Debreceni Képeslapok: Petőfi tér

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Petőfi tér. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 12., szombat

A Petőfi téri 22 (24) emeletes lakóház építése

Petőfi tér, 1978. Fotó: Csobaji Előd

Debrecenben 1968. március 9-én jelent meg hír az újságban arról, hogy az Erzsébet utca és a Petőfi tér sarkán egy 25 emeletesre tervezett ház épül. Aztán az építés tényleges megkezdéséről 1969. november 7-én közölt képes tudósítást a HB Napló.

A 24 emeletes előtt. Barbócz Erzsébetnek köszönjük a fotót!

Ez az utóbbi cikk meglepő módon már azt írta, hogy „a Petőfi téren elkezdték a 24 emeletes lakóháznak, Debrecen legmagasabb lakóépületének alapozását. Betoncölöpöket vernek a talajba. Képünk az első cölöp beveréséről készült.” Végül összesen 345 vasbeton cölöp került az épület alá. A ház alapja 1,25 méter vastagságú, 1200 köbméter vasbeton. A házat összesen 30 ezer tonna súlyú építőanyag alkotja, s akkori áron megközelítőleg 100 millió forintba került. Három személyfelvonót és egy teherliftet alakítottak ki benne.

A Petőfi tér napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi felől 1973-ban. (Fortepan / Uvaterv)

A lap korábban is többször beszámolt a beruházás előkészületeiről, és az épület tervezőit is bemutatta. A két szakember: Szabó János, valamint Boruzs Bernát (lásd a következő képen). Murányi Ernő ugyanakkor a statikus tervezői feladatokat valósította meg.

Az alábbi felvételen az is látható, hogy a 24 emeletes megvalósításával párhuzamosan épült többek között az a szomszédos szolgáltatóház, ahol a Híradó Mozi is helyet kapott. Aztán, 1973. július 14-én már „csak” 22 emeletesként írtak a leendő lakóházról, s a riport abból az alkalomból született, hogy az építők elérték a legnagyobb magasságot: 75 méter fölé jutottak. Akkor azt is ismertették, hogy 209 lakás lesz ebben a házban, és a lakóinak száma feltehetően ezer körül alakul majd.

A Hajdú-bihari Napló 1972 áprilisi fotóján a környék

Az első beköltözésekről 1973. december 23-án közölt riportot a Napló. Ebben Hüse Péter, I. kerületi tanácselnök így tájékoztatott: „A 22 emeletes épületben 210 lakás van, ebből 180 a tanácsi bérlakás. Hogy ki hova kerül majd, annak több előnye vagy hátránya lehet, emiatt sorsolással döntjük el, hogy ki, hányadik emeleten és melyik lakást kapja meg.” Akkor 40 négyzetméteres lakásokat sorsoltak, de ezeken kívül például legfelül háromszobás, kétszintes lakások is találhatók az épületben.

Kilátás a Petőfi térre. Fotó: Fortepan / Főfotó, 1976

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az épület 1977-ben. Fotó: KMA Kiadóváll.

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

2026. szeptember 3., csütörtök

A régi szép Nagyállomás

Debrecenben a Tiszavidéki Vasút nevű társaság honosította meg a vonatközlekedést 1857-ben, amikor Szolnok felől Debrecenig megépült a cég első vasútvonala.

Az első indóház a Népkert felől

A vasutallomasok.hu adatai szerint a társaság az állomás vágányai fölé vonatfogadó facsarnokot (perontetőt) is emelt. Az alábbi galériánkban az első állomásépületet is bemutatjuk. Később a vasutat továbbépítették, s emiatt alig 40 évvel később már bővíteni kellett az épületet. A tervezéssel Pfaff Ferencet bízták meg. Az új tégla-üveg palota a nagyközönség számára 1902. július 14-én nyílt meg.

A pályaudvar és az Ispotály-templom. V. Pákozdi Károly Zoltán, köszönjük!

A főkapu körül hatalmas, kétszintes íves üvegfal tündökölt, ami mögött a jegyváltó előcsarnok működött. Az épületet 1944-ben bombatalálat érte, de nem sérült meg helyrehozhatatlanul. Mégis az a döntés született, hogy lebontják. Kelemen László tervei alapján elkezdték felhúzni a ma is használatos felvételi épület. Az 1961. augusztus 20-án átadott komplexumot a régi palota elé építették. Az alábbi albumunk végén található is olyan fotó, amin az új állomás ablakából a régi épület látható.

