Debreceni Képeslapok: park

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: park. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 24., szombat

A Petőfi téri aluljáró

A 24 emeletessel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Petőfi téri aluljárót 1984. október 24-én avatták fel, és adták át a gyalogosoknak. A beruházás generálkivitelezője a Debreceni Közúti Építő Vállalat volt, amely mellett nem kevesebb, mint 12 alvállalkozó vett részt a megvalósításban. Az ezekről beszámoló cikk szerint (lásd összeállításunk végén) a munkák révén nemcsak a háromnyílásos aluljáró készült el határidőre, hanem a Nagyállomás előtti teret is korszerűsítették. Mindez összesen 72 millió forintba került. A két fejlesztés fontos része volt annak a programnak, amely a 4-es főút Debrecent érintő szakaszára készült. Mint a mellékelt újságcikk fotóján azonnal feltűnik, akkor még tisztaság, járólap, kirakatok és üzletek voltak ezen a földalatti helyen. Utoljára egy újságos működött itt, de aztán az is máshová költözött. Az aluljáró rendben tartása meglehetősen sziszifuszi küzdelem a falfirkálókkal és a más módon összepiszkítókkal szemben. Az egyre ritkább nagy esőzések idején az is többször megtörtént, hogy víz állt lent. Napjaink egyik kedvező újítása, hogy az aluljáró mellett egy felszíni gyalogos átkelőhelyet is kialakítottak itt.

Közelkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

Rácsai Rolandnak köszönjük a korabeli cikk megszínesítését!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. október 19., hétfő

A Jubileumi Játszótér (1974. október 19.)

Debrecen korabeli legszuperebb gyermekparadicsomát, az árnyas Jubileumi Játszóteret 1974. október 19-én nyitották meg a látogatók előtt. Ezen a területen korábban városi kertészeti telep működött, az utca neve pedig előzőleg Sport utca volt. Fotók: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Az Oláh Gábor utcai létesítményt a város „felszabadulásának” 30. évfordulója alkalmából hozták létre. Volt itt dombra épített rönkerőd, vitorlás hajó, libikóka, mozgójárda, óriás sakk, tetőteraszos játszó- és mosdóház, valamint természetesen klasszikus mászókák, forgó hordók, kugli, állatfigurák, nyugszékek és más padok is. A hatalmas területen elbújni vagy rohangálni is kiválóan lehetett.

A park értékét növelte a környezete is, hiszen egyebek mellett a közelében működött a nyári tábor, valamint a Sport Étterem, a Vaosz, illetve a Rózsakert, továbbá a vidámpark, no meg a koripálya is. Átépítése után előbb az Ötholdas Pagony nevet viselte, ma pedig a Sziget-kék játszótér van itt.

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

2026. szeptember 15., kedd

A csupazöld Debrecen 1964-ben, 10 szép retro képen

Debrecen ma már tovatűnt arcairól 1964-ben is csodás képeslapokat jelentetett meg a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Az akkori produkciók között van az a csupán 10 forintba került leporelló is, ami kilenc mini képeslapot tartalmaz a cívisváros nevezetességeiről.

Csodapark és sarki torony. Fotó: Fényes, 1962

E csomagból válogatva, elsőként a Vörös Hadsereg útján található városházában, az előtte elterülő kis franciakertben és persze a szekundabarlangban gyönyörködhetünk. A következő üdvözlőkártyán a püspöki palota, valamint a Zsolnay-szökőkút mellett a Nagytemplom pompázik. A fotókat a repülőgép-balesetben elhunyt Bakonyi Béla készítette.

Bakonyi Béla jegyzi az alábbi páratlanul szép panorámafelvételt is, amelyen a Kistemplomon kívül az Aranybika Hotel, továbbá az 1973-ban lerobbantott épületek sorakoznak.

Bakonyi Béla a Nagytemplom felől is lefotózta a főteret, mégpedig a Kossuth-szoborra fókuszálva.

A Déri Múzeum és díszpark 1964-es látképét Horváth Zoltánnak köszönhetjük:

Horváth Zoltán örökítette meg az akkori Petőfi teret is.

Nyitóképünket teljes méretben is közreadjuk a tanácsháza és a csupazöld főutca idillikus jelenetével, majd pedig átruccanunk a Nagyerdőbe, ahol a Kossuth Lajos Tudományegyetem palotájában gyönyörködhetünk Fényes Tamás felvételével.

Nyitóképünk teljes méretben

Íme a tudományok palotája még medenceszobrok és a kémiai tömb nélkül:

Összeállításunk végén Hortobágyra látogatunk, ahol a csárda, valamint egy paripáit vigyázó délceg csikós ejt ámulatba. A gémeskutas kép fotósa – nomen est omen – Pászthory Lóránt.

A Hortobágyi Csárda 1964-ben. Fotó: Horváth Zoltán

DBKL

Élet a pusztán. Fotó: Pászthory Lóránt

2026. július 31., péntek

A legzöldebb park a Déri téren!

Debrecenben az ország legzöldebb parkját találtuk meg a Déri téren 2026. július 31-én! Napok óta épp arról szólnak a hírek, hogy minden el- és kiszárad, erre láss csodát: a múzeum előtti gyep olyan dús és egészséges színű, mint talán csak a régi mesékben! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kálvin tér felőli parkrész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebből is látszik, hogy ahol vannak igazi lombok, mint ebben az egyetlen süllyesztett parkunkban, máris más a klíma, s a növények gondtalanul tudnak élni, fejlődni! Nagyon örülünk! Ezt a példát kell követni!

A nyugati oldal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Csendélet a csobogónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. július 30., csütörtök

Egy 90 éves túlélő: a Bem téri Ginkgo biloba

Debrecenben 1966-ban még ritkaság volt a páfrányfenyő, azaz a Ginkgo biloba. Július 30-án erről a ma már 90 éves növényről jelent meg cikke Kálmánchey Endrének a Naplóban. Mi pedig azt néztük meg 2026. július 30-án, hogy megvan-e még ez a fa. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A 90 éves túlélő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

És láss csodát: 60 esztendő eltelte ellenére ma is él ez a szép növény, és védnöki táblája is van, éppen 50 éve! Az idézett korabeli cikkből sok minden megtudható erről a fantasztikus növényről. A szerző így fogalmaz: „Napjainkban, amikor idegenforgalmunk már nemzetgazdasági tényezővé vált, jelentős szerep jut parkjainknak abban, hogy az idegen kedvező benyomást kapjon a városról, s jó hírét elvigye hazájába. Debrecen egyre szépülő parkjai is nagyon előnyösen járulnak hozzá, hogy az ide érkező barátságosnak és szépnek találja a várost. Parkjaink fáinak, cserjéinek és virágainak nagy része hazánkban eredetileg nem honos, hanem más földrészek és különböző éghajlatú helyeknek növényei. Emiatt a nagyközönség többsége nem ismeri őket. Pedig amit ismerünk, azt jobban szeretjük, s amit szeretünk, azt meg is becsüljük és védjük. Jó lenne ezért a nevezetesebb fák és cserjék nevét kis ízléses fémtáblán (melyet a növény mellé helyeznének el) megismertetni a nagyközönséggel, sőt az eredeti hazáját és néhány érdekes jellemző tulajdonságát is. Most a Bem téri park egy érdekes díszfájára szeretném felhívni az érdeklődők figyelmét. E fának magyar neve páfrányfenyő, a tudományos neve Ginkgo biloba. Ez a fa közelebbről meghatározva a kórház előtti villamosmegállótól mintegy 60 méterre van a Nagyerdő felé haladva. Az 1930-as évek legelején ültette a parkba a Városi Kertészet, így most körülbelül 35 éves. Törzse első rátekintésre a fenyőéhez hasonló, s az ágak is úgy helyezkednek el, mint a fenyőfán, egy magasságban, körben örvösen. Sajnos ez a fa a II. világháború idején megsérült, s a csúcsa elpusztult, így nem mutatja a jellegzetes fenyőalakot.”

