Debreceni Képeslapok: oszmán

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: oszmán. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. február 22., csütörtök

Eger 360 éves minarete, amit 400 ökör se bírt ledönteni

Debrecentől 142 kilométerre található Eger, Heves vármegye székhelye. A kies város leghíresebb és legemblematikusabb nevezetessége a vár, melynek török támadóit 1552. október 17-én verték vissza a Dobó István kapitány vezette, hős védői. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az egri minaret 2024. február 14-én, a Kopcsik-ház kapualjából. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Eger nevezetessége a minaret is. A Wikipedia leírása szerint a Kethüda minárét az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretjeként, valamikor 1596 (Eger elfoglalása) és 1664 (első ismert említése) között építették gondosan faragott homokkő kváderekből az eredetileg a keleti oldalán álló, vörös homokkőből épült, díszes dzsámihoz.

Az egri vár látképe a minaretből. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 91 éves török uralom alatt összesen tíz minaretet emeltek a városban, de közülük csak ez az egy maradt meg. 1687-ben, a város visszafoglalása után a magyarok első lelkesedésükben ezt is le akarták dönteni, ezért 400 ökörrel meghúzták a tornyot. Az épület azonban elég stabilnak bizonyult, úgyhogy inkább egy, az el nem távolított félholdból kinövő keresztet raktak a tetejére. A Wikipedia leírása szerint a dzsámit a török uralom után Szent Józsefnek szentelt katolikus templommá, majd a 18. században kórházzá alakították, végül 1841-ben lebontották.

A képet a Várfalsétányon készítettük, és középen a minaret látható. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti képet a Várfalsétányon készítettük, és a felvétel közepén a minaret látható. Alább a közeli bazilika, valamint a vele szemközti katolikus egyetem pompázik.

Kilátás az egri várból a Dobó-bástyánál a Minaretre 2023 februárjában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A minaretből szintén pazar a panoráma, bár ez tériszonyosoknak nem ajánlott. A 14-szögletű torony ugyanis 40 méter magas. A szélesebb lábazat kúpos szakasszal szűkül a toronytörzs felé. Annak felső harmadában pedig kovácsoltvas korlátos erkély fut körbe 26 méter magasan. A toronyban csigalépcső vezet fel, 98 keskeny, magas fokkal. Óriási élmény felmenni rajtuk, s kiállni az erkélyre!

Eger másik nevezetessége, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 2024-ben kereken 250 éves, de az már egy újabb történet.

Kilátás Egerre a minaretből, 2023 februárjában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük

A 40 méter magas egri minaret 2024. február 14-én
Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

2023. október 17., kedd

Az egri vár hős védőinek 1552. október 17-i diadala

Debrecen is sokat köszönhetett annak, hogy Egerben 1552. október 17-én a Dobó István kapitány vezette védők visszaverték a vár sokszoros túlerőben lévő török támadóit.

Kilátás az egri várból a Dobó-bástyánál a minaretre 2023 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A minapi utunkon a csata és a korszak, valamint az Egri csillagok című Gárdonyi-regény főszereplői mellett az akkori hősök esküit is megtekintettük az egri várban található szuper panoptikumban.

Dobó István várkapitány esküje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az igényesen megalkotott, baráti áron megtekinthető, kétszintes létesítményben a Gárdonyi-regényből is jól ismert személyek életnagyságú figurái csodálhatók meg, köztük például Dobó István, Cecey Éva, Bornemissza Gergely és Jumurdzsák alakja is.

Az egri vár látképe a Minaretből 2023 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A megannyi korhű bábu, fegyver, eszköz és életkép között lépdelve, a falon fedeztük fel az egri várvédők kapitányának, Dobó Istvánnak az esküjét.

Az ostrom jelenete egy egri szállodában található festményen. Alkotó: Ismeretlen. Repró: © Debreceni Képeslapok

A felemelő kinyilatkoztatást ki-ki a fenti felvételünk alapján ízlelgetheti és vésheti jól az eszébe.

„A kor csodafegyvere” az egri vár panoptikumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A regény és a hagyomány szerint a tisztek nem ugyanezt az esküt tették le. A védőknek ugyanakkor szintén más esküszöveget kellett mondaniuk.

Dobó István kapitány és a regény alakjai az egri vár panoptikumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme, a védők esküjének részlete: „Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom.”

Bizony, nagyon tanulságos a védők esküje is!

A csaknem másfél hónapos ostrom krónikája idelátogatva is olvasható.

További egri élménybeszámolónk sok fotóval ebben az összeállításunkban tekinthető meg.