A Landler

A debreceni Dobozi lakótelepen működő ipari szakközépiskola 1970. április 3-án délelőtt ünnepélyes keretek között vette fel Landler Jenő nevét. Az ünnepségen részt vett Ördögh László, a városi tanács vb-elnökhelyettese, Czinege Albert, a városi pártbizottság osztályvezetője, Oláh Tibor városi úttörőtitkár, KISZ-vb tag, a városi és a kerületi társadalmi és tömegszervezetek, tanácsok, társiskolák, patronáló szervek képviselői, a szülők, az iskola tanári kara és tanulói.

Az iskola épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Himnusz elhangzása után Nagy László, az 1968-ban átadott ipari szakközépiskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően Vendégh Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának vezetője mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját, a felszabadulás óta megtett utat és a magyarországi forradalmi munkásmozgalom egyik kimagasló egyéniségének, Landler Jenőnek életét, tevékenységét. Az ünnepi beszéd után a 6. Számú AKÖV KISZ-istáinak nevében Koczka Lajos díszes KISZ-zászlót adott át az iskola diákjainak, akik fogadalmat tettek a zászló előtt. Ezután a társiskolák képviselői felerősítették a zászlóra a szalagokat, majd az iskola ének- és zenekara, valamint irodalmi színpada műsort adott.

Az ünnepség végén a vendégek megtekintették az immár Landler Jenő nevét viselő iskola életét, sokrétű munkáját bemutató reprezentatív kiállítást. Az oktatási intézmény napjainkban is működik, de már Brassai Sámuel névvel. (Forrás: HB Napló, Helytörténeti Fotótár.)

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• A Balásházy-középiskola
• A Fazekas Mihály Gimnázium
• A Tóth Árpád Gimnázium
• A piarista gimnázium
• A zenede
• A Debreceni Egyetem
• A zeneművészeti főiskola
• A DOTE Elméleti Tömb
• Az orvospalota

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Volt egyszer egy „Demke”

Debrecen idősebb lakói közül sokan még az egykori „Demkében” látták meg a napvilágot. A tornyos, címeres, manzárdos, oszlopos palotát a mai Dobozi-lakótelep melletti téren nyitották meg 1913-ban, a Csomor Gyula-féle Meteor Mozival szemközt.

A képet Vértesi Ferencnek köszönjük

Az alábbi fotó kiadója: Antalfy József könyv- és papírkereskedése (Szent Anna utca 13–24. szám, bankpalota). A képeslap 1917-ben jelent meg. A rendőrségi palotához hasonló külsejű népjóléti intézmény főhomlokzatát a magyar címer is ékesítette.

A ma is használatos „Demke” elnevezés onnan származhat, hogy a köznyelv az egyszerűbb kiejtés érdekében így mondta a valójában DMKE rövidítést. Ez a gyönyörű létesítmény ugyanis eredetileg a Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület (azaz DMKE) számára készült, mégpedig Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján.

A Népház és a Meteor. Képforrás: Déri Múzeum Fotótára

A város 1927-ben megvásárolta a palotát, és új tartalommal töltötte meg. Akkor lett a funkciója anya- és csecsemővédelmi intézet, népjóléti hivatal, népfürdő, valamint gyermekkórház, tej- és népkonyha is. A komplexumban védőnői lakások, olvasóterem, labor és röntgen is működött, s ezek nagy részét a Stefánia Szövetség kezelte. A DMKE nagyon sok embert fogadott, így körülötte is élénk élet zajlott.

A képet Vekerdi Károlynak köszönjük

A sokrétű és fontos intézet naponta mintegy 1200 adag ingyen ebédet osztott ki a rászorulóknak, s a neve akkor már Debrecen Sz. Kir. Város Magoss György Népház volt. Tevékenysége annyira fogalommá vált, hogy amikor például a közeli iskolában összeíráskor megkérdezték az egyik gyereket, hogy hol született, nem azt mondta, hogy Debrecenben, hanem azt, hogy „Itt, a Demkében”...

A helytörténeti fotótár 1973-as képe

A népjóléti palota állapotáról az 1965. január 7-én megjelent újság közölt lehangoló összeállítást. A cikk szerint (lásd alul) az épület már akkor romos, szűkös és nem igazán higiénikus volt, a helyiségeit gerendákkal kellett alátámasztani, és az illetékesek sokallották a teljes körű renoválásának költségeit. Ezek miatt sajnos végül úgy döntöttek, hogy „nem bajlódnak tovább” vele.

