A legendás debreceni úszóedző: Rentka László

A fedett uszodában. Fotó: HB Napló, 1965

Debrecen legendás úszóedzője, a Hajós Alfréd-díjas Rentka László 1918. április 18-án született, s a debreceni gőzfürdő, illetve a mai Régi Vigadó melletti szolgálati lakásban laktak. Az édesapja ugyanis fürdőmester és masszírozó volt.

Egy 1972-es versenyen. (Helytörténeti Fotótár)

A Debreceni Értéktár és a Napló leírásai szerint Debrecen úszóéletének meghatározó alakja autodidakta módon tanult meg úszni, majd 1926-ban már leigazolta a DEAC. 1948-tól nagy, vegyes korosztályú csapatokat edzett és versenyeztetett szinte lehetetlen körülmények között. Ennek ellenére országos bajnokok, csúcstartók, vidékbajnokok, válogatott versenyzők kerültek ki a kezei alól. A testnevelési főiskola elvégzése után a Fazekas Mihály Gimnáziumban dolgozott testnevelőként. Sok egykori tanítványa jelenleg is aktív úszó a szeniorok között, ugyanakkor többen testnevelőként dolgoznak. Debrecenben az általános iskolai intézményes úszásoktatást 1960-ban vezették be. A kötelező általános iskolai úszásoktatás és az utánpótlás-nevelés jegyében Rentka László több évtized alatt sok ezer embert tanított meg úszni Debrecenben a nagyerdei fedett uszodában (a családjában is többen úszók lettek), mindemellett a Debreceni Sportiskola úszósportját is megalapozta. Miként összeállításunk végén olvasható, a felesége, Rentka Lászlóné is úszóedzőként tevékenykedett. Rentka László 63 évesen, a Bocskai István Általános Iskolából ment nyugdíjba, majd pedig 1996-ban elsőként kapta meg Debrecen szakmai elismerését, a Hajós Alfréd-díjat. A köztiszteletnek örvendő, neves sportszakember 2014. augusztus 27-én hunyt el.

Interjú 1993-ból. (HBN)

További sportos cikkeink:

• Nagy Jenő testnevelő, edző
• A Debreceni Dózsa 1975. október 3-i bajnoki győzelme
• 75 éves a Debreceni Dózsa
• Kiállítás a Debreceni Dózsa bajnokcsapatáról
• Varga István világválogatott kézilabdázó
• Gyarmati Olga távolugró olimpiai bajnok
• A Loki első kupagyőzelme
• A Loki kézilabdázóinak EHF-kupagyőzelme
• A debreceni sport bölcsője
• A „6–3”
• Puskás és a magyar válogatott a Nagyerdei Stadionban
• Loki–Nyíregy „Csontival”
• Balogh Zoltán cselgáncsozó
• A Nagyerdei Stadion története
• Az Oláh Gábor utcai egykori műjégpálya
• Az első bajnoki meccs az új stadionban
• A nagyerdei fedett uszoda
• A városi sportcsarnok
• A DMVSC kézilabdacsapatának kupagyőzelme

2017-es cikk a Rentka családról

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

1965-ös cikk az úszásoktatásról

A IV. Károly király által felavatott orvospalota

Debrecenben október 23-án nem csak az '56-os forradalom kitörésére emlékezünk. 1918-ban ugyanis szintén ezen a napon avatták fel az orvostudományi egyetem addig elkészült főépületét.

A főépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez utóbbit Korb Flóris tervezte, aki az 1932-ben átadott Tisza István Tudományegyetem (a mai Debreceni Egyetem) központi palotáját is megalkotta. Az orvostudományi egyetemet IV. Károly király és a neje, Zita királyné avatta fel, akik vonattal érkeztek a Nagyállomásra. Márk Endre polgármester fényes fogadtatással készült, s a megérkezésükkor a katonazenekar a Gotterhalte-t játszotta.

A Debreczeni Képes Kalendáriom térképe

Aztán a díszvendégek ötösfogaton utaztak a Nagyerdőbe. (Ez a nevezetes kocsi állítólag ma is megvan, s ez vonult fel a virágkarneválon is...)

A krónikák szerint a királyi látogatásnak a szakszervezetek nem örültek, mondván, hogy ,,az évek óta zajló háború, nincstelenség a Habsburgok miatt is van, s ezek leszármazottait akarják most ünnepelni?" A szervezett munkások tehát nem gyarapították a közönséget a felvonulásokon, főként a Ferenc József úton. (Forrás: Korok, emberek. MSZMP, 1976.)

