333 éve szabad királyi város Debrecen

A cívisváros címere a főtéren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen minden évben április 11-én emlékezik meg a szabad királyi várossá nyilvánításáról. Ugyanis 1693-ban I. Lipót császár ezen a napon adományozta Debrecennek a szabad királyi városi rangra emelése kiváltságlevelét.

 

A városnapi ünnepi lobogók felvonása a Piac utcán katonai tiszteletadással és a gyerekek bevonulása a városházába ilyen volt 2025. április 11-én:

 

Az Országgyűlés az 1715-i diétán iktatta törvénybe a szabad királyi városi diplomát. Ennek – a templomépítő gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, felsőházi honatya javaslatára – az is feltétele volt, hogy a város köteles befogadni a katolikusokat, s telket kijelölni a plébánia és a templom részére.

A Csapó utca és a Kossuth tér között. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Április 11. természetesen a költészet ünnepe is, amelyen József Attila és a műfaj művelői előtt tisztelgünk. A város és a költészet napját Debrecenben már sok-sok virág is köszönti, melyek immár ezer színben szórják ránk a tavaszt – hogy stílszerűen Csokonai Vitéz Mihályt idézzük.

Képviselőink egykori esküje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen nevének lehetséges történelmi eredetével ebben az összeállításunkban foglalkoztunk. Éljen soká Debrecen!

Régi Városháza, Piac utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 332 éve lett szabad királyi város Debrecen

A cívisváros címere a főtéren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen minden évben április 11-én emlékezik meg a szabad királyi várossá nyilvánításáról. Ugyanis 1693-ban I. Lipót császár ezen a napon adományozta Debrecennek a szabad királyi városi rangra emelése kiváltságlevelét.

 

A városnapi ünnepi lobogók felvonása a Piac utcán katonai tiszteletadással és a gyerekek bevonulása a városházába 2025. április 11-én:

 

Az Országgyűlés az 1715-i diétán iktatta törvénybe a szabad királyi városi diplomát. Ennek – a templomépítő gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, felsőházi honatya javaslatára – az is feltétele volt, hogy a város köteles befogadni a katolikusokat, s telket kijelölni a plébánia és a templom részére.

A Csapó utca és a Kossuth tér között. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Április 11. természetesen a költészet ünnepe is, amelyen József Attila és a műfaj művelői előtt tisztelgünk. A város és a költészet napját Debrecenben már sok-sok virág is köszönti, melyek immár ezer színben szórják ránk a tavaszt – hogy stílszerűen Csokonai Vitéz Mihályt idézzük.

Képviselőink egykori esküje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2025-ös városi ünnepi programok fél 9-kor kezdődnek, akkor a Régi Városháza előtt katonai tiszteletadással vonják föl Debrecen lobogóját. A folytatás eseményei idelátogatva ismerhetők meg, Debrecen nevének lehetséges történelmi eredetével pedig ebben az összeállításunkban foglalkoztunk. Éljen soká Debrecen!

Régi Városháza, Piac utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 331 éve lett szabad királyi város Debrecen

A cívisváros címere a Nagytemplomnál, mely szintén a település jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen minden évben április 11-én emlékezik meg a szabad királyi várossá nyilvánításáról. I. Lipót császár 1693-ban ezen a napon adományozta Debrecennek a városi rangra emelés kiváltságlevelét.

Képviselőink egykori esküjének egy fontos kitétele. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Országgyűlés az 1715-i diétán iktatta törvénybe a szabad királyi városi diplomát. Ennek – a templomépítő gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, felsőházi honatya javaslatára – az is feltétele volt, hogy a város köteles befogadni a katolikusokat, s telket kijelölni a plébánia és a templom részére.

A Piac utca páros oldala a délutáni napsütésben, a Csapó utca és a Kossuth tér között. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Április 11. természetesen a költészet ünnepe is, amelyen József Attila és a műfaj művelői előtt tisztelgünk. A város és a költészet napját Debrecenben már sok-sok virág is köszönti, melyek immár ezer színben szórják ránk a tavaszt – hogy stílszerűen Csokonait idézzük. A városi ünnepi programok idelátogatva ismerhetők meg. Éljen soká Debrecen!

