Debreceni Képeslapok: iskola

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iskola. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 19., szombat

A Vénkerti Általános Iskola

Debrecen egykori legnagyobb lakónegyedének, a Vénkerti lakótelepnek a központjában épült fel a város akkori legnagyobb, legimpozánsabb (18 300 négyzetméter alapterületű) alsófokú oktatási intézménye, a Vénkerti Általános Iskola 63,5 millió forintért. Akkor Ternyei András volt az igazgató.

Fotók: HB Napló

A HB Napló korabeli cikke szerint a Gere Mihály (Debreceni Tervező Vállalat) által tervezett létesítményegyüttest a HÁÉV 1973-ban kezdte építeni. Az iskola 16 tantermes első részét 1975. december 22-én adták át, majd 1976. augusztus 30-án megtörtént az épület újabb 8 tantermes blokkjának a műszaki átadása. A tanítás 1976 januárjában kezdődött meg az általános iskola első részében. Utána viszont, szeptember 1-től a Bethlen-szakközépiskola épületének műszaki problémái miatt három oktatási intézménynek adott otthont: a vénkerti iskolának, a Bethlennek és a dolgozók szakközépiskolájának. Emiatt 1976 szeptemberében több mint 2500-an tanultak az új iskolában. Ime a suli főkapuja 2026. szeptember 19-én:

A főhomlokzat az 50. évfordulón. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben hatalmas díszudvart (zsibongót), valamint három, 8–8 tantermes központi oktatási blokkot is kialakítottak. Az egyes részeket folyosók kapcsolják össze, s a tantermek mellett megtalálhatók a különféle előadótermek, szertárak, előkészítők is. Az egyik szárnyban van az uszoda és a tornaterem, és itt hozták létre a tanműhelyeket is, a másik szárnyon pedig a konyhát, éttermet és a napközis helyiségeket képezték ki. Az épület egyemeletes, teljes egészében előregyártott elemekből, vasbeton pillérvázas szerkezetekből készült. A cikk szerint a 24X36 méteres tornateremben egyszerre két osztálynak van testnevelési órája, az úszómedence (tanmedence) pedig 10-szer 20 méteres. Az épületet tágas iskolaudvar övezi, egyik része parkosított, a másik sportudvar lesz, a fennmaradó rész pedig „zsibongó”. Az iskola mellett járda húzódik, ennek köszönhetően a lakótelepi gyerekek nagy részének nem kell az utcán, a járművek forgatagára ügyelnie, s a lakóházaktól egyedül is el tudnak menni az iskolába. Mindezeken kívül tetőteraszok, ezeradagos saját konyha, játékszobák, úttörőszoba, könyvtár is szolgálta a tanulókat, sőt délutánonként még a Simonffy-zeneiskola számára is rendelkezésre bocsátottak tantermeket.

Fotók: HB Napló

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 13., vasárnap

A Magyar Királyi Gazdasági Akadémia

A Debrecenhez tartozó Pallag neve egybeforrt a mezőgazdasági szakiskolával. A Nagyerdő melletti patinás intézmény palotája és díszkertje a településrész fő ékessége.

Az intézmény kapuja 1925-ben, a Harmathy Kiadó képeslapján

A város 1900-ban kezdte el az építkezést a pallagi gazdaságban, s az iskola az 1901/02. tanévet már az új helyen kezdte meg. Azt mi is kiemeljük, hogy Pallagon internátus, tanári villanegyed, tangazdaság, állatfarm, meteorológiai állomás és dohánykutató telep is szolgálta a létesítmény polgárait és a hazai agrárium jövőjét. Az oktatás formája, neve és helyszíne egyébként meglehetősen sokszor változott, mígnem 1969-ben bevezették a szakközép-iskolai formát.

Napjainkban a Balásházy (melynek egyik ismert növendéke Wass Albert) már a Debreceni Egyetem iskolája, s a településrészen működik a labdarúgó-akadémia is, ugyanakkor itt épült fel Debrecen nemzetközi iskolája. Csodáld meg a fenti galériánkat a patinás intézmény régmúltjáról és jelenéről, mai fotóink pedig idelátogatva tekinthetők meg. A világhírű pallagi Canna-nemesítésről itt írtunk.

A képeslapmásolatokat Vértesi Ferencnek köszönjük!

