Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: túró. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: túró. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 29., hétfő

A Hal köz

Debrecen belvárosában, az emeletes házak takarásában van egy kis tér. Ez a Hal köz, mely ismét sokak kedvence. A Bajcsy és a Simonffy utca közti tömbbelsőben korábban az emlékezetes piac volt. Itt főként halat, húsféleségeket és tejtermékeket árultak, míg a kenyérpiac a Dégenfeld téren volt.
Videók, mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás


Olvasónk, Lencsés Jolán így fogalmazott a Hal közről: „Fehér tüllel-vászonnal letakart túróhalmok, házi gomolyasajt, kannában a tej, szilkékben a zsíros-sűrű tejföl és a halványsárga vajkupacok. A teret pedig belengte a finom tejtermék illata. Gyermekként varázslatos volt ott a vásárt körbejárni és nézni...”


A fenti szép üdvözlőkártyát V. Pákozdi Károly Zoltán osztotta meg az olvasóinkkal.

A Halász. Képforrás: Volán, ÉPFU, BSZV, ÁFOR...

A Széchenyi utca felől volt a Halász vendéglő, ami az utolsó időkben már csak (nem igazán jó hírű) kocsmaként funkcionált. 2003 óta üzletház áll a helyén.

A fenti lap fekete-fehérben. Reprint: Uropath

A piac felszámolása után egy-két haláruda még kitartott az épületekben, a kis téren pedig konzervgyári bolt, majd csavarüzlet volt. Közben a helyet parkolónak is használták, mivel akkor még oda és a Simonffyra is bemehettek gépjárművek. Az elhanyagoltság és a nagy igénybevétel miatt rohamosan romlott a környék állapota.

A régi halpiacot szimbolizáló szobor. Fotó© Debreceni Képeslapok

A felújítás és az átépítés 2010-re fejeződött be. A Hal közben is immár megannyi vendéglő, valamint galéria, szökőkút, szobor, padok és esti díszkivilágítás is szolgálja a látogatókat.


A hely kicsik s nagyok körében is nagy népszerűségnek örvend; korábban a szobor megítélése még megosztotta az embereket, de a többség mára már bizonyára ezt is megszokta.

Virágok a Hal közben. Fotó© Debreceni Képeslapok

Olvasóink közül sokan emlékeznek a régi időkre. Kubinyi Katalin például azt írta a posztunkhoz, hogy azóta sem evett olyan gomolyát, mint ott, a bódéban Ráday nénitől vettek! Törökné Erzsébet felidézte: ha a városba jöttek,mindig ettek egy finom húslevest és töltött káposztát a kifőzdében. Még a levesbe való tésztát is mindig frissen készítették el hozzá.

A csobogó esti fényei anno. Fotó© Debreceni Képeslapok

Idézet Fogarasi Józsefné Patyu hozzászólásából: „az első bódéban Nádasné Szerénke néni igazi házi tejfölt, túrót, gomolyát, vajat árult, azoknak volt íze, színe, sokat vásároltunk nála. Hegedűsné Rózsika néni főzte a csodálatos tyúkhúslevest, arról is csak felsőfokon lehetett beszélni ill. ízlelni.”
Kujbusné Márti azt írta, hogy ,,Volt ott minden! Tejpiac, a Bugjó Zoltán húsboltja, Bözsi néni kifőzdéje! Később képkeretező, és persze a Halászcsárda! Mindennap lehetett vásárolni!” Köszönjük szépen! A Hal köz és a Simonffy utca sarkán pompázó épületről idekattintva lapozgathatók szép fotóink.

A Simonffy utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Hatalmas fali kép a Hal köznél

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. augusztus 27., vasárnap

A debreceni kenyér

Kenyérárusító asszonyok a Dégenfeld téren (ma Dósa nádor tér)

A debreceni ételspecialitások egyik leghíresebbike az óriási kerek kenyér.

A fotó egy képeslaprészlet, és a malomparki postán bemutatott bélyeg- és képeslap-kiállításon repróztuk

Leírások szerint nem akadt párja, ugyanakkor a cívisváros nevét viselő béles és perec is pompás csemege volt.

1910-es, színezett üdvözlőkártya a Dégenfeld (ma Dósa nádor) téri árusokról

szekérkerék-nagyságú”, pirosra sült, magas kenyereinket messze földön ismerték.

A Hajnal utcai, hajdani pékség maradék épületei, ahol szintén isteni kenyerek és pékáruk készültek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Már 1793-ban egy bizonyos Towson nevű, angol utazó állítólag így áradozott róla: „Könnyebb, fehérebb és ízletesebb kenyeret sehol a világon nem ettem, mint Debrecenben!”

 Szintén a mai Dósa nádor tér a piacos időkben (Fotó: Déri Múzeumi brosúra, 1982)

(Vajon mit szólt volna az úr, ha a debreceni töltött káposztát is megkóstolhatja?) Egyébként a kenyereket is a Dégenfeld téri, azaz a mai Dósa nádor téri piacon árusították.

Az egykori Nyíl utcai pékségben is mennyeien ízletes és hatalmas teflonkenyereket
sütöttek. Belső fotó a cikk végén! Fotó: © Debreceni Képeslapok
A két világháború között száznál is több vaspavilon állt ott, amikből lacipecsenyét, mézeskalácsot, kávét és káposztát is kínáltak az árusok. Szintén helyi kuriózum a debreceni perec.

Ez olyan (sós vagy édes) kis tésztakarikákat takar, amikből mintegy harmincat fűztek össze a vásárokra. Rajtuk kívül a debreceni béles szintén itteni jellegzetes csemege, amit nyújtott-hajtogatott tésztából készítettek, és mazsolás túróval vagy dióval töltöttek. Isteni finomság lehetett!


A Hajnal utcai, hajdani pékség üzletrésze a hátsó üzemi épülettel. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kisült a kenyér az egykori Nyíl utcai pékségben. Fotó, kiadó: Megyei Tanács, Idegenforg. PKV