Debreceni Képeslapok: Petőfi tér

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Petőfi tér. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 14., kedd

A régi szép Nagyállomás

Debrecenben a Tiszavidéki Vasút nevű társaság honosította meg a vonatközlekedést 1857-ben, amikor Szolnok felől Debrecenig megépült a cég első vasútvonala.

Az első indóház a Népkert felől

A vasutallomasok.hu adatai szerint a társaság az állomás vágányai fölé vonatfogadó facsarnokot (perontetőt) is emelt. Az alábbi galériánkban az első állomásépületet is bemutatjuk. Később a vasutat továbbépítették, s emiatt alig 40 évvel később már bővíteni kellett az épületet. A tervezéssel Pfaff Ferencet bízták meg. Az új tégla-üveg palota a nagyközönség számára 1902. július 14-én nyílt meg.

A pályaudvar és az Ispotály-templom. V. Pákozdi Károly Zoltán, köszönjük!

A főkapu körül hatalmas, kétszintes íves üvegfal tündökölt, ami mögött a jegyváltó előcsarnok működött. Az épületet 1944-ben bombatalálat érte, de nem sérült meg helyrehozhatatlanul. Mégis az a döntés született, hogy lebontják. Kelemen László tervei alapján elkezdték felhúzni a ma is használatos felvételi épület. Az 1961. augusztus 20-án átadott komplexumot a régi palota elé építették. Az alábbi albumunk végén található is olyan fotó, amin az új állomás ablakából a régi épület látható.

A képet a debreceni postamúzeum kiállításán repróztuk

Nagyon szép volt a palota előtti, mediterrán jellegű park is. Ennek a helynek 1863-tól 1927-ig a Népkert volt a neve. Majd csak azt követően adták neki a Petőfi tér nevet. A mai Petőfi-szobor környékén a II. világháborúig egyebek mellett a Deák és a Hunyadi utcák húzódtak, és ott pompázott a nagy zsinagóga, valamint a Royal Szálloda is.

Az iménti képpáron a vasútvonal létrehozásának debreceni évfordulós emléktáblája, valamint egy ritka képeslap idézi a szépséges múltat. Itt pedig akkor a nyílra kattintva a galériánk csodálható meg:

A fenti gyűjtemény képeinek fotósai, forrásai, adományozói: Csokonai Kiadó, Kubinszky Mihály, Ribiczeyné Karalyos Réka Judit, Tanka Gábor, Uropath, Uvaterv / Fortepan, Vasutallomasok.hu, Vértesi Ferenc, V. Pákozdi Károly Zoltán.

A képet a Debreceni dinasztiák című tárlaton repróztuk

A Napló 1961. május 9-i cikkében ez jelent meg: Debrecenben abban az évben a legnagyobb arányú épületbontási munka a Nagyállomáson indult meg. Ez az épület igen szilárd, annyira, hogy amikor a bontáshoz az elmúlt években hozzákezdtek, robbantással döntötték a falakat. Most, hogy az új állomás épülete befejezéshez közeledik és egy részében már meg is kezdődött az irodák áthelyezése, újra hozzáláttak a régi állomás épületének bontásához. Most azonban már nem alkalmazzák a robbantásokat, hanem a lassú, de az építőanyagot jobban kímélő csákányos módot alkalmazzák.

A síneknél. Fotó: Fortepan / Kókány Jenő, 1940

A cikk rámutatott: az épületanyag felhasználása tekintetében ugyanis az a döntés alakult ki, hogy a régi épületből kikerülő és igen jó minőségű, nagy szilárdságú téglákat újból felhasználják. Csaknem 30 családi házat fognak felépíteni belőle. Mi tesszük hozzá, hogy vajon hol állnak ezek a házak?

