A debreceni Nagytemplom távoli egytornyú párja

Debrecen jelképének, a református Nagytemplomnak létezik egy különös ikertestvére. Ez a gyülekezeti hely a cívisvárostól 175 kilométerre fekvő Nagybányán található, a híres festőiskola és aranylelőhely településén. Nagybánya temploma (ami szintén református és klasszicista) az óvárosban magasodik, és távolról is igen impozáns. Messziről nézve, első látásra legfeljebb halványan juthat eszünkbe róla a debreceni Nagytemplom, mivel csupán egy tornya van, és az is az épület közepén mutat az égbe.

Nagybánya látképe a református templommal, egy 1965-ben postázott képeslapon. Kiadó: Meridiane

Akkor mitől „ikertestvérek” mégis? Attól, hogy a nagybányai templom egyetlen tornya kísértetiesen hasonlít a debreceni Nagytemplom tornyaira! A Nagybánya óvárosában álló templom tornya az oromzat közepéből nő ki, s köztük egy markáns „golyvázott” párkány húzódik. Az afölötti homlokzat és a kupola az, ami majdnem teljesen megegyezik a debreceni Nagytemplom tornyainak építészeti tagolásával.

A debreceni belváros és a református Nagytemplom a XX. század elején. Reprint: Csokonai Kiadó

A nagybányai kupola színe jellegzetes vörös; eredetileg réz borította, ma azonban horganyzott lemez, amit pirosra festettek. A Romániában álló református templom 1809-ben épült meg, a tornya pedig 1836-ban, 9 évvel a Nagytemplom elkészülte után.

Kádár Géza: Nagybányai részlet napsütésben (nyitóképünk teljes méretben)

A feltételezések szerint Péchy Mihály keze lehet benne, akárcsak a debreceni Nagytemplom tervezésében is.

Ziffer Sándor festménye: A festő kertje (1956)

A debreceni Mackós kút, valamint a Haldokló oroszlán, a Wallenberg-szobor és sok más alkotásunk távoli testvérei ebben az összeállításunkban ismerhető meg sok különleges fotóval.

„Egytornyos” beállításban a debreceni Nagytemplom a Hatvan utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ziffer Sándor: Zazar-part Nagybányán, 1949. Reprodukció: Villás Galéria

A Mackós kút és sok szép szobrunk ikertestvérei

Debrecen szobrait és a történeteiket tanulmányozva érdekes felfedezéseket tehetünk. Ilyen az is, hogy több alkotásunknak létezik ikertestvére is valahol az országban vagy a nagyvilágban.

A debreceni Piac utca Merkúr-szobra (Gregersenné Lux Alice, 1940) és a Budapest II. ker. Bem utcai párja, Hermész (Gregersenné Lux Alice, 1937). Mindkét házat a férj, Gregersen Hugó tervezte. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Sas utcán állt macis kútnak (Medgyessy Ferenc művének) például a Budapest II. kerületi Nagy Imre téren örökítettük meg a párját. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Honvédtemetőnkkel együtt a ,,Haldokló oroszlán" is megújult a minap. Az 1899 óta ott található (korábban az Emlékkertben álló, azelőtt pedig rejtegetett) szobrot az a Marschalkó János készítette, aki a fővárosi Lánchíd (1849/1949) oroszlánjait is megalkotta. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kádár Géza magyar festő (1878–1952) műve: Nagybányai részlet napsütésben

Hasonlóképpen párja van Budapesten a mi Déri téri Táncosnőnknek, a Kálvin téri Bocskai-szobornak, az Oláh Gábor utcai ,,Szoptató anyának", valamint a Kollégium Petőfi-szobrának is. Sőt: Nagybányán a Nagytemplomunknak is (lásd a fenti kompozíción)!

Létezik debreceni példa is, hiszen a Déri téri gyönyörű Merengő szobornak a Köztemetőben található a testvére. Mindkettőt Debreczeny Tivadar készítette.

