„Anno és ma" a cívisváros

Debreceni időutazásunk első összeállításában az 1944-ben lebombázott királyi törvényszéki palota látható, valamint a helyére épített lakóház a mai Petőfi térnél. Cikkünk végén a Nagyerdőbe érkezünk, s a galéria a képre kattintva is megnyitható.

Az 1907 előtti Kistemplom és a Táncos Kovács-ház a Kossuth (Nagy-Czegléd) utcán, és ugyanott a mai látvány: a takarékpénztári palota (1912) és a Csonkatemplom a Piac utcán.

A Piac utca 22–54. szám alatti épületsor 80 évvel ezelőtt, valamint napjainkban:

Az Aranybika előző – de nem első – épülete (1882, Steindl Imre), és a ma is a helyén pompázó palotája (1915, Hajós Alfréd – Villányi Lajos):

A Sellő 2001 júliusában, a Kossuth téri szökőkútnál, ahol csak pár napig láthattuk – valamint ugyanaz a szobor napjainkban, Nyíracsád főterén, ami 2011 óta az otthona. (Felső fotó: dr. Nagy Attila.)

Neves cukrászda csalogatta a vendégeket anno a Cegléd utca 11. szám alatti, kerthelyiséges épületbe, ami ma is áll (a korabeli díszeivel), és szintén boltok találhatók benne. A régi fotót Kiss Erika küldte a családi archívumukból – köszönjük szépen!

Az 1717-ben megnyitott katolikus temető és a barokk kápolnája (1774) a Vágóhíd utcán – az 1932-es bezárásuk előtt és napjainkban. (Régi kép forrása: Debreceni Köztemető tárlata.)

Az értékmegőrzés nagyszerű példája: az egykori huszárlaktanya szépen rendbe tett kaszinóépületében ma a Debreceni Egyetem intézetei működnek (Kassai út).

Az István Gőzmalom (1848) és a helyére épített Malompark Bevásárlóközpont (1998) a Füredi úton, ami előbb Károly Ferenc József út volt, később Holló, majd Hámán Kató.

A Nagyerdei körútnál 1934-ben felállított Tóth Árpád-emlékmű az idők során sokat változott a rongálások és a lopkodások miatt. Medgyessy Ferenc és Popper Ferenc kompozícióján 2004 óta E. Lakatos Aranka domborműve van, az amfóra kerámiamásolata pedig a Medgyessy-gimiben található.

A mindig csodás szökőkút az egyetem előtti parkban, 40 éve és 2014-ben, a decemberi tujakivágás előtt. (Felső fotó: Fényes Tamás.)

A régi Békás-tó az átépítése előtt (2013 nyarán) a szabadtéri színpad felől, és ugyanott az új létesítmény, egy évvel később:

A nagyerdei csónakázó-tó (1934–2013) és a helyére épített, sokkal kisebb medence, ami alatt egy csupán 200 férőhelyes mélygarázst alakítottak ki:

További hasonló montázsaink: ebben a mappánkban találhatók.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Dobozi-temető utolsó sírköve

Debrecenben egykoron megannyi nyughely működött, s közülük a Cegléd utca nevét viselő temető volt a legnagyobb. Vélhetően ennek egy utolsó hírmondóját fedeztük fel most a Brassai-suli mögött. Sőt, a cikk végén az 1974-es Fényes udvart is megidézzük!

Ilyen szép a mementó mintázata. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A helyen ma a régi ruszki egyen kockaházak állnak (sokuk már átalakítva), ám az idősebbek közül még sokan jártak itt akkor is, amikor a Dobozi-temető terült el rajta. A leírások szerint ez a Cegléd utcai temetőhöz tartozott, akárcsak a Csapó utcai és a Rakovszky utcai is. Mindet 1932-ben zárták be, amikor megnyitották a Köztemetőt. Sok sírt és sírkövet oda telepítettek át, míg például dr. Nagy Lajos gazdag ügyvédnek a síremlékét (Somogyi Sándor 1916-os alkotását) egy Déri téri házfalba, a mai református levéltár homlokzatába építették be 1950-ben. A mai Ótemető, Dobozi, Rakovszky és Munkácsy utcák, valamint a vasúti sín közötti területen víztornyot, iskolákat (például a Bocskait), négyemeletes lakóházakat építettek, majd pedig a Fényes udvari lakótelepet is.

Dr. Nagy Lajos gazdag ügyvéd síremlékét a mai református levéltár homlokzatában állították ki. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Honvédtemetőben is vannak ilyen síremlék-talapzatok 

Az utóbbi övezet kialakítása során (az 1970-es évek elején) még gyakorta kerültek elő a földből csontok, de aztán a beköltözők napirendre tértek a múlt fölött – amelyre már szinte csak az utcanevek utalnak. A minap azonban arra tekerve felfedeztünk egy nagy, furcsa követ az egykori szovjet kolóniában. A mintegy fél köbméteres relikviát (szobortalapzatot?) már benőtte a moha, ám így is nagyon különleges a mintázata, s az állapota is jónak tűnik. Gyanúnkat erősíti, hogy a Honvédtemetőben is vannak ilyen formájú és mintázatú emlékoszlop-talapzatok. Örömteli, hogy a Víztorony utcai kő is megmaradhatott ezen a valószínűleg eredeti helyén, s szívből reméljük, hogy a jövő embere is megbecsüli! (A nagyerdei egykori Titkos-tó betemetett kőpadjairól ebben a cikkünkben írtunk.)

Urbán Tamás 1974-ben készített, muzeális értékű felvétele az új Fényes udvari lakótelep kisdedóvójáról,
valamint a Karácsony György és a Boka Károly utcai panelsorokról (Forrás: Fortepan)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mint utóbb kiderült, az Ungvár utca sarkán is van egy sírkő