A robbantás előtt. Képforrás: Benedek-iskola

A nagy hírű intézmény 61 évet megélt épületét ugyanúgy lerobbantották, mint 1973 tavaszán a régi épületsort az Aranybika Hotel és a Hatvan utca között. Béke poraikra!

Rövid tudósítás az 1974. március 30-i Naplóban

A „Demke” robbantása  1974. március 29-én délelőtt volt, és a tanítók kivitték az utcára a diákokat, hogy láthassák a palota utolsó pillanatait... A palota helyére a Benedek Elek Általános iskolát építették, mely 1976-ban nyílt meg.

Iskola a DMKE helyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

„Ufó” a Dobozin

Dobozi-látkép a toronnyal. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben 1963. december 23-án állt üzembe a Tanács utcában (mai nevén a Víztorony utcában) az új víztorony – olvasható a helyi vízszolgáltató honlapján. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2023 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-iskola 5 évvel később készült el, a Fényes udvari lakótelep pedig majd csak 1972-ben.

Ikarus-trolival. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ufóra emlékeztető külsejű létesítménynek 12 teherhordó pillére és egy középső feljáró orsófala van.  A „II-es számú víztorony” fenti fő részét egy 1400 és egy 1600 köbméteres medence alkotja.

A felső korlát. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A központi beruházásként megvalósult Fényes udvari víztornyot a fővárosi Mélyépítő Tervező Vállalat tervezte. A kivitelezéskor a csúszózsalus módszer mellett előregyártott elemeket és helyszíni betonozást is alkalmaztak.

A torony legteteje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 44 méter magas betongigász 1961 nyarán elkezdett építése a krónikák szerint nem volt problémáktól mentes, s végül – a vízmű honlapja szerint – 1963. december 23-án adták át.

2024. XII. 23-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A HB Napló több híradásában nem mellesleg az olvasható, hogy a víztorony még 1964 első felében is használhatatlan volt...

Légtornászok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A különleges, egyedi megjelenésű létesítmény a vízhálózati rendszerben a nyomás- és a mennyiségi kiegyenlítésre szolgál.

Dobozi lakótelepi látkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő képeken a Fényes udvari víztorony tetejéről feltáruló fantasztikus panorámából nyújtunk ízelítőt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A telep régi része. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Víztorony utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az átépítés előtti iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Víztorony utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2024-ben már 111 éves Nagyerdei Víztorony históriája pedig idelátogatva tárul fel sok szép régi képpel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Téli életkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Orgonás csendélet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kis retro trafóház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Dobozi-temető
• A Dobozi-temető utolsó sírköve
• A Dobozi-lakótelep
• A Bocskai-iskola
• A Bocskai-iskola uszodája
• A Petőfi-könyvtár
• A Landler
• A Fényes udvari kiserdő
• A Faraktár utcai felüljáró
• Dr. Miklósvári István
• A Gáborjáni utcai Erzsébet kert
• Az Olajütő
• A Vagongyár
• Amikor még sorompó volt a Faraktár utcán
• A vasutas-művház
• Régi szép villák a Faraktár utca mellett
• Az utolsó klasszikus kis trafikbódé

A víztorony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi Demke gyönyörű épülete sosem látott képeken

Debrecenben volt egyszer egy tornyos, címeres, manzárdos palota a mai Dobozi-lakótelep melletti téren, s ezt az épületet 1913-ban nyitották meg a szintén emlékezetes Meteor Mozival szemközt. A cívisváros idősebb lakói közül sokan még itt, az egykori „Demkében” látták meg a napvilágot.

A Bocskai Téri DMKE 1973-ban

Az első és a harmadik fotónk forrása a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege. Az 1973 áprilisi képek azért is érdekesek, mert nagyon ritkán, illetve soha nem publikálták őket; színesben és hátulról is megismerhető általuk a palota, ugyanakkor az is látható, hogy az épület külsőre nem volt olyan rossz állapotban, amely indokolta volna az egy évvel későbbi robbantásos elbontását.

A fenti gyönyörű képeslapot 1917-ben adta ki Antalfy József, akinek a híres könyv- és papírkereskedése a ma 48 éve kiégett Szent Anna-sarki bankpalotában működött.

A DMKE ritkán látott hátsó fertálya

A ma is használatos „Demke” elnevezés onnan származik, hogy a köznyelv az egyszerűbb kiejtés érdekében így mondta a valójában DMKE rövidítést.

