Az egriek és a vendégeik igazán nem panaszkodhatnak a fürdőzési lehetőségek miatt se, hiszen a hatalmas és gyönyörű strandon kívül az ugyancsak méltán híres törökfürdő (lásd lentebb), valamint két káprázatos uszoda is szolgálja a vizek kedvelőit és a sportolókat.
A részlegesen télen is üzemelő strandon fedett medencék is találhatók a kinti medencék mellett. Próbáltuk megszámolni a kintieket, de ez nem könnyű, hiszen valóban igen sok van belőlük: mintegy másfél tucat. Mindenesetre a fenti videónkban és az alábbi montázsban is szereplő barlangfürdős dögönyözős medence egészen lélegzetelállító:
Az egri strandon nemcsak fürdőmedencék, hanem díszmedencék is ámulatba ejtik a vendégeket. Jelesül például a vízi növényes és a teknőcös medence is egyaránt nagy kedvencnek számít itt.
A medencék közti területeket sok-sok gyep és árnyat adó bokor, fa borítja. Az alábbi képpár kupolája alatt pedig kinti medence és benti medence is megbújik...
Sőt, a medencék között különféle szobrok is felfedezhetők. Mi nagy forróságban vendégeskedtünk itt, de a medencék fölötti napvitorlák révén éppúgy található árnyékosabb rész, mint a lomboknak köszönhetően.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Eger nevezetessége a minaret is. A Wikipedia leírása szerint a Kethüda minárét az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretjeként, valamikor 1596 (Eger elfoglalása) és 1664 (első ismert említése) között építették gondosan faragott homokkő kváderekből az eredetileg a keleti oldalán álló, vörös homokkőből épült, díszes dzsámihoz.
A 91 éves török uralom alatt összesen tíz minaretet emeltek a városban, de közülük csak ez az egy maradt meg. 1687-ben, a város visszafoglalása után a magyarok első lelkesedésükben ezt is le akarták dönteni, ezért 400 ökörrel meghúzták a tornyot. Az épület azonban elég stabilnak bizonyult, úgyhogy inkább egy, az el nem távolított félholdból kinövő keresztet raktak a tetejére. A Wikipedia leírása szerint a dzsámit a török uralom után Szent Józsefnek szentelt katolikus templommá, majd a 18. században kórházzá alakították, végül 1841-ben lebontották.
A fenti képet a Várfalsétányon készítettük, és a felvétel közepén a minaret látható. Alább a közeli bazilika, valamint a vele szemközti katolikus egyetem pompázik.
A minaretből szintén pazar a panoráma, bár ez tériszonyosoknak nem ajánlott. A 14-szögletű torony ugyanis 40 méter magas. A szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkül a toronytörzs felé. Annak felső harmadában pedig kovácsoltvas korlátos erkély fut körbe 26 méter magasan. A toronyban csigalépcső vezet fel, 98 keskeny, magas fokkal. Óriási élmény felmenni rajtuk, s kiállni az erkélyre!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük