Ősi templom a zeleméri kunhalmon

A Debrecenhez tartozó Józsa megannyi szépséget tartogat a felfedezésekre vágyóknak. Ugyanakkor a helytörténet kedvelői a településrész melletti Zeleméren (Bodaszőlő határában) is páratlan csodákra lelhetnek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Szent István király. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ott ugyanis ősi kunhalom (a debreceni Basahalom egyik társa) magasodik, amin egy szintén nagyon régi templom romjai piroslanak. A kutatások szerint ez a késő gótikus stílusú imahely 1310 és 1320 között épülhetett. A zeleméri domb és templomrom a 2014-es átépítés és körbekerítés előtt, amikor még le lehetett menni a Tócó-patak forrásához és az ottani kis kilátóhoz:

Az átépítés előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A települést a törökök dúlták fel a XVI. században, így ma már csak a vasúti megálló nevében létezik. A közeli Bodaszőlő viszont megvan.

2023. március 28-án. Zima Ildikónak köszönjük szépen!

Kedves követőnk, Zima Ildikó 2023. március 28-án töltött fel friss havas, gyönyörű és hihetetlen reggeli képet a zeleméri templomromról a Facebook-oldalunkra. Köszönjük szépen!

A vasúti megálló a rom mellett van. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkra a romból sajnos szinte alig maradt valami, ám a szerény hírmondói így is lenyűgözően tiszteletet parancsolóak. Szerencsére 2014-ben rendbe tetette – a közigazgatásilag illetékes – Hajdúböszörmény önkormányzata, s ennek köszönhetően immár némileg kulturáltabb ez a történelmi domb. (Folytatás a kép alatt...)

Alsójózsáról az út a Rákóczi-szőlőn vezet át. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A környék arról is nevezetes, hogy a lenti mezőn ered a Tócó-patak, ami aztán Debrecent is érinti. Hajdanában ez akkora folyó volt, hogy vízimalmok üzemeltek rajta, és nemcsak sokszor kiöntött, hanem minden évben emberéleteket is követelt.

A rom és a környéke 1968-ban. Fotó: Fortepan / Gazda Anikó

A mai kirándulóknak érdekes lehet a Józsa és Zelemér közötti Rákóczi-szőlő is, amit faragott táblák, utcai kutak és különleges házak varázsolnak sejtelmes hangulatúvá – lásd képeinken. A vidék busszal, autóval és kerékpárral is jól megközelíthető!

A zeleméri domb és rom a kilátó felől. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az átépítés előtt még le lehetett menni a romtól a kaszálóhoz, ahol a Tócó forrása van és egy kilátó.
A fotó ebből a toronyból készült egy korábbi bringatúránkon:

A forrásnál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink:

• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• Az ősi Basahalom históriája
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag
• Északi városrészünk: Józsa
• Egy firenzei művész debreceni reneszánsz romkastélya
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• A gótikus gyulai végvár
• Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• Adventi kirándulás a gyönyörű Egerben
• Az egri vár hős védőinek esküje
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• Szép magyar tájainkon
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 

A rom és a környéke 1972-ben. Fotó: Fortepan / Gazda Anikó

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Retro túrák Hajdú–Biharban

Debrecenből most ismét kitekintünk, s ezúttal Hajdú–Bihar megye településeinek retro képeslapkínálata közül szemezgetünk. Előtte azonban otthon is körbepillantunk:

Időutazásunkból nem hiányozhat Debrecen se, így hát íme először is néhány pazar fél évszázados felvétel a cívisvárosról. Fotók: Bakonyi Béla, Horváth Zoltán, Tulok Ferenc / Képzőműv. Alap

Az ABC legelején folytatva a sort, barangoló összeállításunkat az álmosdi Kölcsey-ház felvételével nyitjuk. Mellette Hajdúböszörmény főtere, valamint Komádi mozaikja és egy nyíradonyi régi fotográfia van. Ez utóbbi 1937-ben készült egy cséplés után a ,,Tivorányban" (ami egy ottani tanya neve). Fotók: Megyei Tanács / IPK Váll., Db. Műhely KIAK, nyíradonyi önkorm.

