Százéves fotók a régi szép Debrecenről

Debrecenben a XX. század elején szinte minden napra jutott egy csoda. Sorban épültek meg a gyönyörű paloták, és a közterületek is egyre zöldebbek lettek!

Ezúttal V. Pákozdi Károly Zoltán felbecsülhetetlen értékű gyűjteményéből válogatunk, melynek lélegzetelállító példányait feltöltötte a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára. Az alábbi üdvözlőkártya-másolaton 1900-as dátum szerepel. A fenti lap pedig annál is korábbi, hiszen még nem látható a Simonffy-sarki ikerbérház se. A galéria a képre kattintva is megnyitható.

A harmadik fotónak szintén a Kistemplom látképét választottuk. Ekkor azonban már rég bekövetkezett az 1907 áprilisi szélvihar, amely lesöpörte a gyülekezeti hely toronysisakját.

Az alábbi felvételen egykori huszáraink parádéznak a macskaköves Piac utcán. Jobbra hátul az Alföldi Takarékpénztárnak még a korábbi – bauxitbeton – székháza fehérlik.

Íme az egykori kereskedelmi akadémia (a fotó idején polgári fiúiskola) gyönyörű homlokzata. Az épület ma is áll, ám sajnos évek óta üres és egyre romosabb. A kiürítéséig megyei könyvtár volt.

Nagyon ritka felvétel következik. A Gambrinus közi ikerpalota pompázik rajta, ami ugyancsak városi bérháznak épült – a tehetősek számára. Ez a pazar létesítményünk is betöltötte már a 110 évet!

A lenti lapon a régi főutca kialakításáról, hangulatáról kaphatunk szívfacsaró ízelítőt. Ez a beültetés egészen az 1960-as évek közepéig jellemezte az utcát, aminek a neve akkor Vörös Hadsereg útja volt.

A Kistemplomból készített fotó is jól érzékelteti a régi belvárost. A képen a korabeli nevezetességek is felfedezhetők, továbbá az 1944-ben elpusztított Sándor-palota is.

1915-ben megnyílt az Aranybika Szálló új épületegyüttese is. A Steindl Imre által tervezett elődjét két évvel korábban bontották le, 1976-ban pedig átadták a legújabb szárnyát.

Ablakos képeslap az Aranybikáról

Kijjebb haladva, a Kossuth utcáról is megosztott magazinunk olvasóival egy szépséges képeslapot V. Pákozdi Károly Zoltán. Az épületsor gyakorlatilag ma is létezik – hála Istennek!

A hárommal ezelőtti panorámafotón is kivehető már a nagy zsinagóga kupolája. A lenti felvétel közelről mutatja meg a pazar alkotást (amit 1962-ben bontottak el) a mai Petőfi téren.

A zsinagóga közelében működött a királyi törvényszék is. Ennek palotája csak részben maradt fenn, ugyanis az itt látható felét 1944-ben szétbombázták.

Jöjjön most végül a DMKE épületéről is egy mementó. Az intézet a mai Bocskai téren működött, és az 1974-es lerobbantásáig igen sok debreceni született itt. Ma iskola áll a helyén.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Időutazás a XX. század elejére

Debrecen a legfényesebben az 1800-as évek végétől az 1900-as évek első harmadáig ragyogott – köszönhetően a megannyi igényes beruházásnak.

Az intenzív fejlődés természetesen rá is fért az addigi poros cívisvárosra. Az építkezéseket, a jóléti intézkedéseket és a szükséges pénz előteremtését azonban olyan ügyesen tették az akkori vezetők, hogy a világháború és a gazdasági válság se tudott teljesen gátat vetni a nagyszerű tervek megvalósulásának. Az alább megtekinthető múltidéző videónkat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára feltöltött üdvözlőkártyákból állítottuk össze. A csodás másolatokkal Bakó Irén, Bodrogközi Katona Zsuzsa, Hajdúné Bódán Ilona, Károly Róbert, Vekerdi Károly, Vértesi Ferenc és V. Pákozdi Károly Zoltán örvendeztette meg magazinunk közönségét a családi kincsestáraikból.

Ezer köszönet a posztokért, s kellemes és tanulságos időutazást kívánunk Mindenkinek!

(Nagyobb fotóért kattints a képre!)

DBKL

Az 500 éves Piac utca

A Piac utca a XX. század elején. Mennyi mai épület nem készült még el! Fotó: Fortepan, Magyar Földrajzi Múzeum

Debrecen legfontosabb útvonala a Nagytemplom és a Nagyállomás között fut. Eredetileg Várad utca volt a neve, 1990 óta pedig Piac utca.

A Piac utca, napjainkban. Fotó: Vass Attila Tamás
Nagyobb képért kattints!

A cívisváros főutcája 1915 és '45 között Ferencz József nevét viselte, majd a rendszerváltásig a Vörös Hadsereg útja volt a hivatalos titulusa. Az első emlí-tését egy 1527-es végrendelet-ben fedezte fel Zoltai Lajos poli-hisztorunk. Báthori István fejedelem 1582-ben írta elő, hogy itt kell megtartani a vásárokat – melyeken egyéb-ként külföldi (például görög) árusok is nagy számban vettek részt.

Az utcát az 1880-as évek elején ültették be négy fasorral, s ezek a szép növények és az alájuk kihelyezett padok egészen az 1960-as évek közepéig szolgálták a korzózókat. A Piac utca valóban a város főütőere. Rajta terül el a nagyrendezvényeknek helyet adó főtér és a sétálóövezet, s itt működik többek között a városháza, az Aranybika, a Kistemplom és a Belvárosi Közösségi Ház is. A két oldalán további történelmi épületek is sorakoznak, melyek egyebek mellett a Tisza, a Sesztina, az Andaházi–Szilágyi, a Podmaniczky, a Rickl, a Csanak és a Killer nevet viselik...

DBKL

A Vörös Hadsereg útja 1963 előtt, a fasorokkal és a Kossuth-sarki kupolával.
Fotó: Fényes Tamás / Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata