Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyughely. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyughely. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. április 28., vasárnap

Így tündököl a nagyerdei temető az áprilisi napsütésben

Debrecen egyik legszebb helyét és épületét, a nagyerdei köztemetőt és a ravatalozóját is meglátogattuk a 2024. április 27-i túránkon. A most megosztott felvételeinken a Borsos József által tervezett létesítményt örökítettük meg a díszpark tükörtavánál. A sírkert története ebben az összeállításunkban idézhető fel régi képekkel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Debreceni Köztemető díszparkja a medencében tükröződő ravatalozópalotával, 2024. április 27-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. március 26., kedd

A feltámadás virágai a temetőben, húsvét előtt 5 nappal


Debrecen 2024-es gyönyörű tavaszán, március 26-án a Debreceni Köztemetőt is meglátogattuk, és örömmel állapítottuk meg, hogy mennyi szép virág tündököl a fákon-bokrokon és persze a sírokon is. Az előbbire példa a fenti magnóliás jelenet, az utóbbit pedig a ravatalozó előtt készített alábbi felvételünk is illusztrálja. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A nagyerdei köztemető főépülete 2024. március 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nyughely fái alatt bolyongva, megörökítettük a két rokon és természetbarát, Diószegi Sámuel, valamint Fazekas Mihály szép sírköveit is. Azt viszont ugyanakkor szomorúan tapasztaltuk, hogy mennyi nagy fenyő mutatja a kiszáradás jeleit.

Diószegi Sámuel sírja, valamint annak közelében Fazekas Mihály nyughelye. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Debreceni Köztemetőben a következő képen szereplő szép, art deco sítílusú mauzóleum mellett se mentünk el „szó nélkül”. Kívül pedig az Ady Endre út állapota is okot adott arra, hogy tüzetesebben szemügyre vegyük, no de az már egy másik történet – lásd ebben az új cikkben.

A különleges sírbolt a központi ravatalozó közelében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. november 1., szerda

Őszi barangolás a gyönyörű Debreceni Köztemetőben: építése története, híres sírhelyei és az ünnepi programok

A debreceniek többségének nagyerdei nyughelye nemcsak arról híres méltán, hogy övé az ország egyik legszebb ravatalozója, hanem arról is, hogy itt épült fel hazánk első krematóriuma.

Az Ady úti kapunál lévő Krisztus-szobor, mely Némethy László alkotása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal a 2023-as Mindenszentek ünnepe és halottak napja alkalmából idézzük fel a sírkert történetét az itteni híres elhunytakkal, s a cikk végén az ünnepi programok is megismerhetők. 

A Debreceni Köztemető alkotói az 1932. július 15-i megnyitás alkalmából. Középen a csokornyakkendős, fehér öltönyös férfi: Borsos József tervező. (A régi fotókat a temető történetét bemutató tárlaton repróztuk.)

A Debreczeni Képes Kalendáriom leírása szerint a nyughely létrehozását 1909-ben határozta el a városi közgyűlés, és akkor még a csapókerti Kincseshegy homokdombjain lett volna. Csak később jelölték ki a nagyberuházás helyszínének a Nagyerdő keleti felénél lévő, 100 holdas „téglalapot”.

A Debreceni Köztemető ravatalozójának varázslatos látványa a tükörtó nevű medencében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt Borsos József főmérnök és Pohl Ferenc városi főkertész tervezte. A munkákat 1931. május 12-én kezdték el, és 1932. július 15-én adták át a kész ravatalozót. Borsos József személyesen felügyelte a kivitelezést, és ha kellett, visszabontatta a nem megfelelőnek ítélt épületrészeket.

Sgraftitok a ravatalozó falán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A ravatalozóban kiállított freskókat, üvegmozaikokat, szobrokat egyaránt debreceni illetőségű művészek alkották: ifj. Kovács János, Haranghy Jenő, Holló László, B. Kokass Klára és Toroczkay Oszvald. Ugyanakkor például az Ady úti kapunál lévő Krisztus-szobrot Némethy László készítette, míg a ravatalozó előtti tükörtónál a Halas fiú című bronzszobor Nagy Sándor János alkotása.

A köztemető egyik legrégebbi elhunytjának sírköve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kertészek a sok-sok egyéb növény mellett 908 fenyőfát ültettek, továbbá például csak az I. sz. táblába is 354 bokorrózsát telepítettek. A krematóriumot azonban csak 1951-től lehetett használni, állítólag egyházi körök tiltakozása miatt.

A ravatalozó gyönyörű debreceni klinkertégláinak és Zsolnay-kerámiáinak részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A köztemető megnyitása után még három évig volt engedélyezett a temetkezés a többi temetőbe, s csak a Monostorpályi úti izraelita temető működhetett azt követően is (amely napjainkban is létezik).

Fazekas Mihály költő, botanikus sírköve a Debreceni Köztemetőben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József szerény külsejű sírja például a köztemető ravatalozójának bal sarkánál található. Rajta kívül a köztemetőben van a sírja, illetve az emlékműve Fazekas Mihálynak, Komáromi Csipkés Györgynek, a Sesztina családnak, valamint Tarányi Józsefnek és Zoltai Lajosnak is – a sok más híresség és „névtelen” elhunyt mellett.

Egy eredeti szép virágárusító pavilon és egy sírbolt az Ady úti kapunál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2023-as ünnepi héten a temető ezúttal is hosszított nyitva tartási időben fogadja a vendégeket: október 23. és november 2. között 7-től 19 óráig. Ez alól kivétel az október 30. és november 1. közötti időszak, amikor 7-től 20 óráig van nyitva a temető.

Ugye, milyen ismerős? A szobor különlegessége, hogy ugyanaz a Debreczeny Tivadar készítette, mint aki a Déri téri Merengőt és a Medgyessy sétányi Gyalogezred-emlékművet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az üzemeltető társaság 2023. november 1-jén 14.30 órától rendezi meg az emlékműsort a II. számú ravatalozó előtti területen. (eső esetén a II. számú ravatalozóban). A program a következő. 14.30 ó: Az öröklét karja vár – Dánielfy Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, Dánielfy Gergely színész, énekes és Dánielfy Dia közös műsora. 15 ó: a református egyház megemlékezése. 15.30 ó: a római katolikus egyház megemlékezése. 16 ó: a görögkatolikus egyház megemlékezése

Egy szép tavaszi jelenet tulipánokkal a ravatalozóról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További programok, forgalomkorlátozások, valamint az ünnepre vonatkozó behajtási rend és a gépjárművek behajtási díjai az AKSD oldalán ismerhetők meg.

A Debreceni Köztemető tervezőjének, Borsos Józsefnek a sírja a ravatalozó közelében. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Sesztina család sírhelyének részlete. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2021. április 29., csütörtök

A Dobozi-temető utolsó sírköve

Debrecenben egykoron megannyi nyughely működött, s közülük a Cegléd utca nevét viselő temető volt a legnagyobb. Vélhetően ennek egy utolsó hírmondóját fedeztük fel most a Brassai-suli mögött. Sőt, a cikk végén az 1974-es Fényes udvart is megidézzük!

Ilyen szép a mementó mintázata. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A helyen ma a régi ruszki egyen kockaházak állnak (sokuk már átalakítva), ám az idősebbek közül még sokan jártak itt akkor is, amikor a Dobozi-temető terült el rajta. A leírások szerint ez a Cegléd utcai temetőhöz tartozott, akárcsak a Csapó utcai és a Rakovszky utcai is. Mindet 1932-ben zárták be, amikor megnyitották a KöztemetőtSok sírt és sírkövet oda telepítettek át, míg például dr. Nagy Lajos gazdag ügyvédnek a síremlékét (Somogyi Sándor 1916-os alkotását) egy Déri téri házfalba, a mai református levéltár homlokzatába építették be 1950-ben. A mai Ótemető, Dobozi, Rakovszky és Munkácsy utcák, valamint a vasúti sín közötti területen víztornyot, iskolákat (például a Bocskait), négyemeletes lakóházakat építettek, majd pedig a Fényes udvari lakótelepet is.

Dr. Nagy Lajos gazdag ügyvéd síremlékét a mai református levéltár homlokzatában állították ki. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Honvédtemetőben is vannak ilyen síremlék-talapzatok 

Az utóbbi övezet kialakítása során (az 1970-es évek elején) még gyakorta kerültek elő a földből csontok, de aztán a beköltözők napirendre tértek a múlt fölött – amelyre már szinte csak az utcanevek utalnak. A minap azonban arra tekerve felfedeztünk egy nagy, furcsa követ az egykori szovjet kolóniában. A mintegy fél köbméteres relikviát (szobortalapzatot?) már benőtte a moha, ám így is nagyon különleges a mintázata, s az állapota is jónak tűnik. Gyanúnkat erősíti, hogy a Honvédtemetőben is vannak ilyen formájú és mintázatú emlékoszlop-talapzatok. Örömteli, hogy a Víztorony utcai kő is megmaradhatott ezen a valószínűleg eredeti helyén, s szívből reméljük, hogy a jövő embere is megbecsüli! (A nagyerdei egykori Titkos-tó betemetett kőpadjairól ebben a cikkünkben írtunk.)

Urbán Tamás 1974-ben készített, muzeális értékű felvétele az új Fényes udvari lakótelep kisdedóvójáról,
valamint a Karácsony György és a Boka Károly utcai panelsorokról (Forrás: Fortepan)


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mint utóbb kiderült, az Ungvár utca sarkán is van egy sírkő