A képmásolatokat Vekerdi Károlytól kaptuk

Az épület előtt nem mellékesen egy szobor állt, mégpedig a Tisza István miniszterelnököt ábrázoló alkotás. Ezt később a történelem viharában ledöntötték, s majd csak az ezredfordulón állították fel újra, de már az elméleti tömb mellett. A műnek 2016. október 31-től az Egyetem tér észak-nyugati sarkán van az új helye.

A főépület díszkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

• Ilyen lett volna az egyetemünk az eredeti terv szerint
• A Debreceni Egyetem főépülete
• Az Egyetem téri franciakert felfedezése
• Örök szépségünk, az Egyetem tér
• Az Egyetemi templom fordulatos története
• A DOTE Elméleti Tömb
• A KLTE Kémiai Intézete
• Az Egyetem téri szökőkút régi díszkivilágítása
• Az orvospalota
• A megszépült klinikapalota
• Az egyetemi botanikus kert
• A Klinika Mozi
• A Móricz-koli
• A zeneművészeti főiskola
• Tisza István szobra
• 150 éve született Klebelsberg Kuno

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az orvospalota avatása

Debrecenben október 23-án nem csak az '56-os forradalom kitörésére emlékezünk. 1918-ban ugyanis szintén ezen a napon avatták fel az orvostudományi egyetem addig elkészült főépületét.

A főépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez utóbbit Korb Flóris tervezte, aki az 1932-ben átadott Tisza István Tudományegyetem (a mai Debreceni Egyetem) központi palotáját is megalkotta. Az orvostudományi egyetemet IV. Károly király és a neje, Zita királyné avatta fel, akik vonattal érkeztek a debreceni Nagyállomásra. Márk Endre polgármester fényes fogadtatással készült, s a megérkezésükkor a katonazenekar a Gotterhalte-t játszotta.

A Debreczeni Képes Kalendáriom térképe

Aztán a díszvendégek ötösfogaton utaztak a Nagyerdőbe. (Ez a nevezetes kocsi állítólag ma is megvan, s ez vonult fel a virágkarneválon is...)

A krónikák szerint a királyi látogatásnak a szakszervezetek nem örültek, mondván, hogy ,,az évek óta zajló háború, nincstelenség a Habsburgok miatt is van, s ezek leszármazottait akarják most ünnepelni?" A szervezett munkások tehát nem gyarapították a közönséget a felvonulásokon, főként a Ferenc József úton. (Forrás: Korok, emberek. MSZMP, 1976.)

A képmásolatokat Vekerdi Károlytól kaptuk

Az épület előtt nem mellékesen egy szobor állt, mégpedig a Tisza István miniszterelnököt ábrázoló alkotás. Ezt később a történelem viharában ledöntötték, s majd csak az ezredfordulón állították fel újra, de már az elméleti tömb mellett. A műnek 2016. október 31-től az Egyetem tér észak-nyugati sarkán van az új helye.

A főépület díszkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

• Ilyen lett volna eredetileg az egyetempalotánk
• A megszépült klinikapalota
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola
• A Klinika Mozi
• A kémiai intézet
• A franciakert felfedezése
• Volt egyszer egy Nagyerdő

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Palota a Centrum Áruház helyén: a „Hegedűs és Sándor”

Debrecenben a Centrum Áruház épületegyüttese helyén előzőleg egy szép palota pompázott. A fenti képeslapmásolatot Kedves Olvasónktól, Vekerdi Károlytól kaptuk, köszönjük szépen! A Piac utca 34. szám alatti gyönyörű épületben az 1888-ban alapított Hegedűs és Sándor Irodalmi és Nyomda Rt. működött, melynek könyvnyomdája, -kötészete,  -kiadóhivatala, -kereskedése, továbbá papíráruháza és -raktára, zenemű- és műkereskedése is volt.

A gyönyörű épület a szemközti Svetits-palotához hasonlított. Forrás: Múzeum Digitár

A Debrecen lexikon leírása szerint a „Hegedűs és Sándor” jól felszerelt nyomdája 1918-tól 1933-ig működött a Ferenc József (ma Piac) utca 49. szám alatt.  A cívisváros legnagyobb ilyen magánnyomdájaként negyven embert foglalkoztatott. A rendkívül dekoratív központi székházat szép tornyok is ékesítették, ahogy a közeli Gambrinus köz és a Kossuth-sarok pazar épületeit is. Stílusában a szemközti Svetits-palotához illeszkedett, de a református püspöki palota is eszünkbe juthat róla. Sajnos a II. világháborúban megsemmisült, s emiatt emelték oda végül a modern stílusú, mai áru- és lakóházat Mikolás Tibor tervei alapján, 1962-re. A köztes időszakban a Petőfi Kertmozi volt itt:

A telken a Hajdúsági Áruház építéséig a Petőfi Kertmozi működött. Fotó: Fortepan / Hegedűs Anikó, 1958

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A cikkünket nyitó képeslapmásolat teljes méretben. Köszönjük Vekerdi Károlynak!

Varázslatos ünnepi fényár a megszépült orvospalotán

A most újjászületett főépület 1918-ban készült el eredetileg, Korb Flóris tervei alapján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben megtörtént az egyetemi klinikai központ patinás főépületének renoválása. Az eredetileg még IV. Károly király és a neje, Zita királyné által felavatott, 105 éves palota immár nemcsak a felújítása miatt szép, hanem, mert advent beköszönte és karácsony közeledte alkalmából este ünnepi díszkivilágításban is tündököl 2023. december 3. óta. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A növényektől láthatóvá tett, renovált főhomlokzat és a „Professzorok” szobor 2023. XII. 3-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A renovált főépületet és a dekorációkat advent első vasárnapján, 2023. december 3-án örökítettük meg. A mostani összeállításunkban ezeket a friss képeinket mutatjuk be. A klinikai központ eme palotájáról annyit, hogy az „Orvostudományi Egyetem” felirat helyett immár „Debreceni Egyetem” olvasható a timpanonban, s ugyanott a színes országcímert is lecserélték egy bimetál alkotásra. A „Professzorok” szobor és az épület közötti bokrokat és fákat kivágták, viszont a szobor talapzatát végre rendbetették.

A kis karácsonyfák a szobor körüli kavicságyban világítanak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az év végi ünnepek miatt a Debreceni Egyetem Egyetem téri központja előtt is varázslatos kompozíció örvendezteti meg az egyetemi polgárokat és az arra járókat. A szintén december 3-án bekapcsolt belvárosi díszkivilágítás ebben a cikkünkben ismerhető meg sok helyszíni felvétellel.

Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A klinikapalota déli irányból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 105. születésnapjára megszépül az orvostudományi palota, amit anno az utolsó magyar király avatott fel

Debrecenben ilyenkor nem csak az '56-os forradalom kitörésére emlékezünk. Ugyanis 1918. október 23-án avatták fel az orvostudományi egyetem addig elkészült létesítményeit és a főépületet.

Az orvostudományi palota látványa napjainkban, a 2023-as őszi renoválás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt az épületegyüttest is ugyanaz a – budapesti – Korb Flóris tervezte, mint aki az 1932. május 15-én átadott Tisza István Tudományegyetem (a mai Debreceni Egyetem) központi palotáját is megalkotta. Az egész komplexumegyüttes ilyen fantasztikus lett volna az eredeti terv szerint, amelyen a klinika főépülete a kép jobb közepén áll:

Az orvostudományi egyetemet 105 éve IV. Károly király és a neje, Zita királyné avatta fel, akik vonattal érkeztek a debreceni Nagyállomásra. Márk Endre, a cívisváros polgármestere fényes fogadtatással készült, s a katonazenekar a Gotterhalte-t játszotta.

A Debreczeni Képes Kalendáriomban megjelent, gyönyörű térkép a nagyerdei klinikatelep létesítményeiről

Aztán a díszvendégek ötösfogaton utaztak a Nagyerdőbe. (Ez a kocsi állítólag ma is megvan, s például 2016-ban is ez vonult fel a virágkarneválon.)

A krónikák szerint a királyi látogatásnak a szakszervezetek nem örültek, mondván, hogy „az évek óta zajló háború, nincstelenség a Habsburgok miatt is van, s ezek leszármazottait akarják most ünnepelni?” A szervezett munkások tehát nem gyarapították a közönséget a felvonulásokon, főként a főutcán, akkori nevén a Ferenc József úton. (Forrás: Korok, emberek. MSZMP, 1976.)

A Tisza-szobor a palota előtt. A régi képmásolatokat Vekerdi Károly osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük!

Az épület előtt nem mellékesen egy szobor állt: a Tisza István miniszterelnököt ábrázoló alkotás. Ezt később a történelem viharában ledöntötték, s majd csak az ezredfordulón állították fel újra, de már az elméleti tömb mellett. A műnek 2016. október 31-től az Egyetem tér észak-nyugati sarka az új helye.

A DOTE főépülete (részlet) az emléktáblával és a díszkapuval. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az orvospalotát 2023 őszén, a 105. születésnapjára renoválják. Ha ennek fotóját összehasonlítjuk az elsővel, akkor az is látható, hogy a buszmegállónál lévő krómhengeres szoborcsoport, a „Professzorok” körül valamilyen okból sajnos kivágták a fákat. A kompozíciónak egyébként sokáig nagyon törött volt a talapzata, ám a közbenjárásomra végre azt is rendbetették. További érdekesség, hogy 2023-ban az itteni elméleti tömb is jubilál, hiszen ötven esztendeje, 1973. augusztus 21-én nyílt meg.

Az orvosegyetemi palota a renoválása közben, 2023. október 16-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Professzorok című szoborcsoport a klinikai főépület előtt immár növények nélkül,
2023. október 22-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A „Hegedűs és Sándor” palota

Debrecenben a megszüntetett Alexandra Könyváruház (eredetileg Hajdúsági Áruház, majd Centrum Áruház) épületegyüttese helyén előzőleg egy szép palota pompázott. A fenti, régebbi fotót Vekerdi Károlytól kaptuk, az újabbat az Építészfórum közölte.

Az épület a szemközti Svetits-palotához hasonlított.
Forrás: MúzeumDigitár

A Piac utca 34. szám alatti gyönyörű épületben az 1888-ban alapított Hegedűs és Sándor Irodalmi és Nyomda Rt. működött, melynek könyvnyomdája, -kötészete,  -kiadóhivatala, -kereskedése, továbbá papíráruháza és -raktára, zenemű- és műkereskedése is volt. A Debrecen lexikon leírása szerint a ,,Hegedűs és Sándor" jól felszerelt nyomdája 1918-tól 1933-ig működött a Ferenc József (ma Piac) utca 49. szám alatt.  A cívisváros legnagyobb ilyen magánnyomdájaként negyven embert foglalkoztatott.

A rendkívül dekoratív központi székházat szép tornyok is ékesítették, ahogy a közeli Gambrinus köz és a Kossuth-sarok pazar épületeit is. Stílusában a szemközti Svetits-palotához illeszkedett, de a református püspöki palota is eszünkbe juthat róla. Sajnos a II. világháborúban megsemmisült, s emiatt emelték oda végül a modern stílusú, mai áru- és lakóházat Mikolás Tibor tervei alapján, 1961-re. DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A telken a Hajdúsági Áruház építéséig a Petőfi Kertmozi működött. Fotó: Fortepan / Hegedűs Anikó, 1958

A „Hegedűs és Sándor” palota

Debrecenben a megszüntetett Alexandra Könyváruház (eredetileg Hajdúsági Áruház, majd Centrum Áruház) épületegyüttese helyén előzőleg egy szép palota pompázott. A fenti, régebbi fotót Vekerdi Károlytól kaptuk, az újabbat az Építészfórum közölte.

Az épület a szemközti Svetits-palotához hasonlított.
Forrás: MúzeumDigitár

A Piac utca 34. szám alatti gyönyörű épületben az 1888-ban alapított Hegedűs és Sándor Irodalmi és Nyomda Rt. működött, melynek könyvnyomdája, -kötészete,  -kiadóhivatala, -kereskedése, továbbá papíráruháza és -raktára, zenemű- és műkereskedése is volt. A Debrecen lexikon leírása szerint a ,,Hegedűs és Sándor" jól felszerelt nyomdája 1918-tól 1933-ig működött a Ferenc József (ma Piac) utca 49. szám alatt.  A cívisváros legnagyobb ilyen magánnyomdájaként negyven embert foglalkoztatott.

A rendkívül dekoratív központi székházat szép tornyok is ékesítették, ahogy a közeli Gambrinus köz és a Kossuth-sarok pazar épületeit is. Stílusában a szemközti Svetits-palotához illeszkedett, de a református püspöki palota is eszünkbe juthat róla. Sajnos a II. világháborúban megsemmisült, s emiatt emelték oda végül a modern stílusú, mai áru- és lakóházat Mikolás Tibor tervei alapján, 1962-re. DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A telken a Hajdúsági Áruház építéséig a Petőfi Kertmozi működött. Fotó: Fortepan / Hegedűs Anikó, 1958