Hajdúböszörménnyel kapcsolatban egy önálló üdvözlőkártyát is bemutatunk. Előtte azonban íme egy mai fotómix a felújított Bocskai térről:

Az átépített Bocskai téren vizes élményelemeket is kialakítottak. Fotók: Debreceni Képeslapok

A Hajdú–Bihar megyét bemutató sorozatból természetesen Hajdúszoboszló sem hiányozhat. Múltidéző kalandozásunk végén ezúttal a strandját, az ottani – szintén híres – női napozót, valamint a fürdőhely mellett működő távolsági autóbusz-állomás látványát idézzük fel az 1960-as, '70-es évekből. Fotók: Horváth Zoltán, Megyei Tanács / IPK Váll.

A következő blokkban Hortobágyra és a széles folyójára csodálkozhatunk rá egy szuper légi fotó segítségével. Ugyanitt a Vízi színpad is látható a Hajdú Táncegyüttes leányműsorával, alul pedig Balmazújváros központja és a városháza tündököl. Fotók: Csobaji Előd, Megyei Tanács / IPK Váll.

A Böszörmény-címeres lapot a rendszerváltás címer-lecserélési hulláma idején készítette a helyi Petit GMK nevű kis manufaktúra.

A régi Hajdú–Bihart megidéző, további összeállításunkért látogass ide.

DBKL

Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei. Ne lopj te se!

Múltbéli utazás a cívisváros környékén

Debrecen mellett a környező településekről is találhatók remek régi felvételek a Fortepanon. Ezek közül szemezgetve, kezdjük a sort Hajdúszoboszlóval!

Az első képen 1976-os strandrészlet látható (Balázs Lajos fotója), a következőn pedig a Délibáb Hotel 1965-ben, amit Inkey Tibor örökített meg. További gyűjteményünk a fürdővárosról

idekattintva csodálható meg.

Folytassuk a korabeli megyelátogatást Hajdúböszörménnyel. Az alábbi jelenet a Bocskai teret

mutatja be 1974-ben (Fotó: Váti).

Van kép a böszörményi főtér másik oldaláról is. Ennek fő alakja a gimnázium előtti szobor,

szintén 1974-ből, a Váti felvételén:

Hortobágyról 1941-ben készítették ezt a szép felvételt:

A hídon áthajtó kocsit 1976-ban kapta lencsevégre Balázs Lajos. A mi további Hortobágy-archívumunkban pedig idelátogatva lehet gyönyörködni.

A következő szép képen ez a mesés házikó a hajdúnánási Luther utca 2. szám alatt (volt) található. Nagy Zoltán örökítette meg 1960-ban.

Itt pedig már a polgári Tisza-híd avatása elevenedik meg. A jelenetet az Uvaterv dokumentálta

a távoli 1950-ben...

A Fortepanon egy kabai kép is rejtőzik. Ezen a Dózsa TSZ kapuja szerepel némi helyesírási hibával és természetesen vörös csillaggal. Ez a fotó is 1950-es, és a Magyar Rendőr című lapnak

készült az eredetije. 

További retro gyűjteményünk Hajdú–Biharról idekattintva lapozgatható.

