részt az érdeklődők. A július 8-i programot megelőzően, július 1-jén 17 órától a téma kedvelőit dr. Nagy Attila könyvbemutatóval egybekötött vetített képes előadása várja, amelynek címe: A képeslapok sokszínű világa. Ez az esemény is ingyenes, azonban a szervezők azt kérik, hogy aki biztosan ott akar lenni ezen vagy a július 8-i programon, az regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.

Szegedi Károly. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az esemény teljes plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

Ma 85 éve hunyt el Zoltai Lajos régész, múzeumigazgató, aki nélkül kevesebbet tudhatnánk a tovatűnt Debrecenről

Debrecen régmúltjáról Zoltai Lajos régész (1861. július 16. – 1939. augusztus 30.) rajzai, festményei, fényképei, térképei és leírásai alapján is sokat megtudhatunk.

Ezúttal a városi múzeum néhai igazgatójának munkái közül válogatunk, a képeket a műveit bemutató tárlatokon repróztuk. A következő mű a Kossuth utcai Komáromy-házat ábrázolja, aminek a helyén 1914-ben megnyílt a pénzügyi palota.

A Komáromy-ház az 1913-as lebontása előtt

Zoltai Lajos tárta fel a Vértesi úti Basahalmot, és természetesen az 1802-es tűzvészben elpusztult András-templomot is rekonstruálta.

Az András-templom a Nagytemplom helyén

A Mester több szép és alapos térképet is ránk hagyott.

Debrecen régi és újabb patikái 1930-ban

Az alábbi munkája a Debrecenhez tartozó vizeket jeleníti meg, a hozzá készített alapos leírás pedig idelátogatva olvasható el. Az ő dolgozatából tudhatunk többet a Tócó-patak múltjáról is.

Debrecen vizei, 1935

Debrecen temetői Zoltai Lajos térképén:

Zoltai Lajos munkáinak köszönhetően a piarista gimnázium környéke is megelevenedik.

A piarista gimnázium udvara

A régi-régi városháza épülete a mostani Régi Városháza helyén állt a Piac utcán...

Nagyon érdekes a következő festmény is, hiszen ki gondolná, hogy a Szikszay- és a Dobozi-házak vannak rajta, amiknek a helyén 1913-ban elkészült a Gambrinus közi ikerpalota.

Itt ma a Gambrinus köz ikerpalotája áll

A Zoltai-alkotásoknak is köszönhető, hogy ismerjük, mik voltak például a püspöki palota helyén. Az alábbi képen ilyen épületek sorakoznak, köztük balról a híres Méliusz-ház és a líciumfa.

A püspöki palota helyén ezek a kis házak (is) álltak

A (Szent) András Templomot nemcsak megfestette, hanem rajzban is bemutatta Zoltai Lajos. A Jerikó utca 34. szám alatti hajdani présházat pedig ebben a cikkünkben idéztük meg az ő rajzával.

A Szent András Templom

Íme egy csodálatos udvarbelső. Korompai Balázs Kedves Olvasónk erről a hozzászólásában leírta: ez a Piacz utca 24. szám alatti Szikszay (hajdan Ó-Dobozy) ház, amit 1911-ben bontottak le. Helyén a város bérpalotája épült – ahogy a festmény hátoldalán olvasható.

Piac utca 24. szám, Szikszay- / Ó-Dobozy-ház

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debrecen térképe 1915-ben