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. augusztus 31., hétfő

A Tóth Árpád Gimnázium új épülete

Debrecenben a Tóth Árpád Gimnázium mai, Szombathi István utcai épületegyüttesének alapkövét 1994. május 21-én tették le, majd pedig a középiskola tényleges avatási ünnepségét 1996. augusztus 31-én rendezték meg Göncz Árpád akkori köztársasági elnök és Hevessy József polgármester részvételével. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A TÁG épületének részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi városrészben lévő intézmény honlapja szerint a cívisváros 600 millió forintot kapott a központi költségvetésből a gimnázium elhelyezésének megoldására, s ezáltal mintegy 17 ezer négyzetméter hasznos területhez jutott. A „H” alaprajzú épület oldalszárnyainak alagsorában többek között kiszolgáló helyiségek, kondicionáló-, vetítő- és számítástechnikai szaktantermek vannak.

A TÁG épületének részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A földszinten és az emeleten helyezkednek el a tantermek, szaktantermek és a laborok. A földszinten 25 méter hosszú, négysávos tanuszoda is található, melynek mélysége 105 és 160 cm közötti. A középső szárny második emeletén van a három részre osztható, 1200 négyzetméteres tornaterem. Az étterem fölött üvegházat alakítottak ki, amit közösségi célra és rendezvényekhez is használnak, s ott kapott helyet az iskolatörténeti gyűjtemény is. A sportudvarral is rendelkező épületegyüttes műszaki átadása 1996. június 15-én volt. A létesítményt Kováts Ákos és Reszler Antal tervezte, a Hunép Rt. építette meg, és 1,3 milliárd forintba került. A főépület előtt állították fel E. Lakatos Aranka szobrát, mely természetesen a névadó Tóth Árpád költőt ábrázolja.

Tóth Árpád szobra a giminél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A HB Napló tudósítása az avatásról

DBKL

Az Újkerti Általános Művelődési Központ

Debrecenben 1981. augusztus 31-én adták át az Újkerti Általános Művelődési Központot. A 138 millió forint értékű beruházás építéséhez évekkel azelőtt kezdtek hozzá, s fokozatosan adták át az intézmény részlegeit: az általános iskolások már a harmadik tanévet kezdték. Ebből az alkalomból a HB Naplóban két héttel később az alábbi értékes beszámoló jelent meg:

„Az újkerti lakótelep felépítésében a tervezők és a kivitelezők szemmel láthatóan igyekeztek hasznosítani a korábban szerzett tapasztalatokat, így a megelőző építkezéseket kísérő sok kritikai észrevétel sem volt hiábavaló. Az új városrész 7500 lakásából 6900 már felépült, s 28 kivételével (ezekben most az építők öltözői, irodái vannak) a hátralevő 600-at is átadják idén. Legalább ilyen fontos azonban, hogy a lakásokkal immár szinkronban készültek el a kommunális létesítmények is, olykor a lakások beköltözését is sikerült megelőzni, így lesz ez a legújabb, 120 személyes bölcsődével is, aminek az átadása várhatóan ugyancsak megelőzi az utolsó lakások átadását. Ami a kommunális beruházásokat illeti, az Újkert kétségkívül legimpozánsabb létesítménye az augusztus 31-én átadott Újkerti Általános Művelődési Központ, aminek 32 tantermes iskolájához (ide máris kétszer annyi gyerek jár, mint amennyire az épületet tervezték), könyvtárához, kollégiumához (ami 160 kisdiáknak ad otthont), óvodájához, konyhájához, étterméhez, úttörő-, ifjúsági és művelődési házához idén készült el a tornacsarnok és az uszoda. Az Újkerti Általános Művelődési Központ kerítésén belül 9 ezer négyzetméter lett beépítve, 22 ezer négyzetméter pedig a mozgást, a játékot, a levegőzést biztosító szabad terület. A tornacsarnok és uszoda 1500 négyzetméternyi alapterületen épült fel. A városi sportcsarnokkal azonos méretű tornacsarnok négy tornateremmé alakítható.”

A Napló-cikk első része

Érdekesség, hogy a II. emeleten kialakított úttörőmúzeumot már 1981. június 1-jén, az úttörőmozgalom 35. évfordulója alkalmából átadták. Napjainkban az ÚÁMK (ÚNOK) épületegyüttesében többek között középiskola, kollégium, könyvtár, uszoda, valamint közösségi ház működik. Ha meglenne még a gyűjtemény, akkor ma egy szuper retromúzeum sokakat érintő nosztalgikus része is lehetne. Sőt, itt nyílt meg később a Nagy Jenő Sportmúzeum is! Azzal is vajon mi van?

A Napló-cikk második része

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Az egykori úttörőmúzeum. Képforrás: Nagy László János

DBKL

2026. augusztus 29., szombat

A könnyűipari szakmunkásképző

Debrecenben a könnyűipari szakmunkásképzőt 1986. augusztus 29-én avatták fel. A Sétakert utcai intézmény nyitóünnepségén dr. Cseh József helyettes ipari miniszter többek között hangsúlyozta: példamutató, ahogyan a helyi vállalatok segítették az iskola megvalósítását. A diákokat 18 tanterem és 75 személyes tanműhely is szolgálta. A komplexumot a Keletterv tervei alapján a HÁÉV építette meg, s a beruházás összesen 73 millió forintba került.

A nyugati homlokzat ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény ma technikumi és szakképző iskolai oktatást végez, és Debreceni SZC Kreatív Technikum a neve. A három-, illetve ötéves stúdiumokon dekoratőri, fodrászati, grafikusi, kozmetikus technikusi, oktatási szakasszisztensi és óvodai nevelői képzések zajlanak itt. Ugyanakkor a felnőttoktatás keretében is több szakmát sajátíthatnak el a jelentkezők.

Sétakert utcai fal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A HB Napló tudósítása az átadásról

DBKL

2026. augusztus 27., csütörtök

Az első debreceni kaszárnya: a pavilonlaktanya (1842)

Debrecen Sóház nevű városrészében található az egykori pavilonlaktanya. A szocialista időkben Bocskai István nevét viselő kaszárnya a Csengő utcai kapuján lévő dátum szerint 1842-ben épült. Ezt a helyet látogattuk meg a közelmúltban. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az ekkor készített fenti videónk elején is látszik, hogy a laktanyának a Vágóhíd utcai felüljáró felőli része meglehetősen romos, és az emeletén több ablaka is be van törve vagy be van deszkázva. A volt laktanya főkapujának jobb oldalán lévő rész többségében nem romos, ám itt található az a restaurálásra váró freskó is, ami anno a tiszti kaszinó „lovagtermének” mennyezetét díszítette.

A 39-esek emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyik dombormű tanúsága szerint a kaszárnya a Mária Terézia, illetve gróf Erdődy Pálffy János által 1756-ban felállíttatott debreceni 39-es gyalogezred állomáshelye volt. Egy másik emléktábla arra figyelmeztet, hogy a II. világháború után ide tért vissza a Szovjetunióból 200 ezer magyar hadifogoly.

A felüljáró felőli szárny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületekben 2000. augusztus 27. óta a Debreceni Egyetem Kossuth-gimnáziuma működik, míg a Fényes udvarhoz közelebbi „pavilonokban” például a NAV és a KSH hivatalai (tudósítás a cikk végén). A laktanyaterületnek a Vágóhíd utcai felüljáró felőli sarkán eredetileg lovardák voltak, de ezeket lebontották, és még nem építették be.

Egy volt őrtorony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hajdani katonai időkre egy meghagyott őrtorony is emlékeztet, mely az Alkotmány utcai lakóépületsor tömbbelsőjénél található. A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanyát itt mutatuk be.

Itt működött a tiszti kaszinó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Emléktáblák a főkapunál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. július 29., szerda

Debrecen szeretett testnevelője volt: Nagy Jenő bácsi

Néplap, 1954. június 19.

A debreceni Bocskai általános iskoláról, valamint a Dobozi-lakótelepen található víztoronyról szóló összeállításaink Facebook-posztjaihoz többen a hozzászólásaikban olyan gondolatokat fűztek, amelyekben a legendás pedagógus testnevelő edző, a városi önkormányzat által 1996-ban Hajós Alfréd-díjjal kitüntetett – és sajnos 2017. július 29-én elhunyt – Nagy Jenő személyiségét és munkásságát méltatják szeretettel. Ezúttal ezek közül idézünk nagy örömmel. A második képet Egriné Enikő csatolta a hozzászólásához, és a Pacsirta utcai versenyzők szerepelnek rajta Nagy Jenővel 1965 körül, a Nagyerdei Stadion előtt.

Jenő bácsi és versenyzői 1965 körül

Szent-Királyi György közölte: „93 éves korában ment el. A tornaterem nélküli Pacsirta utcai iskola a város legjobb sporteredményeit hozta. Jenő bácsi nagyszerű ember volt.” Latya Tyukodi pedig leírta: „Nagyon szerettük és tiszteltük őt! De ő is mindenkit, még akkor is, ha nem volt valaki nagy sporttehetség. Mindenkit úgy kezelt, mintha a saját gyerekei lettünk volna!” Az alábbi fotón Jenő bácsi testalkata alapján az is joggal feltételezhető, hogy maga is aktívan sportolt. Ezt a képet, valamint a következőket Kedves Olvasónk, Laczkó Gyula osztotta meg. Szabó Tibortól és Szent-Királyi Györgytől érdekességként azt is megtudhattuk, hogy Nagy Jenő a lakótelep helyén előzőleg lévő Dobozy-temető vadgesztenyeligetét Gecsemáné-keretnek nevezte.

Ugyanakkor Mikó Ágnes, aki az íróasztal feletti családi falon is kiállított egy képet Jenő bácsiról, így fogalmazott: „Az iskola nevében én köszöntem meg az új iskola sportudvarát. Majdnem élete végéig tartottuk a kapcsolatot, leveleztünk, telefonon beszéltünk... Nagyon szerettem, tiszteltem. Nem sok hasonló igaz embert ismertem. Anyám edzője volt fiatalon, így kicsit örököltem őt, s lettem a suli kézicsapatának kapitánya nyolcadikban, s hagytam abba a kézit a DVSC-ben, amikor őt lecserélték. Sok igazságtalanságot élt meg.” És íme Kosztonyák Katalin szívmelengető hozzászólása: „A Bocskai sulis posztnál már említettem Jenő bácsit. Imádtuk. Egy szavára mentünk virágot ültetni az iskola elé. Nem volt saját gyerekük, de valóban mindegyikünket sajátjaként szeretett. Korrekt és méltányos volt. Cigánykereket kellett volna előadni, mondtam, Jenő bácsi, én nem tudom megcsinálni. Erre ő: Próbáld meg! Megpróbáltam. Látta, hogy tényleg nem megy, sose erőltette többé. Én sose versenyeztem semmilyen sportágban, hozzám a mozgásnak a tánc formája állt közelebb. Ennek ellenére jártam edzésre, a Nagyerdőre mentünk, és egy bemelegítő mozgássor után irány futni. Utána pedig mehettünk a fedettbe, ázalogni kicsit. Voltunk Országos Sportnapokon is, egészen szép koreográfia volt, boldogan mutattuk be. Az "ócska" stadionban, amit meg lehetett tölteni, nem csak ingyenes programokkal. Nekem csak jó emlékeim vannak Jenő bácsival kapcsolatban. Az egyik képen, azt hiszem, Pataki Györgynével látható, ő pedig a magyartanárnőnk volt, szigorú, de korrekt.”

Jenő bácsi emlékei

További sportos cikkeink:

A nyitóképhez tartozó cikkszöveg

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. június 23., kedd

Az 1606. június 23-i bécsi béke

Debrecenben általános iskola, tér, valamint a Kálvin téren szobor is őrzi az emlékét Bocskai István fejedelemnek, akinek a vezetésével 1604. október 14-én tört ki felkelés, illetve szabadságharc. A Wikipedia leírása szerint Bocska István a hajdúk élén az 1604. október 14-ről október 15-ére virradó éjjel Álmosd és Bihardiószeg térségében döntő győzelmet aratott a Johannaes Petz (Pezzen) által vezetett császári sereg ellen.

Bocskai és hajdú katonák. Forrás: Wikipedia

Október 15. után bevonult Debrecenbe és Váradra, míg Tokajnál a hajdúk seregével győzelmet aratott Belgioioso felett. 1604. november 11-én bevonult Kassára is. Ezután Kelet-Magyarország is a kezére került. A szabadságharc új vezére 1604. november 12-én Kassáról kiáltványban szólította fel a nemességet a csatlakozásra, amivel a szabadságharc kiszélesedett. A kóborló hajdúk és a hozzájuk csatlakozó elnyomott jobbágyok a Habsburg uralom ellen vívták a szabadságharcukat.

Bocskai István. Forrás: Wikipedia

Hamarosan csatlakozott Bocskai seregéhez az idegen zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt lázongó városi polgárság, a köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. 1605 végére Magyarországnak a töröktől el nem foglalt része és Erdély a felkelők birtokában volt, miközben Bocskait 1605. április 17-én a szerencsi országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta. Az 1606. június 23-án megkötött bécsi béke biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket Bocskai és fiági utódai élete tartamára Erdélyhez csatolta.

Szeptember 24-én Habsburg Rudolf király külön oklevelet adott ki arról, hogy Erdély és a Partium Bocskai fiági leszármazottainak kihaltával sem száll vissza a koronára, és hogy a fejedelemnek és fiú utódainak átengedi Ugocsa, Bereg, Szatmár és Szabolcs vármegyéket, továbbá Tokaj várát minden tartozékaival, valamint Tarcal, Bodrogkeresztúr és Olaszliszka mezővárosokat. Az ugyanebben az évben megkötött, Bocskai által közvetített zsitvatoroki béke a 15 éves háborúnak is véget vetett.

A Bécsben őrzött korona. Forrás: Wikipedia

Rudolf végül tárgyalásokra kényszerült. Bocskai is békére hajlott, egyrészt azért, mert a szabadságharc eredményeit veszélyeztette a felkelők táborán belül a hajdúk és a nemesek egyre élesedő ellentéte, másrészt pedig azért, mert nem akarta magát a török karjába vetni, ami pedig elkerülhetetlen lett volna, ha szakít a Habsburgokkal. A török Porta Bocskai kérésére a fenti képen látható koronát adományozta Bocskainak, akit azzal meg is koronáztak. A szabadságharc győzelmeinek kivívóit, a hajdúk zömét Bocskai kiemelte a földesúri fennhatóság alól, és közösségi kiváltságokkal, katonáskodási kötelezettséggel a hajdúvárosokban telepítette le saját birtokán, ahogy a székelyeknek is biztosította korábbi kiváltságaikat.

Nyitóképünk teljes méretben. Forrás: Wikipedia

Szintén a Wikipédián olvasható, hogy a hajdúvárosok a hajdúk önkormányzati joggal felruházott települései voltak, melyek sajátos településformája összhangban volt lakóik katonai foglalkozásával. Szűkebb értelemben hajdúvárosoknak az úgynevezett öreg hajdúvárosokat nevezték, melyek a 17–19. században a Hajdú kerületet alkották, Ezek: Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló és Vámospércs, illetve egy ideig Polgár is. A kiváltságok eredeti jogosultjai a 9254 szabad hajdú, akiket Bocskai István erdélyi fejedelem 1605. december 12-én (Korponán) nemessé tett. Azonban a magyar törvényhozás sem ezt, sem a többi erdélyi fejedelemtől nyert kiváltságaikat nem ismerte el a nemesi jogok törvényes alapjául; így a hajdúvárosok kerületének lakosai nem voltak nemesek ugyan, de sajátságos szabadságnak birtokában voltak, mely a jászok és kunok szabadságához nagyon hasonlított.

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. június 15., hétfő

Ma 30 éve adták át a Tóth Árpád Gimnáziumot

Debrecenben a Tóth Árpád Gimnázium mai, Szombathi István utcai épületegyüttesének alapkövét 1994. május 21-én tették le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A földszinten és az emeleten helyezkednek el a tantermek, szaktantermek és a laborok. A földszinten 25 méter hosszú, négysávos tanuszoda is található, melynek mélysége 105 és 160 cm közötti. A középső szárny második emeletén van a három részre osztható, 1200 négyzetméteres tornaterem. Az étterem fölött üvegházat alakítottak ki, amit közösségi célra és rendezvényekhez is használnak, s ott kapott helyet az iskolatörténeti gyűjtemény is. A sportudvarral is rendelkező épületegyüttes műszaki átadása 1996. június 15-én volt. A létesítményt Kováts Ákos és Reszler Antal tervezte, s az épület előtt állították fel E. Lakatos Aranka szobrát, mely Tóth Árpád költőt ábrázolja.

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. szeptember 19., szombat

2026. szeptember 13., vasárnap

2026. augusztus 31., hétfő

2026. augusztus 29., szombat

2026. augusztus 27., csütörtök

2026. július 29., szerda

2026. június 23., kedd

2026. június 15., hétfő