Az Árpád téri templom anno és most

Debrecen egyik különleges temploma az Árpád téren tör a magasba. Ezt az 1914-ben felszentelt gyülekezeti helyet látogattuk meg 2026. július 21-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A toronykakas. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első fotónkon a torony tetején sárgálló református jelképet örökítettük meg, melynek nincsen párja a cívisvárosban. A templom körül manapság már igen nagy a forgalom, így emiatt is érdemes egybevetni azzal, hogy milyen lehetett korábban a városrész. Erre mutatunk példát az alábbi képpárral.

1953 és 2026. Régi fotó: Fortepan / Nagy Gyula

A legutóbbi ottjártunkkor a főtorony erkélyszintjét is lencsevégre kaptuk. Korábban egyszer már körbenézhettünk onnan, és bizony páratlan panoráma tárul fel e magaslesről. Jó lenne, ha valamilyen módon látogathatóvá tennék a turisták és a helyi közönség  számára ezeket az erkélyeket!

Toronyerkélyek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A templomnak a Nyíl utca és az Árpád tér felől is nagy, szép rózsaablakai vannak. A következő képen az utóbbi pompázik. Aki teheti, nézze meg a templom belső tereit is, valamint összeállításunk utolsó fotóját, amelyen a még hihetetlenül más Rakovszky utca irányából tárul fel a templom!

Egy rózsaablak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

• A Nagytemplom
• A Kistemplom
• A Szent Anna Székesegyház
• Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház
• A Verestemplom
• Az Árpád téri templom
• A Deák utcai nagy zsinagóga
• A tócóskerti görögkatolikus templom
• Az Egyetemi templom
• A Faraktár utcai református templom
• A Jézus szíve templom
• A józsai fatemplom
• Debrecen legkisebb imahelye
• A Mester utcai gyülekezet temploma
• A fancsikai templomrom
• A zeleméri templomrom
• Az egri bazilika

1958-as fotó: Fortepan / Török Kálmán

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az Uránia Mozgó

Balról az Uránia, jobbra a Református Főgimnázium.

Debrecen egyik híres kulturális intézménye a régi Egyház téren, azaz a mai Kálvin téren található. Ez a létesítmény a Vojtina Bábszínház, ahol eredetileg, 1914. január 28-tól itt üzemelt az Uránia Mozgó nevű mozink, Suchán Rezső jóvoltából. Összeállításunkban erre a 850 ülőhelyes, egykori filmszínházunkra (és a folytatásra) emlékezünk. Ez volt Debrecen legnagyobb moziterme, ahol – Szűcs Ernő leírása szerint – mélyen benyúló erkély- és páholyülések is szolgálták a nézőket. A mozit és a bérházat Bisothka István építette.

A nézőtér 1963-ban. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

1930-ban már „csak” 724 férőhellyel rendelkezett a korszerűsítés miatt. Az első képeslapunkon az is felfedezhető, hogy milyen szép, cizellált volt az Uránia Mozgó palotája. Sőt, a képen hátul, a főgimnázium mellett egy Uránia-reklám is olvasható. A filmszínház nevét 10 évvel később változtatták Hungáriára, van is olyan 1940-es fotó, amin a feliratcsere is látszik. Ekkoriban már egy új társaság tulajdonában működött a mozi.

A képet V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A palotában 1960. december 16-ától a Hungária Film- és Kamaraszínház működött. A nyitóelőadás a Tánya című színmű volt négy felvonásban. Akkor még megvoltak az épület szép erkélyrácsai és homlokzati angyaldíszei is.

A Hungária avatása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rendszerváltásig a mozielőadások mellett a Csokonai Színháznak is voltak itt műsorai (például a Cukorváros és a Jégkirálynő című darabok). Az alábbi fotó jobb szélén az is látszik, hogy az épület még őrizte a régi íves tetejű, míves formáját, amikor 1964-re mellé építették a modern stílusú lakóházat, amit Mikolás Tibor tervezett. Ez a díszítettség azonban sajnos valakinek nem tetszhetett.

Még íves tetővel (1964). Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Hiszen később az Uránia / Hungária tetejét egyszerűen hozzágyalulták az új lakóháznak a felső szintjéhez, s a homlokzatát is szinte minimalistára dísztelenítették.

Reprónk a tervező Mikolás Tibor életműtárlatáról

Az egykori Uránia-épület lenti szintjén 2001 óta a Vojtina Bábszínház működik, ám a régi tetőzetet a renoválás ellenére sem alakították ki újra.

A tetőzet bontása. Fotó: Fp., Artfókusz, 1963

Igaz, a formája felfedezhető a homlokzaton, hiszen annak festése érzékelteti az egykori lágy, művészi vonalakat.

Előcsarnok, 1963. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• A Víg Mozi
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Keleti Éva művészportréi
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye

Mai látkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

Vörös vércsék, vándorsólymok az Újkerti lakótelepen

Egy mindent látó vörös vércse. Fotó: © Nyitrai Daniella.

Debrecen Újkerti lakótelepének új lakóiról, vörös vércsékről és vándorsólymokról bocsátotta felvételeit a Debreceni Képeslapok rendelkezésére Kedves Olvasónk, Nyitrai Daniella. 

„Lopakodó” vörös vércse. Fotó: © Nyitrai Daniella

Az alábbi sorozatban először a vörös vércsékről készített bravúros képekben gyönyörködhetünk.

Kitárt szárnyú vörös vércse. Fotó: © Nyitrai Daniella

Nyitrai Daniella a levelében leírta azt is, hogy a Jerikó utcai 14 emeletesben évek óta költenek a fotókon szereplő vörös vércsék az egyik 13. emeleti lakás erkélyén.

Vörös vércsék a fészekben. Fotó: © Nyitrai Daniella

Az élőhelyek csökkenésével a vadon élő állatok egyre közelebb merészkednek a lakott területekhez, és a városokban keresnek menedéket – hangsúlyozta Nyitrai Daniella.

Vörösvércse-fióka. Fotó: © Nyitrai Daniella

Megtudtuk azt is, hogy télen megfordult itt egy vándorsólyom is. Ennek fotóját lásd e cikkünk végén.

Vörös vércse a 14. emeletnél. Fotó: © Nyitrai Daniella

Sőt, láttak már vaddisznót a Tócóskertben és rókát a Vezér utcai lakótelepen – emlékeztetett Nyitrai Daniella, akinek ezúton is köszönjük szépen a páratlan képeket!

Vörös vércse az antennán. Fotó: © Nyitrai Daniella

Nyitrai Daniella további fotó-összeállításai:

• A 2024. június 1-i debreceni vihar
• Az Újkert színes házai a magasból
• Ballada az Aranykakas Vendéglőről
• Így látszik a BMW-gyár építése az Újkertből
• A Bükk az Újkertből
• A Kékes az Újkertből
• Repülőgép naplementében a BMW-gyár fölött

Vándorsólyom a tető szélén. Fotó: © Nyitrai Daniella

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 111 éve nyílt meg a debreceni Uránia Mozgó

Balról az Uránia, jobbra a Református Főgimnázium.

Debrecen egyik híres kulturális intézménye a régi Egyház téren, azaz a mai Kálvin téren található. Ez a létesítmény a Vojtina Bábszínház, ahol eredetileg, 1914. január 28-tól itt üzemelt az Uránia Mozgó nevű mozink, Suchán Rezső jóvoltából. Összeállításunkban erre a 850 ülőhelyes, egykori filmszínházunkra (és a folytatásra) emlékezünk. Ez volt Debrecen legnagyobb moziterme, ahol – Szűcs Ernő leírása szerint – mélyen benyúló erkély- és páholyülések is szolgálták a nézőket.

A nézőtér 1963-ban. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

1930-ban már „csak” 724 férőhellyel rendelkezett a korszerűsítés miatt. Az első képeslapunkon az is felfedezhető, hogy milyen szép, cizellált volt az Uránia Mozgó palotája. Sőt, a képen hátul, a főgimnázium mellett egy Uránia-reklám is olvasható. A filmszínház nevét 10 évvel később változtatták Hungáriára, van is olyan 1940-es fotó, amin a feliratcsere is látszik. Ekkoriban már egy új társaság tulajdonában működött a mozi.

A képet V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A palotában 1960. december 16-ától a Hungária Film- és Kamaraszínház működött. A nyitóelőadás a Tánya című színmű volt négy felvonásban. Akkor még megvoltak az épület szép erkélyrácsai és homlokzati angyaldíszei is.

A Hungária avatása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rendszerváltásig a mozielőadások mellett a Csokonai Színháznak is voltak itt műsorai (például a Cukorváros és a Jégkirálynő című darabok). Az alábbi fotó jobb szélén az is látszik, hogy az épület még őrizte a régi íves tetejű, míves formáját, amikor 1964-re mellé építették a modern stílusú lakóházat, amit Mikolás Tibor tervezett. Ez a díszítettség azonban sajnos valakinek nem tetszhetett.

Még íves tetővel (1964). Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Hiszen később az Uránia / Hungária tetejét egyszerűen hozzágyalulták az új lakóháznak a felső szintjéhez, s a homlokzatát is szinte minimalistára dísztelenítették.

Reprónk a tervező Mikolás Tibor életműtárlatáról

Az egykori Uránia-épület lenti szintjén 2001 óta a Vojtina Bábszínház működik, ám a régi tetőzetet a renoválás ellenére sem alakították ki újra. Igaz, a formája felfedezhető a homlokzaton, hiszen annak festése érzékelteti az egykori lágy, művészi vonalakat.

A tetőzet bontása. Fotó: Fp., Artfókusz, 1963

Ha érdekel a Meteor Mozi története sok régi képpel, akkor látogass erre a bejegyzésünkre.

Előcsarnok, 1963. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi

Mai látkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Eger 360 éves minarete, amit 400 ökör se bírt ledönteni

Debrecentől 142 kilométerre található Eger, Heves vármegye székhelye. A kies város leghíresebb és legemblematikusabb nevezetessége a vár, melynek török támadóit 1552. október 17-én verték vissza a Dobó István kapitány vezette, hős védői. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az egri minaret 2024. február 14-én, a Kopcsik-ház kapualjából. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Eger nevezetessége a minaret is. A Wikipedia leírása szerint a Kethüda minárét az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretjeként, valamikor 1596 (Eger elfoglalása) és 1664 (első ismert említése) között építették gondosan faragott homokkő kváderekből az eredetileg a keleti oldalán álló, vörös homokkőből épült, díszes dzsámihoz.

Az egri vár látképe a minaretből. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 91 éves török uralom alatt összesen tíz minaretet emeltek a városban, de közülük csak ez az egy maradt meg. 1687-ben, a város visszafoglalása után a magyarok első lelkesedésükben ezt is le akarták dönteni, ezért 400 ökörrel meghúzták a tornyot. Az épület azonban elég stabilnak bizonyult, úgyhogy inkább egy, az el nem távolított félholdból kinövő keresztet raktak a tetejére. A Wikipedia leírása szerint a dzsámit a török uralom után Szent Józsefnek szentelt katolikus templommá, majd a 18. században kórházzá alakították, végül 1841-ben lebontották.

A képet a Várfalsétányon készítettük, és középen a minaret látható. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti képet a Várfalsétányon készítettük, és a felvétel közepén a minaret látható. Alább a közeli bazilika, valamint a vele szemközti katolikus egyetem pompázik.

Kilátás az egri várból a Dobó-bástyánál a Minaretre 2023 februárjában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A minaretből szintén pazar a panoráma, bár ez tériszonyosoknak nem ajánlott. A 14-szögletű torony ugyanis 40 méter magas. A szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkül a toronytörzs felé. Annak felső harmadában pedig kovácsoltvas korlátos erkély fut körbe 26 méter magasan. A toronyban csigalépcső vezet fel, 98 keskeny, magas fokkal. Óriási élmény felmenni rajtuk, s kiállni az erkélyre!

