Debreceni Képeslapok: templom

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: templom. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 21., kedd

Az Árpád téri templom anno és most

Debrecen egyik különleges temploma az Árpád téren tör a magasba. Ezt az 1914-ben felszentelt gyülekezeti helyet látogattuk meg 2026. július 21-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A toronykakas. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első fotónkon a torony tetején sárgálló református jelképet örökítettük meg, melynek nincsen párja a cívisvárosban. A templom körül manapság már igen nagy a forgalom, így emiatt is érdemes egybevetni azzal, hogy milyen lehetett korábban a városrész. Erre mutatunk példát az alábbi képpárral.

1953 és 2026. Régi fotó: Fortepan / Nagy Gyula

A legutóbbi ottjártunkkor a főtorony erkélyszintjét is lencsevégre kaptuk. Korábban egyszer már körbenézhettünk onnan, és bizony páratlan panoráma tárul fel e magaslesről. Jó lenne, ha valamilyen módon látogathatóvá tennék a turisták és a helyi közönség számára ezeket az erkélyeket!

Toronyerkélyek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A templomnak a Nyíl utca és az Árpád tér felől is nagy, szép rózsaablakai vannak. A következő képen az utóbbi pompázik. Aki teheti, nézze meg a templom belső tereit is, valamint összeállításunk utolsó fotóját, amelyen a még hihetetlenül más Rakovszky utca irányából tárul fel a templom!

Egy rózsaablak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

1958-as fotó: Fortepan / Török Kálmán

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. július 11., szombat

Hogyan kaphatott toronyórákat az egyetemi templom végül csak ötven évvel az átadását követően?

Az egyetemi templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreceni Egyetem templomát Borsos József tervezte, és 1942-ben szentelték fel. A gyülekezeti hely egyik érdekessége az, hogy a tornyán kialakított órahelyekbe csak a templom átadását követő 50 év elteltével kerültek órák. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A templom újonnan. Fotó: Fortepan / Tordai György

Ez a 35 évvel ezelőtti diáknapokon indult egyik diákpártnak köszönhető! A kezdeményező fiatalok nagyszerű története a kép alatt olvasható.

A templom főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A toronyórák históriáját Kedves Olvasónk, Tóth Zsolt írta le nekünk: „1989-ben pártot alapítottunk arra, hogy óra kerülhessen a toronyba, Torony Párt néven. Igaz, az egyetemi napok alatt ezt a célt nem sikerült elérnünk, de a gyűjtésünkből, az egyetem felajánlásából és toronyórás cég felajánlásából megszületett az óra (talán '92-ben). Én voltam az ötletgazda és a párt szóvivője, a pártelnök Zsótér Zsolt, a hangulatért Korbel Péter volt a felelős. Zsótér és én vegyész, Korbel angol–magyar szakos volt (és így is végeztünk), de számos vegyész, kémiaszakos és bölcsész segítette a pártot. Sajnos a diákrektor-választást nem nyertük meg, de az idő minket igazolt” – fogalmazott Tóth Zsolt.

A főkapu címere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. július 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

2026. június 16., kedd

A Jézus Szíve templom, mely este keresztként fénylett

A Jézus Szíve templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen majdnem legkisebb méretű, de annál különlegesebb formájú temploma a Mikes Kelemen utcában található, az egykori Debreceni Dózsa pályája mellett. Idelátogattunk a minap, útban a közeli tisztviselőtelepre. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 1935–1936-os építés. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Az imahely létrehozását Kummergruber Emil piarista tanár szorgalmazta, aki ezért 1934 januárjában indított gyűjtést. Az egyházmegye honlapján az is olvasható, hogy a Jézus Szíve templom Debrecen második római katolikus templomaként 1935. június 1-től 1936. június 14-ig épült.

Az oltár 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 700 lelket befogadó templomot az a Jost Ferenc tervezte, akinek a Faraktár utcán álló Szent István-templomot (1938) köszönhetjük, ugyanakkor az ő munkáját dícséri az egykori családi villája is a Füredi út és a Nádor utca sarkán. A gyülekezeti hely szokatlan módon kubista építészeti stílusú. A Jézus Szíve templom épületének kereszt alakú főhomlokzatában eredetileg átlátszó üveg volt, így a belső fények révén esténként (amíg nem épült elé az iskola) a mai Kassai útról is jól látható volt a gyülekezeti hely, mint egy nagy világító kereszt.

Jézus-ábrázolások. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sokan emlékeznek arra is, hogy korábban a templomnál működött a Zsibogó. Napjainkban a templom előtti parkba facsemetéket ültettek, ami nem baj, viszont ha megnőnek, akkor a látványt várhatóan zavarni fogják.

Az 1936-os átadás után. Repró: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A templombelső 2013 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

2026. május 22., péntek

Az Attila téri templom – a Ti szép fotóitokon

A Wesselényi felől, 2019 január. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Attila téri görögkatolikus főszékesegyház renoválásáról szóló cikkünkhöz annyi fotót kaptunk Kedves Olvasónktól, hogy ezeket külön is közzétesszük.

A fenti archív képeslap másolatát is egy Kedves Olvasónk, Nagy Zoltán osztotta meg a közösségünkkel. Az alábbi képet Oláh Marianna csatolta a templom belsejéről.

A templom ikonosztázionja. Fotó: © Oláh Marianna

A következő fotót Polcz Tibornak köszönhetjük. Nem mellesleg a templomot 1910. május 22-én adták át, s fj. Bobula János tervezte, aki a pénzügyi palotát is megtervezte. A neobizánci stílusú görögkatolikus templomot Firczák Gyula püspök szentelte fel az Istenszülő oltalmának tiszteletére.

A belső tér 2020 augusztusában. Fotó: © Polcz Tibor

Akkoriban megannyi szép zöldfelület díszítette az Attila tér és a mai Wesselényi utca környékét. A templomot 1950 és 1958 között festette ki Szegedi Molnár Géza. A szentélyt és a templomhajót elválasztó ikonosztáziont a templom átadásának századik évfordulóján, 2010-ben szentelték meg. A templom szintén díszes szószékéről Yudit Len mellékelt fotót a megosztásunkhoz.

A szószék. Fotó: © Yudyt Len

Az évek során egyre rosszabb állapotba került gyülekezeti hely utcai falainak renoválása 2024 január elején kezdődött. Ez része a 2023 októberében beindított külső-belső renoválásnak, amelyben a park megújítása is szerepel. A kivitelezés várhatóan két évig tart.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ismét egy régi képen ámuldozhatunk, ezt a grafikamásolatot Virányi Zsolt csatolta, és a debreceni főszékesegyházunk Szepesjakabfalván álló ikertestvérét ábrázolja.

Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg. Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A parkosítás tervére Zsitvatoroki Dániel hívta fel a figyelmet

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. április 9., csütörtök

Étterem a Csapó utca végén: a régi Szőlőskert „tanszék”

Debrecen híres vendéglője volt a Csapó utca végén a Szőlőskert Étterem. A Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege korabeli fotóján az is látszik, hogy anno az épület mellett haladtak a szintén felejthetetlen 6-os villamosok.

Olvasóink közül Szilágyi Tibor leírta azt is, hogy a II. világháború előtt Nagy Dániel vendéglője volt, ő üzemeltette. Lánya, Sándorné Nagy Margit, a DTE tornásza, aki a magyar csapat tagjaként az 1936-os berlini olimpián bronz, az 1948-as londoni olimpián ezüst érmes volt. Buka György felidézte: „Én dolgoztam is ott. Nagy kerthelysége is volt.” Rajta kívül például Benczéné Szécsi Mária rámutatott: „A műszaki főiskolásoknak Szőlős tanszék. Amíg le nem bontották.” Tóth Viktorné Éva leírta: „Én ötéves voltam, emlékszem sokat jártunk az étterembe. Apukámnak az étteremmel szemben volt egy kis rádiójavító műhelye. Sokszor ott ebédeltünk.” Ugyanakkor Oskar von Roscher nem hiszi, hogy a 60-as években terasza lett volna. „Volt egy söntése meg egy étterme, ahol cigányzene volt, este 6-tól zenefelárral.” Jaros Imrétől végül megtudtuk: „1971. április 30-án zárták be, ott voltam az utolsó este a tanszéken. Utána a Tündébe („Druzsbába”) jártunk sörözni a főiskolából.”

A bal oldali képen a Szőlőskert. Cikk: HBN

A Csapó és a Kút utca sarkán álló vendéglátóhely is a szanálásoknak esett áldozatul, amikor is 1973-ig több mint 100 lakást bontottak le a panelházak megvalósítása érdekében – lásd a fenti cikkben. A közeli Nyíl utcai pékséget ebben az összeállításunkban idéztük meg, a Fácán Sörözőt pedig itt.

A képet Bakó Zoltántól kaptuk, köszönjük szépen!

DBKL

A szemközti templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

2026. március 15., vasárnap

A debreceni egykori Deák utcai nagy zsinagóga

Debrecen egykori legnagyobb zsinagógája 1897 szeptemberében épült meg Jacob Gärtner terveinek eredményeként. A keleties hatású, impozáns imaház 1962-ig állt a régi Deák Ferenc utcában.

Az imahely és környezetének látványa a XX. század elején

A ,,status quo ante" zsidóság 1892-ben határozta el a nagyváros rangjához méltó templom tervezését és felépítését. Ennek érdekében megvásárolták a Nagy Várad utca 2204 és 2205 számú (később Deák Ferenc utca 8. szám alatti) Molnár-féle telket – idézi fel dolgozatában Papp József.

A képeslapmásolatot Vekerdi Károlynak köszönjük

A 600 földszinti és 250–250 karzati ülőhelyes templomot a debreceni Schneider István építhette meg. A 40 méter hosszú és 23 méter széles, téglalap alakú épület sarkaiban lépcsőházak voltak, s a főhomlokzat felőliekre hagymakupolás tornyokat is emeltek. Ez volt a cívisvárosban az egyetlen háromtornyos gyülekezeti hely.

Ma a Petőfi-szobor és a zöld szalagház található itt

A külső homlokzat iszlám hatású megjelenését az egymást váltó négy sor sárga, valamint 10 sor vörös csíkokba rendezett nyerstégla-burkolat is fokozta.

A nagy zsinagóga. Fotó: Déri Múzeum, Benkő László, 1941

A 13 méter átmérőjű kupoladobon két méter sugarú hagymakupola tündökölt, s a csillagot e fölé szerelték, amivel a templom 44 méter magas lett.

A képeslapot a malomparki postai tárlaton repróztuk

A gyülekezeti helyről nagyon sok szép fotó és képeslap készült, ezek közül válogatunk e mostani összeállításunkban.

A kamarapalota 1914-ben, balra a zsinagóga

A fenti képeslapmásolaton a kereskedelmi és iparkamara mellett láthatjuk a zsinagógát, bal szélen.

A képeslapmásolatot V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A környék ezáltal igazán lenyűgöző volt, hiszen onnan karnyújtásnyira ragyogott a Nagyállomás, és ott épült meg a Royal Szálló, valamint a kamarai és a törvényszéki palota is.

A képeslapmásolatot V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A kétnapos avató ünnepség 1897. szeptember 7-én kezdődött. Aztán az 1944-es bombázások és a harcok a zsinagógában is kárt tettek, de nem végzeteseket. Viszont a helyreállítás során, emberi mulasztás miatt a tetőzet meggyulladt, és elpusztult.

Kupola nélkül 1959-ben. Fotó: Fortepan / Mészáros Zoltán

Az életveszélyes szerkezeti részek elbontását 1948 októberében kezdték el. 1962-ig nagy kupola nélkül és hasznosítatlanul állt a zsinagóga az akkor már Petőfi tér nevű városrészben.

Képforrás: Mikolás Tibor életmű-kiállítása

Végül a hatóság kiadta a bontási engedélyt – ,,városrendezési okokból”... (A szomszédos Hunyadi utcáról idekattintva található összeállításunk.)

Az egyik legszebb felvétel. Forrás: Pannon Könyvkiadó, 1991

DBKL

A zsinagóga bontása. Fotó: Déri Múzeum, Fekete Gáborné, 1962

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

2026. március 7., szombat

Debrecen „folyója”, mely árvizeket is okozott: a Tócó

Debrecen híres történelmi vízfolyása a mintegy 26 kilométer hosszú – Zelemér és Sáránd közötti – Tócó, amit a középkori oklevelek Tochzo, Tothzow aqua, Tothzó néven már az 1394., 1415., 1417., 1424. években említenek. Ennek a pataknak a józsai városrészi kiszélesített és mélyített szakaszait látogattuk meg. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Zoltai Lajos leírása szerint a monda úgy szól, hogy a Tócó olyan bővizű forrásból fakadt a zeleméri pusztán, hogy a debreceniek malomkövekkel (más változatban súlyos félszalonnákkal) tömték el, hogy árvízként el ne öntse a várost. A Tócó több ággal ered a hajdúböszörményi földön, abból a Zelemér, Nagyhát, Macs, Cuca nevű pusztákon keresztül vonuló földhátból, ami a legmagasabb pontját a szentgyörgyi Csege-halmon éri el 167 méteren. A Tócó partjain a kő- és bronzkori ember is meglelte a megélhetése legszükségesebb feltételeit, aztán a nyomába léptek a népvándorlás népei is. A Tócó folyását hosszú sorban követő kisebb-nagyobb halmok a történelem előttről valók, néhányat a városi múzeum mindjárt az alapítása után megásatott. Az alábbi friss videónkban a Tócó józsai szakaszát örökítettük meg a katolikus templomnál:

A Tócó 1750 és 1850 között vízimalmot is hajtott, majd 1772 körül másikat is építtetett rá a város a Böszörményi úti új gátnál. A Tócó völgyében, átellenben a később települt Debrecennel, 1900–2100 évvel ezelőtt virágzó agyagipart fejlesztett fel egy valószínűleg kevert barbár nép. De a magyarság is megszállotta ezt az egykor bővizű, halban, vadban gazdag, erdőtől is árnyékolt és védett Tócó-partot. A megélhetés könnyűsége vonzotta ide Debrezun, Salamon, Zelemér, Szentgyörgy, Macs, Lombi (Szent Kereszt), Thurna (Boldogasszonyfalva) és Szepes nevű helységek legelső telepeseit.

A Tócó völgyében, az Újvárosi út mellett a Köntös-gátnál fúrták 1911–14-ben a város vízvezetékét tápláló ártézi kutakat is. A Tócó közelében, a szentgyörgyi Csege-halom táján találták meg 1858-ban a világhírűvé lett hajdúböszörményi bronzkincset is. Napjainkban épp zajlik a Civaqua-program, melynek részeként egy kiegyenlítő víztározót is kialakítottak a Vezér utcai lakótelep mellett. Az 1,2 hektáros létesítmény jóléti célokat is szolgálhat majd. A Tisza vizét a Keleti-főcsatornán és a Tócó-patakon Debrecenbe, Erdőspusztára stb. vezető fejlesztésekről a Civaqua program oldalán olvashatnak.

DBKL

Kapcsolódó összeállításaink:

Keresés ebben a blogban

2026. július 21., kedd

2026. július 11., szombat

2026. június 16., kedd

2026. május 22., péntek

2026. április 9., csütörtök

2026. március 15., vasárnap

2026. március 7., szombat