A
Debrecen nevét viselő ruhagyár elődjének számító konfekcióüzemet 1949 januárjában, a Délibáb nevű, kisipari varrodából hozta létre 56 személy a Hungária-palota Arany János utca 2. szám alatti, első emeleti helyiségében. Az először csak molinó inget készítő szövetkezetet az év végén államosították, a következő év márciusában pedig átköltöztették a mai Burgundia városrészben lévő olasz
Vidoni Szalámigyár épületegyüttesébe és a Csapó utcai, egykori harisnyagyárba.
 |
A konfekcionáló szövetkezet. FK: Lenner Tibor, 1959 |
A
Burgundia, a Domb és a Monti ezredes utcák közötti központi
gyártelep ma is megvan, de már zömmel egyéb tevékenységek
zajlanak a falai között. Pedig a fénykorában négyezer –
többnyire hölgy – dolgozót foglalkoztatott a Debreceni Ruhagyár.
 |
A Csapó utcai üzlet a helytörténeti fotótár tárlatán |
A vállalatnak tervező- és művészcsoportjai is voltak, évente
négymillió ruhát készített, s ezek 70 százalékát külföldön
értékesítette.
 |
Csini modell és varrónő. Fotók: „Hajdú–Bihar” (MSZMP, 1978) |
Egy
1978-as leírás szerint a gyár szakemberei gondosan tanulmányozták
a különböző korosztályok divatigényeit, és ennek megfelelően
ajánlották a termékeiket a belkereskedelemnek.
 |
A ruhagyár kinyitható kártyanaptára 1981-ből |
Minden
gyáregységnek saját üzemorvosa volt, a debreceni központban
pedig ideg-, nőgyógyászati, fogászati, reumatológiai stb.
rendelő, valamint 120 férőhelyes saját óvoda és bölcsőde,
továbbá mintabolt is.
 |
Az épületegyüttes udvara napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
S
mi volt a Vidoni? Debrecen első szalámigyára, amit egy olasz
család alapított 1886-ban. A tulajdonosok a szakmunkásaikat is
Olaszországból hozták a Domb utcai üzembe, mely mangalicákat
dolgozott fel, és szalámit, csomagolt zsírt exportált.
A cég
1938-ra már az ország negyedik legjelentősebb ilyen üzemévé
vált. Ötszáz embernek adott munkát, ám a II. világháborúban
kifosztották, majd 1949-ban államosították. Emiatt a tulajdonosok
visszaköltöztek Olaszországba.
 |
Varrónők. Fotók: „Hajdú–Bihar” (MSZMP, 1978) |
Érdekesség
továbbá, hogy a gyár melletti Monti ezredes utca is egy olasz
személyről kapta a nevét: Alessandro Montiról, a császári
hadseregből kilépett katonáról. A tisztet Kossuth Lajos
Debrecenben nevezte ki ezredesnek. Ő
szervezte meg az olasz légiót, mely végigküzdötte a magyar
szabadságharcot. A bukás után a csapat megmaradt tagjai
hazamenekültek, és a 36 éves Monti is ott hunyt el, 1854-ben.
 |
1959-es modellek. FK: Lenner Tibor |
További üzemeink története régi képekkel:  |
A Debreceni Ruhagyár 1982-es kártyanaptára |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 |
1979-es tavaszi–nyári modellek |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése