Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Heves. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Heves. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. augusztus 28., szerda

A barokk Eger fényűző strandja


Debrecenből az Egerben pompázó strandon „hawaiioztunk” 2024. augusztus 25-én, midőn Noszvajt és a szintén közeli Szilvásváradot is meglátogattuk. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Az egriek és a vendégeik igazán nem panaszkodhatnak a fürdőzési lehetőségek miatt se, hiszen a hatalmas és gyönyörű strandon kívül az ugyancsak méltán híres törökfürdő (lásd lentebb), valamint két káprázatos uszoda is szolgálja a vizek kedvelőit és a sportolókat.


A részlegesen télen is üzemelő strandon fedett medencék is találhatók a kinti medencék mellett. Próbáltuk megszámolni a kintieket, de ez nem könnyű, hiszen valóban igen sok van belőlük: mintegy másfél tucat. Mindenesetre a fenti videónkban és az alábbi montázsban is szereplő barlangfürdős dögönyözős medence egészen lélegzetelállító:

A dögönyözős barlangfürdő. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az egri strandon nemcsak fürdőmedencék, hanem díszmedencék is ámulatba ejtik a vendégeket. Jelesül például a vízi növényes és a teknőcös medence is egyaránt nagy kedvencnek számít itt.

Törökfürdő, banánfák. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett fantasztikusan ötletes, látványos és tágas a gyermekmedence, ugyanakkor szintúgy szuper az úszó- és a csúszdás medence is!

Barlang és teknőctó. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A medencék közti területeket sok-sok gyep és árnyat adó bokor, fa borítja. Az alábbi képpár kupolája alatt pedig kinti medence és benti medence is megbújik...

A második kép kupolája alatt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az említett díszmedencék önálló kertészeti műalkotásokként is brillíroznak!

Barlang és dísztó. Fotók: © Debreceni Képeslapok



A következő képen bemutatott úszó- és csúszdás medencék szintén szerepelnek a fenti videóban.

Úszó- és csúszdamedencék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sőt, a medencék között különféle szobrok is felfedezhetők. Mi nagy forróságban vendégeskedtünk itt, de a medencék fölötti napvitorlák révén éppúgy található árnyékosabb rész, mint a lomboknak köszönhetően.

A törökfürdő részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kellemes kikapcsolódást és nagyon jó élményeket kívánunk az idelátogató Debrecenieknek is!

Utalás a török korra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bónuszképeinken a gyönyörű Egernek a strandon kívüli nevezetességeiből szolgálunk ízelítővel...

Agria Park és bazilika. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok fotóval:
A püspökség udvara. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. február 22., csütörtök

Eger 360 éves minarete, amit 400 ökör se bírt ledönteni

Debrecentől 142 kilométerre található Eger, Heves vármegye székhelye. A kies város leghíresebb és legemblematikusabb nevezetessége a vár, melynek török támadóit 1552. október 17-én verték vissza a Dobó István kapitány vezette, hős védőiFotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az egri minaret 2024. február 14-én, a Kopcsik-ház kapualjából. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Eger nevezetessége a minaret is. A Wikipedia leírása szerint a Kethüda minárét az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretjeként, valamikor 1596 (Eger elfoglalása) és 1664 (első ismert említése) között építették gondosan faragott homokkő kváderekből az eredetileg a keleti oldalán álló, vörös homokkőből épült, díszes dzsámihoz.

Az egri vár látképe a minaretből. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 91 éves török uralom alatt összesen tíz minaretet emeltek a városban, de közülük csak ez az egy maradt meg. 1687-ben, a város visszafoglalása után a magyarok első lelkesedésükben ezt is le akarták dönteni, ezért 400 ökörrel meghúzták a tornyot. Az épület azonban elég stabilnak bizonyult, úgyhogy inkább egy, az el nem távolított félholdból kinövő keresztet raktak a tetejére. A Wikipedia leírása szerint a dzsámit a török uralom után Szent Józsefnek szentelt katolikus templommá, majd a 18. században kórházzá alakították, végül 1841-ben lebontották.

A képet a Várfalsétányon készítettük, és középen a minaret látható. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti képet a Várfalsétányon készítettük, és a felvétel közepén a minaret látható. Alább a közeli bazilika, valamint a vele szemközti katolikus egyetem pompázik.

Kilátás az egri várból a Dobó-bástyánál a Minaretre 2023 februárjában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A minaretből szintén pazar a panoráma, bár ez tériszonyosoknak nem ajánlott. A 14-szögletű torony ugyanis 40 méter magas. A szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkül a toronytörzs felé. Annak felső harmadában pedig kovácsoltvas korlátos erkély fut körbe 26 méter magasan. A toronyban csigalépcső vezet fel, 98 keskeny, magas fokkal. Óriási élmény felmenni rajtuk, s kiállni az erkélyre!

Eger másik nevezetessége, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 2024-ben kereken 250 éves, de az már egy újabb történet.

Kilátás Egerre a minaretből, 2023 februárjában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük

A 40 méter magas egri minaret 2024. február 14-én
Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval: