Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Habsburg. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Habsburg. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 23., kedd

Az 1606. június 23-i bécsi béke

Debrecenben általános iskola, tér, valamint a Kálvin téren szobor is őrzi az emlékét Bocskai István fejedelemnek, akinek a vezetésével 1604. október 14-én tört ki felkelés, illetve szabadságharc. A Wikipedia leírása szerint Bocska István a hajdúk élén az 1604. október 14-ről október 15-ére virradó éjjel Álmosd és Bihardiószeg térségében döntő győzelmet aratott a Johannaes Petz (Pezzen) által vezetett császári sereg ellen.

Bocskai és hajdú katonák. Forrás: Wikipedia

Október 15. után bevonult Debrecenbe és Váradra, míg Tokajnál a hajdúk seregével győzelmet aratott Belgioioso felett. 1604. november 11-én bevonult Kassára is. Ezután Kelet-Magyarország is a kezére került. A szabadságharc új vezére 1604. november 12-én Kassáról kiáltványban szólította fel a nemességet a csatlakozásra, amivel a szabadságharc kiszélesedett. A kóborló hajdúk és a hozzájuk csatlakozó elnyomott jobbágyok a Habsburg uralom ellen vívták a szabadságharcukat.

Bocskai István. Forrás: Wikipedia

Hamarosan csatlakozott Bocskai seregéhez az idegen zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt lázongó városi polgárság, a köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. 1605 végére Magyarországnak a töröktől el nem foglalt része és Erdély a felkelők birtokában volt, miközben Bocskait 1605. április 17-én a szerencsi országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta. Az 1606. június 23-án megkötött bécsi béke biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket Bocskai és fiági utódai élete tartamára Erdélyhez csatolta.

A Kálvin téri szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szeptember 24-én Habsburg Rudolf király külön oklevelet adott ki arról, hogy Erdély és a Partium Bocskai fiági leszármazottainak kihaltával sem száll vissza a koronára, és hogy a fejedelemnek és fiú utódainak átengedi Ugocsa, Bereg, Szatmár és Szabolcs vármegyéket, továbbá Tokaj várát minden tartozékaival, valamint Tarcal, Bodrogkeresztúr és Olaszliszka mezővárosokat. Az ugyanebben az évben megkötött, Bocskai által közvetített zsitvatoroki béke a 15 éves háborúnak is véget vetett.

A Bécsben őrzött korona. Forrás: Wikipedia

Rudolf végül tárgyalásokra kényszerült. Bocskai is békére hajlott, egyrészt azért, mert a szabadságharc eredményeit veszélyeztette a felkelők táborán belül a hajdúk és a nemesek egyre élesedő ellentéte, másrészt pedig azért, mert nem akarta magát a török karjába vetni, ami pedig elkerülhetetlen lett volna, ha szakít a Habsburgokkal. A török Porta Bocskai kérésére a fenti képen látható koronát adományozta Bocskainak, akit azzal meg is koronáztak. A szabadságharc győzelmeinek kivívóit, a hajdúk zömét Bocskai kiemelte a földesúri fennhatóság alól, és közösségi kiváltságokkal, katonáskodási kötelezettséggel a hajdúvárosokban telepítette le saját birtokán, ahogy a székelyeknek is biztosította korábbi kiváltságaikat.

Nyitóképünk teljes méretben. Forrás: Wikipedia

Szintén a Wikipédián olvasható, hogy a hajdúvárosok a hajdúk önkormányzati joggal felruházott települései voltak, melyek sajátos településformája összhangban volt lakóik katonai foglalkozásával. Szűkebb értelemben hajdúvárosoknak az úgynevezett öreg hajdúvárosokat nevezték, melyek a 17–19. században a Hajdú kerületet alkották, Ezek: Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló és Vámospércs, illetve egy ideig Polgár is. A kiváltságok eredeti jogosultjai a 9254 szabad hajdú, akiket Bocskai István erdélyi fejedelem 1605. december 12-én (Korponán) nemessé tett. Azonban a magyar törvényhozás sem ezt, sem a többi erdélyi fejedelemtől nyert kiváltságaikat nem ismerte el a nemesi jogok törvényes alapjául; így a hajdúvárosok kerületének lakosai nem voltak nemesek ugyan, de sajátságos szabadságnak birtokában voltak, mely a jászok és kunok szabadságához nagyon hasonlított.

A Bocskai-iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. október 23., csütörtök

A IV. Károly király által felavatott orvospalota

Debrecenben október 23-án nem csak az '56-os forradalom kitörésére emlékezünk. 1918-ban ugyanis szintén ezen a napon avatták fel az orvostudományi egyetem addig elkészült főépületét.

A főépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez utóbbit Korb Flóris tervezte, aki az 1932-ben átadott Tisza István Tudományegyetem (a mai Debreceni Egyetem) központi palotáját is megalkotta. Az orvostudományi egyetemet IV. Károly király és a neje, Zita királyné avatta fel, akik vonattal érkeztek a NagyállomásraMárk Endre polgármester fényes fogadtatással készült, s a megérkezésükkor a katonazenekar a Gotterhalte-t játszotta.

A Debreczeni Képes Kalendáriom térképe

Aztán a díszvendégek ötösfogaton utaztak a Nagyerdőbe. (Ez a nevezetes kocsi állítólag ma is megvan, s ez vonult fel a virágkarneválon is...)


A krónikák szerint a királyi látogatásnak a szakszervezetek nem örültek, mondván, hogy ,,az évek óta zajló háború, nincstelenség a Habsburgok miatt is van, s ezek leszármazottait akarják most ünnepelni?" A szervezett munkások tehát nem gyarapították a közönséget a felvonulásokon, főként a Ferenc József úton. (Forrás: Korok, emberek. MSZMP, 1976.)

A képmásolatokat Vekerdi Károlytól kaptuk

Az épület előtt nem mellékesen egy szobor állt, mégpedig a Tisza István miniszterelnököt ábrázoló alkotás. Ezt később a történelem viharában ledöntötték, s majd csak az ezredfordulón állították fel újra, de már az elméleti tömb mellett. A műnek 2016. október 31-től az Egyetem tér észak-nyugati sarkán van az új helye.

A főépület díszkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 14., kedd

Bocskai és a hajdúk felkelése

Debrecenben általános iskola, tér, valamint a Kálvin téren szobor is őrzi az emlékét Bocskai István fejedelemnek, akinek a vezetésével 1604. október 14-én tört ki felkelés, illetve szabadságharc. A Wikipedia leírása szerint Bocska István a hajdúk élén az 1604. október 14-ről október 15-ére virradó éjjel Álmosd és Bihardiószeg térségében döntő győzelmet aratott a Johannaes Petz (Pezzen) által vezetett császári sereg ellen.

Bocskai és hajdú katonák. Forrás: Wikipedia

Október 15. után bevonult Debrecenbe és Váradra, míg Tokajnál a hajdúk seregével győzelmet aratott Belgioioso felett. 1604. november 11-én bevonult Kassára is. Ezután Kelet-Magyarország is a kezére került. A szabadságharc új vezére 1604. november 12-én Kassáról kiáltványban szólította fel a nemességet a csatlakozásra, amivel a szabadságharc kiszélesedett. A kóborló hajdúk és a hozzájuk csatlakozó elnyomott jobbágyok a Habsburg uralom ellen vívták a szabadságharcukat.

Bocskai István. Forrás: Wikipedia

Hamarosan csatlakozott Bocskai seregéhez az idegen zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt lázongó városi polgárság, a köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. 1605 végére Magyarországnak a töröktől el nem foglalt része és Erdély a felkelők birtokában volt, miközben Bocskait 1605. április 17-én a szerencsi országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta. Az 1606. június 23-án megkötött bécsi béke biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket Bocskai és fiági utódai élete tartamára Erdélyhez csatolta.

A Kálvin téri szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szeptember 24-én Habsburg Rudolf király külön oklevelet adott ki arról, hogy Erdély és a Partium Bocskai fiági leszármazottainak kihaltával sem száll vissza a koronára, és hogy a fejedelemnek és fiú utódainak átengedi Ugocsa, Bereg, Szatmár és Szabolcs vármegyéket, továbbá Tokaj várát minden tartozékaival, valamint Tarcal, Bodrogkeresztúr és Olaszliszka mezővárosokat. Az ugyanebben az évben megkötött, Bocskai által közvetített zsitvatoroki béke a 15 éves háborúnak is véget vetett.

A Bécsben őrzött korona. Forrás: Wikipedia

Rudolf végül tárgyalásokra kényszerült. Bocskai is békére hajlott, egyrészt azért, mert a szabadságharc eredményeit veszélyeztette a felkelők táborán belül a hajdúk és a nemesek egyre élesedő ellentéte, másrészt pedig azért, mert nem akarta magát a török karjába vetni, ami pedig elkerülhetetlen lett volna, ha szakít a Habsburgokkal. A török Porta Bocskai kérésére a fenti képen látható koronát adományozta Bocskainak, akit azzal meg is koronáztak. A szabadságharc győzelmeinek kivívóit, a hajdúk zömét Bocskai kiemelte a földesúri fennhatóság alól, és közösségi kiváltságokkal, katonáskodási kötelezettséggel a hajdúvárosokban telepítette le saját birtokán, ahogy a székelyeknek is biztosította korábbi kiváltságaikat.

Nyitóképünk teljes méretben. Forrás: Wikipedia

Szintén a Wikipédián olvasható, hogy a hajdúvárosok a hajdúk önkormányzati joggal felruházott települései voltak, melyek sajátos településformája összhangban volt lakóik katonai foglalkozásával. Szűkebb értelemben hajdúvárosoknak az úgynevezett öreg hajdúvárosokat nevezték, melyek a 17–19. században a Hajdú kerületet alkották, Ezek: Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló és Vámospércs, illetve egy ideig Polgár is. A kiváltságok eredeti jogosultjai a 9254 szabad hajdú, akiket Bocskai István erdélyi fejedelem 1605. december 12-én (Korponán) nemessé tett. Azonban a magyar törvényhozás sem ezt, sem a többi erdélyi fejedelemtől nyert kiváltságaikat nem ismerte el a nemesi jogok törvényes alapjául; így a hajdúvárosok kerületének lakosai nem voltak nemesek ugyan, de sajátságos szabadságnak birtokában voltak, mely a jászok és kunok szabadságához nagyon hasonlított.

A Bocskai-iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2024. október 23., szerda

Az orvospalota avatása

Debrecenben október 23-án nem csak az '56-os forradalom kitörésére emlékezünk. 1918-ban ugyanis szintén ezen a napon avatták fel az orvostudományi egyetem addig elkészült főépületét.

A főépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez utóbbit Korb Flóris tervezte, aki az 1932-ben átadott Tisza István Tudományegyetem (a mai Debreceni Egyetem) központi palotáját is megalkotta. Az orvostudományi egyetemet IV. Károly király és a neje, Zita királyné avatta fel, akik vonattal érkeztek a debreceni Nagyállomásra. Márk Endre polgármester fényes fogadtatással készült, s a megérkezésükkor a katonazenekar a Gotterhalte-t játszotta.

A Debreczeni Képes Kalendáriom térképe

Aztán a díszvendégek ötösfogaton utaztak a Nagyerdőbe. (Ez a nevezetes kocsi állítólag ma is megvan, s ez vonult fel a virágkarneválon is...)


A krónikák szerint a királyi látogatásnak a szakszervezetek nem örültek, mondván, hogy ,,az évek óta zajló háború, nincstelenség a Habsburgok miatt is van, s ezek leszármazottait akarják most ünnepelni?" A szervezett munkások tehát nem gyarapították a közönséget a felvonulásokon, főként a Ferenc József úton. (Forrás: Korok, emberek. MSZMP, 1976.)

A képmásolatokat Vekerdi Károlytól kaptuk

Az épület előtt nem mellékesen egy szobor állt, mégpedig a Tisza István miniszterelnököt ábrázoló alkotás. Ezt később a történelem viharában ledöntötték, s majd csak az ezredfordulón állították fel újra, de már az elméleti tömb mellett. A műnek 2016. október 31-től az Egyetem tér észak-nyugati sarkán van az új helye.

A főépület díszkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. október 14., hétfő

Ma 420 éve tört ki Bocskai és a hajdúk felkelése

Debrecenben általános iskola, tér, valamint a Kálvin téren szobor is őrzi az emlékét Bocskai István fejedelemnek, akinek a vezetésével ma 420 esztendeje, 1604. október 14-én tört ki felkelés, illetve szabadságharc. A Wikipedia leírása szerint Bocska István a hajdúk élén az 1604. október 14-ről október 15-ére virradó éjjel Álmosd és Bihardiószeg térségében döntő győzelmet aratott a Johannaes Petz (Pezzen) által vezetett császári sereg felett.

Bocskai és hajdú katonák. Forrás: Wikipedia

Október 15. után bevonult Debrecenbe és Váradra, míg Tokajnál a hajdúk seregével győzelmet aratott Belgioioso felett. 1604. november 11-én bevonult Kassára is. Ezután Kelet-Magyarország is a kezére került. A szabadságharc új vezére 1604. november 12-én Kassáról kiáltványban szólította fel a nemességet a csatlakozásra, amivel a szabadságharc kiszélesedett. A kóborló hajdúk és a hozzájuk csatlakozó elnyomott jobbágyok a Habsburg uralom ellen vívták a szabadságharcukat.

Bocskai István. Forrás: Wikipedia

Hamarosan csatlakozott Bocskai seregéhez az idegen zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt lázongó városi polgárság, a köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. 1605 végére Magyarországnak a töröktől el nem foglalt része és Erdély a felkelők birtokában volt, miközben Bocskait 1605. április 17-én a szerencsi országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta. Az 1606. június 23-án megkötött bécsi béke biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket Bocskai és fiági utódai élete tartamára Erdélyhez csatolta.

A Kálvin téri szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szeptember 24-én Habsburg Rudolf király külön oklevelet adott ki arról, hogy Erdély és a Partium Bocskai fiági leszármazottainak kihaltával sem száll vissza a koronára, és hogy a fejedelemnek és fiú utódainak átengedi Ugocsa, Bereg, Szatmár és Szabolcs vármegyéket, továbbá Tokaj várát minden tartozékaival, valamint Tarcal, Bodrogkeresztúr és Olaszliszka mezővárosokat. Az ugyanebben az évben megkötött, Bocskai által közvetített zsitvatoroki béke a 15 éves háborúnak is véget vetett.

A Bécsben őrzött korona. Forrás: Wikipedia

Rudolf végül tárgyalásokra kényszerült. Bocskai is békére hajlott, egyrészt azért, mert a szabadságharc eredményeit veszélyeztette a felkelők táborán belül a hajdúk és a nemesek egyre élesedő ellentéte, másrészt pedig azért, mert nem akarta magát a török karjába vetni, ami pedig elkerülhetetlen lett volna, ha szakít a Habsburgokkal. A török Porta Bocskai kérésére a fenti képen látható koronát adományozta Bocskainak, akit azzal meg is koronáztak. A szabadságharc győzelmeinek kivívóit, a hajdúk zömét Bocskai kiemelte a földesúri fennhatóság alól, és közösségi kiváltságokkal, katonáskodási kötelezettséggel a hajdúvárosokban telepítette le saját birtokán, ahogy a székelyeknek is biztosította korábbi kiváltságaikat.

Nyitóképünk teljes méretben. Forrás: Wikipedia

Szintén a Wikipédián olvasható, hogy a hajdúvárosok a hajdúk önkormányzati joggal felruházott települései voltak, melyek sajátos településformája összhangban volt lakóik katonai foglalkozásával. Szűkebb értelemben hajdúvárosoknak az úgynevezett öreg hajdúvárosokat nevezték, melyek a 17–19. században a Hajdú kerületet alkották, Ezek: Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló és Vámospércs, illetve egy ideig Polgár is. A kiváltságok eredeti jogosultjai a 9254 szabad hajdú, akiket Bocskai István erdélyi fejedelem 1605. december 12-én (Korponán) nemessé tett. Azonban a magyar törvényhozás sem ezt, sem a többi erdélyi fejedelemtől nyert kiváltságaikat nem ismerte el a nemesi jogok törvényes alapjául; így a hajdúvárosok kerületének lakosai nem voltak nemesek ugyan, de sajátságos szabadságnak birtokában voltak, mely a jászok és kunok szabadságához nagyon hasonlított.

