Debreceni Képeslapok: vasút

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vasút. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 20., vasárnap

A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem

Az első munkásgárda (részlet).

Debrecen egyik hagyományos ipari övezete a Műhelytelep, ami az itteni vagongyárról és járműjavítóról kapta a nevét. Az üzemben 1898. szeptember 20-án kezdődött meg a termelés 264 munkással. „A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története 1898–1973” című, 1976-os album szerint (melyből a most megosztott képek is származnak) a város a Vámospércsi és a Diószegi út közötti 70 holdas területet adta át a MÁV-nak kártalanítás nélkül. A műhelyépületek, víztorony, anyagfészer, raktárak, tűzoltószertár, étterem, kocsmároslakás stb. terve 1894-ben készült el, majd a következő két évben például a mozdonyszerelő, gép- és kazánház, tűzi- és rugókovácsműhely tervei is.

Az Április 4. (Faraktár) úti kapu 1973-ban

Az építkezés 1895-ben kezdődött. Elsőként a kazánkovácsműhely és a mozdonyszerelde alapjait rakták le, s hozzáfogtak az étkezde és műhelyfőnöki szolgálati lakás építéséhez is. A következő esztendőben a többi műhely, a gépház és a víztorony is elkészült, ugyanakkor kiépítették a telep 18 kilométer hosszú vágányhálózatát.

Specialitás: négytengelyes tartálykocsi

Az üzem vízhálózatát saját kutakból látták el, a vizet négy artézi kút gyűjtötte egy aknába, s onnan szivattyúzták a 20 méter magas víztoronyba. Az üzem összesen 4,66 millió koronába került, s a munkákat Balogh Mihály, Tóth István és Berger debreceni építési vállalkozók végezték.

A kocsiosztály 20 méteres tolólapja

Ezzel kapcsolatban azt is felidézzük, hogy a város a munkáslakótelep kialakítása érdekében több mint 18 holdat adott át a vállalatnak az üzem és a Vámospércsi út közötti területen. Az első 80 lakást 1904-ben adták át, míg például az iskola 1907-ben készült el, s az új tanévtől 128 gyerek tanulhatott itt. Az üzemről legutóbb 2023-ban írtunk, amikor itt újítottak fel nyugati áramvonalas vasúti kocsikat.

Az egyik kovácsüzem anno

Kapcsolódó múltidézéseink:

Nyitóképünk teljes méretben

A környékről szóló anyagaink:

Az egykori óvoda

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 3., csütörtök

A régi szép Nagyállomás

Debrecenben a Tiszavidéki Vasút nevű társaság honosította meg a vonatközlekedést 1857-ben, amikor Szolnok felől Debrecenig megépült a cég első vasútvonala.

Az első indóház a Népkert felől

A vasutallomasok.hu adatai szerint a társaság az állomás vágányai fölé vonatfogadó facsarnokot (perontetőt) is emelt. Az alábbi galériánkban az első állomásépületet is bemutatjuk. Később a vasutat továbbépítették, s emiatt alig 40 évvel később már bővíteni kellett az épületet. A tervezéssel Pfaff Ferencet bízták meg. Az új tégla-üveg palota a nagyközönség számára 1902. július 14-én nyílt meg.

A pályaudvar és az Ispotály-templom. V. Pákozdi Károly Zoltán, köszönjük!

A főkapu körül hatalmas, kétszintes íves üvegfal tündökölt, ami mögött a jegyváltó előcsarnok működött. Az épületet 1944-ben bombatalálat érte, de nem sérült meg helyrehozhatatlanul. Mégis az a döntés született, hogy lebontják. Kelemen László tervei alapján elkezdték felhúzni a ma is használatos felvételi épület. Az 1961. augusztus 20-án átadott komplexumot a régi palota elé építették. Az alábbi albumunk végén található is olyan fotó, amin az új állomás ablakából a régi épület látható.

A képet a debreceni postamúzeum kiállításán repróztuk

Nagyon szép volt a palota előtti, mediterrán jellegű park is. Ennek a helynek 1863-tól 1927-ig a Népkert volt a neve. Majd csak azt követően adták neki a Petőfi tér nevet. A mai Petőfi-szobor környékén a II. világháborúig egyebek mellett a Deák és a Hunyadi utcák húzódtak, és ott pompázott a nagy zsinagóga, valamint a Royal Szálloda is.

