Soós Imre színművész

A Debrecenhez tartozó Látóképi Csárda is fontos helyszíne a Körhinta című 1955-ös filmnek, amelyben Soós Imre Jászai Mari-díjas magyar színművész játssza az egyik főszerepet. A legendás színművész 1930. február 12-én, Balmazújvárosban látta meg a napvilágot. Maradandó alakítást nyújtott a Körhinta mellett a Ludas Matyi és az Eltüsszentett birodalom című filmben is.

Soós Imre. Régi fotók: Wikipédia

A Wikipédia leírása szerint Soós Imre balmazújvárosi nyolcgyermekes szegényparaszti családból indult útjára. Egyik nagyszülője analfabéta volt, de ő maga kitűnően tanult az elemi iskolában. 1947 tavaszán a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára: a Horváth Árpád Kollégiumba munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várták. A felvételi vizsgán azonnal felfigyeltek az őstehetségre. 1950-ben a Ludas Matyi megformálásáért a Karlovy Vary-i filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díját kapta. A főiskola elvégzése (1952) után előbb vidéki színháznál kellett játszania, ezért három évadot a debreceni Csokonai Színházban töltött. 1955-től a Madách Színház művésze lett. Vámos László rendező 1954-ben ráosztotta Rómeó szerepét, s ez a karakterformálás indította el a színpadi karrierjét. 1954-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. 1955-től, amikor már a Madáchban játszott, egyre rosszabb idegállapotba került. 1957. június 20-án öngyilkossággal vetett véget életének. A Wikipédián közzétett életrajza arra is kitér, hogy a felesége, dr. Perjési Hedvig orvos (akivel közös sírban nyugszik a Farkasréti temetőben) ugyanaznap távozott az élők sorából.

Szobra Balmazújvároson. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Az Apollo Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Víg Mozi
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye
• Keleti Éva művészportréi

A Körhinta című filmben Törőcsik Marival

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Látóképi Csárda

Debrecen egyik híres vendéglátóhelye a Látóképi Csárda, mely a város nyugati határában, a 33-as főút mellett áll évszázadok óta. E történelmi fogadónkhoz látogattunk a közelmúltban.

Az emblematikus felirat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A patinás vendéglátóhely történetéről a parkolóban található szép táblákon (fotójukat lásd lentebb), valamint a csárda honlapján olvashatók értékes információk. Ez utóbbiból idézve, megtudható, hogy a Látóképi (régi nevén Fegyverneki) Csárda 1731-ben épült a mátai országút újvárosi elágazásánál, Kiss Gáspár és Szőke János tőzsérek vállalkozásaként.

A csárda 1941-ben. Fotó: Forteapan / Hegedűs Anikó

Az országút megnövekedett forgalma miatt a házat többször átépítették, így végül az 1816-ban megtervezett bővítés révén az addigi L alakú épület U elrendezésű lett. A fenti kép kapcsán olvasónk, Dunka Gyuri a Facebook-oldalunkon felidézte: „Gyakran meglátogattuk a Hunyadi TSz ondódi telepéről, ahol a Hunyadi SE lovasszakosztájának a sportistállója volt. A képen a Debreceni Àll. Méntelep lovasa látható, a csődörösök erre jártatták az állami nóniusz fedezőméneket. Találkahely volt.”

A hátsó fertály. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csárda előtt öreg, téglával rakott, 5 méter átmérőjű csordakút állt. Ezt 1928-ban betemették. Az új kút 2,4 méter átmérőjű volt, és a vizet csaknem 9 méter mélységből hozták fel.

Cikkünk korábbi Facebook-megosztásához Garabuczi Sándorné annak az érzésének is hangot adott, hogy imádja a Körhinta című filmet Törőcsik Mari és a csodálatos Soós Imre főszereplésében. Ott látható a Látóképi Csárda, mint tejátvevőhely.

A terasz oldalában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Látóképi Csárda múltidéző leírása arra is rámutat, hogy a vendéglőt az 1923-as Alföld-fásítási törvény megszületéséig akác- és eperfacsoport övezte, később kis erdő és gyümölcsöskert. Kultúr- és építéstörténeti jelentősége és értéke miatt a csárdát az Országos Műemléki Felügyelőség 1985 augusztusában városképi jelentőségű építménnyé nyilvánította.

A képet Mj Horváth-nak köszönjük!

Cikkünk Facebook-megosztásához Nagy Csaba nyugdíjas építész e szavakkal szólt hozzá: „1986-ban a csárda felújításában mint művezető részt vettem, akkor szintező műszerrel bemértem, mert még tiszta időben nem takarta semmi. A Nagytemplom mögötti fák koronájának a tetejével szinelt.”

Kép a „Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon” füzetben

Oskar von Roscher leírta: „A monda szerint ott függött egy portréfestmény, aminek az egyik szeme helyén egy lyuk volt. Azon keresztül kukucskáltak a hortobágyi betyárok, ha a zsandárok jöttek. Innen ered a neve, a Látóképi Csárda, ha igaz.”

Forgács Attila ugyanakkor amondó, hogy „a Látóképi Csárda küszöbéről lehetett látni a Nagytemplom óráját. Emiatt látókép a csárda jelzője.”

A parkolónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Táblák a parkolóban Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

• A Régi Posta
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Kinizsi Söröző
• Az Omnia Kávészalon
• Gyönyörű lett a Régi Vigadó
• A Nagyállomás tejivója
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A Ludas Espresso
• Az Egyetem Kávéház
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A Művész Espresso
• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Tejbár a Nagyállomáson
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• Amikor fél konyak 130 Ft volt a Halápi Csárdában
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A Kossuth utcai tejivó
• Amikor még Vadász volt a Halápi Csárda
• A Petőfi téri Kis Pipa
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Petőfi Téri ABC és Debrecen Étterem
• Ételbár a nagypiacnál: a Pulykakakas
• A Hortobágyi Csárda
• Feltámadt a nagyerdei Pálma
• A Szőlőskert tanszék
• A Csapó utcai Mega Büfé
• Az Utopia Disco
• Az Éva Bár
• A Turmix Bár
• Az Alföldi Nyomda ebédlője
• Mi lett a Levelesből?
• A Fácán 

Kép a „Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon” füzetben

Strandolás a balmazújvárosi Kamillában

A Debrecentől 25 kilométerre fekvő Balmazújvárosba, Soós Imre szülőhelyének strandjára látogattunk 2025. június 25-én. A most megosztott felvételeket az aznap reggeli nyitás után készítettük, amikor még nem voltak túlzottan sokan. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Tapasztalataink szerint ezen a családias fürdőhelyen mindenki találhat kedvére való medencét.

Van úszómedence, hideg vizes mélyülő (derékig-mellig érő), meleg vizes üldögélő, tetővel, meleg vizes üldögélő pezsgőfürdővel, gyerekmedence.

Fontos továbbá, hogy ez is egy tiszta, takaros, rendezett fürdő, amit kis tó és nádas tesz vadregényessé.

Látogatásunk idején egy büfé üzemelt, de ha sokan vannak, három szolgáltató kínálatából válogathatnak a vendégek.

Sokan járnak ide Debrecenből is, hiszen a strand mellett fedett termálfürdő és „szaunafalu” is működik a létesítményben.

Egy teljes árú felnőtt belépő megközelítőleg négy (debreceni) gömb fagylat árába kerül, további információk a Kamilla honlapján is szerezhetők.

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• A barokk Eger fényűző strandja
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• A Gyulai Várfürdő
• A lillafüredi megfagyott vízesés
• A hajdani Margit-fürdő 
• Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés
• A Keleti-főcsatorna
• Szent Margit nyomában
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• Az ős Vekeri-tó
• A hajdani kisfürdő és a Szikla
• Lubickolás a Nagyerdőben 
• A Telegdi-sófürdő 
• A Cserkész-tó 
• A Vértessy-strand 

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 68 éve hunyt el Soós Imre színművész

A Debrecenhez tartozó Látóképi Csárda is fontos helyszíne a Körhinta című 1955-ös filmnek, amelyben Soós Imre Jászai Mari-díjas magyar színművész játssza az egyik főszerepet. A legendás színművész 1930. február 12-én, Balmazújvárosban látta meg a napvilágot. Maradandó alakítást nyújtott a Körhinta mellett a Ludas Matyi és az Eltüsszentett birodalom című filmben is.

Soós Imre. Régi fotók: Wikipédia

A Wikipédia leírása szerint Soós Imre balmazújvárosi nyolcgyermekes szegényparaszti családból indult útjára. Egyik nagyszülője analfabéta volt, de ő maga kitűnően tanult az elemi iskolában. 1947 tavaszán a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára: a Horváth Árpád Kollégiumba munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várták. A felvételi vizsgán azonnal felfigyeltek az őstehetségre. 1950-ben a Ludas Matyi megformálásáért a Karlovy Vary-i filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díját kapta. A főiskola elvégzése (1952) után előbb vidéki színháznál kellett játszania, ezért három évadot a debreceni Csokonai Színházban töltött. 1955-től a Madách Színház művésze lett. Vámos László rendező 1954-ben ráosztotta Rómeó szerepét, s ez a karakterformálás indította el a színpadi karrierjét. 1954-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. 1955-től, amikor már a Madáchban játszott, egyre rosszabb idegállapotba került. 1957. június 20-án öngyilkossággal vetett véget az életének. A Wikipédián közzétett életrajza arra is kitér, hogy a felesége, dr. Perjési Hedvig orvos (akivel közös sírban nyugszik a Farkasréti temetőben) ugyanaznap távozott az élők sorából.

Szobra Balmazújvároson. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Víg Mozi
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Keleti Éva művészportréi

A Körhinta című filmben Törőcsik Marival

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 95 éve született Soós Imre színművész

A Debrecenhez tartozó Látóképi Csárda is fontos helyszíne a Körhinta című 1955-ös filmnek, amelyben Soós Imre Jászai Mari-díjas magyar színművész játssza az egyik főszerepet. A legendás színművész 1930. február 12-én, Balmazújvárosban látta meg a napvilágot. Maradandó alakítást nyújtott a Körhinta mellett a Ludas Matyi és az Eltüsszentett birodalom című filmben is.

Soós Imre. Régi fotók: Wikipédia

A Wikipédia leírása szerint Soós Imre balmazújvárosi nyolcgyermekes szegényparaszti családból indult útjára. Egyik nagyszülője analfabéta volt, de ő maga kitűnően tanult az elemi iskolában. 1947 tavaszán a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára: a Horváth Árpád Kollégiumba munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várták. A felvételi vizsgán azonnal felfigyeltek az őstehetségre. 1950-ben a Ludas Matyi megformálásáért a Karlovy Vary-i filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díját kapta. A főiskola elvégzése (1952) után előbb vidéki színháznál kellett játszania, ezért három évadot a debreceni Csokonai Színházban töltött. 1955-től a Madách Színház művésze lett. Vámos László rendező 1954-ben ráosztotta Rómeó szerepét, s ez a karakterformálás indította el a színpadi karrierjét. 1954-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. 1955-től, amikor már a Madáchban játszott, egyre rosszabb idegállapotba került. 1957. június 20-án öngyilkossággal vetett véget életének. A Wikipédián közzétett életrajza arra is kitér, hogy a felesége, dr. Perjési Hedvig orvos (akivel közös sírban nyugszik a Farkasréti temetőben) ugyanaznap távozott az élők sorából.

Szobra Balmazújvároson. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben

A Körhinta című filmben Törőcsik Marival

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

 

 

Új kerékpárút Debrecen, Macs, a BMW-gyár, konténerfalu és Józsa között

Debrecenben már sok bringás felfedezte, hogy a 33-as főút mentén egy terebélyes kerékpárút-hálózat elemei épültek meg. Úgy is vehetjük, hogy ez a bicikliút a Füredi és Balmazújvárosi úti kerékpárutak egyenes folytatása a belterületen túlra. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ez az út ugyanis immár nemcsak Kismacsig visz, hanem tovább az épülő autógyárhoz is, onnan pedig Józsára is átruccanhatunk (a részleteket lásd lentebb). A gyár beruházása már gőzerővel zajlik, nagy a jövés-menés, és sok gépjármű is parkol a hatalmas iparterületnél.

Kismacs túlsó határában ehhez a jelzőtáblához érünk. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A menetidő például a Bem tértől – Kismacs, az autógyár és Józsa érintésével – vissza a Bem térig megközelítőleg 2 óra (tempótól, széltől stb. függően).

A gyártelep parkolói előtt magasodó látványtervek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kiterjedt, hatalmas gyár középső részlete a parkoló felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyártelep előtt kiépültek a buszmegállók is, és például március 4. óta innen mennek a Nagyállomásig és vissza a 20 E jelű autóbuszok.

Az új buszmegállók a gyártelep előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyárnál jobbra fordulva, és továbbra is az új kerékpárúton suhanva hamarosan megpillanthatjuk az üzemeket építő vendégmunkások konténerfaluját is. A bicikliút mellett nemcsak a csarnokokat, hanem érdekes árkokat, kiömlőket és susnyásokat is megfigyelhetünk (lásd további képeinken).

A külföldi vendégmunkások konténerfaluja 2024. március 6-án, a gyártelep felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az asztfalcsík e szakaszán tekerve a sarki új elektromos alállomáshoz jutunk, onnan pedig már egészen a józsai Rózsavölgy utcához érünk. A bicikliút a 2024. márciusi ottjártunkkor nem vitt tovább, ám pánikra semmi ok: onnan a 35-ös főútra, a józsai Rózsás Csárda utcájára is hamar kiszökkenhetünk. 

Vizesárok és kiömlő a biciliút mellett, a konténerfalu vonalában (a kép hátterében a gyár). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azon pedig ismét kiépített bringaút van, mely elvisz például a debreceni Böszörményi út és Balmazújvárosi út kereszteződéséig, ahonnan megintcsak megannyi további helyre tekerhetünk biztonságos körülmények között. Minapi túránkon sok kerékpárossal találkoztunk ezen az úton. Jó szívvel ajánljuk másoknak is, hogy tekerjenek egy nagyot, és ismerjék meg az (épülő) autógyárat és a környezetét, valamint Debrecen e külső városrészeit!

A buszmegálló és a trafóállomás közötti susnyás 2024. március 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Retro túrák Hajdú–Biharban

Debrecenből most ismét kitekintünk, s ezúttal Hajdú–Bihar megye településeinek retro képeslapkínálata közül szemezgetünk. Előtte azonban otthon is körbepillantunk:

Időutazásunkból nem hiányozhat Debrecen se, így hát íme először is néhány pazar fél évszázados felvétel a cívisvárosról. Fotók: Bakonyi Béla, Horváth Zoltán, Tulok Ferenc / Képzőműv. Alap

Az ABC legelején folytatva a sort, barangoló összeállításunkat az álmosdi Kölcsey-ház felvételével nyitjuk. Mellette Hajdúböszörmény főtere, valamint Komádi mozaikja és egy nyíradonyi régi fotográfia van. Ez utóbbi 1937-ben készült egy cséplés után a ,,Tivorányban" (ami egy ottani tanya neve). Fotók: Megyei Tanács / IPK Váll., Db. Műhely KIAK, nyíradonyi önkorm.

Hajdúböszörménnyel kapcsolatban egy önálló üdvözlőkártyát is bemutatunk. Előtte azonban íme egy mai fotómix a felújított Bocskai térről:

Az átépített Bocskai téren vizes élményelemeket is kialakítottak. Fotók: Debreceni Képeslapok

A Hajdú–Bihar megyét bemutató sorozatból természetesen Hajdúszoboszló sem hiányozhat. Múltidéző kalandozásunk végén ezúttal a strandját, az ottani – szintén híres – női napozót, valamint a fürdőhely mellett működő távolsági autóbusz-állomás látványát idézzük fel az 1960-as, '70-es évekből. Fotók: Horváth Zoltán, Megyei Tanács / IPK Váll.

A következő blokkban Hortobágyra és a széles folyójára csodálkozhatunk rá egy szuper légi fotó segítségével. Ugyanitt a Vízi színpad is látható a Hajdú Táncegyüttes leányműsorával, alul pedig Balmazújváros központja és a városháza tündököl. Fotók: Csobaji Előd, Megyei Tanács / IPK Váll.

A Böszörmény-címeres lapot a rendszerváltás címer-lecserélési hulláma idején készítette a helyi Petit GMK nevű kis manufaktúra.

A régi Hajdú–Bihart megidéző, további összeállításunkért látogass ide.

DBKL

Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei. Ne lopj te se!