A teljes palota

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Népkert a Nagytemplom és a Nagyállomás felől

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

Esti színek a Nagyállomásnál

2026. június 19., péntek

Amikor még parkőrök vigyáztak a zöldterületekre

Debrecenben is hajdanán – más településekhez hasonlóan – parkőrök (többnyire idős emberek karszalaggal) felügyelték a zöldterületek állapotát, a hegyes botjukkal összeszedték a szemetet, és rászóltak azokra, akik a gyepet taposták, tördelték az ágakat vagy leszakították a virágokat. Rajtuk kívül táblák is figyelmeztették az embereket a zöldterületek megőrzésére, és nem ok nélkül. Hiszen a parkok létrehozása és fenntartása nemcsak sokba kerül, hanem esztétikai és légtisztító szerepük is van. Ezzel szemben napjainkban se parkőrök, se tiltótáblák... Tele is vannak az egyre zsugorodó zöldterületek szeméttel és sajnos autókkal (mint például a Bem téren). Melyek gazdái fel vannak háborodva, ha valaki mégis megkérdezi tőlük, hogy miért pusztítják a zöldterületeinket.

A fenti fotónk az 1966-os Petőfi teret mutatja, amikor még ott is volt tiltótábla. A következőkben pedig a Napló két elgondolkodtató (1964-es és 1975-ös) parkőrös cikkét osztjuk meg tanulságképpen.

DBKL

2026. június 7., vasárnap

A kamarapalota

Kamarapalota, 2025. VI. 7. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Petőfi tér és az Iparkamara utca sarkán pompázó kamarapalota 1912-ben épült meg Spiegel Frigyes és ifj. Engler Károly tervei szerint. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kamarapalota 1914-ben

Az eredetileg a Deák Ferenc utca és a Werbőczy utca sarkán (a nagy zsinagóga szomszédságában) álló díszes székház arról is nevezetes, hogy két évvel az átadása után egy hatalmas és súlyos robbanás történt benne. Ezt ebben a cikkben elevenítettük fel, míg a merénylet áldozatainak emléktáblája az összeállítás végén látható.

A főkapu feletti szobrok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A főkapu feletti szobrokat (Kereskedelem és Ipar), valamint a tornyot díszítő kompozíciót, a glóbuszt tartó leányokat Betlen Gyula alkotta. Gazdagon díszített a kupola is, az ott futó domborműben a kereskedelem és az ipar egy-egy szimbolikus jelenete mellett középen maga a védőszent Merkúr (Hermész) is helyet kapott.

A sarokkupolán futó dombormű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kamarapalotában ma többek között a városi ingatlankezelő társaság, valamint lakások találhatók. A kereskedelmi és iparkamara területi szervezete ugyanakkor régóta a Barna utcai új épületben székel.

A toronyszobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

A palota a Nagyállomás felől

DBKL

Az áldozatok emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. június 6., szombat

A Petőfi téri zöld szalagház építése (1963–1966)

Debrecenben 1963. augusztus 3-án adott hírt a helyi lap arról, hogy Boruzs Bernát építészi és Fésűs János statikai tervezésével nyolcemeletes lakóház épül a Petőfi téren. többek között az egykori Deák utcai nagy zsinagóga helyén. Nyitókép: Vencsellei István

A Petőfi téri zsinagóga helyére épített szalagház

A cikk szerint lakóépület a Petőfi tér keleti oldalán levő volt Iparkamara párkánymagasságához épül olyan igénnyel, hogy annak igen magas manzárdtetős tűzi falát is takarnia kell. Az épületben 86 lakás lesz, s központi fűtést és központi melegvíz-szolgáltatást is kialakítanak. A homlokzatot vakolt felületek, huzalbetétes üveges erkélykorlátok és napfénytörő elemek variációi ékesítik. Az építést még abban az évben elkezdték. Fotók: Fortepan / Uvaterv

Az 1965. március 13-i újság a Petőfi téri nyolcemeletes modern lakóház építése kapcsán arról írt, hogy a munkálatokkal csak az év közepén végeznek, de máris látható, hogy az épület hetedik és nyolcadik emeleti szintjén kétszintes lakások készülnek. Az országiban elsőnek építenek ilyen magasan – a hetedik-nyolcadik emeleten – kétszintes lakást.

