Debreceni Képeslapok: kilátó

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kilátó. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 11., szombat

Hogyan kaphatott toronyórákat az egyetemi templom végül csak ötven évvel az átadását követően?

Az egyetemi templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreceni Egyetem templomát Borsos József tervezte, és 1942-ben szentelték fel. A gyülekezeti hely egyik érdekessége az, hogy a tornyán kialakított órahelyekbe csak a templom átadását követő 50 év elteltével kerültek órák. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A templom újonnan. Fotó: Fortepan / Tordai György

Ez a 35 évvel ezelőtti diáknapokon indult egyik diákpártnak köszönhető! A kezdeményező fiatalok nagyszerű története a kép alatt olvasható.

A templom főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A toronyórák históriáját Kedves Olvasónk, Tóth Zsolt írta le nekünk: „1989-ben pártot alapítottunk arra, hogy óra kerülhessen a toronyba, Torony Párt néven. Igaz, az egyetemi napok alatt ezt a célt nem sikerült elérnünk, de a gyűjtésünkből, az egyetem felajánlásából és toronyórás cég felajánlásából megszületett az óra (talán '92-ben). Én voltam az ötletgazda és a párt szóvivője, a pártelnök Zsótér Zsolt, a hangulatért Korbel Péter volt a felelős. Zsótér és én vegyész, Korbel angol–magyar szakos volt (és így is végeztünk), de számos vegyész, kémiaszakos és bölcsész segítette a pártot. Sajnos a diákrektor-választást nem nyertük meg, de az idő minket igazolt” – fogalmazott Tóth Zsolt.

A főkapu címere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

2026. június 25., csütörtök

Az Ördög árka

Debrecen egyik legősibb és legmisztikusabb emlékhelye a cívisváros keleti határában, a Vámospércsi út mellett rejtőzik. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Eredetileg csaknem 1700 éves. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Ördög árkának (vagy Ördög-ároknak is) nevezett „szakadék” egy 1700 éves erődítménynek a rekonstruált és 1986. június 25-én átadott maradványa. Az erdőspusztai, fancsikai részen fekvő terület kívülről nem látható, de egyébként nagyon jól megközelíthető.

Az 1986-os rekonstrukció cikke

Az Ördög árka a Vámospércsi (azaz a 48-as számú) úton a cívisvárosból kifelé haladva, jobb kéz felől található, mégpedig a Zsuzsi vonat – Csereerdő nevű – megállójával szemben. A távolsági és a helyi 37-es autóbuszok pont ott állnak meg, és táblák is jelzik / jelezték az árok helyét.

A megállóval szemben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki kerékpárral menne, az is nyugodtan szálljon nyeregbe, hiszen a Vámospércsi út mentén végig bicikliút van. A tekerésre fordítandó idő – kényelmes tempóban – mindössze negyedóra a Budai Nagy Antal utcától. A patakmedreken átívelő, és helyenként hangulatosan kanyargós út során szelídgesztenyék is zöldellnek a fák között, s a Zúzmara utcán letérve akár az új élményparkot is fel lehet(ett) keresni.

Itt visz be az ösvény . Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csereerdei Zsuzsi-megállónál óvatosan át kell menni a Vámospércsi út túloldalába, és máris előttünk van a dűlő, ami az erődítményhez vezet. Itt halad a zöld túraútvonal is a különös atmoszférájú emlékhelyhez. A fák takarásában szentélyként tárul fel a védvonal rekonstruált szakasza, és az ősi idők varázsa bizony megremegteti a látogatót. A pihenőhelyen egy tájékoztatótáblát is felállítottak, s arról is érdekes ismeretekhez juthatunk.

Az információs tábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az árkok egy hatalmas rendszerhez tartoznak, ami mintegy 550 kilométer hosszúságban övezi az Alföldet. A sáncrendszert ugyanakkor nem egy védvonal alkotja, hanem akár négy is, és ezek egymástól 3–15 kilométer távolságban húzódnak. Az árkok egyébként 1,5–3,1 méter mélységűek, és 3,4–10,4 méter szélesek. A leírás szerint a leletek alapján a sáncokat a szarmaták hozhatták létre a 300-as évek elején.

Egy mai harcos a vár fokán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megtudhatjuk a tábláról továbbá azt is, hogy Debrecen határát az Ördög árkának két vonala is átszeli. Az egyik a hajdúhadházi Csere-erdőből lép át a Monostori-erdőbe, majd a Nagyerdőn fut keresztül, s végül jól látható a Paci-erdőben is. A másik a hajdúhadházi Nagyerdőből jön át Pallagon, majd délkelet felé kanyarodva keresztezi a Fancsikai- és a Bánki-erdőt. Ennek egy helyreállított szakasza bújik meg a Vámospércsi út melletti fák között.