A Régi Városháza a Piac utcán, egy szép áprilisi napon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Szent Anna Székesegyház története – a Ti képeitekkel

A Szent Anna Székesegyház a Szent Anna utcán, napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen legfontosabb római katolikus templomának, a Szent Anna Székesegyháznak ikertornyai a Szent Anna utcában, a 2023-ban 120 éves Szent József Gimnázium mellett törnek az égbe. A gyülekezeti helyet 1746. május 5-én szentelték fel.

A katolikus főgimnázium és a templom. Reprint: Uropath

Csáky Imre kalocsai érsek, váradi püspök,

aki Bihar vármegye főispánja is volt

A katolikus templom telkét pedig már több mint 330 éve jelölte ki a városi tanács, miután ez volt az egyik feltétele a szabad királyi városi cím odaítélésének. A plébánia is annak köszönhetően, 1716 óta működik Debrecenben. A templomépítés szorgalmazója Csáky Imre kalocsai érsek, váradi püspök volt, aki Bihar megye főispáni tisztségét is betöltötte. Az építőmesteri teendőkkel az olasz Johannes Battista Carlonét bízták meg. Isten új hajlékát 1746. május 5-én szentelték fel, amikor Csáky már a kriptában nyugodott.

A Szent Anna Templom többször megsérült, s az 1811-es tűzvész is károkat okozott benne. 1834-ben az eredeti Carlone-terv alapján Povolny Ferenc építőmester újjáépítette a főhomlokzatot, és megalkotta a csaknem 45 méteres torony-párt. Az immár cívis sárga színű, 273 éves templom a Debrecen–Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye egyik központja, és 1993 óta székesegyház – akkor ítélte oda ugyanis ezt a rangot II. János Pál pápa.

Fenti galériánkat főként azokból a fotókból állítottuk össze, amiket olvasóink töltöttek fel a Facebook-oldalunkra. Név szerint: Bakó Irén, Bányai Sándor, Bodrogközy Katona Zsuzsa, Fekete Ferenc, Hun Papp Sándor, Mariola Patryk, Szilágyi Péter, Vekerdi Károly (forrás: Képzőműv. AKV), Zavadovics Ákos. Köszönjük szépen!

A székesegyház barokk főoltára és szószéke. Fotó: © Dobi Irma

További összeállításunk a Szent Anna utcai Arany Angyal Patikáról idekattintva csodálható meg.

A Szent Anna Székesegyház 2024. január 6-án. Fotó: © Bányai Sándor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

120 éves a debreceni Szent József Gimnázium palotája

A születésnap, 2023. szeptember 3. reggelén a Szent Anna utcai római katolikus oktatási intézmény főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Szent Anna utcai Szent József Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium gyökerei 1693. április 11-ig nyúlnak vissza, amikor a település szabad királyi városi címet szerzett.

A Szent József Gimnázium a renoválása 2023 márciusi befejezésekor, még kereszt nélkül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mostani összeállításunkat a gimnázium főépületének 120. születésnapja alkalmából készítettük. Lássuk tehát máris a kalandos történetet!

Az 1909-ben postázott képeslap szerint a gimnázium homlokzatán már ekkor is szerepelt a kereszt és a ,,főgymnasium" felirat

Az Országgyűlés 1715-ben iktatta törvénybe a szabad királyi városi diplomát. Ennek az is feltétele volt (a templomépítő gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, felsőházi honatya javaslatára), hogy a város köteles gondoskodni a katolikusok befogadásáról, s telket kijelölni a plébánia és templom számára.

A 120. születésnap, 2023. szeptember 3. reggelén a Szent Anna utcai palota. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény honlapján olvasható iskolatörténet azt is felidézi, hogy a debreceni katolikusok első, kegyesrendi (piarista) iskolaépülete 1721. január 21-én nyílt meg.

Az iskola 1938-ban, a Batthyány utca felől. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

Az iskola mai palotáját Stégmüller Árpád építész tervezte és kivitelezte, és 1903. szeptember 3-án avatták fel. Falai között akkor már nyolcosztályos főgimnázium működhetett. A gyarapodó diáklétszám miatt 1936 nyarán ennek az épületnek a keleti szárnya fölé még egy emeletet építettek.

