Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: virág. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: virág. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 27., vasárnap

A régi virágpiac a Csapón

Debrecen fő virágpiaca hagyományosan a Csapó utcán, a szabadban működik (a téli időszakok kivételével, amikor a vásárcsarnokban van a helye). Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Napjainkban, a Dósa nádor tér 2020-as átépítése és a Csapó utcai sétálóövezet bővítése óta (amióta a Piac utcai korzó része lett a Dósa nádor tér és a Csapó utcának a Burgundiáig tartó része) ez a virágpiac a Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakasz páratlan oldalában található.

A virágpiac 2020 előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lényeges változás, hogy autók már ezen a térkövezett területen sem járhatnak, tehát parkolók sincsenek. Ugyanakkor a korábbi asztalok helyett immár alacsony, rácsos „utcabútorok” vannak, amikhez a kereskedőknek is körülményesebb odaállniuk vagy -ülniük (fotók lentebb).

Az őszi virágpiac, anno. Fotó: ©  Debreceni Képeslapok

Ezeket a fafedelű betontömböket sokan arra használják, hogy piaci időszakon kívül rájuk telepednek törökülésben, és együtt bandázva esznek-isznak-szórakoznak.

Öntöttvas kút a hajdani virágpiacon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Vár–Liszt utca és a Dósa nádor tér közötti Csapó-szakaszon a virágpiac a szomszédos új vásárcsarnok, a Fórum Debrecen és a Csapó-korzó első ütemének építése-átadása óta működik. 2019 őszéig azonban még e Csapó-szakasz mindkét oldalában és normális asztalokról lehetett árusítani.

Virágpiaci hangulat a Vár utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az időszakban még az öntöttvas nyomókutat is bárki használhatta a hajdani Ezermester-bolt előtti parkolónál. Viszont, ellentétben a mostani helyzettel, nyilvános vécék és mosdók, valamint pavilonok még nem működtek a virágpiacon.

Ilyen asztalokról árultak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindezeknél is korábban a virágpiac a Csapó utca egy kintebbi (a Rákóczi utcai piachoz közelebbi) részén működött. A virágpiac az 1970-es évek elején is még a vegyipari középiskola, valamint a Debrecen Áruház vonala, továbbá a Vár–Liszt utca között, szintén mindkét oldalban fogadta a vásárlókat. Ez így maradt az első vásárcsarnok 1976-os átadása után is, hiszen ahhoz is közel volt a virágpiac. Akkor még dinnyét és fenyőt is ezen a területen árusítottak, amikor eljött az idejük.

Színpompás őszi kavalkád. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen másik nagy virágpiaca a Köztemető főkapui előtti tereken szolgálja ki a vásárlókat. Ezeken kívül természetesen a többi piacon, például a Fényes udvari területen is kapható virág.

Az új virágpiac az átadásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Az új virágpiac az átadásakor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi virágpiac... Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. augusztus 31., hétfő

Mik ezek a piros labdacsok a Dózsa Györgyön?

Debrecenben a Libakert, a Vénkert és az Újkert találkozásánál, a Dózsa György utcai üzlet előtt pompázik néhány gyönyörű fa. E nálunk ritka növények főként attól különlegesek, hogy élénk piros labdacsok a terméseik. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Élénk piros termés. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy milyen fák ezek, a Google-MI-t hívtuk segítségül. Mint megtudtuk, ezek papíreperfák (Broussonetia), melyek fajai trópusi, illetve meleg mérsékelt éghajlaton, Kelet-Ázsiában (Kínában, Japánban) honosak, de vannak Észak-Amerikában és Polinéziában honosak is. Az alapszövetük tejjárataiban fehér tejnedvet, bőrszövetük megnagyobbodott sejtjeiben, az idioblasztokban pedig cisztolitokat halmoznak fel. A levelek széle fogazott, az erezet tenyeres vagy az alapból gyengén háromosztatú. A termések gömbölydedek; mindegyik kis csonthéjas termés kidudorodik a megnövekedett lepellevelekből. A termések gyakran terméságazatot alkotnak.

Labdacs a földön. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A papíreperfák felhasználásáról az is olvasható, hogy a hajlékony, rugalmas, ellenálló, nehezen gyűrődő és fölöttébb mérettartó kozo papírt (kozogamit) a japán papíreperfa kérgéből készítik. A fa kivonata hatásos gyulladáscsökkentő is. A kínai papíreperfát ugyanakkor a látványos termése miatt sokfelé dísznövénynek ültetik. Nem véletlen tehát, hogy nálunk ehhez a bolthoz is kerültek példányaik, hiszen nagyon szép, amikor roskadoznak ezek a fák a tűzpiros labdacsoktól, s ugyanakkor az is érdekes látvány, amikor ezek a furcsa termések beterítik a környéket. Jó lenne máshol is belőlük!

Libakerti háttérrel. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 27., csütörtök

A debreceni Cifrapalota: a Killer-ház

Debrecenben a Piac utca 68. szám alatt bújik meg egy szecessziós épület, amit akár a debreceni Cifrapalotának is titulálhatnánk, mivel Kecskemét emblematikus házára emlékeztet. A mi épületünk az 1910-ben megépült Killer-ház. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A házat annak a Pavlovits Károlynak és társának köszönhetjük, aki a cívisvárosban egyebek mellett a Gambrinus közi ikerpalotát, valamint Széll Kálmán Bajcsy utcai emeletes lakóházát is megtervezte. Az épületdíszeket ugyanakkor Tóth András szobrász (Tóth Árpád apja) készítette a mini Cifrapalotára.

Magyaros szecesszió. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületegyüttesben a névadó Killer Ede és fia bútorkészítő műhelye (üzeme), kereskedése is működött az 1952-es államosításig. Napjainkban többek között fiókkönyvtár és szerkesztőség is található benne. További története Gellér Ferenc alábbi múltidézésében olvasható:

Nagyításért kattints a képre!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A képet Killer Lászlónak köszönjük!

Kapcsolódó összeállításaink:

2026. augusztus 2., vasárnap

Az újkerti fémforgó


 Debrecen nagy lakótelepének, az Újkertinek egyik nevezetessége a Cívis utcai fémforgó.

A kompozíció virágágyással. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

A különleges fémszobrot az a Cs. Uhrin Tibor készítette, aki a lakótelep házainak fali díszeit, valamint később, 2001-ben a Kossuth téri címermozaikot is megalkotta.

A művet 1981. augusztus 2-án adták át. Ma már kissé rozsdás, de még mozognak a kerekei, és a virágágyás is többnyire szép körülötte.

A felújított panelházzal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

2026. március 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 7., kedd

Ismét méltatlan állapotban a száműzött Sellő

A debreceni főtéren 2001-ben csak példátlanul rövid ideig, pár napig lehetett az a Sellő szobor, amit még az átadásuk előtt leszereltetett a polgármesteri hivatal. Pázmándi Antal különös kompozícióját aztán évekig egy pincében tárolták, mígnem 2011-ben Nyíracsád átépített főterén állították ki. Azóta elégedetten nyugtázhattuk, hogy jó helyre került a halfarkú figura – egészen 2026 júliusáig, a 25. születésnapjáig. Ekkor ugyanis Oravecz Krisztián nevű Kedves Olvasónk jelezte, hogy a hableánynak letörték a virágos könyvét, valamint mindkét kezét is, amikkel a szép könyvet tartotta. A szívbemarkoló információhoz képet is mellékelt bizonyságként. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Torzóként és még épen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Emiatt mi is útra keltünk, hogy ismét meglátogassuk a Sellőt, és meggyőződjünk az állapotát illetően leírtakról. Lesújtva tapasztaltuk 2026. július 6-án, hogy nem túlzott a hozzászólás: a senkinek nem ártó bájos szobornak valóban hiányoznak a karjai, amiatt pedig a díszes könyve is. A kerek, almás medencéjében meg úgy csörgedezik a kis szökőkút vize, mintha így lenne normális, és mintha a Sellő eleve torzóként született volna, mint például Debrecenben a Bem téri Magyar fájdalom szobra.

Mintha ez lenne a normális. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Na, erre viszont mi azt mondjuk: ilyen a világba' sincs! Ha megrongálták a szobrot, akkor amiatt kell elvinni onnan, ha pedig csak békésebb ok (?) miatt szükséges karbantartani, akkor amiatt kell zárt helyre vinni! Szobor így nem lehet emberi tekintetek előtt! Kiállítani csak akkor szabad újra, amikor ismét hiánytalan mindene, és a régi kedves lényével mosolyoghat az arra járókra! Amíg ez nem teljesül, addig ilyen állapotban közszemlén hagyni teljes mértékben méltatlan, modortalan és megalázó az ilyen viselkedés – a szoborral, a kedvelőivel, az alkotójával és minden más műalkotással szemben is!

Ez egyik szoborral sem eshet meg! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nyomatékosan kérjük tehát, hogy szereljék le a Sellőt! Így, torzóként nem maradhat közterületen! Kizárólag akkor helyezzék vissza, amikor maradéktalanul, eredeti állapotában restaurálták!

A Sellő kezei és a könyv. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Sellő Debrecenben, dr. Nagy Attila képeslapján

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

2026. július 6., hétfő

Hogyan lett Debrecen a virágok városa?

Debrecenben Böszörményi Pál főbírósága (1822–1825) alatt határozzák el, hogy a Pap-tava helyén fűvészkertet létesítenek. Ennek elkészülésére azonban csak 1841-ben kerül sor. A megvalósulás egyik legfőbb akadálya a megfelelő szakember hiánya volt. Emiatt a Kollégium a Vas Pál nevű bölcseleti tanulóját előbb Pestre, majd külföldre küldte tanulmányi útra. A visszatérte után ő lett a szervezője a város parkkultúrájának és tervezője több díszkertnek.

Az ő munkájának tekinthetjük az Emlékkertet, a Csokonai-kertet, a Népkertet, a Nagyerdei parkot, valamint a pallagi iskola mellé telepített fenyvest is. Ő építtette a cívisvárosban az első üvegházakat is. Híres és a debreceniek által kedvelt kert volt az István-malom telepén létesített, Tívelygőnek becézett park is. Ez az elnevezés onnan eredt, hogy a kertben a bokrokkal szegélyezett utak kacskaringósak voltak, s emiatt könnyen el lehetett tévedni azok között. Ezt a parkot a lakosság vasárnaponként látogathatta, és sokáig a környékbeli gyermekek kedvenc játszóhelye is volt. Később az ifjúsági parkot alakították ki a helyén. Nem mellékesen ebben a parkban volt Debrecen első szökőkútja is, amihez „Halászi L.” szobrászművésszel szobrot is készíttettek. A kertet pedig Kacskovics Ignác, az üzem választmányi bizottságának tagja tervezte.


Szintén helyi sajátosságként állapítható meg ugyanakkor az is, hogy például a Nagyerdőn az eredeti erdei jelleget sok létesítmény esetében igyekeztek meghagyni. Így maradhattak meg sokáig a hatalmas tölgyfák a klinika telepén, a fürdő és a csónakázó medencéjébe épített szigeteken, valamint a stadion nézőterén és a köztemető sírjai felett is – fogalmazott Szűcs Ernő a HB Napló 1968. augusztus 20-i ünnepi összeállításában (lásd e múltidézésünk legvégén), melyből mostani cikkünket merítettük.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 25., csütörtök

A Nagyerdei virágoskert

Debrecen egyik új színes attrakciója az Egyetem sugárúti Nagy Lajos király téren hamarosan készen áll arra, hogy kitárja a kapuit az érdeklődők előtt. Erre a szépnek ígérkező helyre kukkantottunk be még kerítésen kívülről 10 nappal a nyitást megelőzően. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Meghitt oázis. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Korábban a közelben, az akkor még Március 21. nevű téren állt az éppen 65 esztendeje felavatott Proletár szobor, azt megelőzően pedig a Debreceni 3-as honvéd és népfelkelő ezred emlékműve is. Utána, 1968-ban a szoborral szemközt nyílt meg az Egyetem Kávéház, ami már szintén nem létezik.

A kerítés is szép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A pompás létesítmény Facebook-oldalán már meg vannak adva látogatási időpontok, azonban a várható hivatalos nyitás dátumaként 2026. július 4. szerepel. A bemutatkozásban pedig ez áll: Agrármérnök tulajdonos, aki társasház-építtetés helyett millió virágot szeretett volna. Egy virágos üzletasszony, aki kinőtte a kiskertjét és virágfarmról álmodott. Így jött létre ez a Szedd Magad virágoskert Debrecenben, az Egyetem sugárút közepén. Adri és Gréti remélik, hogy a debreceniek sok-sok gyönyörű csokrot szednek, boldog mosollyal az arcukon! Ez lesz tehát a Nagyerdei virágoskert :)

Hamarosan feltárul. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:


Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. május 24., vasárnap

Pünkösdi virágcsokor az Újkerti lakótelepen

Színpompa a Füredin. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az Újkerti lakótelep déli szélén, a Füredi úti panelházak között tündököl egy virágoskert, amit most a 2026-os pünkösd alkalmából mutatunk be. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A rózsa dominál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szépen gondozott növények piros, rózsaszín, sárga, lila stb. színekkel kápráztatják el az arra járókat. Nyilván nem ez az egyetlen ilyen kert a környéken, de nagyon jó lenne, ha sokkal több hasonlóan szívmelengető hely örvendeztetné meg a lakótelepieket itt és máshol is.

Újabb színek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 49-es lépcsőházak parkjaiban kialakított színpompás ültetvényt egyébként oszlopok és szalagok is védik az illetéktelenektől. Ennek minden bizonnyal megvan az oka. S mint a fotónkon látható, amíg itt a virágok ragyognak, addig a szemközti oldalban autó „díszíti” a zöldterületet, illetve annak betonlapokkal kirakott helyét. Mi az előbbi változatra szavazunk!

Maradjon így sokáig! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

A lépcsőről nézve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A szemközti háznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. április 26., vasárnap

Virágfüggönyként pompáznak a Füredi úti óriási császárfák

Debrecen egyik legszebb fasora a Füredi úton található császárfa-együttes. Ezt örökítettük meg a 2026 áprilisában tett látogatásainkon. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Eltakarják a házakat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hihetetlennek tűnik, de ezeknek a növényeknek van néhány olyan tulajdonságuk, amelyek miatt immár tilos kiültetni ilyen fákat. Ezeket az okokat és a császárfáknak az egyébként csodásan hatalmas lombkoronáit ebben a cikkünkben mutattuk be.

Micsoda méretek! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem könnyű betelni a látvánnyal, akárcsak például a Piac utca virágzó fáival se!

A Böszörményi-saroknál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:
Piac utca, 2026 április. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Piac utca, 2026 április. Fotó: © Debreceni Képeslapok