A létesítmény ugyanis eredetileg a Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület (azaz DMKE) számára készült, mégpedig Jánszky Béla, valamint Szivessy Tibor tervei alapján.

A képeslapmásolatot Vértesi Ferencnek köszönjük!

Az épületet 1974 tavaszán robbantották le, ahogy 1973-ban az Aranybika és a Hatvan utca közti házsort is. A Bika melletti épületek lebontásának története itt ismerhető meg további régi képekkel.

A detonáció rövid híre a Naplóban 1974. március 30-án

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A DMKE helyére épített iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ma 55 éve vette fel a nevét a Landler

A debreceni Dobozi lakótelepen működő ipari szakközépiskola 1970. április 3-án délelőtt ünnepélyes keretek között vette fel Landler Jenő nevét. Az ünnepségen részt vett Ördögh László, a városi tanács vb-elnökhelyettese, Czinege Albert, a városi pártbizottság osztályvezetője, Oláh Tibor városi úttörőtitkár, KISZ-vb tag, a városi és a kerületi társadalmi és tömegszervezetek, tanácsok, társiskolák, patronáló szervek képviselői, a szülők, az iskola tanári kara és tanulói.

Az iskola épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Himnusz elhangzása után Nagy László, az 1968-ban átadott ipari szakközépiskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően Vendégh Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának vezetője mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját, a felszabadulás óta megtett utat és a magyarországi forradalmi munkásmozgalom egyik kimagasló egyéniségének, Landler Jenőnek életét, tevékenységét. Az ünnepi beszéd után a 6. Számú AKÖV KISZ-istáinak nevében Koczka Lajos díszes KISZ-zászlót adott át az iskola diákjainak, akik fogadalmat tettek a zászló előtt. Ezután a társiskolák képviselői felerősítették a zászlóra a szalagokat, majd az iskola ének- és zenekara, valamint irodalmi színpada műsort adott.

Az ünnepség végén a vendégek megtekintették az immár Landler Jenő nevét viselő iskola életét, sokrétű munkáját bemutató reprezentatív kiállítást. Az oktatási intézmény napjainkban is működik, de már Brassai Sámuel névvel. (Forrás: HB Napló, Helytörténeti Fotótár.)

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• A Balásházy-középiskola
• A Fazekas Mihály Gimnázium
• A Tóth Árpád Gimnázium
• A piarista gimnázium
• A zenede
• A Debreceni Egyetem
• A zeneművészeti főiskola
• A DOTE Elméleti Tömb
• Az orvospalota

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

61 éves a „Fényes udvari ufó”

Dobozi-látkép a toronnyal. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben 1963. december 23-án állt üzembe a Tanács utcában (mai nevén a Víztorony utcában) az új víztorony – olvasható a helyi vízszolgáltató honlapján. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2023 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-iskola 5 évvel később készült el, a Fényes udvari lakótelep pedig majd csak 1972-ben.

Ikarus-trolival. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ufóra emlékeztető külsejű létesítménynek 12 teherhordó pillére és egy középső feljáró orsófala van.  A „II-es számú víztorony” fenti fő részét egy 1400 és egy 1600 köbméteres medence alkotja.

A felső korlát. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A központi beruházásként megvalósult Fényes udvari víztornyot a fővárosi Mélyépítő Tervező Vállalat tervezte. A kivitelezéskor a csúszózsalus módszer mellett előregyártott elemeket és helyszíni betonozást is alkalmaztak.

A torony legteteje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 44 méter magas betongigász 1961 nyarán elkezdett építése a krónikák szerint nem volt problémáktól mentes, s végül – a vízmű honlapja szerint – 1963. december 23-án adták át.

2024. XII. 23-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A HB Napló több híradásában nem mellesleg az olvasható, hogy a víztorony még 1964 első felében is használhatatlan volt...

Légtornászok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A különleges, egyedi megjelenésű létesítmény a vízhálózati rendszerben a nyomás- és a mennyiségi kiegyenlítésre szolgál.

Dobozi lakótelepi látkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő képeken a Fényes udvari víztorony tetejéről feltáruló fantasztikus panorámából nyújtunk ízelítőt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A telep régi része. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Víztorony utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az átépítés előtti iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Víztorony utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2024-ben már 111 éves Nagyerdei Víztorony históriája pedig idelátogatva tárul fel sok szép régi képpel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Téli életkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Orgonás csendélet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kis retro trafóház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A víztorony. Fotó: © Debreceni Képeslapok