Debrecenben a Petőfi téri aluljárót 1984. október 24-én avatták fel, és adták át a gyalogosoknak. A beruházás generálkivitelezője a Debreceni Közúti Építő Vállalat volt, amely mellett nem kevesebb, mint 12 alvállalkozó vett részt a megvalósításban. Az ezekről beszámoló cikk szerint (lásd összeállításunk végén) a munkák révén nemcsak a háromnyílásos aluljáró készült el határidőre, hanem a Nagyállomás előtti teret is korszerűsítették. Mindez összesen 72 millió forintba került. A két fejlesztés fontos része volt annak a programnak, amely a 4-es főút Debrecent érintő szakaszára készült. Mint a mellékelt újságcikk fotóján azonnal feltűnik, akkor még tisztaság, járólap, kirakatok és üzletek voltak ezen a földalatti helyen. Utoljára egy újságos működött itt, de aztán az is máshová költözött. Az aluljáró rendben tartása meglehetősen sziszifuszi küzdelem a falfirkálókkal és a más módon összepiszkítókkal szemben. Az egyre ritkább nagy esőzések idején az is többször megtörtént, hogy víz állt lent. Napjaink egyik kedvező újítása, hogy az aluljáró mellett egy felszíni gyalogos átkelőhelyet is kialakítottak itt.
Rácsai Rolandnak köszönjük a korabeli cikk megszínesítését!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecenben
a Wesselényi, a Budai Ézsaiás és az Irinyi utca között tündököl egy
páratlanul díszes épületegyüttes, mely a MÁV tiszti
szolgálati lakásainak épült 1925-ben, Lengyel Artur tervei
szerint.
Az
eklektikus stílusú sarokingatlan falain és formáin a magyaros
szecesszió jegyei éppúgy felfedezhetők, mint az art deco, a
romantika és a historizmus motívumai. Az elhelyezkedése miatt zárt
udvarral is rendelkező övezetet mindezek miatt nem érdemtelenül
nevezik Mézeskalács-háznak és debreceni Wekerle-telepnek is. A ma
már magántulajdonban lévő kolónia sok hírességnek is otthona
volt, köztük az olimpiai
bajnok Hódos
Imre (1928–1989) kötöttfogású birkózónknak, valamint a néhai,
emlékezetes „Művész úr”-nak is. Az udvaron nagyon szép park
és játszótér is van, továbbá csend és jó levegő – aki
tehát bekukucskál, legyen tisztelettel az ott lakók nyugalmára és
értékeire! Addig is íme a képgalériánk erről a csodálatos helyről:
A MÁV-tól kapott tájékoztatás szerint a Budai Ézsaiás utca 3. és a Wesselényi utca 2. alatt volt lakóépülete a vasúttársaságnak. A MÁV Szolgáltatóközpont MTÜ Archívumában fellelt adatok szerint előbbi három emeleten egy egyszobás és tizenkét kétszobás lakással, utóbbi két emeleten pedig egy egy-, huszonöt két- és tizenegy háromszobás lakással rendelkezett. Az utca túlsó felén lévő, egykori csendőrlaktanya (volt Keletterv) története itt olvasható sok képpel.
Felhívjuk
a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják
a Debreceni Képeslapok fotóit
és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról,
akkor
az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga
után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