A Kút utcára ,,csavargott" hangyák. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Piac utcai hangyaszázadnak a Kút utcában bujkál néhány tagja, a Bem téri Trianon-emlékművünknek ugyanakkor Balfon áll a párja (mely nem csonka).

Petz Samu református temploma a budapesti Szilágyi Dezső téren (1896) és a debreceni Méliusz téren (1887). Fotók: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Verestemplom párját (melyet szintén Petz Samu tervezett) Budapesten, a Debrecen hajó mellett fedeztük fel. Mindemellett pedig bizony a debreceni Pallagi úti Wallenberg-emlékműnek is van pesti társa.

A Pátzay Pál által készített Wallenberg-emlékmű, a ,,Kígyóölő" a Tevánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Anya gyermekével címet is viselő kompozíció minden bizonnyal Debrecennek az egyik legismertebb szobra, hiszen Budapesten és Szolnokon is vannak róla másolatok, sőt anno az ezerforintos bankjegyen is szerepelt a képe. A debreceni művet (melyet Medgyessy Ferenc készített Maria Kienich-ről és a kislányukról) 2009-ben helyezték el az Oláh Gábor utcai játszótérnél.

Az ,,Anya gyermekével" (a ,,Szoptató anya") az Ötholdas pagony mellett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az egytornyú Nagytemplom

Kádár Géza magyar festő (1878–1952) műve: Nagybányai részlet napsütésben

Debrecen jelképének, a református Nagytemplomnak létezik egy különös ikertestvére. Ez a gyülekezeti hely a cívisvárostól 175 kilométerre fekvő Nagybányán található, a híres festőiskola és aranylelőhely településén.

Balla Béla: A Zazar Nagybányán, 1926 (Reprodukció: Villás Galéria)

Nagybánya temploma (ami szintén református és klasszicista) az óvárosban magasodik, és távolról is igen impozáns. Messziről nézve, első látásra azonban még legfeljebb halványan juthat eszünkbe róla a debreceni Nagytemplom, mivel csupán egy tornya van, és az is az épület közepén mutat az égbe. Akkor mitől „ikertestvérek” mégis? Attól, hogy a nagybányai templom egyetlen tornya kísértetiesen hasonlít a debreceni Nagytemplom tornyaira!

Nagybánya látképe a református templommal, egy 1965-ben postázott képeslapon. Kiadó: Meridiane

A Nagybánya óvárosában álló templom tornya az oromzat közepéből nő ki, s köztük egy markáns „golyvázott” párkány húzódik. Az afölötti homlokzat és a kupola az, ami majdnem teljesen megegyezik a debreceni Nagytemplom tornyainak építészeti tagolásával. A nagybányai kupola színe jellegzetes vörös; eredetileg réz borította, ma azonban horganyzott lemez, amit pirosra festettek.

A debreceni belváros és a református Nagytemplom a XX. század elején. Reprint: Csokonai Kiadó

A Romániában fekvő Nagybánya református temploma egyébként 1809-ben épült meg, a tornya pedig 1836-ban. Furcsamód ennél többet alig tudni róla, mivel nem ismerik az alkotóit és a munka költségeit sem. 

Ziffer Sándor festménye: A festő kertje (1956)

A feltételezések szerint Péchy Mihály keze lehet benne, akárcsak a debreceni Nagytemplom tervezésében is, ami 1824-ben nyerte el a mai formáját. A Mackós kút, a Haldokló oroszlán és sok más alkotásunk távoli testvérei ebben az összeállításunkban ismerhető meg sok különleges fotóval.

„Egytornyos” beállításban a debreceni Nagytemplom a Hatvan utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ziffer Sándor: Zazar-part Nagybányán, 1949 (Reprodukció: Villás Galéria)

DBKL

P. Kováts Ferenc: Nagybányai táj a Zazarral (Reprodukció: Villás Galéria)