Mai is roppant félelmetesek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Ördög árkának felfedezésére maximum félóra bőven elegendő. Utunkat folytatva, ha a karnyújtásnyira lévő Panoráma úton jobbra fordulunk, akkor hamar (például egy újabb 15–20 perces kerekezéssel) eljuthatunk a fancsikai pihenőövezetbe is. A legkitartóbbak onnan a Vekeri-tavat, illetve annak helyét is meglátogathatják! Cikkünk a (volt) tavakról idekattintva látható.

Az évek hatása a sáncon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

A szomszédos (volt) kilátó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2025. július 23., szerda

A Nagyerdei Strand régi látképeken – és amilyen lett

Csúszdás pancsoló, 2015. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen lebontott és újjáépített Nagyerdei Strandjának egykori és mai arcait hasonlíthatjuk össze azoknak a felvételeknek a segítségével, amelyeken a Nagyerdei Víztorony kilátójából örökítették meg e helyet a régmúlt és napjaink fotósai. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A strandpanoráma 1963-ban. Fotó: Járai Rudolf

Az 1963-ban postázott fekete-fehér képet Járai Rudolf készítette. Az ezen lévő medence és a szomszédos társa eleinte felváltva voltak pancsolók és termálvizesek, mégpedig attól függően, hogy melyikbe került friss forró gyógyvíz.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti színes jeleneten viszont már az az időszak látható, amikor csúszda volt a partján, és véglegesen pancsolóként működött a termálmedence mellett (fotóját lásd a negyedik fotón). A következő képünk szintén a Nagyerdei Víztorony kilátójából készült ugyanarról a területről – csak éppen 2020 nyarán, amikor már üzemelt a frissen átadott új strand. Azt, hogy ugyanott vagyunk, a háttérben sorakozó épületek tanúsítják, máskülönben igencsak nehéz azonosítani.

A 2020-ban átadott strand. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következőkben a 2018-ban lebontott Nagyerdei Strand termálmedencéjét és öltözőépületét idézzük meg, de láthatjuk a négyméteres és a dögönyözős medencék helyére emelt élményfürdőt is.

A termálmedence 2015-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezek az archív felvételeink is a víztorony kilátójából készültek.

Az öltözőépület 2015-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az élményfürdő 2015-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok régi fotóval:

2024. november 10., vasárnap

A hegyi temetők és a Szinva városa: Miskolc, ahol Mancs-szobor és dinómúzeum is van

Deszkatemplom, 24.11.06. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A Debrecentől 113 kilométerre fekvő Miskolcon vendégeskedtünk 2024 novemberének elején. A gyönyörű időben a belváros két temetőjét is megcsodáltuk, melyek hegyekre (dombokra) épültek. Az első három és az utolsó fotónkon a Petőfi téri Deszkatemplom, valamint a mögötte húzódó magaslati nyughely látható. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A református Deszkatemető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindkét temetőből páratlan kilátás nyílik a városra. A következő képeken az avasi, szintén református temetőt örökítettük meg (még egy korábbi téli napon).

Az avasi templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az avasi temető túlsó oldalában egy híddal kombinált, erődítmény szerű kapu nyílik.

Az avasi temetőkapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 234 méter magas Avason bóklászva, természetesen a felújított kilátóba is felmentünk.

Az Avasi kilátó Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 72 méter magas tévétoronyban található kilátó ingyenes és nonstop.

Miniszobrok a mellvéden. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi videónkban az Avasi kilátóból 2024. november 4-én feltáruló panoráma látható, valamint a mellvéden elhelyezett 13 miniszobor, melyek a város nevezetességeit mutatják be. Ugyanitt Miskolc testvérvárosainak neveit, irányait és távolságait is feltüntették kis táblákon.

Az Avason tetszetős pincesorok, vendéglők és lakóházak is sorakoznak. Lent pedig, ahogy Egerben, a belváros sétálóutcája mellett folyik a Szinva, ahol egy fölöttébb ötletes és mutatós teraszrendszert alakítottak ki sok étteremmel, cukrászdával, padokkal, kivetítővel, hidakkal és a Miskolci lányok című, alábbi vidám szoborcsoporttal is, amit Kutas László készített.

A Miskolci lányok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vizek nélküli Debrecen lakóiként mindig elbűvölve és irigykedve ámuldozunk ezen a szép helyen.

A Szinva-part. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Deszkatemplom közelében, a 280 éve elhunyt Kelemen Didák nevét viselő utca mellett található a város sok gyülekezeti helye közül a Miskolci Nagyboldogasszony Minorita Templom, valamint a Földes Ferenc Gimnázium szép épülete is.

Templom és gimi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A belváros sétálóutcájában egy mutatós villamost is megörökítettünk.

A Széchenyi sétálóutca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szinva-terasznál található a híres mentőkutya, Mancs emlékműve is. Az alkotást Szanyi Borbála készítette, akinek a debreceni Dósa nádor téren felállított Szent István-szobrot is köszönhetjük.

Érdekes színfolt és gesztus a „Villanyrendőr” is Miskolc belvárosában. A fémtorony környéke ugyanis egykor népszerű találkozóhely volt, s 2024 nyarán állították fel újra mint nosztalgikus látványosságot.

A Herman Ottó Múzeumhoz tartozó Pannon-tenger Múzeumban a Dinók Földjén – MezoZOOikum című kiállítást is megcsodáltuk. A lenyűgöző tárlatot mindenkinek jó szívvel ajánljuk!

Mindebből az is érződik, hogy Miskolchoz (de még csak Lillafüredhez se) nem elég egy nap, ha valamelyest meg akarjuk ismerni. Az újbóli látogatáshoz kiváló alkalom a téli időszak is, amikor a sokszoros díjnyertes fényvillamosban is gyönyörködhetünk és utazhatunk. Bizony, meríthetnének pár ötletet a miskolci példából a debreceni fényvillamosok készítői is.

Az antik holmik kedvelői minden hónap első vasárnapján a régiségvásár forgatagában is nézelődhetnek, s a belvárosban bóklászva a paloták homlokzatain is érdemes végighordoznunk a tekintetünket.

Sok jó vendéglő és a Miskolci Nemzeti Színház is itt működik. Aki pedig vonattal érkezik, feltétlenül vegye szemügyre az állomás főépületét.

A palotát ugyanis ugyanaz a Pfaff Ferenc tervezte, akinek a debreceni Nagyállomás régi főépületét is köszönhettük. De aki oly szerencsés, hogy több napnyi ideje is van, látogasson el akkor vagy máskor a szintén Miskolchoz tartozó Miskolctapolcára, Diósgyőrbe és Lillafüredre is...

Turisztikai cikkeink sok fotóval:

DBKL

2024. február 22., csütörtök

Eger 360 éves minarete, amit 400 ökör se bírt ledönteni

Debrecentől 142 kilométerre található Eger, Heves vármegye székhelye. A kies város leghíresebb és legemblematikusabb nevezetessége a vár, melynek török támadóit 1552. október 17-én verték vissza a Dobó István kapitány vezette, hős védői. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Eger nevezetessége a minaret is. A Wikipedia leírása szerint a Kethüda minárét az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretjeként, valamikor 1596 (Eger elfoglalása) és 1664 (első ismert említése) között építették gondosan faragott homokkő kváderekből az eredetileg a keleti oldalán álló, vörös homokkőből épült, díszes dzsámihoz.

A 91 éves török uralom alatt összesen tíz minaretet emeltek a városban, de közülük csak ez az egy maradt meg. 1687-ben, a város visszafoglalása után a magyarok első lelkesedésükben ezt is le akarták dönteni, ezért 400 ökörrel meghúzták a tornyot. Az épület azonban elég stabilnak bizonyult, úgyhogy inkább egy, az el nem távolított félholdból kinövő keresztet raktak a tetejére. A Wikipedia leírása szerint a dzsámit a török uralom után Szent Józsefnek szentelt katolikus templommá, majd a 18. században kórházzá alakították, végül 1841-ben lebontották.

A fenti képet a Várfalsétányon készítettük, és a felvétel közepén a minaret látható. Alább a közeli bazilika, valamint a vele szemközti katolikus egyetem pompázik.

A minaretből szintén pazar a panoráma, bár ez tériszonyosoknak nem ajánlott. A 14-szögletű torony ugyanis 40 méter magas. A szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkül a toronytörzs felé. Annak felső harmadában pedig kovácsoltvas korlátos erkély fut körbe 26 méter magasan. A toronyban csigalépcső vezet fel, 98 keskeny, magas fokkal. Óriási élmény felmenni rajtuk, s kiállni az erkélyre!

Eger másik nevezetessége, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 2024-ben kereken 250 éves, de az már egy újabb történet.

DBKL

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

Keresés ebben a blogban

2026. július 11., szombat

Hogyan kaphatott toronyórákat az egyetemi templom végül csak ötven évvel az átadását követően?

2026. június 25., csütörtök

Az Ördög árka

2025. július 23., szerda

A Nagyerdei Strand régi látképeken – és amilyen lett

2024. november 10., vasárnap

A hegyi temetők és a Szinva városa: Miskolc, ahol Mancs-szobor és dinómúzeum is van

2024. február 22., csütörtök

Eger 360 éves minarete, amit 400 ökör se bírt ledönteni