A Bocskai-iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2023. december 4., hétfő

Varázslatos ünnepi fényár a megszépült orvospalotán

A most újjászületett főépület 1918-ban készült el eredetileg, Korb Flóris tervei alapján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben megtörtént az egyetemi klinikai központ patinás főépületének renoválása. Az eredetileg még IV. Károly király és a neje, Zita királyné által felavatott, 105 éves palota immár nemcsak a felújítása miatt szép, hanem, mert advent beköszönte és karácsony közeledte alkalmából este ünnepi díszkivilágításban is tündököl 2023. december 3. óta. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A növényektől láthatóvá tett, renovált főhomlokzat és a „Professzorok” szobor 2023. XII. 3-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A renovált főépületet és a dekorációkat advent első vasárnapján, 2023. december 3-án örökítettük meg. A mostani összeállításunkban ezeket a friss képeinket mutatjuk be. A klinikai központ eme palotájáról annyit, hogy az „Orvostudományi Egyetem” felirat helyett immár „Debreceni Egyetem” olvasható a timpanonban, s ugyanott a színes országcímert is lecserélték egy bimetál alkotásra. A „Professzorok” szobor és az épület közötti bokrokat és fákat kivágták, viszont a szobor talapzatát végre rendbetették.

A kis karácsonyfák a szobor körüli kavicságyban világítanak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az év végi ünnepek miatt a Debreceni Egyetem Egyetem téri központja előtt is varázslatos kompozíció örvendezteti meg az egyetemi polgárokat és az arra járókat. A szintén december 3-án bekapcsolt belvárosi díszkivilágítás ebben a cikkünkben ismerhető meg sok helyszíni felvétellel.
Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A klinikapalota déli irányból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. október 22., vasárnap

A 105. születésnapjára megszépül az orvostudományi palota, amit anno az utolsó magyar király avatott fel

Debrecenben ilyenkor nem csak az '56-os forradalom kitörésére emlékezünk. Ugyanis 1918. október 23-án avatták fel az orvostudományi egyetem addig elkészült létesítményeit és a főépületet.

Az orvostudományi palota látványa napjainkban, a 2023-as őszi renoválás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt az épületegyüttest is ugyanaz a – budapesti – Korb Flóris tervezte, mint aki az 1932. május 15-én átadott Tisza István Tudományegyetem (a mai Debreceni Egyetem) központi palotáját is megalkotta. Az egész komplexumegyüttes ilyen fantasztikus lett volna az eredeti terv szerint, amelyen a klinika főépülete a kép jobb közepén áll:


Az orvostudományi egyetemet 105 éve IV. Károly király és a neje, Zita királyné avatta fel, akik vonattal érkeztek a debreceni Nagyállomásra. Márk Endre, a cívisváros polgármestere fényes fogadtatással készült, s a katonazenekar a Gotterhalte-t játszotta.

A Debreczeni Képes Kalendáriomban megjelent, gyönyörű térkép a nagyerdei klinikatelep létesítményeiről

Aztán a díszvendégek ötösfogaton utaztak a Nagyerdőbe. (Ez a kocsi állítólag ma is megvan, s például 2016-ban is ez vonult fel a virágkarneválon.)


A krónikák szerint a királyi látogatásnak a szakszervezetek nem örültek, mondván, hogy „az évek óta zajló háború, nincstelenség a Habsburgok miatt is van, s ezek leszármazottait akarják most ünnepelni?” A szervezett munkások tehát nem gyarapították a közönséget a felvonulásokon, főként a főutcán, akkori nevén a Ferenc József úton. (Forrás: Korok, emberek. MSZMP, 1976.)

A Tisza-szobor a palota előtt. A régi képmásolatokat Vekerdi Károly osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük!

Az épület előtt nem mellékesen egy szobor állt: a Tisza István miniszterelnököt ábrázoló alkotás. Ezt később a történelem viharában ledöntötték, s majd csak az ezredfordulón állították fel újra, de már az elméleti tömb mellett. A műnek 2016. október 31-től az Egyetem tér észak-nyugati sarka az új helye.

A DOTE főépülete (részlet) az emléktáblával és a díszkapuval. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az orvospalotát 2023 őszén, a 105. születésnapjára renoválják. Ha ennek fotóját összehasonlítjuk az elsővel, akkor az is látható, hogy a buszmegállónál lévő krómhengeres szoborcsoport, a „Professzorok” körül valamilyen okból sajnos kivágták a fákat. A kompozíciónak egyébként sokáig nagyon törött volt a talapzata, ám a közbenjárásomra végre azt is rendbetették. További érdekesség, hogy 2023-ban az itteni elméleti tömb is jubilál, hiszen ötven esztendeje, 1973. augusztus 21-én nyílt meg.

Az orvosegyetemi palota a renoválása közben, 2023. október 16-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Professzorok című szoborcsoport a klinikai főépület előtt immár növények nélkül,
2023. október 22-én. Fotó: 
© Debreceni Képeslapok