Debrecenben a Csáthy-céget
nemes marási Csáthy György (1772–1817) kiváló nyomdász alapította 1805-ben. A vezetése alatt Debrecen város nyomdája is hatalmasat fejlődött.
Csáthy Ferencz és az akkor még segéd levéltárnok
Zoltai Lajos 1905-ös írása szerint Csáthy György a könyvnyomtatás kitanulása után 1797 végén kelt vándorútra. Pesten
Trattner Mátyás könyvnyomdájában, majd a Kilián-könyvkereskedésben dolgozott. Aztán a pozsonyi Landerer-nyomdában 3 évet töltött. Onnan hívta el a debreceni tanács a városi nyomda vezetésére. Tisztét 1804. február 1-jén foglalta el. Több hasznos újítást végzett, s a keze alól kikerült nyomtatványok a csinos kiállításukkal is feltűnnek.
 |
| Az egyik üzlet. A képet Pákozdi Zoltánnak köszönjük |
A múltidézés rávilágít arra is, hogy a Csáthyak könyvesboltját valójában
Pápai Kiss István pesti könyvkötő és könyvárus nyitotta meg 1805 tavaszán. Az új üzlet vezetését nyomban a vejére, Csáthy Györgyre, igazából pedig a lányára,
Pápai Kiss Rákhelre, azaz Csáthy György feleségére bízta, aki a könyvek adásvételébe már gyermekkorában beletanult. Pápai Kiss István a többi pesti,
pozsonyi árussal együtt azelőtt rendszeresen eljárt a debreceni nagyvásárokra jól megrakott szekereken. A
huszárlaktanya helyén, az egyik kősátorban árulta a kötött könyveit, s némely vásárban 6–8 ezer Ft értékű könyvet is eladott. Csáthy György a saját könyveivel együtt árulta a város kiadványait; emezeket csakis a város, amazokat a maga hasznára. Könyveken kívül különféle író-, aranyos és tarka papirosok, képek, rajzolatok és köszöntőcímerek is voltak a boltjában. Csáthy és a felesége igen ügyesen vitték a boltot. Csáthy György a hasznos újításaival a város könyvnyomtató műhelyét jobb karba hozta s felvirágoztatni törekedett. Könyvesboltja fölállításában is az a sokszor említette cél vezette, hogy ezáltal a nyomdának hírét, nevét, tekintélyét emelje. Aztán váratlanul elhunyt: a
nagyváradi fürdőben 1817 nyarán baleset érte, amely a korai halálát okozta.
 |
| A Piac utca 4. alatti emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
A fiatal özvegy vállaira terhes gondok szakadtak: gyermekei ellátása mellett a nagy kiterjedésű könyvkiadói üzlet három évi számadásával tartozott Debrecen városának. Az életrevaló, ügyes asszony nemcsak megtartotta, tovább folytatta a könyvárusságot, hanem a körülményekhez képest dicséretes buzgalommal fejlesztette is. Megszerezte lassanként úgy a pesti egyetemi, mint a debreceni nyomda bizományosságát. Özvegy Csáthyné három derék, munkás polgárt nevelt a hazának. A legidősebb, Lajos a gimnáziumi osztályok elvégzése után könyvkötészetet és könyvkereskedést tanulván, szülei foglalkozását örökölte. Csáthyné Kiss Rákhel asszonyt az 1831. évi rettenetes pestis ragadta el a gyermekei köréből. A könyvesboltot a legidősebb fia, Lajos vezette tovább, eleinte Csáthy Györgyné örökösei név alatt, azután hosszabb ideig a saját nevével. Csáthy Lajos már 1828 óta jobbkeze volt édesanyjának, miután a gyakorlati ismereteit Pesten, Bécsben, Brünnben és más külföldi városok könyvesboltjaiban gyarapította. Az első könyvjegyzékét 1832 szeptember elején bocsátotta ki a náluk kapható új magyar könyvekről, körülbelül 50 eredeti és fordított művet: regényt, elbeszélést, verses könyvet, orvosi, jogi, hittani, gazdasági, nevelési, mulattató és kozmetikai tárgyúakat sorolván elő. Az ügyesen, reklámszerűen összeállított katalógus a címeiken és az árakon kívül a rövid tartalmukat is elmondja – fogalmaz Zoltai Lajos múltidézése. Ebből az is megtudható, hogy a szabadságharc alatt, amíg az országgyűlés és a kormány Debrecenben tartózkodott, Csáthy Lajos adta ki a Jókai Mór szerkesztette Esti Lapokat is. Csáthy Lajos a kereskedését 1866. január 1-jén átruházta az unokaöccsére, ifj. Csáthy Károlyra. Az ő fia, M. Csáthy Ferenc 1890. augusztus 1-jén vette át másodmagával az üzletet, majd 1896 végétől már a saját neve alatt folytatta a könyv- és zenemű-kereskedést. Csáthy Ferenc könyvek kiadásával nem foglalkozott, hanem a fő súlyt könyvek és zeneművek terjesztésére fordította, különösen a zeneműraktára volt igen modernül berendezve. Könyvesboltja mellett tízezer kötetet számláló magyar és német nyelvű, rendszeresen frissített kölcsönkönyvtárat tartott fenn, amit még ifj. Csáthy Károly alapított. Mivel más kölcsönkönyvtár nem volt Debrecenben, ezt is széles közönség használta. Visszatérve Csáthy Györgyre, ő 1808-tól 1813-ig a
Piac utcai Baranyi-házban bérelt boltot. 1813-tól 1822 vagy 23-ig
Andaházi–Szilágyi Mihály szomszédos házában, ettől fogva 1888-ig a Piac és a
Csapó utca sarkán, a
Bika Szállodával szemben, majd 1888-tól az Egyház tér (ma
Kálvin tér) 2. számú épületben,
özv. Révész Bálintné házában árultak. A Piac utca 4. szám alatti ház, amin 2005 óta a cég emléktáblája található, a 2025. december 22-i ottjártunkkor ilyen állapotban volt:
 |
| Az emléktáblás épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