A villamos felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az írásból megtudható az is, hogy egy szépen fejlett ép példány látható a Nagyerdei körút 50. szám alatt, a Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsődéje (azaz a Sesztina-villa) kertjében. „A növényvilág évezredek óta tartó fejlődésében a Ginkgo egyike a legrégibbről visszamaradt nemzetségnek, reliktum. A Ginkgo nemzetség egyes kihalt fajai a földtörténeti középkorban és a harmadkorban Európában és így hazánkban is éltek. A páfrányfenyők osztályának ma a Ginkgo biloba az egyetlen élő faja. Őshazája Kína, de már nagyon régen Japánba is átvitték. Azt, hogy a régi korok maradványaként élve maradt, főképpen kínai és japán szerzeteseknek köszönhetjük, akik mint szent fát ősi időktől fogva nagy gonddal ápolják kolostoraik kertjeiben. Bár újabban vadon termő állapotban is megtalálták a Szecsuan területét borító őserdőkben. A páfrányfenyő Európa parkjait is régóta díszíti. Mintegy 200 évvel ezelőtt hozta be Keletről egy Kámfer nevű orvos. Hovatovább nálunk sem lesz már olyan ritka növény, egyre több kerül a parkokba.” Azt már mi tesszük hozzá, hogy a Nádor utca és az Ősz utca sarkán is van egy elhíresült páfrányfenyő. Ezt az egyházi bölcsőde építésekor vágták vissza – sajnos annak ellenére is, hogy az a fa is egy táblával megjelölt védett példány.

A védnöki tábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor ma már azt is tudjuk, hogy ennek a legősibb növénynek a tavasztól őszig szedhető levele gyógyászati célokra hasznosítható. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv szerint hivatalos drog. Alkalmazzák az agy vérellátásának zavarai, szédülés, fülzúgás, hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hat a visszértágulatra, az aranyérre és a lábszárfekélyre. Hatásos enyhe és közepes depresszió, impotencia kezelésére. A flavonoidjai jó értágítók. Javítják a bőr és az izmok vérellátását, fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns. Mandulagyulladás és fejfájás ellen is alkalmazzák. Javítja a koncentrálókészséget, szellemi teljesítőképességet. Használják öregkori elbutulás és Alzheimer-kór ellen.

Az 1966. július 30-i cikk

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. június 18., csütörtök

Az utcai fémszekrények egyik utolsó hírmondója

Debrecen utcái valaha tele voltak – más településekhez hasonlóan – olyan nagy fémszekrényekkel, amik leginkább talán az egykori kis otthoni diafilmvetítőkre hasonlítanak. Ilyen dobozra bukkantunk a Füredi út és a Jerikó utca közötti tömbbelső parkjában. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Elkerített objektumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Távoli emlékeink szerint ezeket a retro ívelt tetejű alkalmatosságokat a Titász használta, és amikor kinyitották az ajtaját, akkor látható volt a benne lévő millió vezeték. Ezeket a színes drótokat a szekrény előtt guggoló overallos férfiak nézegették nagy komolyan. A dobozok tényleges mibenlétére az 1976. május 23-i Naplóban találtunk magyarázatot (lásd e mostani múltidézésünk végén). Eszerint a ládákat a Debreceni Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezet gyártotta, és kábelhálózati biztosító szekrény volt a becsületes nevük. „Ezek alkalmasak világítási erőátviteli kábelek csomópontjainak kiképzésére, kábelszakaszok biztosítására. Jól alkalmazható utcákon, tereken, mivel a modern formája mellett kielégíti a mechanikai és érintésvédelmi követelményeket is. Az 1976-os BNV-n kiállított szekrény már fejlesztett változatú, IP 33-as védettséggel rendelkező kábelszekrény volt, ami olyan változtatható kábelfogó bilincsekkel rendelkezett, amik 15–20 milliméteres vezetékek befogására alkalmasak ” – olvasható az 50 évvel ezelőtti cikkben. Ma pedig már többnyire jellegtelen, szürke, szögletes ládák találhatók a közterületeken, minden bizonnyal hasonló céllal. Viszont a klinikatelepen még nagyon sok régi szekrény fedezhető fel, csak éppen kisebbek, mint ez az újkerti és a társai.

Szellőzője is van. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

1979-es gyártmány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Napló 1976. V. 23-i cikke (részlet)

2026. május 24., vasárnap

Pünkösdi virágcsokor az Újkerti lakótelepen

Színpompa a Füredin. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az Újkerti lakótelep déli szélén, a Füredi úti panelházak között tündököl egy virágoskert, amit most a 2026-os pünkösd alkalmából mutatunk be. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A rózsa dominál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szépen gondozott növények piros, rózsaszín, sárga, lila stb. színekkel kápráztatják el az arra járókat. Nyilván nem ez az egyetlen ilyen kert a környéken, de nagyon jó lenne, ha sokkal több hasonlóan szívmelengető hely örvendeztetné meg a lakótelepieket itt és máshol is.

Újabb színek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 49-es lépcsőházak parkjaiban kialakított színpompás ültetvényt egyébként oszlopok és szalagok is védik az illetéktelenektől. Ennek minden bizonnyal megvan az oka. S mint a fotónkon látható, amíg itt a virágok ragyognak, addig a szemközti oldalban autó „díszíti” a zöldterületet, illetve annak betonlapokkal kirakott helyét. Mi az előbbi változatra szavazunk!

Maradjon így sokáig! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

A lépcsőről nézve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. május 17., vasárnap

Májusi csobogás a Déri téri parkban

Debrecen hangulatos részén, a Déri téri parkban is elkezdődött immár a 2026-os szökőkútszezon. A csobogókat, a múzeumpalotát és a környezetüket örökítettük meg május 17-én. A városrész és a múzeum története itt idézhető fel. Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Tekintsék meg a friss videónkat is erről a kedves zöldterületről!

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. április 7., kedd

A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút

A debreceni Petőfi tér szökőkútját 1960. április 3-án adták át a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából. Aznap avatták fel az Aranybika előtti gyepszőnyegen kialakított Zsolnay-szökőkutat is (mely 1965 augusztusáig létezett), valamint a Kossuth utcai szovjet géppuskás emlékmű melletti kis vizes látványosságot is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Petőfi tér 1978-ban. Fotó: Csobaji Előd

A Petőfi tér szökőkútjának és a parkjának sokkal több idő adatott, jóllehet, az utolsó éveikben már alig gondozták ezeket a létesítményeinket. A következő, döbbenetes képen a 2021. december 8-án lebontott szökőkutat, illetve a helyén hagyott köveit mutatjuk be.

Kinek ártott, kinek volt útjában vajon ez a méltatlanul elhanyagolt szökőkút?! Van hagyatékból származó archív felvételünk is a még új szökőkútról. Ezen jól látszik, hogy a kép készítésekor még nem épült meg az 1962-ben lebontott Deák utcai nagy zsinagóga helyére emelt szalagház, a vízsugarak pedig fantasztikus bőségben permetezték a zöld parkot.

A szökőkút közelében állt a szép emlékű repülős szobor, aminek a rendszerváltáskor veszett nyoma, más alkotásokhoz hasonlóan. A fotó a Képzőművészeti Alap 1986-os képeslapján jelent meg.

A szökőkút és a repülőszobor. Fotó: KAKV

Az alábbi képen a szökőkút mögött (balról) a ma már görögkatolikus fenntartású és más funkciójú Debrecen Hotel és Hatvani-kollégium, valamint az új lakóház (1951) látható.

Mint fentebb felidéztük, az utolsó éveiben már a szökőkutat sem gondozták. Pedig nagyon szép helyen volt, és a színes reflektorai is varázslatossá tehették esténként, ahogyan azt szintén nagyon sokan szerették az Egyetem téri szökőkút kivilágított medencéiben is.

A 2021 decemberében lebontott szökőkút helyett máshol, a Petőfi-szobor közelében építettek egy medencét, amihez büfé is tartozik majd. A parkot egyebütt is átépítették, és nagy rozsdás vastömbök „mutatják”, hogy mik voltak a területen a II. világháborús bombázások előtt. Erről itt írtunk.

Az egykori szökőkút területének közelében egy vasrácsokkal körbevett játszóteret csináltak. A következő képünkön azonban nem ezt, hanem a régi szökőkút káváját és reflektorait idézzük meg, valamint természetesen a pazar vízsugarakat (hátérben egy CAF-villamossal).

Úgy véljük, érdemes azt is felelevenítenünk, hogy milyen volt hajdanán a Petőfi tér virágokkal, gyeppel és más növényekkel beültetett, még zöldellő, színpompás, gondozott parkja.

A Petőfi tér gondozott, szép díszparkjáról és az akkoriban még működő szökőkútjáról utoljára 2017 nyarán, ebben az összeállításunkban emlékeztünk meg videófelvétellel. Az pedig, hogy a lebontott szökőkút helyére mit építettek, erre a cikkünkre látogatva ismerhető meg.

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. október 24., szombat

2026. október 19., hétfő

2026. szeptember 15., kedd

2026. július 31., péntek

2026. július 30., csütörtök

2026. június 18., csütörtök

2026. május 24., vasárnap

2026. május 17., vasárnap

2026. április 7., kedd