Debreceni Képeslapok: Balmazújvárosi út

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Balmazújvárosi út. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 2., vasárnap

Az 1849. augusztus 2-i, orosz túlerővel szembeni debreceni vesztes csata ma is szívbemarkoló helyszíne

Az ütközet harcmezeje. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének a helyszíne a Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető.

A csata emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eredetileg Kokasló nevű halom körüli csata után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, a későbbi aradi vértanúról nevezték el, mivel a honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és onnan vezényelte a mieinket.

A Nagysándor-obeliszk felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Honvédeink a sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat ellen elvesztették a harcot. Nagysándor József el tudott menekülni, és csatlakozott Görgei Artúr alakulatához. Augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, így ő sem kerülhette el a kivégzést. A halom tetejére 1899-ben emelték a 8 méter magas obeliszket. Az emlékmű táblája hirdeti: katonáink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s végül elvesztették a csatát, azonban az emlékük örökké élni fog. A debreceni csata áldozatai a csigekerti Honvédtemetőben nyugszanak. Az egykori harcmező közelében egy hadifogoly-temető is található, amit ebben a képes összeállításunkban mutattunk be. Az 1849. augusztus 2-án elesett Szarka kapitány emlékműve a Hosszúpályi úton található. Érdemes felfedezni ezeket a szomorú helyszíneket egy tartalmas kiránduláson, akár kerékpárral is!

Szarka kapitány emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. március 14., szombat

A debreceni téglagyártás egy utolsó hírmondója

Debrecen a XIX. század végétől alakult téglagyárai révén a történelmi Magyarország téglatermelésének 10%-át adta (a Debrecen lexikon szerint). Az utolsó megmaradt téglagyári épület (ahol eredetileg a Debreceni Gőztéglagyár Rt. tevékenykedett) a Balmazújvárosi úton van. Ezt az ingatlant örökítettük meg a napokban. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. január 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Balmazújvárosi úti telepen az utóbbi évtizedekben nyomda működött, ahol a helyi napilapot is készítették. Ma már nem itt zajlik a nyomtatás, és a szerkesztőség 2024-ben a Dósa nádor téren található Wolff-palotából is elköltözött a Szent Anna utcára. További érdekesség, hogy a téglagyár kéményeit a Macsi Balcsi építésekor lebontották, és a tégláival bélelték a tó fenekét.

A helytörténeti fotótár reprodukcióján

A Dehir korábbi cikke kitér arra is, hogy Debrecenben például 1937-ben a következő téglagyárak működtek: Tóth és Sebestyén Téglagyár Rt., Hortobágyi Téglagyár Rt., Debreceni Gőztéglagyár Rt., Debrecen Városi Téglagyár, Herskovits Dániel Téglagyára, az özv. Szabó Józsefné-féle, a Balogh és Vértessy, továbbá a Mezőgazdasági és Ipari Kft. (Klein Sámuel és neje téglagyára) és a Vulkán Téglagyár (mely az Alföldi Takarékpénztáré volt). Legtovább az Alföldi működött, hiszen 1999-ben fejezte be a termelést. A Kishegyesi úti, bezárt téglagyár két kéményét 2013-ban robbantották le, majd hamarosan a megmaradt épületeket is elbontották:

Kishegyesi út, 2013. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi muzeális fotót Vértesi Ferenc osztotta meg a Debreceni Képeslapok idővonalán:

Balogh–Vértessy gyár és strand, 1920-as évek

További üzemeink története régi képekkel:

2026. III. 14. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBK

2024. augusztus 2., péntek

A debreceni harcmező, ahol honvédeink ma 175 éve vívták a szabadságharc döntő ütközetét a cári túlerő ellen

Debrecenben az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének a helyszíne a Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető.

A Nagysándor-halom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kokasló nevű halom körüli csata után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, a későbbi aradi vértanúról nevezték el, mivel a honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és onnan vezényelte a mieinket.

Az obeliszk felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Honvédeink a sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat ellen elvesztették a harcot. Nagysándor József el tudott menekülni, és csatlakozott Görgei Artúr alakulatához. Augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, így ő sem kerülhette el a kivégzést. A halom tetejére 1899-ben emelték a 8 méter magas obeliszket. Az emlékmű táblája hirdeti: katonáink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s bár végül elvesztették a csatát, az emlékük örökké élni fog. Az ütközet 112 magyar honvéd és 634 orosz áldozatát a Csige-halmon létrehozott Hősök Temetőjében helyezték örök nyugalomra. Ezt a sírkertet ebben az összeállításunkban mutattuk be sok fotóval.

A Hősök Temetője. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

DBKL

2023. október 6., péntek

Ahol hős honvédeink megütköztek az óriási cári túlerővel

Debrecenben az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének a helyszíne a Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az 1849. augusztus 2-i ütközet harcmezeje a Nagysándor-halommal és -emlékművel (jobbra az orosz hadifogoly-temető)

Az eredetileg Kokasló nevű halom körüli csata után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, a későbbi aradi vértanúról nevezték el, mivel a honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és onnan vezényelte a mieinket. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Honvédeink a sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat ellen elvesztették a harcot. Nagysándor József el tudott menekülni, és csatlakozott Görgei Artúr alakulatához. Augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, így ő sem kerülhette el a kivégzést. A halom tetejére 1899-ben emelték a 8 méter magas obeliszket. Az emlékmű táblája hirdeti: katonáink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s végül elvesztették a csatát, azonban az emlékük örökké élni fog.

Az egykori harcmező közelében egy hadifogoly-temető is található. Ott a Nagysándor-obeliszkhez hasonló emlékgúla magasodik, körülötte pedig az itt eltemetett 1618 orosz katona sírhelyei, a neveiket feltüntető, arany betűs emlékfalak fogadják az utókor főhajtóit. A tábla szerint ezen a különös helyen nyugszanak az 1915. június 10. és 1915. július 15. közötti kolerajárványban elhalt katonák. A különös emlékművet Ősbudai Rácz Béla tartalékos főhadnagy, a fogolytábor volt parancsnoka emeltette.