A képet a debreceni postamúzeum kiállításán repróztuk

Nagyon szép volt a palota előtti, mediterrán jellegű park is. Ennek a helynek 1863-tól 1927-ig a Népkert volt a neve. Majd csak azt követően adták neki a Petőfi tér nevet. A mai Petőfi-szobor környékén a II. világháborúig egyebek mellett a Deák és a Hunyadi utcák húzódtak, és ott pompázott a nagy zsinagóga, valamint a Royal Szálloda is.

Az iménti képpáron a vasútvonal létrehozásának debreceni évfordulós emléktáblája, valamint egy ritka képeslap idézi a szépséges múltat. Itt pedig akkor a nyílra kattintva a galériánk csodálható meg:

A fenti gyűjtemény képeinek fotósai, forrásai, adományozói: Csokonai Kiadó, Kubinszky Mihály, Ribiczeyné Karalyos Réka Judit, Tanka Gábor, Uropath, Uvaterv / Fortepan, Vasutallomasok.hu, Vértesi Ferenc, V. Pákozdi Károly Zoltán.

A képet a Debreceni dinasztiák című tárlaton repróztuk

A Napló 1961. május 9-i cikkében ez jelent meg: Debrecenben abban az évben a legnagyobb arányú épületbontási munka a Nagyállomáson indult meg. Ez az épület igen szilárd, annyira, hogy amikor a bontáshoz az elmúlt években hozzákezdtek, robbantással döntötték a falakat. (Folytatás a kép után.)

E belső képet Gálóczhi-Tömösváry Róbertnek köszönjük!

A cikk így folytatódik: Most, hogy az új állomás épülete befejezéshez közeledik és egy részében már meg is kezdődött az irodák áthelyezése, újra hozzáláttak a régi állomás épületének bontásához. Most azonban már nem alkalmazzák a robbantásokat, hanem a lassú, de az építőanyagot jobban kímélő csákányos módot alkalmazzák.

A síneknél. Fotó: Fortepan / Kókány Jenő, 1940

A cikk rámutatott: az épületanyag felhasználása tekintetében ugyanis az a döntés alakult ki, hogy a régi épületből kikerülő és igen jó minőségű, nagy szilárdságú téglákat újból felhasználják. Csaknem 30 családi házat fognak felépíteni belőle. Mi tesszük hozzá, hogy vajon hol állnak ezek a házak?

A teljes palota

DBKL

A Népkert a Nagytemplom és a Nagyállomás felől

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

Esti színek a Nagyállomásnál

2026. augusztus 28., péntek

A Toronyház Bisztró

Debrecenben 1961. január 15-én nyílt meg a Toronyház Bisztró a Vörös Hadsereg útja és a formálódó új Petőfi tér sarkán, a Killer-ház mellett. A Mikolás Tibor által tervezett épület akkor még hatemeletes volt. A kép jobb oldalán egy modern stílusú ház látható, amit meglepő módon lebontottak a Holló János utcai hatalmas emeletes ház érdekében. Utóbb annak a magasságához igazították a tetejét a Toronyház Bisztró épületének, ami azóta már hétemeletes. Nyitókép: Fortepan / Szánthó Zoltán, 1966

Az átadás híre a HB Naplóban

A helyi sajtóben tett kutatásunk eredményeként azt is felidézzük, hogy a tulajdonos társaság 1989-ben a belföldi turizmus növelése érdekében Debrecenben gyorsétkeztető hálózatot létesített, s ennek első üzlete lett Cívis Grill néven a Toronyház bisztró. Később a vendéglő egy ma is aktív és ismert magánszemélyhez került, aki ott alakította ki a Lordok Házát. Napjainkban üzlet és presszó működik a bisztró helyiségeiben, az épületet pedig jó ideje tatarozzák.

Nyitóképünk jelenete közelebbről

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

Ez a ház állt itt korábban

DBKL

2026. augusztus 24., hétfő

A rövid életű Zsolnay-szökőkút Debrecen főterén

Debrecenben 1960 áprilisa és 1965 augusztusa között egy különleges Zsolnay-szökőkút színesítette a belvárost az Aranybika előtt. A park íves, nagy gyepszőnyegében két medence volt, köztük pedig vidám, dekoratív zuhatag is elbűvölte a korzózókat és a villamosra várókat. Az attrakciót 1960. április 3-án este avatta fel Barta Károly, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Akkor adták át a felszabadulás tiszteletére Debrecenben a Petőfi téri szökőkutat is.

Még kerámia nélkül. Fotó: FNYV 23. Telep, 1960

A korabeli sajtóhír felidézi: a Nagytemplom előtti park szökőkútját a vízügyi igazgatóság, a Titász és a Debreceni Vízművek készítette. „A tervezés munkájáért Szilágyi Lajost és Zalánffy Lászlót, az elektromossági és színtechnikai tervezésért pedig Molnár L. Jánost, Rácz Sándort és Kiss Imrét illeti dicséret. Minden elismerést megérdemelnek ezenfelül a két vállalat dolgozói, akik közül sokan társadalmi munka formájában vették ki részüket a szökőkút elkészítésében.”

Csodálatos volt! Fotó: Bakonyi Béla, 1962

A kompozíció a következő esztendőben, Debrecen mezővárosi címének 600. évfordulója alkalmából kapta meg a híres Zsolnay-kerámiás burkolatát (Török János szobrász-keramikus alkotását), amit szocialista realista életképek díszítenek a munka, a tanulás és a szórakozás pillanatait ábrázolva a korszak jellegzetes stílusában.

A Cartographia 1965-ös térképleporellójában

A szökőkút sokak visszaemlékezése szerint sajnos zavarta az Aranybika lakóit a zenéje miatt. Ugyanakkor a Napló 1965. július 11-én már arról írt, hogy 1967-re megújul a Vörös Hadsereg útja, ahol a déli főgyűjtő csatorna építése zajlott akkoriban. Onnan építették tovább a Hatvan utca, Bethlen utca, Tanácsköztársaság útján a Március 21. térig.

Egy igazi oázis. Fotó: Bakonyi Béla, 1962

A szökőkutat mindezek miatt 1965 augusztusában megszüntették, és megkezdődött az elbontása. A cél azonban az volt, hogy ne sérüljön, és később máshol is felállítható legyen.

A díszpark 1962-ben. Fotó: Horváth Zoltán

A szökőkút megmaradt kerámiagyűrűje kalandos úton, egy szeméttelepen is eltöltött időszak után került az egyik helyi pártszervezet Széchenyi utcai székházának parkjába. Ott a gondnok kékre festette, és a gyűrű háborítatlanul feküdt úgy, évtizedekig. A 2023 áprilisi ottjártunkkor azonban már nem volt ott.

Mindenhol zöld... Fotó: Bakonyi Béla, 1963

A Kossuth tér és a környéke 2001 óta sétálóövezet, és immár két szökőkútja van. Az átadás előtt néhány napig az Aranybika Hotel előtti medencét díszítette a Sellő szobor, amit eltávolítottak, majd tíz évvel később végül Nyíracsád főterén állítottak fel. Érdekesség továbbá, hogy a debreceni Zsolnay-szökőkútnak volt egy párja Pécs–Tettyén. Ott 2009-ben bontották le a szökőkutat, Török János és Bolgár Edit szobrász-keramikus alkotását. Azt, hogy hova került a debreceni szökőkút kávája a Széchenyiről, és hol van egy másik párja is, ebben a cikkünkben írtuk meg.

Tettye, Bolgár Edit alkotása. Fotó: KAKV

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. augusztus 20., csütörtök

A 60 éves virágkarnevál 2026-os felvonulása

Debrecenben 2026-ban már 60 éves a virágkarnevál, hiszen 1966-ban volt az első ilyen fesztivál a cívisvárosban. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Ezúttal a Petőfi téren, valamint a Piac utcán örökítettük meg a parádé egyes pillanatait. Beszámolónk közben lássunk az alábbiakban egy rövid „számszaki” magyarázatot is.

Sokan azt gondolják ugyanis, hogy mivel 2026-ban 60 éves a virágkarnevál, ez azt jelenti, hogy akkor 2026-ban a hatvanadik virágkarnevált rendezik. Nem így van. Ugyanis 2026-ban már a 61. következne. Igenám, de 1979-ben, 1980-ban, valamint 1982-ben és 1983-ban nem volt virágkarnevál! Emiatt tehát 2026-ban csak az 57. ilyen rendezvény zajlik. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Korábban többször zavarta meg eső, lehűlés a virágkarnevált, 2026. augusztus 20-án azonban nem lehetett panasz az időjárásra. A szél olykor megélénkült, de az még jól is esett.

Ezúttal tizenkét virágkocsi, valamint a művészeti csoportok megszámlálhatatlanul sok táncosa, zenésze és zászlóforgatója vonult fel. A fellépők csodás jelmezekben mutatták be a produkcióikat.

Sajnos nagyon sok néző például a Piac utca egyes részein a kordon ellenére is bement a felvonulási területre, így miattuk nem láthattak rendesen azok, akik a kijelölt részen követték az eseményeket (fotóját lásd az összeállításunk végén). Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A nézők között ugyanakkor olyanok is nem kevesen voltak, akik begázoltak a virágok és a bokrok közé csak azért, hogy jobban lássák a felvonulást.

A rendezők az útvonal több pontján most is felállítottak lelátókat, azok közönsége azonban viszonylag nyugodtan tudták élvezni a káprázatos parádét. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A 2026. augusztus 20-i programokat 20 órától esti felvonulás is tarkítja, napközben pedig többek között a városházi Galiba Fesztivál, salakmotorverseny és a nagyerdei sörkert is várja az érdeklődőket.

Mindemellett például a Déri Múzeum és intézményei díjtalanul látogathatók, másnap pedig a virágkocsik egy része megcsodálható a Piac utcai kiállításon is. Az augusztus 23-ig tartó ünnepi hét teljes programkínálata itt is megtekinthető. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

További virágkarneváli összeállításaink sok szép régi képpel:

DBKL

2026. június 19., péntek

Amikor még parkőrök vigyáztak a zöldterületekre

Debrecenben is hajdanán – más településekhez hasonlóan – parkőrök (többnyire idős emberek karszalaggal) felügyelték a zöldterületek állapotát, a hegyes botjukkal összeszedték a szemetet, és rászóltak azokra, akik a gyepet taposták, tördelték az ágakat vagy leszakították a virágokat. Rajtuk kívül táblák is figyelmeztették az embereket a zöldterületek megőrzésére, és nem ok nélkül. Hiszen a parkok létrehozása és fenntartása nemcsak sokba kerül, hanem esztétikai és légtisztító szerepük is van. Ezzel szemben napjainkban se parkőrök, se tiltótáblák... Tele is vannak az egyre zsugorodó zöldterületek szeméttel és sajnos autókkal (mint például a Bem téren). Melyek gazdái fel vannak háborodva, ha valaki mégis megkérdezi tőlük, hogy miért pusztítják a zöldterületeinket.

A fenti fotónk az 1966-os Petőfi teret mutatja, amikor még ott is volt tiltótábla. A következőkben pedig a Napló két elgondolkodtató (1964-es és 1975-ös) parkőrös cikkét osztjuk meg tanulságképpen.

DBKL

2026. június 7., vasárnap

A kamarapalota

Debrecenben a Petőfi tér és az Iparkamara utca sarkán pompázó kamarapalota 1912-ben épült meg Spiegel Frigyes és ifj. Engler Károly tervei szerint. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kamarapalota 1914-ben

Az eredetileg a Deák Ferenc utca és a Werbőczy utca sarkán (a nagy zsinagóga szomszédságában) álló díszes székház arról is nevezetes, hogy két évvel az átadása után egy hatalmas és súlyos robbanás történt benne. Ezt ebben a cikkben elevenítettük fel, míg a merénylet áldozatainak emléktáblája az összeállítás végén látható.

A főkapu feletti szobrokat (Kereskedelem és Ipar), valamint a tornyot díszítő kompozíciót, a glóbuszt tartó leányokat Betlen Gyula alkotta. Gazdagon díszített a kupola is, az ott futó domborműben a kereskedelem és az ipar egy-egy szimbolikus jelenete mellett középen maga a védőszent Merkúr (Hermész) is helyet kapott.

A kamarapalotában ma többek között a városi ingatlankezelő társaság, valamint lakások találhatók. A kereskedelmi és iparkamara területi szervezete ugyanakkor régóta a Barna utcai új épületben székel.

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

A palota a Nagyállomás felől

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. szeptember 12., szombat

2026. szeptember 3., csütörtök

2026. augusztus 28., péntek

2026. augusztus 24., hétfő

2026. augusztus 20., csütörtök

2026. június 19., péntek

2026. június 7., vasárnap