Az 1849. augusztus 2-i, orosz túlerővel szembeni debreceni vesztes csata ma is szívbemarkoló helyszíne

Az ütközet harcmezeje. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének a helyszíne a Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető.

A csata emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eredetileg Kokasló nevű halom körüli csata után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, a későbbi aradi vértanúról nevezték el, mivel a honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és onnan vezényelte a mieinket.

A Nagysándor-obeliszk felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Honvédeink a sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat ellen elvesztették a harcot. Nagysándor József el tudott menekülni, és csatlakozott Görgei Artúr alakulatához. Augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, így ő sem kerülhette el a kivégzést. A halom tetejére 1899-ben emelték a 8 méter magas obeliszket. Az emlékmű táblája hirdeti: katonáink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s végül elvesztették a csatát, azonban az emlékük örökké élni fog. A debreceni csata áldozatai a csigekerti Honvédtemetőben nyugszanak. Az egykori harcmező közelében egy hadifogoly-temető is található, amit ebben a képes összeállításunkban mutattunk be. Az 1849. augusztus 2-án elesett Szarka kapitány emlékműve a Hosszúpályi úton található. Érdemes felfedezni ezeket a szomorú helyszíneket egy tartalmas kiránduláson, akár kerékpárral is!

Szarka kapitány emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Hősök Temetője
• A Bocskai-szabadságharc
• A német megszállás vége
• A nagy páncélos csata
• Az orosz hadifogoly-temető
• A Bocskai-szabadságharc
• Az I. világháború debreceni emlékhelyei
• Az 1944-es bombázások
• 1956 november 4.
• A 3. gyalog- és népfelkelőezred eldugott emlékműve
• A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanya
• A Pavilonlaktanya
• A 39-es gyalogezred emlékműve
• A 2. huszárezred kaszárnyája

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A debreceni harcmező, ahol honvédeink ma 175 éve vívták a szabadságharc döntő ütközetét a cári túlerő ellen

Debrecenben az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének a helyszíne a Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető.

A Nagysándor-halom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kokasló nevű halom körüli csata után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, a későbbi aradi vértanúról nevezték el, mivel a honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és onnan vezényelte a mieinket.

Az obeliszk felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Honvédeink a sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat ellen elvesztették a harcot. Nagysándor József  el tudott menekülni, és csatlakozott Görgei Artúr alakulatához. Augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, így ő sem kerülhette el a kivégzést. A halom tetejére 1899-ben emelték a 8 méter magas obeliszket. Az emlékmű táblája hirdeti: katonáink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s bár végül elvesztették a csatát, az emlékük örökké élni fog. Az ütközet 112 magyar honvéd és 634 orosz áldozatát a Csige-halmon létrehozott Hősök Temetőjében helyezték örök nyugalomra. Ezt a sírkertet ebben az összeállításunkban mutattuk be sok fotóval.

A Hősök Temetője. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• Barangolás a Köztemetőben
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• Az ősi Basahalom szomorú históriája és kálváriája
• A zeleméri templomrom
• A dombostanyai templomrom
• Az Ördög árka
• A 3. gyalog- és népfelkelőezred eldugott emlékműve
• A debreceni orosz hadifogoly-temető

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az 1849-es debreceni harcmező és az orosz fogolytemető

Debrecen szerepe az 1848–49-es magyar szabadságharcban nemcsak a Habsburg-ház trónfosztása és a szintúgy Kossuth Lajos vezetésével kiadott Függetlenségi Nyilatkozat miatt fontos, hanem azért is, mert itt zajlott az egyik döntő ütközet 1849. augusztus 2-án. A debreceni csata fő helyszíne és emlékhelye a Balmazújvárosi út mellett áll. Erről Kedves Olvasónk, Oláh Róbert bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére a friss fotóit.

A csata emlékműve. Fotó: © Oláh Róbert

Az eredetileg Kokaslóhalom körüli ütközet után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, későbbi aradi vértanúról nevezték el. A honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, mivel (ma is) kiválóan belátható róla a környék. A Paskievics vezette, sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat sajnos azonban diadalmaskodott a magyar honvédek felett.

A halom lépcsője. Fotó: © Oláh Róbert

Az elvesztett csatát követően Nagysándornak sikerült elmenekülnie és csatlakoznia Görgei Artúr alakulatához, ám mivel végül augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, ő sem kerülhette el a kivégzését. A nem felejtő utókor 1899-ben emelte a 8 méter magas obeliszket a debreceni halom tetejére. Az emlékmű táblája szerint a mieink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s honvédeink emléke örökké élni fog.

A temető kapuja. Fotó: © Oláh Róbert

A halom közelében egy hadifogoly-temető is megbújik (az odavezető utat tábla jelzi). E sírkertben a Nagysándor-obeliszkhez hasonló emlékgúla található, körülötte pedig az itt eltemetett 1618 orosz katona sírhelyei, továbbá a neveiket arany színű betűkkel feltüntető emlékfalak is a növények közt. A fő tábla szerint ezen a különös helyen nyugszanak az 1915. június 10. és 1915. július 15. közötti kolerajárványban elhalt katonák. Az is olvasható itt, hogy a mementót „Emeltette kegyeletből Ősbudai Rácz Béla 101. Gy. E. Tart. főhadnagy, ki ezen fogolytábor parancsnoka volt.”

A temető emlékgúlája. Fotó: © Oláh Róbert

Oláh Róbert panorámafotói:

• Kossuth utcai Balogh-ház
• Petőfi téri kamarapalota
• Piac utcai Alföldi-palota 
• A Szent Anna Székesegyház környéke
• Füredi út, Bethlen utca, Libakert
• A Sumen, Klaipeda, Burgundia utca a magasból
• A 24 emeletes lakóház és környéke

Márványtáblák a temetőben. Fotó: © Oláh Róbert

A 39-es gyalogezred emlékművét ebben az összeállításunkban mutattuk be. Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Fémkereszt a lombok alatt. Fotó: © Oláh Róbert

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A temetőút vége. Fotó: © Oláh Róbert

Debrecen városrészei: a Péterfia

Debrecenben a Péterfia nevű városrészt a Hunyadi, a Bethlen, a Füredi út, a Bem tér és a névadó utca határolja, de az Egymalom és a Hunyadi utcák között benyúlik a Szentlászlófalva nevű városrészbe is, a Rákóczi utcáig. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A hajdani Debreceni Torna Egyletnek ez a Péterfia utcai (Bem téri) épület volt a székháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Péterfia városrész neve az 1290-es évekig nyúlik vissza. Ekkor Debrecen tulajdonosa Rofoyn bán, Dózsa mester és Péter volt. Közülük Péter fia is a Péter nevet viselte, akinek a gyermeke Jakab volt.

A Nagysándor József Laktanya, a „Hadkieg” épülete a Honvéd utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Jakab a Szentlászlófalvát birtokolta, s ennek a főutcáját hívták Péterfia Jakab utcájának. A „Jakab”-ot aztán a XVIII. században elhagyták, mivel a Péterfia egyszerűbb.

A laktanya és az Egyetem sugárút között régi, szép egykori honvédségi épületek fekszenek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez a ház a volt HÁÉV-munkásszálló mögött található. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A városrész két leghíresebb épülete a Nagysándor József Laktanya (fotóit lásd fentebb), valamint az egykori városgazdaház, melynek több mint 250 éves épületében a Medgyessy-múzeum is található.

A városrész legrégebbi épületében a Medgyessy-múzeum és a Debreceni Irodalom Háza van. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bem téri részen áll a Magyar fájdalom szobra (Emile Guillaume, 1933), amit a visszaállításáig hosszú évtizedeken át egy szenespincében rejtegettek.

Ez a Péterfia utcai cívisház ma étteremnek ad otthont. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szintén a Bem téren található az Országzászló (Nagy Sándor János, 1939) és az egykori Serház is (1820). A Serháztól nem messze van a volt Debreceni Torna Egylet egykori székháza (1867), aminek a homlokzati díszei között még felfedezhetők ennek jelképei, a súlyzó és a lópatkó is. 

A hajdani híres Serházban gyógyszerüzem is működött, napjainkban galéria és aukciósház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bem téri Országzászló két alakját, a munkás- és a parasztfigurát a képzőművészeti tanács 1942-ben leszedette, és ezek anyagából öntötte Medgyessy Ferenc a Petőfi téri Petőfi-szobrot.

A Péterfia és a Thaly utca sarkán ügyvédi kamara és vendéglátóhely is működik. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A városrész átalakulása folyamatos, hiszen ahogy már 70 éve, úgy napjainkban is egyre-másra tűnnek el a régi épületei. Az alábbiakban ezekre is mutatunk példákat.

A Márton Áron Szakkollégium épülete az Egyetem sugárúton. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Péterfia két legmagasabb épülete a Bethlen utcai 16 emeletes, valamint az Egyetem sugárúti egykori HÁÉV-munkásszálló. Az utóbbinak a hatalmas átjárója is építészeti különlegesség.

Modern stílusú lakóház az Egyetem sugárúton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Péterfia északi határolóútján, a Füredi úton található a Domonkos-rendi Szent László-plébánia. A szerzetesek 1226 körül létrehozott kolostora a Református Kollégium helyén állhatott, a templomuk pedig a Szent András templom volt. A domonkosok a Füredi úti új plébániaépületüket rendházzá alakították, s itt hozták létre a II. János Pál Intézetet is (ennek fotóját lásd legalul).

A városrészről korábban ebben a cikkemben írtam olyan házak fotóval is, amik ma már nem léteznek.

A volt HÁÉV-munkásszálló átjárója, ahol korábban biliárdszalon is működött. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Eddigi városrészi összeállításaink sok fotóval:

• Újkerti mozaikok
• A régi Vénkert megmaradt sok szép háza
• A régi Dobozi és Fényes udvar
• Libakert – Új élet park
• Józsa
• Csapókert csodái
• Kandia
• Tizenháromváros
• Szentlászlófalva
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag

A Szent László Plébánia a Füredi úton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!