A Szent József katolikus gimnázium renovált főhomlokzata a Szent Anna utcán (23.03.28., részlet) Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az iskola 1926-ban felvette a piarista tanító rend alapítójának a nevét, így az új elnevezése a Debreceni Kegyestanítórendi Római Katholikus Calasanzi Szent József Reálgimnázium lett – eleveníti fel továbbá az intézmény múltidézése. Rangját az is emelte, hogy az 1929/30-as tanévtől a piarista gimnázium a debreceni Tisza István Tudományegyetem tanárképzőjének gyakorlóiskolája volt.

Az intézmény kertje 1934-ben. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

Az intézmény honlapján olvasható iskolatörténet kitér arra is, hogy a Debreceni Calasanzi Szent József Intézet, 227 évi sikeres működése után, 1948 júniusában megszűnt létezni. Helyét a Révai Miklós Gimnázium foglalta el, amely 1950-től Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium néven működött.

A megszépített épület főhomlokzatára 2023 júniusában a kereszt is felkerült. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori piarista gimnázium épülete 2007-től a jogutódjának, a szintén egyházi fenntartású Szent József Gimnáziumnak ad otthont, mely 1996. szeptember 1. óta működik a Szent Anna utca 19. szám alatt. Íme, még egy tavaszi képünk a 2023. szeptember 3-án immár 120 éves iskolapalota pasztell zöldben pompázó, megszépített főhomlokzatáról:

A Szent József Gimnázium főhomlokzatán a ,,Róm. Kath. Főgymnasium" felirat is szépen kirajzolódik. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az épület 1971-ben, még Kádár-címerrel, amikor a Csokonai-gimnázium működött benne. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Isten éltesse a ma 330 éve város Debrecent!

A cívisváros címere a Nagytemplomnál, mely szintén a település jelképe. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Debrecen minden évben április 11-én emlékezik meg a várossá nyilvánításáról. I. Lipót császár 1693-ban ezen a napon adományozta Debrecennek a városi rangra emelés kiváltságlevelét.

Képviselőink egykori esküjének egy fontos kitétele. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az Országgyűlés az 1715-i diétán iktatta törvénybe a szabad királyi városi diplomát. Ennek – a templomépítő gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, felsőházi honatya javaslatára – az is feltétele volt, hogy a város köteles befogadni a katolikusokat, s telket kijelölni a plébánia és a templom részére.

A Piac utca páros oldala a délutáni napsütésben, a Csapó utca és a Kossuth tér között. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mostani összeállításunkban a várossá válás 330. évfordulója előtti napokban megörökített arcát mutatjuk be Debrecennek. Április 11. természetesen a költészet ünnepe is, amelyen József Attila és a műfaj művelői előtt tisztelgünk. A város és a költészet napját Debrecenben már sok-sok virág is köszönti, melyek immár ezer színben szórják ránk a tavaszt – hogy stílszerűen Csokonait idézzük. Ennek képei ebben az összeállításunkban csodálhatók meg sok szép friss, illatos felvétellel. Az ünnep alkalmából díjtalanul látogatható a Déri Múzeum, valamint a Nagytemplom is. A városnapi programkínálat ebben az előzetesben tekinthető meg. Éljen soká Debrecen!

A Régi Városháza a Piac utcán, 2023. április 5-én. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Megszépült a 120 éves iskolapalota

A Szent József katolikus gimnázium renovált főhomlokzata a Szent Anna utcán (23.03.28., részlet) Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Szent Anna utcai Szent József Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium gyökerei 1693. április 11-ig nyúlnak vissza, amikor a település szabad királyi városi címet szerzett. Összeállításunkat a gimnázium főépületének mostani újjászületése alkalmából készítettük.

Az 1909-ben postázott képeslap szerint a gimnázium homlokzatán már ekkor is szerepelt a ,,főgymnasium" felirat

Fontos utalnunk arra is, hogy az Országgyűlés az 1715-i diétán iktatta törvénybe a szabad királyi városi diplomát. Ennek – a templomépítő gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, felsőházi honatya javaslatára – az is feltétele volt, hogy a város köteles gondoskodni a katolikusok befogadásáról, és telket kijelölni a plébánia és a templom részére.

Az iskola 1938-ban, a Batthyány utca felől. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

Az intézmény honlapján olvasható iskolatörténet azt is felidézi, hogy a debreceni katolikusok első, kegyesrendi (piarista) iskolaépülete 1721. január 21-én nyílt meg. A Stégmüller Árpád építész által tervezett és kivitelezett, mai palotát 1903. szeptember 3-án avatták fel. Falai között akkor már nyolcosztályos főgimnázium működhetett. (A gyarapodó diáklétszám miatt 1936 nyarán ennek az épületnek a keleti szárnya fölé még egy emeletet építettek.)

A Szent József Gimnázium és a Szent Anna-székesegyház 2023. március 28-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az iskola 1926-ban felvette a piarista tanító rend alapítójának a nevét, így az új elnevezése a Debreceni Kegyestanítórendi Római Katholikus Calasanzi Szent József Reálgimnázium lett – eleveníti fel az intézmény múltidézése. Rangját az is emelte, hogy az 1929/30-as tanévtől a piarista gimnázium a debreceni Tisza István Tudományegyetem tanárképzőjének gyakorlóiskolájaként működött.

Az intézmény kertje 1934-ben. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

Az intézmény honlapján olvasható iskolatörténet kitér arra is, hogy a Debreceni Calasanzi Szent József Intézet, 227 évi sikeres működése után, 1948 júniusában megszűnt létezni. Helyét a Révai Miklós Gimnázium foglalta el, amely 1950-től Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium néven működött. Az egykori piarista gimnázium épülete 2007-től a jogutódjának, a szintén egyházi fenntartású Szent József Gimnáziumnak ad otthont, mely 1996. szeptember 1. óta működik a Szent Anna utca 19. szám alatt. Íme, még egy friss képünk az immár pasztell zöldben pompázó, megszépített főhomlokzatáról:

A Szent József Gimnázium főhomlokzatán a ,,Róm. Kath. Főgymnasium" felirat is szépen kirajzolódik. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A megszépített épület főhomlokzatára 2023 júniusában a kereszt is felkerült. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az épület 1971-ben, még Kádár-címerrel, amikor a Csokonai-gimnázium működött benne. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

A Szent Anna Székesegyház – a Ti fotóitokon

Debrecen legfontosabb római katolikus templomának, a Szent Anna Székesegyháznak a tornyai a hasonló nevű utcában törnek az égbe. A gyülekezeti helyet 1746. május 5-én szentelték fel.

A székesegyház főhomlokzata napjainkban. Nagyításért kattints a képre!

A katolikus templom telkét pedig már több mint 300 éve jelölte ki a városi tanács, miután ez volt az egyik feltétele a szabad királyi városi cím odaítélésének. A plébánia is annek köszönhetően, 1716 óta működik Debrecenben. A templomépítés szorgalmazója Csáky Imre kalocsai érsek, váradi püspök volt, aki Bihar megye főispáni tisztségét is betöltötte. Az építőmesteri teendőkkel az olasz Johannes Battista Carlonét bízták meg. Isten új hajlékát 1746. május 5-én szentelték fel, amikor Csáky már a kriptában nyugodott.

A katolikus főgimnázium és a templom. Reprint: Uropath

A Szent Anna Templom többször megsérült, s az 1811-es tűzvész is károkat okozott benne. 1834-ben az eredeti Carlone-terv alapján Povolny Ferenc építőmester újjáépítette a főhomlokzatot, és megalkotta a csaknem 45 méteres torony-párt. Az immár ,,cívis sárga" színű, 273 éves templom a Debrecen–Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye egyik központja, és 1993 óta székesegyház – akkor ítélte oda ugyanis ezt a rangot II. János Pál pápa.

Fenti galériánkat főként azokból a fotókból állítottuk össze, amiket olvasóink töltöttek fel a Facebook-oldalunkra. Név szerint: Bakó Irén, Bányai Sándor, Bodrogközy Katona Zsuzsa, Fekete Ferenc, Hun Papp Sándor, Mariola Patryk, Szilágyi Péter, Vekerdi Károly (forrás: Képzőműv. AKV), Zavadovics Ákos.

Frissítés: a Szent Anna Székesegyház a Szent Anna utcán, 2023. február 18-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Köszönjük szépen!

A székesegyház barokk főoltára és szószéke. Fotó: Dobi Irma

(További összeállításunk a Szent Anna utcai Arany Angyal Patikáról idekattintva csodálható meg.)

Csáky Imre kalocsai érsek, váradi püspök, aki Bihar megye főispáni tisztségét is betöltötte

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!