Az Egyetem tér, napjainkban. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok |
Debrecen legimpozánsabb épületét 1932. május 15-én avatták fel. A tudományok palotája ma a város nevét viselő egyetemnek a központja.
Az Egyetem téri főépület előcsarnoka. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
A létesítmény fokozatosan nyerte el a jellemző formáját. Sőt, ha megvalósult volna az egyetemi főépület – Korb Flóris által megalkotott – teljes terve, akkor egészen más lenne, mivel eleve oldalról is rányúlna a díszes tömb a parkosított térre (mely nem mellékesen az akkori főépítész, Borsos József géniuszát is dicséri).
Korb Flóris eredeti terve. Forrás: Unideb.hu |
Ezek mellett a szobrokat se egy időben helyezték ki, hiszen amíg a prédikátoralakok a múlt század első harmada óta vannak ott (mára egyre rosszabb állapotban), addig a meztelen fürdőzőfigurák csak az 1960-as évek közepe óta sütkéreznek a parton. Immár pedig, 2016. október 31. óta Tisza István szobra is a palotánál áll, 2018. május 15. óta pedig Klebelsberg Kunó szobra is.
Az intézmény előtt a klasszikus franciakertek mintájára megalkotott park szinte egyidős a közeli fedett uszodával, továbbá köztemetővel, a nagyerdei parkkal és a lerombolt stadionnal is. A mai Debreceni Egyetem palotája előtt elterülő díszkert tujáit 2014 decemberében cserélték ki tiszafákra.
Panorámakép a térről egy 1984-ben postázott üdvözlőkártyán. Fotó: Csobaji Előd |
A fenti, 30 éve feladott képeslapon is még jól látható,
hogy a külső sövénykígyó sokkal alacsonyabb volt, mint
manapság. Ezáltal a város történelmi személyiségeinek mementói
anno kevésbé olvadtak bele a környezetükbe. A homlokzatot Rákosi-
és Kádár-címer is „ékesítette”, mígnem 2012-ben – egy
csupasz időszakot követően – felkerült rá a koronás
államjelkép.
Ugyanakkor magának az egyetemnek a neve is többször változott, hiszen volt „Tisza István” is és 1952-től „Kossuth Lajos” is. A templom tornyában nem volt óraszerkezet, a főépület jobbján pedig (1969-ig) a kémiai szárny. Összehasonlítva ezt a fotót a napjainkban készített felvételünkkel, az is szembetűnő különbség, hogy a víz már nem a korábbi sziklaszigetekből lövell a magasba.
Ezek a kőkoszorúk azért is emlékezetesek, mert esténként a bennük elhelyezett, színes reflektorok ragyogták be a szökőkutat és a környéket. Az elsőrendű attrakciónak számító főépület, medence és templom szépsége mellett van még valami, ami a régi és a mai fényképeken is felfedezhető: a teret fedő gyöngykavicsrétegben kitaposott gyalogösvény.
Látkép 1957-ből. Fotó: Képzőművészeti Alap |
Ugyanakkor magának az egyetemnek a neve is többször változott, hiszen volt „Tisza István” is és 1952-től „Kossuth Lajos” is. A templom tornyában nem volt óraszerkezet, a főépület jobbján pedig (1969-ig) a kémiai szárny. Összehasonlítva ezt a fotót a napjainkban készített felvételünkkel, az is szembetűnő különbség, hogy a víz már nem a korábbi sziklaszigetekből lövell a magasba.
A franciakert látképe 1978-ban a magasból. Fotó: Megyei Tanács, IPK Vállalat |
Ezek a kőkoszorúk azért is emlékezetesek, mert esténként a bennük elhelyezett, színes reflektorok ragyogták be a szökőkutat és a környéket. Az elsőrendű attrakciónak számító főépület, medence és templom szépsége mellett van még valami, ami a régi és a mai fényképeken is felfedezhető: a teret fedő gyöngykavicsrétegben kitaposott gyalogösvény.
A lenyűgöző Egyetem tér teljes látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Ehhez kapcsolódva osztom meg végezetül sokak aggodalmát: ezt a parkot remélhetőleg sose fogják leműkövezni vagy zúzott kövezni...
A régi kőkoszorús-díszkivilágításos elrendezés. Fotók: Horváth Zoltán, Tulok Ferenc |
(Az itt bemutatott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk megbecsült példányai.)
DBKL
A tudományok palotája az Egyetem téren 1975-ben és 2020-ban. Fotók: Fényes Tamás / © Debreceni Képeslapok |
DBKL
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése