Debrecen
egykori legnagyobb zsinagógája 1897 szeptemberében épült meg
Jacob Gärtner terveinek eredményeként. A keleties hatású, impozáns imaház
1962-ig állt a régi Deák Ferenc utcában.
 |
| Az imahely és környezetének látványa a XX. század elején |
A ,,status quo ante" zsidóság 1892-ben határozta el a nagyváros rangjához méltó templom tervezését és felépítését. Ennek érdekében megvásárolták a Nagy Várad utca 2204 és 2205 számú (később Deák Ferenc utca 8. szám alatti) Molnár-féle telket – idézi fel dolgozatában Papp József.
 |
| A képeslapmásolatot Vekerdi Károlynak köszönjük |
A 600
földszinti és 250–250 karzati ülőhelyes templomot a debreceni Schneider István építhette meg. A 40 méter hosszú és 23
méter széles, téglalap alakú épület sarkaiban lépcsőházak
voltak, s a főhomlokzat felőliekre hagymakupolás tornyokat is
emeltek. Ez volt a cívisvárosban az egyetlen háromtornyos gyülekezeti hely.
 |
| Ma a Petőfi-szobor és a zöld szalagház található itt |
A
külső homlokzat iszlám hatású megjelenését az egymást váltó
négy sor sárga, valamint 10 sor vörös csíkokba rendezett
nyerstégla-burkolat is fokozta.
 |
| A nagy zsinagóga. Fotó: Déri Múzeum, Benkő László, 1941 |
A 13 méter átmérőjű
kupoladobon két méter sugarú hagymakupola tündökölt, s a
csillagot e fölé szerelték, amivel a templom 44 méter magas lett.
 |
A képeslapot a malomparki postai tárlaton repróztuk
|
A gyülekezeti helyről nagyon sok szép fotó és képeslap készült, ezek közül válogatunk e mostani összeállításunkban.
 |
| A kamarapalota 1914-ben, balra a zsinagóga |
A fenti képeslapmásolaton a kereskedelmi és iparkamara mellett láthatjuk a zsinagógát, bal szélen.
 |
| A képeslapmásolatot V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük |
A környék ezáltal igazán lenyűgöző volt, hiszen onnan karnyújtásnyira ragyogott a Nagyállomás, és ott épült
meg a Royal Szálló, valamint a kamarai és a törvényszéki palota
is.
 |
| A képeslapmásolatot V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük |
A
kétnapos avató ünnepség 1897. szeptember 7-én kezdődött. Aztán az 1944-es bombázások és a harcok a zsinagógában is kárt tettek, de
nem végzeteseket. Viszont a helyreállítás során, emberi
mulasztás miatt a tetőzet meggyulladt, és elpusztult.
 |
| Kupola nélkül 1959-ben. Fotó: Fortepan / Mészáros Zoltán |
Az
életveszélyes szerkezeti részek elbontását 1948 októberében
kezdték el. 1962-ig nagy kupola nélkül és hasznosítatlanul állt
a zsinagóga az akkor már Petőfi tér nevű városrészben.
 |
| Képforrás: Mikolás Tibor életmű-kiállítása |
Végül
a hatóság kiadta a bontási engedélyt – ,,városrendezési
okokból”... (A szomszédos Hunyadi utcáról idekattintva található összeállításunk.)
 |
| Az egyik legszebb felvétel. Forrás: Pannon Könyvkiadó, 1991 |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 |
| A zsinagóga bontása. Fotó: Déri Múzeum, Fekete Gáborné, 1962 |
Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:
A bombázásban nem nagy kárt szenvedett a Zsinagóga , inkább a fejlesztésnek volt útjába és sokba is került volna a felújítás. Ezt a pénzt inkább egy modernebb lakó épületbe invesztálták nagyobb befektetési haszonnal.
VálaszTörlés