Debreceni Képeslapok: Csapó utca

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csapó utca. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. május 31., vasárnap

Az első „újkori” debreceni nagyvásár a nagyerdei Ady úton

Debrecenben harsonaszó köszöntötte 1980. május 31-én, szombaton délelőtt 9 óra után, a debreceni nagyvásár első napján a látogatókat az Ady úton. A komédiások hírül adták: „Nemes Debrecen város Tanácsa az 1980. esztendő május havának utolsó és június havának első napjaira – ősi szokás szerint – vásározásra ad jogot itt, az árnyas Nagyerdőben”. A helyi lap beszámolója szerint ipari és kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek, népművészek, iparművészek, kisiparosok és kiskereskedők állították ki a portékáikat, amiket kedvezményes áron kínáltak. Fotók: Helytörténeti Fotótár, Hajdú-bihari Napló

Az 1980-as, első nagyvásár tudósítása

A vásár szervezői kiosztották a debreceni nagyvásáron részt vevők között a díjakat.A vállalati kategóriában első helyezést értek el az ipari szövetkezetek. Második lett a Centrum Áruház, harmadik a Hajdú-Bihar Megyei Zöldért Vállalat. A kiállító népművészek közül K. Nagy György nádudvari fazekas kapott vásári díjat. A kisiparosok közül Falucskay Lászlóné mézeskalácsos, a kereskedők közül Sinka Lajosné játék-bazár kereskedő kapott vásári díjat.

Az Ady út kiváló helynek bizonyult abból a szempontból, hogy ott volt a csónakázó, az állatkert, a stadion és a vidámpark, akárcsak az Újvigadó is. Amiatt azonban mégse lehetett sokáig itt folytatni a vásározást, hogy az út keskeny volt, és a tömeg is kárt okozott a Nagyerdőnek. Egy későbbi cikkből kiderül: a nagyvásárok kevesebb hasznot termeltek, mit amennyi kár származott általuk. Végül az utolsó nagyvásár 1985. október 5–6-án volt az Ady úton. Erről a helyszínről és a többiről is elmondható, hogy sok terméket a boltinál olcsóbban lehetett beszerezni, és még a hagyományos kézműves portékék jellemezték a kínálatot. A látogatókat körhinta, céllövölde, mosdó és büfépavilonok is szolgálták.

A következő, 1986 májusi nagyvásár forgataga már a Csapó utcán hömpölyöghetett a Tóthfalusi tér (mai Dósa nádor tér) és a Rákóczi–Burgundia utca vonala között. Hamarosan ez a helyszín is tarthatatlannak bizonyult, például a lezárások miatt. A Csapó utcán 1988 októberében volt az utolsó Mihály-napi nagyvásár, 1989. május 6–7. óta pedig a Böszörményin és a környező utcákban zajlanak a tavaszi és az őszi nagyvásárok. Sokak bánatára / örömére az utóbbi években több is elmaradt, s az önkormányzat ismét új helyszínt keres a nagyvásároknak.

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. május 30., szombat

A 6-os villamosok emlékére

Debrecenben a legendás 6-os villamos 1911. március 16. és 1971. május 31. között közlekedett. A vonal érintette a Csapó utcai híres kanyart, a felejthetetlen Ruzicska-cukrászdát, az Árpád teret, továbbá a „Szabadság” fürdőt is. Mindemellett a korabeli kocsik később az MGM-et és a Köztemetőt se hagyták ki. Összeállításunk első két fotómásolata Méliusz Helytörténeti Fotótárból származik.

Csuklós 6-os Bengáli az egykori Csapó-kanyarban

A 6-os villamos először a Nagyállomástól közlekedett a mai Kassai úti Tüzérlaktanyáig. A Wikiwand szerint a tíz percenként induló járatok közötti félidőben a fővonali 1-es járat közlekedett. 1923-ban az új végállomása az Aranybika lett a Nagyállomás helyett.

Élet a Csapó, Burgundia és Rákóczi utca találkozásánál

Ugyanakkor Gara Kálmántól, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba vezetőjétől azt is tudjuk, hogy a Köztemető 1932. július 15-i megnyitása szükségessé tette a vonal továbbvezetését a lakosság temetőbe járása érdekében. Ezt 1934. június 2-án, a Debrecen Hét kezdetekor adták át, így a vonal már a Köztemető Kassai úti (akkor Kassa úti) bejáratáig ért. (Akkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is.) 1938-ban további jogos lakossági igényt kielégítve vezették a jelenlegi főkapuig a vágányt. A következő képet Kenyeres Ilonától kaptuk.

A Csapó utca látképe 6-os villamosokkal

A laktanyától eleinte csak a temető nyitvatartási idejében közlekedtek járművek. A Göcs új telepének építése és átadása az utasszám jelentős emelkedését okozta, ám ezt az egyvágányú kitérős rendszer már nem tudta kezelni, s végül a vonal kétvágányúsítása helyett a felszámolásról született döntés. Az utolsó fotó forrása: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961.

Móka az Árpád téren, a háttérben 6-os villamossal

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

DBKL

2026. május 17., vasárnap

A régi virágpiac a Csapón

Debrecen fő virágpiaca hagyományosan a Csapó utcán, a szabadban működik (a téli időszakok kivételével, amikor a vásárcsarnokban van a helye). Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Napjainkban, a Dósa nádor tér 2020-as átépítése és a Csapó utcai sétálóövezet bővítése óta (amióta a Piac utcai korzó része lett a Dósa nádor tér és a Csapó utcának a Burgundiáig tartó része) ez a virágpiac a Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakasz páratlan oldalában található.

A virágpiac 2020 előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lényeges változás, hogy autók már ezen a térkövezett területen sem járhatnak, tehát parkolók sincsenek. Ugyanakkor a korábbi asztalok helyett immár alacsony, rácsos „utcabútorok” vannak, amikhez a kereskedőknek is körülményesebb odaállniuk vagy -ülniük (fotók lentebb).

Az őszi virágpiac, anno. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezeket a fafedelű betontömböket sokan arra használják, hogy piaci időszakon kívül rájuk telepednek törökülésben, és együtt bandázva esznek-isznak-szórakoznak.

Öntöttvas kút a hajdani virágpiacon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakaszon a virágpiac a szomszédos új vásárcsarnok, a Fórum Debrecen és a Csapó-korzó első ütemének építése-átadása óta működik. 2019 őszéig azonban még e Csapó-szakasz mindkét oldalában és normális asztalokról lehetett árusítani.

Virágpiaci hangulat a Vár utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az időszakban még az öntöttvas nyomókutat is bárki használhatta a hajdani Ezermester-bolt előtti parkolónál. Viszont, ellentétben a mostani helyzettel, nyilvános vécék és mosdók, valamint pavilonok még nem működtek a virágpiacon.

Ilyen asztalokról árultak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindezeknél is korábban a virágpiac a Csapó utca egy kintebbi (a Rákóczi utcai piachoz közelebbi) részén működött. A virágpiac az 1970-es évek elején is még a vegyipari középiskola, valamint a Debrecen Áruház vonala, továbbá a Vár–Liszt utca között, szintén mindkét oldalban fogadta a vásárlókat. Ez így maradt az első vásárcsarnok 1976-os átadása után is, hiszen ahhoz is közel volt a virágpiac. Akkor még dinnyét és fenyőt is ezen a területen árusítottak, amikor eljött az idejük.

Színpompás őszi kavalkád. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen másik nagy virágpiaca a Köztemető főkapui előtti tereken szolgálja ki a vásárlókat. Ezeken kívül természetesen a többi piacon, például a Fényes udvari területen is kapható virág.

Az új virágpiac az átadásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink sok mai és régi fotóval:

Az új virágpiac az átadásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A régi virágpiac... Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. április 17., péntek

Ételbár a debreceni nagypiacnál: a régi Pulykakakas

A Pulykakakas a piacnál. Repró: Cimre József

Debrecen forgalmas vendéglátóhelye volt a Csapó utcai Pulykakakas Ételbár, ami a vásárcsarnok épülettömbjében, a vegyipari szakközépiskolával szemben működött. A korabeli sajtóhírek szerint a II. osztályú „Pulyka” 1976. október 19-én nyílt meg a Pulykakakas nevű vendéglátó üzletházban.

Beszámoló a megnyitásról a Naplóban

Ebben a központi piac előtti, Csapó utcai tömbben a modern, hangulatos, önkiszolgáló ételbár mellett a háziasszonyok boltja is szolgálta a betérőket, s ez a csemegeüzlet a vendéglőből is megközelíthető volt. A Debrecen Áruház szomszédságában lévő „vendéglátó kombinátban” önkiszolgáló étterem és büfé is működött. Sokan jártak át ide enni-inni a piacozók, valamint a közeli iskolák diákjai közül is. Ne felejtkezzünk meg arról se, hogy maga a vásárcsarnok 1976. augusztus 19-én reggel 5 órakor nyílt meg, és 2006. július 15-én zárták be. A létesítményegyüttes helyén 2008 óta a Fórum Debrecen és a Csokonai Fórum áll...

A Pulykakakas árlapja. Repró: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

A fotókat Palincsár Zoltántól kaptuk, köszönjük!

DBKL

Napló-riport a Pulykakakasról

2026. január 24., szombat

Élt 35 évet: a Csapó utcai Debrecen Áruház

Debrecen Áruház (1970–2005), kockaköves Csapó utca.

Debrecen második nagy üzlete, a város nevét viselő emeletes áruház a Csapó utca 28–32. szám alatt nyílt meg 1970. január 24-én, amikor még javában itt közlekedtek a 6-os villamosok. A Debrecen Áruház átadása előtt a Vörös Hadsereg útján működő Centrum Áruház volt a megyeszékhely szupermarkete. A fenti képet a Városházi Archívumból kaptuk, köszönjük szépen!

A nyitás előtti hirdetés 1970. január 23-án

A HB Napló beharangozó cikke szerint „az ABC- és ezer apró cikk részlegen, a műszaki, a méteráru-, lakástextil-, a női-férfi és gyermekkonfekció-, a rövid-, kötött- és divatáru-, valamint a cipőosztályon összesen mintegy 22 millió forint értékű holmi várja a vásárlókat. A tervek szerint az áruház földszinti részén vasárnaponként is árusítanak 7 órától 10 óráig. A tartós fogyasztási cikkek, rádiók, televíziók, mosógépek, hűtőszekrények hazaszállítását ingyen vállalja az áruház. Úgyszintén szolgáltatásként az itt vásárolt konfekcióárukat kívánságra ingyen méretre igazítják.”

Napló-tudósítás, 1970. január 25.

A helyi lap a nyitás után így fogalmazott: a jó felkészülést bizonyítja az is, hogy már a „Debrecen Áruház” emblémával ellátott papírzacskókba csomagolták azokat az árukat, melyek több százezer forint értékben a megnyitás napján gazdát cseréltek. Balogh Sándor, a Debreceni ÁFÉSZ elnöke az átadási ünnepségen hangsúlyozta: a debreceni és a balmazújvárosi szövetkezet azért hozta létre az új áruházat, hogy ezzel is segítse a lakosság számára a bevásárlást, növelje a választékot a „külsőleg is figyelemre méltó, modern szövetkezeti áruház” révén, ahol presszó is szolgálta a betérőket. No meg a szomszédos piaci épületben a Pulykakakas Ételbár. A lenti kép forrása: Szocializmus hagyatéka című Facebook-oldal.

A kockaköves Csapó utca a 6-os villamos vágányával

A vegyipari szakközépiskolával szemközti Debrecen Áruházat végül 2005 tavaszán bontották le a piactömb-rehabilitációnak nevezett építkezés első részeként. Utolsó fotóinkon megidézzük a Debrecen Áruház bontását és a következő évben eltávolított szomszédos vásárcsarnok utolsó napjait a Kedves Olvasónktól, Palincsár Zoltántól kapott exkluzív képekkel. Kedves Olvasóinkat ugyanakkor továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A bontás 2005-ben. Fotók: Palincsár Zoltán

További régi boltjaink és vásáraink sok fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. január 18., vasárnap

Az 1914. január 18-án felszentelt Árpád téri templom

Debrecen egyik legkülönlegesebb gyülekezeti helye, az Árpád téri református templom a debreceni építész Vecsey Imre és a felesége, Bruckner Karolina adománya révén épülhetett meg a korábbi szarvaspiac, illetve „Csicsogó” területén. A neoromán–eklektikus templomot Tóásó Pál budapesti műépítész tervezte. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Felújítva (2024 január). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyülekezet honlapja szerint alapkövet 1911. május 11-én helyezték le Dicsőffy József lelkész szolgálatával. A kivitelezést a budapesti Koch Rudolf és Kallós Adolf végezték. A kőfaragványokat az erdőbényei Bech Sámuel, a szobrászati díszítő elemeket a debreceni Somogyi Sándor alkotta meg.

A padokat, szószéket, úrasztalát, karzatokat az egri Pavlovics Lajos, a toronyórákat Kónya László, a kéttonás harangot a kisgejőci Egry Ferenc készítette. 1912. XII. 15-re a pécsi Angster József cége elkészítette a pneumatikus táskaládás, ékfúvókás orgonát, melyet e napon szólaltattak meg először.

Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961

A templomot 1914. január 18-án szentelték fel, az első lelkipásztor Zih Sándor volt. Különlegesség a templom hal formájú, feliratos kilincse is, annak magyarázatát itt mutattuk be.

Az Árpád téri református gyülekezeti hely renoválása 2015-től zajlott két ütemben. A templommal szemközti, egykori vendéglőről, a Szőlőskert Étteremről ebben a cikkünkben írtunk, a hajdani 6-os villamosok története pedig erre az összeállításra látogatva olvasható régi képekkel.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1953-as fotó: Fortepan, Nagy Gyula

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

2025. november 2., vasárnap

A debreceni tűzoltóság 500 éves története a Kollégiumtól a Böszörményi úti bázisig

Debrecenben a szervezett tűzoltóság a kollégiumi diák tűzoltóknak köszönhetően jött létre, Magyarországon elsőként.

Híres eszközük volt a gerundium, és – a Debrecen lexikon szerint – feltehetőleg már a XVI. században is működtek. A mai debreceni tűzoltók székhelye a Böszörményi úton található, és Dr. Vitéz Roncsik Jenő Tűzoltólaktanya a neve. De lássuk az előzményeket!

Harc a lángokkal. Képeslapfotó: Hapák József

A cívisvárosban gyakran pusztítottak hatalmas tüzek, ezek közül az egyik legnagyobb az 1802. június 11-i volt, amely miatt a fél Debrecen leégett, köztük a Nagytemplom és a Református Kollégium egy része. Ezt örökítette meg Gáborjáni Szabó Kálmán a fenti „Könyvtármentés 1802” című freskóján, melyen a diákok küzdenek a lángokkal.

A Csapó utcai bázis. Fotók: Kincses Magdolna

A Debreceni Önkéntes Tűzoltó Egylet 1877-ben alakult meg, majd 1878-ban hattagú hivatásos csoport is csatlakozott hozzá. Előbb a Csapó utca 13., majd a 43. szám alatt volt a székhelyük (a telep hátulról a Domb utcai szalámi-, illetve ruhagyárral volt szomszédos).

Összeállításunk a hajdani lánglovagokra emlékezik a kedves olvasóinktól, Kincses Magdolnától és Szilágyi Zsolttól kapott fotómásolatok segítségével. A lexikon rámutat: az egylet 1919-ben megszűnt, és városi tűzoltóság alakult.

Régi tűzoltócsapat. Fotó forrása: Kincses Magdolna

A városi tűzoltóságnak Szikszay Gyula is volt a parancsnoka, akinek a hajdani Margit-fürdőt is köszönheti Debrecen. Ezt a gárdát 1948-ban államosították. A korszerűsítés az 1960-as években történhetett meg, majd pedig az újabb fontos mérföldkőhöz 1983. november 2-án érkezett az alakulat. Ekkor adták át a korszerű tűzoltólaktanyát a Böszörményi út 46. szám alatt.

Gyakorlaton. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leő, 1933

Ugyanis, a Napló beszámolója szerint, a tűzoltóság felszereléseinek és technikai eszközeinek mennyisége fokozatosan növekedett a kor igényei szerint, ugyanakkor az elhelyezési körülmények nem követték ezt a fejlődést. A mostoha tárolási körülmények miatt az értékes felszerelések idő előtt tönkrementek, a milliókba kerülő speciális járműveket esetenként a szabad ég alatt tartották.

A Csapó utcai bázis. Fotó: Szilágyi Zsolt

A szűk garázsok, az elavult szertárkapuk késleltették a kivonulást, ráadásul a forgalmas Csapó utcán csak üggyel-bajjal tudtak a tűzoltók a laktanyából kikanyarodni. Ezek a körülmények teremtették meg az új tűzoltó-laktanya megépítésének igényét. A 120 millió forintos beruházás kivitelezéséhez 1981-ben fogtak hozzá a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei. A Csapó utcai létesítmény sokáig megvolt, és a Csokonai Színház hasznosította. Ma már társasházak vannak a helyén.

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. május 31., vasárnap

2026. május 30., szombat

2026. május 17., vasárnap

2026. április 17., péntek

2026. január 24., szombat

2026. január 18., vasárnap

2025. november 2., vasárnap