Élet a „konszolidáció” után – Debrecen 1958-ban

Debrecen 1956-ot követő arcáról készített turisztikai zsebkönyvet 1958-ban az Idegenforgalmi Hivatal Debrecen. A kiadványból szemezgetve, a fenti képen a Csapó utca elejét és egy 6-os villamost láthatunk a Vörös Hadsereg útja felől, a következő fotón pedig a vörös csillagos Csokonai Színházat.

Ekkor még létezett a Nagytemplom előtti park, amiben aztán a Zsolnay-szökőkút pompázott.

A Csokonai-szobor mögött még a Református Kollégium kis tanári házai sorakoztak a Kálvin téren.

Töretlenül tündökölt (igaz, egyre kopottasabban, és egy ideig okker színűen) a Kistemplom a fő- és a Széchenyi utca sarkán, a Szent Anna templom pedig a Béke útja és a Varga utca sarkán.

1953-ban épült meg a Vörös Hadsereg és a Béke útja sarkán az új megyeháza (ma kormányhivatal), benne a páternoszterrel. 

A Csapó utca 1. szám alatti épület még csak egyemeletes volt, és a Wolff-palota árkádja is hibádzott.

A Deák és a Hunyadi utcák helyén már formálódott a Petőfi tér, többek közt a repülőszoborral.

A következő csokorban a Református Kollégium és a vármegyeháza (akkoriban úttörőház) korabeli arcait, valamint a Batthyány utcai mézeskalácsos, Kerékgyártó Sándor munkálkodását idézzük meg.

A Vörös Hadsereg útján még megvolt a négy fasor. A Böszörményi út elején a Hortobágy Műmalom állt, ahol az 5-ös villamos közlekedett – ezekre is emlékezünk az utolsó képeinken...

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 2024-ben 250 éves debreceni Vágóhíd utcai kápolna

Az 1717-ben megnyitott katolikus temető és a barokk kápolnája (1774) a Vágóhíd utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen épületei közül korábban a Kistemplomon és a nagy zsinagógán is gyönyörű toronysisakok pompáztak. Ma már egyik sincs meg, máshol azonban, egy eldugott, régi debreceni kápolnánkon még most is ilyen csúcsdísz fénylik.

Az 1717-ben megnyitott katolikus temető és a barokk kápolnája (1774) a Vágóhíd utcán – az 1932-es bezárásuk előtt és napjainkban.
(Régi kép forrása: Debreceni Köztemető tárlata.) Fotó + reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Ez a kis imahely pedig immár 250 éves, s a Vágóhíd utcai felüljáró külső lehajtóágának jobb oldalában, az egykori katolikus temető dombján fehérlik.

A temetőkápolna fenti puritán belső tere. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A például a Zsibogó látogatása vagy a korábbi dohánygyár miatt erre járók közül is sokan megcsodálják a régi sírkertet. Ennek a területét a város még 1717-ben adta örökös használatba a katolikus egyháznak, miután a vallás hívei visszatérhettek Debrecenbe. A provinciális barokk stílusú, szép kápolnát 1774-ben építtette a szent kereszt tiszteletére a nagykállói gróf Kállay János, aki császári és királyi tanácsos volt, továbbá kerületi táblaelnök.

A sírkert egy szép júniusi napon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyhajós, félkörzáródású szentélynek ívesen előrehajló lépcsői vannak (az alsó szinten nyolc fülkesírbolttal), s mindezek mellett a tetejét ama bizonyos oromzatos huszártorony ékesíti. Az ősi temetőt 1932-ben zárták be, amikor megnyílt a nagyerdei Köztemető. A hely sajnos sokáig egyre elhanyagoltabb volt – mígnem a katolikus egyház és a Péchy-szakközépiskola 2005-re szépen rendbe tette a környéket, s egy részét be is kerítették.

A temetőkápolna pincéje és a fenti kapuja bentről nézve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ebből a védelemből egyelőre nem jutott a megmaradt egyetlen sírboltnak. Ez pedig emiatt továbbra is kísértettanyaként és olykor hajléktalanszállásként „funkcionál”... Remélhetőleg azonban hamarosan ennek a csodálatos épületnek a sorsa is mihamarabb rendeződik!