Eger másik nevezetessége, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 2024-ben kereken 250 éves, de az már egy újabb történet.

Kilátás Egerre a minaretből, 2023 februárjában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük

A 40 méter magas egri minaret 2024. február 14-én
Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

• A zeleméri templomrom
• Az ördög árka
• A fancsikai rom
• Egy firenzei művész debreceni reneszánsz romkastélya
• A debreceni szovjet tankúsztató
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Nyíregyháza adventi fényei 2023-ban
• A gótikus gyulai végvár
• Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• 2023 adventje Egerben
• Adventi kirándulás Egerben (2022)
• Az egri vár hős védőinek esküje
• Az 1552-es egri diadal
• Az egri Szépasszony-völgy
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• Szép magyar tájainkon
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Csodálatos túrák hazánk legmagasabb pontján
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 

A ma 110 éve megnyílt debreceni mozi: az Uránia Mozgó

Balról az Uránia, jobbra a Református Főgimnázium

Debrecen egyik híres kulturális intézménye a régi Egyház téren, azaz a mai Kálvin téren található. Ez a létesítmény a Vojtina Bábszínház, ahol eredetileg, 1914. január 28-tól itt üzemelt az Uránia Mozgó nevű mozink, Suchán Rezső jóvoltából. Összeállításunkban erre a 850 ülőhelyes, egykori filmszínházunkra (és a folytatásra) emlékezünk. Ez volt Debrecen legnagyobb moziterme, ahol – Szűcs Ernő leírása szerint – mélyen benyúló erkély- és páholyülések is szolgálták a nézőket.

A nézőtér 1963-ban. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

1930-ban Debrecen első hangosfilm-bemutatóját is itt tartották, ám akkor már „csak” 724 férőhellyel rendelkezett a korszerűsítés miatt. Az első képeslapunkon az is felfedezhető, hogy milyen szép, cizellált volt az Uránia Mozgó palotája. Sőt, a képen hátul, a főgimnázium mellett egy Uránia-reklám is olvasható. A filmszínház nevét 10 évvel később változtatták Hungáriára, van is olyan 1940-es fotó, amin a feliratcsere is látszik. Ekkoriban már egy új társaság tulajdonában működött a mozi.

A képet V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A palotában 1960. december 16-ától a Hungária Film- és Kamaraszínház működött. A nyitóelőadás a Tánya című színmű volt négy felvonásban. Akkor még megvoltak az épület szép erkélyrácsai és homlokzati angyaldíszei is.

A Hungária avatása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rendszerváltásig a mozielőadások mellett a Csokonai Színháznak is voltak itt műsorai (például a Cukorváros és a Jégkirálynő című darabok). Az alábbi fotó jobb szélén az is látszik, hogy az épület még őrizte a régi íves tetejű, míves formáját, amikor 1964-re mellé építették a modern stílusú lakóházat, amit Mikolás Tibor tervezett. Ez a díszítettség azonban sajnos valakinek nem tetszhetett.

Még íves tetővel (1964). Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Hiszen később az Uránia / Hungária tetejét egyszerűen hozzágyalulták az új lakóháznak a felső szintjéhez, s a homlokzatát is szinte minimalistára dísztelenítették.

Reprónk a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításáról

Az egykori Uránia-épület lenti szintjén 2001 óta a Vojtina Bábszínház működik, ám a régi tetőzetet a renoválás ellenére sem alakították ki újra. Igaz, a formája felfedezhető a homlokzaton, hiszen annak festése érzékelteti az egykori lágy, művészi vonalakat.

A tetőzet bontása. Fotó: Fp., Artfókusz, 1963

Ha érdekel a Meteor Mozi története sok régi képpel, akkor látogass erre a bejegyzésünkre.

Előcsarnok, 1963. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mai látkép. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Az Apollo Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Víg Mozi
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Keleti Éva művészportréi
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye