Debreceni Képeslapok: szerkesztőség

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szerkesztőség. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 17., szombat

Volt egyszer egy Parasztbolt

Debrecenben 1953-ban nyitotta meg a kapuit a Debreceni Á.F.É.SZ. 1. sz. Vas-műszaki Boltja, a Parasztbolt a Csapó utca és a mai Dósa nádor tér sarkának közelében. Ennek a helynek a korábbi arcát a Modem és a Déri Múzeum közös tárlatán is láthattuk. Az ott bemutatott leírás szerint a 100 éves fotón szerepel: Csengeri Dezső divatáruháza, Szabó Sándor műköszörűs műhelye, Klein Lipót férfiruharaktára, valamint Lindenfeld Jenő fűszerüzlete. Régi kép: Déri Múzeum / Ismeretlen Szerző

A Csapó utca és a Dégenfeld tér sarka, 1920-as évek

A most is meglévő, magas Lindenfeld-házban a Parasztbolt működött, szemben a 2024-ben 120 éves Wolff-palotával – amiből már kiköltözött a szerkesztőség, és várhatóan szállodát alakítanak ki ott. A Parasztbolt szintúgy bezárt, az üzlet 2025. október 17-én tartott nyitva utoljára. Érdemes volt tehát akkor még egyszer bekukkantani, és megcsodálni az állítólag a Sesztinából származó belső polcos-fiókos falakat, beszippantani a semmihez se fogható illatot, átérezni a patinás tér hangulatát.

A boltbelső. Fotók: © Helytörténeti Fotótár / Vass Attila Tamás

Immár eltelt egy esztendő, és azóta ez az ingatlan is szellemházként áll a Dósa nádor téren. A 2026. október 16-i ottjártunkkor is még az egy évvel azelőtti feliratok fogadtak a kirakatban.

A főhomlokzat részletei, 2025. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Kifakulva (2026. X. 16-án). Fotó: © Debreceni Képeslapok

További kereskedelmi összeállításaink:

2026. június 5., péntek

A Dósa nádor téri 120 éves Wolff-palota

A Csapó utca látképén. Fotó: © Nicol Barbara Reem.

Debrecen belvárosának egyik híres épülete a Dósa nádor tér 10. szám alatt áll, és Wolff-palotaként is ismert. Az épület 2024-ben volt 120 éves, s az 1904-es dátum a homlokzatán is olvasható.

A tér az átépítése előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szép ház kapcsán Papp József Podmaniczky-, Kós Károly- és Csokonai-díjas helytörténész korábban, a Haonon megjelent cikkemben felidézte, hogy a ház helyén előzőleg egy földszintes, kétlakásos épület állt, ahol a lakásokon kívül kocsma is volt.

A kenyérpiac egy 1913-as képeslapon

A mai, új épületnek az 1910-es házjegyzék szerint három tulajdonosa volt: özvegy Szikszay Istvánné született Fazekas Juliánna, Szikszay István és Volf Jánosné született Szikszay Margit.

Az új sétálóövezet 2020-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ház az 1910-es házjegyzékben Csapó utca 7. szám alatti ingatlanként szerepel, mely a dokumentum szerint azonos volt a Bádogos utca 6. számmal, továbbá a Gróf Dégenfeld tér 10. számmal is.

A Dégenfeld tér kapcsán az is érdekes, hogy a területen igen hangulatos, nagy forgalmú és híres piac működött. Ott árulták a messze földön híres, hatalmas debreceni kenyereket is!

Az 1976. augusztus 20-ra kialakított árkád. Fotó: HBN

A városrészt a „szocialista időkben” Tóthfalusi térnek nevezték. A Wolff-palotának a Csapó utca felől egy időben árkádjai is voltak. Az épületben 1956 óta a Naplót készítették, ám 2024 nyarán ez a korszak véget ért: a szerkesztőség egy másik épületbe költözött, mégpedig a Szent Anna utcára. A legutóbbi hírek ugyanakkor arról szólnak, hogy a házból hotelt alakítanak ki.

Autóvásár a téren. Fotó: Fortepan / Csőke József, 1976

DBKL

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

2026. május 1., péntek

Mozi a debreceni 24 emeletes ház alatt: a Híradó

Debrecenben a Híradó Mozi hazánk első vidéki ilyen jellegű filmszínházaként nyílt meg 1974. május 1-jén a Petőfi téri 24 emeletes lakóház és a Debrecen Étterem épületegyüttesében, majd pedig 1993 őszén zárták be. A létrehozása már 1968 augusztusában is szerepelt a városi tervekben, illetve sajtóhírben, s akkor arról volt szó, hogy híradókat és más rövidfilmeket fog játszani. Az elképzelés szerint a párt- és állami propagandát lehetett volna terjeszteni ily módon, ugyanakkor például a közeli Nagyállomás közönsége is hasznosan tölthette el volna az időt az adott vonat indulásáig.

Az építés a HB Napló 1972 áprilisi számában

A létesítményt a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette, és a beindításakor azt írták róla, hogy a sajátos műsorajánlatával egyedülálló a mozihálózatban, s például a közönség a budapesti Híradó Mozihoz hasonlóan egyórás műsor-összeállításokat láthat a nonstop jelleggel működő moziban.

A Híradó Mozi főhomlokzata. Fotó: IPK Vállalat, 1978

A nonstop híradójátszás nem bizonyult megalapozott műsortervnek, s emiatt hamarosan már a Híradó is hagyományos mozifilmeket játszott. Fontos körülmény az is, hogy ez a hely is mindvégig fapados volt, akárcsak a hajdani Meteor Mozi. Végül az önkormányzat 1993 őszén határozott arról, hogy a Híradó Mozi megszűnjön, és a helyét alakítsák át városi televízió-stúdióvá.

Ma már városi tévé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

DBKL

2026. március 14., szombat

A debreceni téglagyártás egy utolsó hírmondója

Debrecen a XIX. század végétől alakult téglagyárai révén a történelmi Magyarország téglatermelésének 10%-át adta (a Debrecen lexikon szerint). Az utolsó megmaradt téglagyári épület (ahol eredetileg a Debreceni Gőztéglagyár Rt. tevékenykedett) a Balmazújvárosi úton van. Ezt az ingatlant örökítettük meg a napokban. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. január 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Balmazújvárosi úti telepen az utóbbi évtizedekben nyomda működött, ahol a helyi napilapot is készítették. Ma már nem itt zajlik a nyomtatás, és a szerkesztőség 2024-ben a Dósa nádor téren található Wolff-palotából is elköltözött a Szent Anna utcára. További érdekesség, hogy a téglagyár kéményeit a Macsi Balcsi építésekor lebontották, és a tégláival bélelték a tó fenekét.

A helytörténeti fotótár reprodukcióján

A Dehir korábbi cikke kitér arra is, hogy Debrecenben például 1937-ben a következő téglagyárak működtek: Tóth és Sebestyén Téglagyár Rt., Hortobágyi Téglagyár Rt., Debreceni Gőztéglagyár Rt., Debrecen Városi Téglagyár, Herskovits Dániel Téglagyára, az özv. Szabó Józsefné-féle, a Balogh és Vértessy, továbbá a Mezőgazdasági és Ipari Kft. (Klein Sámuel és neje téglagyára) és a Vulkán Téglagyár (mely az Alföldi Takarékpénztáré volt). Legtovább az Alföldi működött, hiszen 1999-ben fejezte be a termelést. A Kishegyesi úti, bezárt téglagyár két kéményét 2013-ban robbantották le, majd hamarosan a megmaradt épületeket is elbontották:

Kishegyesi út, 2013. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi muzeális fotót Vértesi Ferenc osztotta meg a Debreceni Képeslapok idővonalán:

Balogh–Vértessy gyár és strand, 1920-as évek

További üzemeink története régi képekkel:

2026. III. 14. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBK

2026. február 20., péntek

A Dégenfeld (Tóthfalusi, Dósa nádor) tér képes története

Debrecenben a Dósa nádor tér neve Dégenfeld és Tóthfalusi tér is volt a korábbi időkben. Erről a belvárosi helyről az itteni szerkesztőséghez kötődő Naplopók Független Zenekar Facebook-oldalán található egy igen szép gyűjtemény, mely minden korszakból bemutat fantasztikus képeket.

Összeállításunkban a Naplopók Független Zenekar Facebook-oldalán megjelent páratlan összeállításból szemezgetünk, a galéria a képre kattintva is megnyitható. Először a régi időket elevenítjük fel a Dégenfeld téri vásárok, piacok muzeális felvételeivel.

Az egykori Büdös köz (ma Rózsa utca) a tér és a Piac utca között

A Wolff-palota természetesen gyakori szereplő a térről készült archív felvételeken.

Szabó Magda édesapjának, Szabó Eleknek a felvétele a térről

A Dégenfeld téri kenyérpiac egy 1913-as képeslapon

Talyigás a Dégenfeld téren

A Naplopók Független Zenekar Facebook-oldalán közölt fotósorozat a Tóthfalusi téri időket is megidézi az 1950-es évektől a rendszerváltásig, ami óta már Dósa nádor tér a hely neve. A fotográfiák egyik legérdekesebb darabja a Goliath névre keresztelt bálna maradványainak itteni kiállítását örökítette meg.

A Csapó utca és a Tóthfalusi tér találkozása az 1950-es években

1962 márciusában a Tóthfalusi téren a preparált óriásbálna

Élet a Tóthfalusi téren, 1966-ban. Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal

A következő képen a leállított pallagi villamosok helyett rendszeresített buszok átadása idézhető fel.

A 6-os Aköv új járműveinek szemléje. Fotó: HBN, 1970

Autóvásár a Tóthfalusi téren, 1976. Fotó: Fortepan / Csőke József

A Tisza-palota hátsó részénél a rendszerváltás idején

Gépjárművek a 2019. február 20-án elkezdett átépítésig hajthattak be és parkolhattak utoljára a téren.

A Dósa nádor téri Wolff-palota a tér átépítése előtt

A Debreceni–Nagyváradi Értesítő egykori szerkesztőségi épülete

Ma már a Parasztbolt se működik. Az üzletet itt mutattuk be külső-belső képekkel.

A tér kultikus üzlete: a „Parasztbolt”

A sétálóövezetbe vont tér legújabb képei ezen a linken láthatók.

A Tisza-palota pincéjének feljárata

A tér és a környék átépítéséről ebben az összeállításunkban emlékeztünk meg.

A kiürített Köjál-épület

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fényjáték az átépített téren, a 2020-as átadás idején

Kapcsolódó összeállításaink:

2026. január 27., kedd

Ady Endre és Debrecen

Debrecenben sokat időzött anno Ady Endre, a későbbi neves költő (1877. november 22. – 1919. január 27.). Eredetileg jogásznak tanult itt, és a futballcsapatnak is tagja volt. Majd átpártolt az újságíráshoz, és a Debreczeni Reggeli Újság mellett a Debrecen–Nagyváradi Értesítőnek is dogozott.

A Reggeli Újságnál. Fotó: Kiss Ferenc

Az első verseskötete is Debrecenben jelent meg, s kedvenc helyei közé tartozott az Angol Királynő Szálló is. Az azzal szemközti Csokonai Színházban még össze is veszett Geréby Pállal, mivel kapatosan az ő helyére ült le, s a kakaskodásnak az lett a vége, hogy kardpárbajt vívtak egymás ellen. Mindketten megsebesültek (állítólag Geréby saját magát vágta meg), s az ügy kitudódott, így a váci börtönben kellett letölteniük 5, illetve 8 napnyi büntetést...

Debrecenben kezdett levelezni azzal a „Kíváncsi Illiként” szereplő, titkos rajongójával, aki – a hosszú és bensőséges levelezésük ellenére – sohase fedte fel a kilétét még a költőnek se. Amikor pedig ezt a nyilvánosság számára megtette, nem sokkal később elhunyt.

A cívisvárosban Adynak park és iskola is viseli a nevét, s a legújabb szobrát (Győrfi Ádám művét) 2016-ban a Csokonai Színház mögött állították föl. Sőt, Ady Endre út is van Debrecenben.

A Mester utca 4. Képforrás: Db. kincsei, TKK

A hihetetlenül népszerűvé lett Ady Endre 1919. január 27-én hunyt el Budapesten. Ha érdekel, hogy milyen lett volna, ha találkozik Szabó Magdával, akkor látogass erre a fotós cikkünkre!

1998-ban történt...

DBKL

A Mester utca 4. anno és ma

Kapcsolódó összeállításaink:

Keresés ebben a blogban

2026. október 17., szombat

Volt egyszer egy Parasztbolt

2026. június 5., péntek

A Dósa nádor téri 120 éves Wolff-palota

2026. május 1., péntek

Mozi a debreceni 24 emeletes ház alatt: a Híradó

2026. március 14., szombat

A debreceni téglagyártás egy utolsó hírmondója

2026. február 20., péntek

A Dégenfeld (Tóthfalusi, Dósa nádor) tér képes története

2026. január 27., kedd

Ady Endre és Debrecen