DBKL

Kirándulás ,,a hajdúk fővárosában"

A Bocskai-gimnázium a várostérkép-kövekkel, a Hajdútánc című Kiss István-szobor (1986), valamint a kéttornyú görögkatolikus templom. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Debrecen meglévő státusza mellett újabban Hajdúböszörmény is megyei jogú városi rangra tör. Idelátogattunk el 2018 novemberében, amikor is a fenti felvételeket készítettük. A következő blokkban nyári fotókat osztunk meg a Debrecentől 20 kilométerre lévő városról. Ha pedig érdekelnek retro képek is róla és a megyéről, akkor látogass erre az összeállításunkra. DBKL

A Bocskai tér további nevezetességei: a református templom, a gimnázium, valamint az új, nagymedencés szökőkút az átépített főtéren. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Királyi blues

A Royal Court Blues Band utolsó nagy csapata: Árpi, Feri, Juci és Tibi (koncert az 1992-es KOTTA-n)

A Debreceni Jazz Napok mellett EFOTT- és KOTTA-fesztiválokon, Schönherz-kupákon, gólyabálokon, valamint városi és önálló programokon is koncertezett anno a Royal Court nevet viselő blues zenekar, amely idestova 30 esztendeje kezdte bontogatni a szárnyait. Nem lett világsztár (sajnos), de így is sok-sok vidám élménnyel ajándékozta meg a nagyérdeműt. A galéria a képre kattintva is megnyitható!

A hajdúböszörményi Bocskai-gimis barátok által létrehozott banda elődformációiban (köztük például a Rex Misszió nevű bandában) már Balku Árpád, Balku Ferenc (Frigyes), Sajtos Lajos és Sajtos Zoltán mellett Radócz András (Goya), Rácz Tibor (Riczie) és Tóth István (Suzu) is játszott. Én 1987 őszén kerülhettem kongásként az új csapatba, miután a ritmusszekciót irányító Tibivel összebarátkoztunk a debreceni, közös munkahelyünkön.

Lajos, Frigyes és Pista közös produkciója egy gimis fellépésen

A nevünk már akkor is Royal Court volt, de a későbbi nagy ötösfogat még nem állt össze. Első próbánkon rajtunk kívül a basszusgitáros Pista és a Goya becenevű András vett részt, aki klarinétozott és szaxofonozott, később pedig a gitárjátékát is tökélyre fejlesztette. A következő találkozóra már a gitáros Zoli (alias Yoolia, Juci) is jött, majd beszerveztek szintizni egy Kókusz becenevű srácot.

Árpi, Juci, Goya és Suzu beállása az ősidőkben

A zenei kísérleteknek akkor még kevés közük volt a blueshoz, és sokkal inkább funky-s, reggae-s sőt popos szösszenetek születtek. Egy-két rövidebb fellépést azonban már így is sikerült vállalnunk a helyi művelődési háznak köszönhetően, ahol a próbáinkat tartottuk.

Zenészek, akik tagként és barátként sokat tettek a bandáért: Goya, Suzu, Robi, Kókusz, Péter, valamint Zoli és Lajos.
Ők simán alakíthatnának egy másik ,,Royal Court"-ot

Eleinte a színházterem melletti rakodóteret használhattuk, majd felköltöztünk a második emeleti csoportterembe. Le a kalappal a böszörményiek előtt, akik egyszer se tettek panaszt ellenünk, pedig sokszor vasárnap délelőtt is tőlünk zengett a város.

A banda közönsége a gimiben

Az a bizonyos nagy felállás a Balku testvérek visszatérésének köszönhetően jött létre, akik addig katonáskodtak. Ezáltal viszont háttérbe szorult Goya, Pista és Kókusz, a Royal Court pedig az alábbiak szerint alakult.

Mikor Böszörmény bevette Budát: a banda az 1989-es Schönherz Kupán.
(Attila, Árpi, Frigyes, Goya, Pista, Robi, Tibi, Yoolia.)

Tehát a csapat: Balku Árpád – gitár, ének, Balku Ferenc – gitár, szájharmonika, ének, Rácz Tibor – dob, ének, Sajtos Zoltán – basszusgitár, ének, Vass Attila Tamás – kongák. A fellépéseknek és a baráti összejöveteleknek, próbáknak azonban továbbra is aktív részese maradt Pista és Gólya.

Indulás fellépni az 1989-es EFOTT-ra: Pista, Juci, Gólya, Tibi, Robi, Attila, Árpi, Feri

Mivel pedig Kerek Róbert személyében jó ideig volt egy amerikai magyar vendég dobosunk is, el lehet képzelni, mekkora szervezést és infrastruktúrát igényelt a teljes stáb és a felszerelések utaztatása.

Leszerelő séró, piás csápoló, vászoning – emlékek a Vekeri-tavi első országos bulinkról. Fotók: Szathmári Nóra

Igaz, kamionokra, magánbuszokra így sem kell gondolni (sajnos). Hiszen amíg eleinte a helyi eseményekhez kis kézi kocsit is bevethettünk, addig később is maradtunk a Barkasnál, a Ladánál és persze a jó öreg távolsági autóbusznál.

A formálódó nagy csapat: Tibi, Kókusz, Árpi, Attila, Feri és Zoli

Az első nagy bemutatkozást mi is Debrecenben ejtettük meg, ahol akkoriban, az 1980-as évek végén ismét nagyon pezsgő volt a zenei élet, köszönhetően mások mellett a Vörös Kakas, a PG Csoport, az Ölveti Blues Band, valamint a Herz és Társa, a Fóbikus Panaszok és a Teheran Juice nevű bandáknak is.

5 + 1 jó fej, azaz mi 1990-ben. (Rajz: Tibi, Árpi.)

Nekünk egy ismeretség révén, az azóta lerombolt Kölcsey-művközpont tánctermében sikerült a világot jelentő deszkákra állnunk (oda máskor is visszatértünk), és hála az Árpi és Tibi által készített plakátjainknak, a belépőjegy ellenére is telt házas lett a cívisvárosi debütálásunk.

Szerencsénk volt persze amiatt is, hogy akkoriban a blues a reneszánszát élte, és kedvelték az emberek a Hendrix-, Mayall- és Cream-féle muzsikákat. A repertoárt aztán saját nóták is gazdagították: Továbbszolgáló blues, Juggler, Azok a napok stb.

Forró napon Barkasba szálltunk a Kölcsey művházig meg se álltunk. A jazz fesztivált megnyitottuk tűző napon nyomtuk a bluest.
Feri, Zoli, és Tibi és Árpi, Peti, az Atti, Hendrix a lányok no meg a haverok

Így a banda már egyre gyakrabban tudott szerepelni a bevezetőben is kiemelt, rangos alkalmakon, ugyanakkor az újonnan megalakult, böszörményi Hajdú You Do! Ifjúsági Klub is remek helyszínnek bizonyult. Örültünk és élveztük ezt, hiszen nagyon boldog és izgalmas sorozatot élhettünk meg együtt.

Az első önálló, debreceni koncert plakátja 1989-ből

Ez az első „aranykor” az 1989-es buliktól az 1991-es dzsesszfesztiváli fellépésig tartott. Akkoriban alakult át a csapat Till Péter énekesi leigazolásával, valamint az én távozásommal. Új együttesem a HBN-es újságírókkal létrehozott Naplopók Független Zenekar lett, böszörményi barátaim pedig haladtak tovább a jól kitaposott ösvényükön – egészen 1995-ig, amikor is úgy döntöttek, hogy leteszik a lantot. Idővel szétszóródtak az ország minden tájára, és már csak ritkábban veszik elő a hangszereiket.

Búcsúzóul a fenti videót osztom meg, amelyen Jimi Hendrixtől játsszuk a Purple Haze-t a Hajdú You Do!-ban, 1990-ben. Ez alatt pedig a '91-es dzsessznapokról a Room to move látható-hallható tőlünk. Remélem, talán újra eljön még az az idő, amikor a fiúk ismét összeállnak legalább egy közös örömzenélésre, a felejthetetlen nyitódallal kezdve a bulit: „A király zenészeket hívott udvarába, hogy zenéljenek néki ő mulatságára...”

V. A. T.