Az iménti képpáron a vasútvonal létrehozásának debreceni évfordulós emléktáblája, valamint egy ritka képeslap idézi a szépséges múltat. Itt pedig akkor a nyílra kattintva a galériánk csodálható meg:

A fenti gyűjtemény képeinek fotósai, forrásai, adományozói: Csokonai Kiadó, Kubinszky Mihály, Ribiczeyné Karalyos Réka Judit, Tanka Gábor, Uropath, Uvaterv / Fortepan, Vasutallomasok.hu, Vértesi Ferenc, V. Pákozdi Károly Zoltán.

A képet a Debreceni dinasztiák című tárlaton repróztuk

A Napló 1961. május 9-i cikkében ez jelent meg: Debrecenben abban az évben a legnagyobb arányú épületbontási munka a Nagyállomáson indult meg. Ez az épület igen szilárd, annyira, hogy amikor a bontáshoz az elmúlt években hozzákezdtek, robbantással döntötték a falakat. (Folytatás a kép után.)

E belső képet Gálóczhi-Tömösváry Róbertnek köszönjük!

A cikk így folytatódik: Most, hogy az új állomás épülete befejezéshez közeledik és egy részében már meg is kezdődött az irodák áthelyezése, újra hozzáláttak a régi állomás épületének bontásához. Most azonban már nem alkalmazzák a robbantásokat, hanem a lassú, de az építőanyagot jobban kímélő csákányos módot alkalmazzák.

A síneknél. Fotó: Fortepan / Kókány Jenő, 1940

A cikk rámutatott: az épületanyag felhasználása tekintetében ugyanis az a döntés alakult ki, hogy a régi épületből kikerülő és igen jó minőségű, nagy szilárdságú téglákat újból felhasználják. Csaknem 30 családi házat fognak felépíteni belőle. Mi tesszük hozzá, hogy vajon hol állnak ezek a házak?

A teljes palota

DBKL

A Népkert a Nagytemplom és a Nagyállomás felől

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

Esti színek a Nagyállomásnál

2026. augusztus 20., csütörtök

A Nagyállomás modern főépülete

A debreceni Nagyállomás modern stílusú épületegyüttesét Kelemen László és Sajó István tervezte, és 1961. augusztus 20-án adták át a forgalomnak.

A központi várócsarnok. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1961

Az egyik terv szerint nagy irányítótornya lett volna a főépületnek.

A Nagyállomás várótermében 2019-ben kiállított, fantasztikus látványterv szerint ugyanis az egyik változat alapján a maival ellentétben aszimmetrikus elrendezésű és órás irányítótornyos lenne az épületegyüttes:

Az új komplexumot végül a régi palota elé, tőle 43 méterre építették meg. A régi palotát pedig – a Napló korabeli cikke szerint – a terv szerint a november 15-ig kellett elbontani.

Az érkezési oldal az 1965-ös Debrecen-útikönyvben

A régi palotát nem mellesleg 1902. július 14-én nyitották meg, és a díszes csarnokát is bombatalálat érte 1944-ben.

A Petőfi tér látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti galériánkban a vadonatúj állomás, várótermek, művészeti alkotások, a posta, valamint a resti, a munkásszálló és a tejivó egy-egy szép archív fotóját mutatjuk meg. Ehhez pedig az Uvaterv, a Fortepan, a Képzőművészeti Alap, a Panoráma, valamint Horváth Zoltán felvételeit hívtuk segítségül.

A Restinek pazar kerthelyisége is volt – lásd az albumban!

Közreadásuk nemcsak az évforduló miatt aktuális, hanem a komplexum várható átépítése, bővítése miatt is. Így ezt a cikkünket annak reményével írjuk, hogy az átalakítás után is megmaradnak a Nagyállomás és a Petőfi tér értékei...

A központi váróterem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyállomás főépületének központi várócsarnokában egyebek mellett a monumentális fali képek és a márványlapokban felfedezhető ősállatlenyomatok ejthetik ámulatba a betérőket.

A tejivó. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1974

Az új „palotához” munkásszálló és postahivatal is épült. Az Uvaterv 1962-es sorozatában a postahivatalról is szuper külső-belső felvételek találhatók.

Megnéztük, a postai enteriőrben szerencsére ma is megvan a különleges márványburkolatú oszlopsor, padló és ügyfélpult.

A Nagyállomás főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző cikkeink sok szép régi képpel:

A pénztáraknál. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán, 1974

DBKL

A Napló tudósítása az átadásról

2026. augusztus 9., vasárnap

Ismét veszélyben a Fényes udvari kiserdő?

Debrecenben a 100-as vasútvonal melletti Fényes udvar zajfogó-levegőtisztító-esztétikai kiserdőjét az „átkosban” egyszer már ki akarták vágni azért, hogy többek között parkolóházat építsenek a helyére. Akkor az ott élők, köztük Varga István világválogatott kézilabdázó összefogása és tiltakozó aláírásgyűjtése mentette meg ezt a kedvelt és fontos zöldterületet. A fák egészen 2015 augusztusáig nyugalomban növekedhettek, akkor azonban egy nagy bejelentés részeként a városi sajtó arról írt, hogy a csapókerti vasúti megállót megszüntetik, és helyette a (közeli) Huszár Gál utcánál lesz egy „Fényes udvar” megálló. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A csodás kiserdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tervek 11 év után sem valósultak meg, ám 2026 augusztusában a cívisváros egyik új országgyűlési képviselője, a közlekedési minisztérium parlamenti államtitkáraként is tevékenykedő Tárkányi Zsolt is előállt a közösségi oldalán egy olyan ötlettel, amely részeként a csapókerti megállót megszüntetik, és helyette a Fényes udvarnál (Huszár Gál utcánál) építenek másikat. Tárkányi Zsolt a bejegyzéséhez hozzászólók egyikének így érvelt: „A jelenlegi Csapókert állomás egy családi házas övezet közepén van, nehezen megközelíthető helyen, közösségi közlekedési kapcsolat lehetősége nélkül. A Kassai út és az ott elérhető közösségi közlekedés 10, bőröndökkel, babakocsival inkább 15 perc séta. Autóval is nehézkesen közelíthető meg, parkolóhelyek pedig alig állnak rendelkezésre, ezért is csekély a forgalma. A Fényesudvar térségébe áthelyezve kiszolgálja a lakótelepet és a közeli 4-es trolival a belváros, a 19-es busszal pedig a Csapókert is gyorsabban elérhetővé válik.” Ezzel kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a Fényes udvar és a Huszár Gál utca két egymástól távol lévő külön terület, amit nem lehet, és nem kellene egybemosni – lásd az alábbi térképen. Továbbá, mint tudjuk, egy vasúti megálló nem akkora, mint például egy őrbódé. Emiatt pedig a Huszár Gál utcánál és a Fényes udvarnál is jókora helyet kellene csinálni neki: a Huszár Gálnál (helyesebben az Ótemető utcánál?) minden bizonnyal házakat is kellene lebontani, a Fényes udvarnál pedig az ottani lakótelepiek és kertes házban élők szeretett kiserdőjét kellene kivágni részben vagy egészben. Egy olyan építkezés miatt, ami tulajdonképpen azt szolgálja, hogy a megszokott évszázados gyakorlat ellenében csupán kb. 500 méterrel arrébb kerüljön egy vasúti megálló.

Az érintett területek. (Google Maps)

A fenti térképen bekarikáztuk a csapókerti vasúti megálló mostani helyét, valamint az új megálló lehetséges helyeit az Ótemető / Huszár Gál utcánál, alatta pedig a Fényes udvari kiserdőnél. Ez alapján is azt javasoljuk, hogy gondolják át ezt a 11 év után ismét előszedett tervet. Megér ennyi áldozatot és anyagi ráfordítást a megvalósítás? Ne bántsák se az ott élőket, se a kiserdőt! A pénzt költsék a pálya, a vasúti kocsik és a közeli Faraktár utcai felüljáró régóta esedékes rendbetételére, vagy akár arra is, hogy ne parkoljanak autók a kiserdőben. Egy ekkora horderejű és ilyen következményekkel járó tervről pedig legyenek szívesek, egyeztessenek az érintett lakossággal, és vegyék figyelembe a véleményüket, igényeiket. Ahogyan az egy jól működő demokráciában feltétlenül ildomos.

Az Ótemető – Huszár Gál u. átjáró. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A csapókerti vasúti megálló. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. július 17., péntek

A legrégebbi víztorony Debrecenben

Debrecenben több víztorony is található, melyek közül a legfiatalabbak közé tartozik az ondódi hidroglóbusz és a Dobozi-lakótelepi víztorony is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A sorban a püspöki palota víztornya (1913), valamint a Nagyerdei Víztorony (1912) következik. Van azonban egy náluk is idősebb víztorony, mégpedig a járműjavító (vagongyár) víztornya, hiszen azt már 1896-ban üzembe helyezték. A telep története idelátogatva ismerhető meg sok régi képpel.

A különleges formájú ipari műemléket 2025. július 23-án és egy évre rá látogattuk meg. S mint a képeken is látszik, a közelében két megmagasított kémény is mered az égbe. Ezek ma már ugyanolyan jellegzetességei a vagongyárnak, mint a kultúrház vagy a félig lebontott kis vasúti híd (lásd a cikk végén).

DBKL

2026. július 16., csütörtök

Az életmentés közben elhunyt debreceni katona

Debrecenben súlyos tragédia történt 1989. július 16-án az Apafa nevű városrész vasúti átjárójánál: egy katonaként szolgáló, 22 éves férfi hunyt el ott. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A ma arra járók legfeljebb a sorompó melletti tujabokor alatti táblás-sisakos emlékműkeresztből értesülhetnek erről a megrázó esetről. A 2023. július 27-i látogatásunkon megörökített tábla tanúsága szerint az Üsth Domonkos nevű fiatalember akkor honvéd szakaszvezető volt, és életmentés közben halt hősi halált 1989. július 16-án.

A szerencsétlenségről a Hajdú-bihari Napló is írt. Az 5 nappal későbbi cikk szerint 1989. július 16-án az apafai vasúti-közúti átjáróban tehergépkocsi és vonatszerelvény ütközött össze, és a magasfeszültségű villamos távvezeték is leszakadt. Ez utóbbit Üsth Domonkos szakaszvezető nem észlelhette, mivel az a megközelítési oldalról nem volt látható.

A Néphadsereg című lap cikke a tragédiáról

A katonát egyetlen gondolat, az életmentés vezérelte: a bajba jutott embertársait akarta kimenteni a tehergépkocsi roncsai közül, de sajnos e nemes cselekedetéért a saját életével kellett fizetnie. Az apafai alakulat állományát a tragédia lesújtotta, s a szakaszvezetőt a saját halottjának tekinti. A honvédség Üsth Domonkos tettét kiemelkedő helytállásnak minősítette, emlékét kegyelettel megőrzik.

Cikkünk nyomán Kedves Olvasónk, Menyhárt Edit Tamara felidézte: Domonkos édesanyja egy életmentőkről szóló Friderikusz-műsorban mesélt az esetről. „Tudomásom szerint megmentett két életet, mentés közben a nagyfeszültség ívet húzott a teherautóra, így Domi már nem jutott ki. Csodálatos barát volt. A halála előtt szénrajz-technikával készített egy önarcképet… mint aki előre tudja, mi fog történni. Diákként is mindig védte a kisebbeket-gyengébbeket. Okos és csinos fiú volt. Fölfoghatatlan az értelmetlen halála… mind a mai napig.”

Papp Julianna leírta: „Kisgyermekként a velünk szemben lévő lépcsőházban laktak, orvos szüleinek hatalmas bánata volt a tragédia. Nagyon sajnálom, nyugodjon békében. Eszembe jutott egy kedves motívum...a Libakertben velünk szemben lévő lakásban laktak, a két fiú a szobájuk ablakára festett egy képet, egy nagy gombára és virágokra emlékszem...(én is gyermek voltam). Sokkal később az Édesapjukkal a munkám során találkoztam az egyik háziorvosi rendelőben, és akkor hallottam erről a szörnyű tragédiáról. Megdöbbentő volt.” Haller Tünde Viola így fogalmazott: „Az Édesapját ismertem személyesen, egy kiváló orvos (volt) azért írom így, mert miután elköltözött, nem hallottam Róla! Domonkos temetése megrázó volt... a menyasszonya egy fátyolt és csokrot helyezett a sírra.” A testvértől, Üsth Ágostontól megtudtuk: „Előtte is szakaszvezető volt. Kijárt volna neki a hősi katonai temetés, de mivel ragaszkodtunk ahhoz, hogy pap temesse, ez (szerintük) nem volt összeegyeztethető. Emiatt a posztumusz előléptetés sem volt lehetséges. Akkor még szovjet uralom alatt álltunk. Nem hivatalosan azonban szinte az egész alakulat megjelent a temetésen.” Nagy Tibor ezt is felelevenítette: „Üsth Domonkos a katonatársam volt. Kedveltem, jó gyerek volt. Amikor történt az eset, eltávozáson voltam. Így utólag jobb nekem így. Így is megviselte az összes katonát. Augusztusban szereltünk le, ő sajnos nem. Abban az átjáróban nem sokkal elütötték a század orvosát, egy törzszászlós asszonyt. Korábban egy katonatársunk ott lett öngyilkos, a vonat elé vetette magát.”

Apafán járva nem mellesleg egy másik tragédia mementójával is szembesülhetünk: 1944. október 13-án SS-katonák és csendőrök az apafai katonai lőtéren kivégeztek 62 munkaszolgálatost (zsidót és nem zsidót egyaránt). Ezt a táblát nem fotózhattuk le, mivel a lőtér magánterület.

A tragédiával a korabeli Képes Újság is foglalkozott

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az új emlékmű. Fotó: Üsth Ágoston

2026. július 5., vasárnap

Vonatjegy 1989-be

Debrecenből utazott Budapestre 1989-ben vasúton Kedves Olvasónk, aki azt kérte, hogy ne írjuk ki a nevét. Örömmel újságolta, hogy egy rég elfeledett vonatjegye a véletlen folytán megmaradt, aztán előkerült, most pedig a Debreceni Képeslapok rendelkezésére bocsátotta.

A főtér az 1980-as évek végén. Fotós: Ismeretlen

A levelében felidézte azt is, hogy azért vehetett félárú vonatjegyet, mert katona volt akkor. Már jó ideje tervezte, hogy meglátogatja az ottani barátait, és ez akkor sikerült végre. Egyébként nem sokkal ezt követően le is szereltek, és elkezdődött a rendszerváltás Nagy Imre és mártírtársai újratemetésével – azt azonban még csak a tévében tudták figyelemmel kísérni, mivel az esetleges zavargások miatt ők sem hagyhatták el a laktanyájukat. Visszatérve az utazásra: 1989 júniusának végén a félárú vonatjegy 109 forintba került gyors másodosztályra. „Légkondicionáló nem volt, nyári hőségben le voltak húzva a kocsiablakok, így mindenki túlélte az utat” – osztotta meg.

A főutca 1988-ban. Fotó: Fortepan / Dőri András

Kapcsolódó múltidézéseink:
A régi szép Nagyállomás
A 4-es villamos utolsó útja
Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
A szabadságtelepi vasúti megálló egykori épülete
A halálkanyar
A távolsági buszállomás
A modern Nagyállomás
A 31-es buszok emlékére
A Malév lezuhant debreceni főpilótája
A gőzmozdonyos cívisváros
A csapókerti vasúti megálló
A villamosközlekedés aranykora
Az utolsó Bengáli
Az első CAF
Az 5-ös villamos
A 6-os villamos
40 éve trolival
A fénytroli
A Mikulás-Bengáli
A közlekedéstörténeti emlékszoba
A mozdonyok és vonatozás szerelmese
Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
Debrecen közlekedése az 1970-es években
A repülővel lezuhant fotóművész
Az Egyetem tér az 1980-as évek végén. Fotós: Ismeretlen

DBKL

Az Unió Áruház. Fotó: Csobaji Előd, 1986

Keresés ebben a blogban

2026. szeptember 20., vasárnap

2026. szeptember 3., csütörtök

2026. augusztus 20., csütörtök

2026. augusztus 9., vasárnap

2026. július 17., péntek

2026. július 16., csütörtök

2026. július 5., vasárnap