Az 1717-ben megnyitott katolikus temető és a barokk kápolnája (1774) a Vágóhíd utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kápolna szemből és a hátsó homlokzat egy januári délelőttön. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A jégruhába öltözött Debrecen a Tőletek kapott képeken

Debrecen mesevárossá változott a jeges csillámesőnek köszönhetően 2024. január 11-én. Az ezt érzékeltető összeállításunk Facebook-megosztásához több Kedves Olvasónk is csatolta a felvételét, így ebben az összeállításunkban e képek közül válogatunk.

A Batthyány utca és környéke 2024. január 11-én reggel. Fotó: © Mercs László

A fenti és a második képen Mercs László jelenetei láthatók a Batthyány utcáról és környékéről, melyek a kísérőszöveg szerint a reggeli órákban készültek, amikor még –8 fok volt. A nevezetességek és pazar udvarok között a képeken a pénzügyi palota is felfedezhető. A szerző harmadik fotója ennek a cikkünknek a végén csodálható meg, s a Szent Anna Székesegyházat ábrázolja.

A Batthyány utca és környéke 2024. január 11-én reggel. Fotó: © Mercs László

A közeli Petőfi tér téli arcáról Bányai Sándortól kaptunk friss fotót.

A Petőfi tér 2024. január 11-én. Fotó: © Bányai Sándor

Jeges növényszépség 2024. január 11-én. Fotó: © Bányai Sándor

Nem maradtak ki a sorból a lakótelepek se, Nagyné Ma a jégbe öltözött Fényes udvarról készített képet, Kiss Anna pedig – ahogy fogalmazott – a két buszmegállónyival arrébb megcsodálható látványt osztotta meg az olvasóinkkal.

A Fényes udvar 2024. január 11-én. Fotó: © Nagyné Ma

Két szép zúzmarás fa a Dobozi lakótelepen, 2024. január 11-én. Fotó: © Kiss Anna

Az István út és a Széchenyikert környéke Berecz Erika téli panorámaképén tárul fel:

Az István út látképe 2024. január 11-én. Fotó: © Berecz Erika

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Szent Anna Székesegyház 2024. január 11-én reggel. Fotó: © Mercs László

A Szent Anna Székesegyház története – a Ti képeitekkel

A Szent Anna Székesegyház a Szent Anna utcán, napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen legfontosabb római katolikus templomának, a Szent Anna Székesegyháznak ikertornyai a Szent Anna utcában, a 2023-ban 120 éves Szent József Gimnázium mellett törnek az égbe. A gyülekezeti helyet 1746. május 5-én szentelték fel.

A katolikus főgimnázium és a templom. Reprint: Uropath

Csáky Imre kalocsai érsek, váradi püspök,

aki Bihar vármegye főispánja is volt

A katolikus templom telkét pedig már több mint 330 éve jelölte ki a városi tanács, miután ez volt az egyik feltétele a szabad királyi városi cím odaítélésének. A plébánia is annak köszönhetően, 1716 óta működik Debrecenben. A templomépítés szorgalmazója Csáky Imre kalocsai érsek, váradi püspök volt, aki Bihar megye főispáni tisztségét is betöltötte. Az építőmesteri teendőkkel az olasz Johannes Battista Carlonét bízták meg. Isten új hajlékát 1746. május 5-én szentelték fel, amikor Csáky már a kriptában nyugodott.

A Szent Anna Templom többször megsérült, s az 1811-es tűzvész is károkat okozott benne. 1834-ben az eredeti Carlone-terv alapján Povolny Ferenc építőmester újjáépítette a főhomlokzatot, és megalkotta a csaknem 45 méteres torony-párt. Az immár cívis sárga színű, 273 éves templom a Debrecen–Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye egyik központja, és 1993 óta székesegyház – akkor ítélte oda ugyanis ezt a rangot II. János Pál pápa.

Fenti galériánkat főként azokból a fotókból állítottuk össze, amiket olvasóink töltöttek fel a Facebook-oldalunkra. Név szerint: Bakó Irén, Bányai Sándor, Bodrogközy Katona Zsuzsa, Fekete Ferenc, Hun Papp Sándor, Mariola Patryk, Szilágyi Péter, Vekerdi Károly (forrás: Képzőműv. AKV), Zavadovics Ákos. Köszönjük szépen!

A székesegyház barokk főoltára és szószéke. Fotó: © Dobi Irma

További összeállításunk a Szent Anna utcai Arany Angyal Patikáról idekattintva csodálható meg.

A Szent Anna Székesegyház 2024. január 6-án. Fotó: © Bányai Sándor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Régen és ma a cívisváros (6. rész)

A debreceni történelem megismerésének egyik izgalmas módja az, ha régi jeleneteket hasonlítunk össze maiakkal. Sorozatunkat folytatva, a legfelső képeken ezúttal a Vörös Hadsereg útja / Piac utca 45–47. szám alatti banképület 1974-es és mai látványát vethetjük össze (a régi kép Bencze Lászlóé a Fortepan.hu-n). Itt működött az emlékezetes Omnia Presszó (mely 1969-ben nyílt meg), valamint a kedvelt játékbolt is. És itt vannak a szürke házról figyelő titokzatos alakok is.

Az 1938-ban átadott palota helyén egyébként a Központi Szálloda állt (lásd a fenti képen), melyről és a többi egykori pazar hotelünkről idelátogatva olvashatók a történeti leírásaink.

Távolsági buszpályaudvarunk 1978-ban (Felső fotó: Uvaterv, Fortepan), valamint ugyanott, napjainkban.
Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Az 1864-ben épült szélmalom ma hotelként működik a Böszörményi úton – és ilyen volt 1965-ben, amikor még műmalomként üzemelt. (Régi fotó: HBM Idegenforgalmi Hivatal.)

Megnézhetjük az alábbi felvételek segítségével azt is, hogy milyen volt a Kálvin tér egy 1915-ös képeslapon az Uránia Mozgóval és a református főgimnáziummal, és persze, hogy ugyanott most mik fogadják az arra járókat... 

Az 1915-ös üdvözlőkártyát Vértesi Ferenc osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük! Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Folytatva az összehasonlításokat, a régi Csapó utcai kanyar korabeli arca és a mára megmaradt házak (immár Senyei-Oláh István utcai) látványa nem kevésbé tanulságos:

Az egykori Csapó-kanyar anno és most. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A következő fotópárunkon pedig a Batthyány utcára csodálkozhatunk rá Reich Károly 1965-ös grafikája és egy friss felvételünk segítségével. A rajz Nyilas Misi Debrecenét illusztrálja a Légy jó mindhalálig című regényben. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A közeli Piac utca 38. alatt is híres épületünk áll: ott működött az üzlete Löfkovics Artúr (1863–1935) ékszerésznek, aki 1902-ben a városnak adta a 3500 darabos régészeti és éremgyűjteményét a városi múzeum létrehozása érdekében. A ház ma ilyen:

És volt egyszer egy Nyomtató utcánk is. Társasház-építés miatt 2019-ben végleg eltűnt az utolsó háza is a Rákóczi-kanyarban, ahol anno cipész és órás volt, utoljára pedig lovas bolt...

Archív kép forrása: Kistk.hu, mai fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A lebontott Nagyerdei Strand 1976-ban Tulok Ferenc gyönyörű képeslapján – és ugyanott
az új létesítmény építése közben... Mai fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Rákóczi utca 1922-ben, A. W. Cutler felvételén, valamint napjainkban. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó hagymakupolánk

Az 1717-ben megnyitott katolikus temető és a barokk kápolnája (1774) a Vágóhíd utcán
– az 1932-es bezárásuk előtt és napjainkban. (Régi kép forrása: Debreceni Köztemető tárlata.)

Debrecen épületei közül korábban a Kistemplomon és a nagy zsinagógán is gyönyörű toronysisakok pompáztak. Ma már egyik sincs meg, máshol azonban, egy eldugott, régi kápolnánkon még most is ilyen csúcsdísz fénylik. Ez a hely pedig immár több, mint 300 éves!

A hátsó homlokzat egy januári délelőttön. Nagyításért kattints a képre!
Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ez a kis imahely a Vágóhíd utcai felüljáró külső lehajtóágának jobb oldalában, az egykori katolikus temető dombján fehérlik. A például a Zsibi látogatása miatt erre járók közül is sokan megcsodálják a régi sírkertet. Ennek a területét a város még 1717-ben adta örökös használatba a katolikus egyháznak, miután a vallás hívei visszatérhettek Debrecenbe. A provinciális barokk stílusú, szép kápolnát 1774-ben építtette a szent kereszt tiszteletére a nagykállói gróf Kállay János, aki császári és királyi tanácsos volt, továbbá kerületi táblaelnök.

A sírkert egy szép júniusi napon

Az egyhajós, félkörzáródású szentélynek ívesen előrehajló lépcsői vannak (az alsó szinten nyolc fülkesírbolttal), s mindezek mellett a tetejét ama bizonyos oromzatos huszártorony ékesíti. Az ősi temetőt 1932-ben zárták be, amikor megnyílt a nagyerdei Köztemető.

A hely sajnos sokáig egyre elhanyagoltabb volt – mígnem a katolikus egyház és a Péchy-szakközépiskola 2005-re szépen rendbe tette a környéket, s egy részét be is kerítették. Ebből a védelemből egyelőre nem jutott

a megmaradt egyetlen sírboltnak. Ez pedig emiatt továbbra is kísértettanyaként és olykor hajléktalanszállásként „funkcionál”... Remélhetőleg azonban hamarosan ennek a csodálatos épületnek a sorsa is mihamarabb rendeződik! Belső fotóink idekattintva tekinthetők meg.

A kápolna körüli növények látványa téli zúzmarával. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Júniusi hangulat: érik az eper a kripta és a kápolna közötti öreg fákon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Szent Anna Székesegyház – a Ti fotóitokon

Debrecen legfontosabb római katolikus templomának, a Szent Anna Székesegyháznak a tornyai a hasonló nevű utcában törnek az égbe. A gyülekezeti helyet 1746. május 5-én szentelték fel.

A székesegyház főhomlokzata napjainkban. Nagyításért kattints a képre!

A katolikus templom telkét pedig már több mint 300 éve jelölte ki a városi tanács, miután ez volt az egyik feltétele a szabad királyi városi cím odaítélésének. A plébánia is annek köszönhetően, 1716 óta működik Debrecenben. A templomépítés szorgalmazója Csáky Imre kalocsai érsek, váradi püspök volt, aki Bihar megye főispáni tisztségét is betöltötte. Az építőmesteri teendőkkel az olasz Johannes Battista Carlonét bízták meg. Isten új hajlékát 1746. május 5-én szentelték fel, amikor Csáky már a kriptában nyugodott.

A katolikus főgimnázium és a templom. Reprint: Uropath

A Szent Anna Templom többször megsérült, s az 1811-es tűzvész is károkat okozott benne. 1834-ben az eredeti Carlone-terv alapján Povolny Ferenc építőmester újjáépítette a főhomlokzatot, és megalkotta a csaknem 45 méteres torony-párt. Az immár ,,cívis sárga" színű, 273 éves templom a Debrecen–Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye egyik központja, és 1993 óta székesegyház – akkor ítélte oda ugyanis ezt a rangot II. János Pál pápa.

Fenti galériánkat főként azokból a fotókból állítottuk össze, amiket olvasóink töltöttek fel a Facebook-oldalunkra. Név szerint: Bakó Irén, Bányai Sándor, Bodrogközy Katona Zsuzsa, Fekete Ferenc, Hun Papp Sándor, Mariola Patryk, Szilágyi Péter, Vekerdi Károly (forrás: Képzőműv. AKV), Zavadovics Ákos.

Frissítés: a Szent Anna Székesegyház a Szent Anna utcán, 2023. február 18-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Köszönjük szépen!

A székesegyház barokk főoltára és szószéke. Fotó: Dobi Irma

(További összeállításunk a Szent Anna utcai Arany Angyal Patikáról idekattintva csodálható meg.)

Csáky Imre kalocsai érsek, váradi püspök, aki Bihar megye főispáni tisztségét is betöltötte

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!