A felső rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló lakások eddig csak az óbudai kísérleti lakótelepen, egyemeletes épületekben létesültek. Főként angol, holland és lengyel tervek alapján alakította ki a lakások méreteit és terveit Boruzs Bernát debreceni tervezőmérnök. A kétszintes lakás „földszintjén” – vagyis a 7. emeleten – nagy nappali szoba van, amelyhez tetőterasz is tartozik. Az előszobából lépcsőfeljárat vezet az emeleti szintre, ahol beépített szekrényekkel kis elő-, fürdő- és nagy hálószoba is található. Az étkezőkonyhát és további mellékhelyiségeket az alsó szinten alakították ki.

Aztán, 1966. szeptember 10-én a HB Napló már arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú hónapok óta állandó problémájuk a debreceni Petőfi téren felépült nyolcemeletes házban lakó szülőknek az, hogy hol játsszanak a gyermekek? Játszótér ugyanis nincs, viszont van a házban vagy százhúsz gyerek. A gyerekek játszanak a forgalmas úttesten, legázolják a Petőfi téri parkot, a rendelőintézet ablakain leselkednek, régi kőkerítések tetején egyensúlyoznak stb. Gond ez a szülőknek, a járművezetőknek, a rendőrségnek, az orvosoknak Pedig lehetne – sőt kell is megoldást találni. A nyolcemeletes lakóház és az új GELKA-székház közözött lenne hely gyermekjátszótérnek... Ez így is lett. (Debrecen akkori legnagyobb lakóházának építését ebben az összeállításunkban elevenítettük fel.)

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

DBKL

2026. május 1., péntek

Mozi a debreceni 24 emeletes ház alatt: a Híradó

Debrecenben a Híradó Mozi hazánk első vidéki ilyen jellegű filmszínházaként nyílt meg 1974. május 1-jén a Petőfi téri 24 emeletes lakóház és a Debrecen Étterem épületegyüttesében, majd pedig 1993 őszén zárták be. A létrehozása már 1968 augusztusában is szerepelt a városi tervekben, illetve sajtóhírben, s akkor arról volt szó, hogy híradókat és más rövidfilmeket fog játszani. Az elképzelés szerint a párt- és állami propagandát lehetett volna terjeszteni ily módon, ugyanakkor például a közeli Nagyállomás közönsége is hasznosan tölthette el volna az időt az adott vonat indulásáig.

Az építés a HB Napló 1972 áprilisi számában

A létesítményt a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette, és a beindításakor azt írták róla, hogy a sajátos műsorajánlatával egyedülálló a mozihálózatban, s például a közönség a budapesti Híradó Mozihoz hasonlóan egyórás műsor-összeállításokat láthat a nonstop jelleggel működő moziban.

A Híradó Mozi főhomlokzata. Fotó: IPK Vállalat, 1978

A nonstop híradójátszás nem bizonyult megalapozott műsortervnek, s emiatt hamarosan már a Híradó is hagyományos mozifilmeket játszott. Fontos körülmény az is, hogy ez a hely is mindvégig fapados volt, akárcsak a hajdani Meteor Mozi. Végül az önkormányzat 1993 őszén határozott arról, hogy a Híradó Mozi megszűnjön, és a helyét alakítsák át városi televízió-stúdióvá.

Ma már városi tévé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

DBKL

2026. április 16., csütörtök

Az Utasellátó debreceni „550. sz. pavilonja” 1962-ben

Debrecenben a Nagyállomás főépületében évtizedeken át több szolgáltatóegység működött, köztük a híres Resti, a felejthetetlen tejbár, sőt fodrászat is. A központi márványcsarnok szélső helyiségeiben kis Utasellátó-árudákat alakítottak ki, például a fenti képen látható 550-es számú hírlap- és könyvesboltot. (A teljes kép a cikk végén!) A Fortepanon közzétett 1962-es Uvaterv-fotó tanúsága szerint, meg persze a személyes emlékeink szerint is, valóságos kincsesbányák voltak ezek a sokoldalú üzletek! (A helyiségek ma is megvannak, de többük kihasználatlan, s olyan is van / volt, amelyikben – egyébként ötletes módon – kiállítások és interaktív terepasztal található.)

A központi váróterem 1963-ban. Fotó: Fortepan / Uvaterv

A két sgraffito által közrefogott nagy váróteremben időzők nemcsak magyar, hanem külföldi lapokat is beszerezhettek itt. A muzeális fotográfián a gyönyörű hölgyek fejvonalában korabeli szép debreceni képeslapok függenek gazdag választékban, ugyanakkor kártyákat és tollakat is kínált a kereskedés. Voltak ugyanakkor illatszerek és dohánytermékek is, míg más „pavilonokban” az Utasellátó-automaták megjelenése előtti időkben harapnivalót is be lehetett szerezni. A szomszédos postahivatal ma is megvan, s anno aki nagyon ráért, a Híradó Moziba is betérhetett a vonatja indulásáig.

A Nagyállomás postahivatala, 1962. Fotó: Fortepan / Uvaterv

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben. Fortepan / Uvaterv, 1962

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

2026. április 7., kedd

A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút

A debreceni Petőfi tér szökőkútját 1960. április 3-án adták át a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából. Aznap avatták fel az Aranybika előtti gyepszőnyegen kialakított Zsolnay-szökőkutat is (mely 1965 augusztusáig létezett), valamint a Kossuth utcai szovjet géppuskás emlékmű melletti kis vizes látványosságot is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Petőfi tér 1978-ban. Fotó: Csobaji Előd

A Petőfi tér szökőkútjának és a parkjának sokkal több idő adatott, jóllehet, az utolsó éveikben már alig gondozták ezeket a létesítményeinket. A következő, döbbenetes képen a 2021. december 8-án lebontott szökőkutat, illetve a helyén hagyott köveit mutatjuk be.

Kinek ártott, kinek volt útjában vajon ez a méltatlanul elhanyagolt szökőkút?! Van hagyatékból származó archív felvételünk is a még új szökőkútról. Ezen jól látszik, hogy a kép készítésekor még nem épült meg az 1962-ben lebontott Deák utcai nagy zsinagóga helyére emelt szalagház, a vízsugarak pedig fantasztikus bőségben permetezték a zöld parkot.

A szökőkút közelében állt a szép emlékű repülős szobor, aminek a rendszerváltáskor veszett nyoma, más alkotásokhoz hasonlóan. A fotó a Képzőművészeti Alap 1986-os képeslapján jelent meg.

A szökőkút és a repülőszobor. Fotó: KAKV

Az alábbi képen a szökőkút mögött (balról) a ma már görögkatolikus fenntartású és más funkciójú Debrecen Hotel és Hatvani-kollégium, valamint az új lakóház (1951) látható.

Mint fentebb felidéztük, az utolsó éveiben már a szökőkutat sem gondozták. Pedig nagyon szép helyen volt, és a színes reflektorai is varázslatossá tehették esténként, ahogyan azt szintén nagyon sokan szerették az Egyetem téri szökőkút kivilágított medencéiben is.

A 2021 decemberében lebontott szökőkút helyett máshol, a Petőfi-szobor közelében építettek egy medencét, amihez büfé is tartozik majd. A parkot egyebütt is átépítették, és nagy rozsdás vastömbök „mutatják”, hogy mik voltak a területen a II. világháborús bombázások előtt. Erről itt írtunk.

Az egykori szökőkút területének közelében egy vasrácsokkal körbevett játszóteret csináltak. A következő képünkön azonban nem ezt, hanem a régi szökőkút káváját és reflektorait idézzük meg, valamint természetesen a pazar vízsugarakat (hátérben egy CAF-villamossal).

Úgy véljük, érdemes azt is felelevenítenünk, hogy milyen volt hajdanán a Petőfi tér virágokkal, gyeppel és más növényekkel beültetett, még zöldellő, színpompás, gondozott parkja.

A Petőfi tér gondozott, szép díszparkjáról és az akkoriban még működő szökőkútjáról utoljára 2017 nyarán, ebben az összeállításunkban emlékeztünk meg videófelvétellel. Az pedig, hogy a lebontott szökőkút helyére mit építettek, erre a cikkünkre látogatva ismerhető meg.

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. július 14., kedd

2026. június 19., péntek

2026. június 7., vasárnap

2026. június 6., szombat

2026. május 1., péntek

2026. április 16., csütörtök

2026. április 7., kedd