A páratlan szépségű imahely és a környezetének látványa a XX. század elején |
Debrecen egykori legnagyobb zsinagógája 1897 szeptemberében épült meg Jacob Gärtner terveinek eredményeként. Az impozáns imaház 1962-ig állt a régi Deák Ferenc utcában.
Ezt a pazar képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg az olvasóinkkal. Nagyításért kattints a képre! |
A ,,status quo ante" zsidóság 1892-ben határozta el a
nagyváros rangjához méltó templom tervezését és
felépítését. Ennek érdekében megvásárolták a Nagy Várad
utca 2204 és 2205 számú (később Deák Ferenc utca 8. szám
alatti) Molnár-féle telket – idézi fel dolgozatában
Papp József helytörténet-kutató.
Papp József helytörténet-kutató.
A
keleties hatású épületet Jacob Gärtner tervezte. A 600
földszinti és 250–250 karzati ülőhelyes templomot a debreceni
mester, Schneider István építhette meg. A 40 méter hosszú és 23
méter széles, téglalap alakú épület sarkaiban lépcsőházak
voltak, s a főhomlokzat felőliekre hagymakupolás tornyokat is
emeltek. Ez volt a cívisvárosban az egyetlen háromtornyos gyülekezeti hely.
Ma már nincs meg az utca se, a Petőfi-szobor és a szalagház található itt. Fotó: Városházi Archívum |
A
külső homlokzat iszlám hatású megjelenését az egymást váltó
négy sor sárga, valamint 10 sor vörös csíkokba rendezett
nyerstégla-burkolat is fokozta.
A 13 méter átmérőjű
kupoladobon két méter sugarú hagymakupola tündökölt, s a
csillagot e fölé szerelték, amivel a templom 44 méter magas lett.
A képeslapot a malomparki postán bemutatott bélyeg- és képeslap-kiállításon repróztuk |
A gyülekezeti helyről nagyon sok szép fotó és képeslap készült, ezek közül válogatunk e mostani összeállításunkban.
A kereskedelmi és iparkamara székháza 1914-ben, a Deák és a Teleki utca sarkán, balról mellette a nagy zsinagóga |
A fenti képeslapmásolaton a kereskedelmi és iparkamara mellett láthatjuk a zsinagógát, bal szélen.
A környék ezáltal igazán lenyűgöző volt, hiszen onnan karnyújtásnyira ragyogott a Nagyállomás, és ott épült meg a Royal Szálló, valamint a kamarai és a törvényszéki palota is.
A Deák Ferenc utca torkolata, jobbról a Royal. A másolatot V. Pákozdi Károly Zoltán osztotta meg az olvasóinkkal |
A környék ezáltal igazán lenyűgöző volt, hiszen onnan karnyújtásnyira ragyogott a Nagyállomás, és ott épült meg a Royal Szálló, valamint a kamarai és a törvényszéki palota is.
A 44 méter magas zsinagóga lélegzetelállító látványa. A kópiát V. Pákozdi Károly Zoltán osztotta meg az olvasóinkkal |
A
kétnapos avató ünnepség 1897. szeptember 7-én kezdődött. Aztán az 1944-es bombázások és a harcok a zsinagógában is kárt tettek, de
nem végzeteseket. Viszont a helyreállítás során, emberi
mulasztás miatt a tetőzet meggyulladt, és elpusztult.
Az életveszélyes szerkezeti részek elbontását 1948 októberében kezdték el. 1962-ig nagy kupola nélkül és hasznosítatlanul állt a zsinagóga az akkor már Petőfi tér nevű városrészben.
Végül a hatóság kiadta a bontási engedélyt – ,,városrendezési okokból”... (A szomszédos Hunyadi utcáról idekattintva található összeállításunk.)
A kupola nélküli zsinagóga 1959-ben. Fotó: Mészáros Zoltán / Fortepan |
Az életveszélyes szerkezeti részek elbontását 1948 októberében kezdték el. 1962-ig nagy kupola nélkül és hasznosítatlanul állt a zsinagóga az akkor már Petőfi tér nevű városrészben.
A képet a modern ház tervezőjének, Mikolás Tibornak az életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Könyvtárban |
Végül a hatóság kiadta a bontási engedélyt – ,,városrendezési okokból”... (A szomszédos Hunyadi utcáról idekattintva található összeállításunk.)
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A bombázásban nem nagy kárt szenvedett a Zsinagóga , inkább a fejlesztésnek volt útjába és sokba is került volna a felújítás. Ezt a pénzt inkább egy modernebb lakó épületbe invesztálták nagyobb befektetési haszonnal.
VálaszTörlés