Az 1860-as és 1950-es évek közti Debrecen 13 régi képen

A mai Piac utca 22–24. szám alatti üzlet 1933-ban. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leó. Repró: © Debreceni Képeslapok

Debrecen XIX–XX. századi életére és épületeire csodálkozhatunk rá a mostani válogatásunkban, amelynek képeit a Modem és a Déri Múzeum közös „Holnemváros” című tárlatán repróztuk.

A Kossuth utca 1913 előtt a színháznál és a Komáromy-háznál. Fotó: Déri Múzeum, Ismeretlen Szerző. Repró: © Debreceni Képeslapok

A fenti képen a Kossuth utca látható a színházzal (jobbról) és az 1913-ban lebontott Komáromy-házzal, aminek a helyére a pénzügyi palotát emelték. A következő fotográfián a Haldokló oroszlán című szobor szerepel még a Kálvin téri Emlékkertben, a Honvédtemetőbe való 1899-es áttelepítése előtti időkből. Marschalkó János műve már 1861-ben elkészült, de a kiegyezésig rejtegetni kellett.

A Haldokló oroszlán című szobor 1868-ban az Emlékkertben. Fotó: Déri Múzeum, Letzter testvérek. Repró: © Debreceni Képeslapok

Szintén a Nagytemplom mögött állt a Szabadságszobor is, amit a lakosság nemteszése miatt végül beöntöttek. A helyén 1906 óta a Bocskai-szobor található.

A Szabadságszobor. Fotó: Déri Múzeum, Kiss Ferenc. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Modem és a Déri Múzeum közös kiállításán repróztuk a Csapó–Dégenfeld-sarki házak fotográfiáját, valamint a Csapó utcai tűzoltóság életét illusztráló dokumentumot is.

A Csapó utca és a Dégenfeld tér sarka az 1920-as években. Fotó: Déri Múzeum, Ismeretlen Szerző. Repró: © Debreceni Képeslapok

Gyakorlat a Csapó utcai tázoltóságon, 1933-ban. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leó. Repró: © Debreceni Képeslapok

Szintén 1933: a mai Piac utca 22–24. alatti üzlet. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leó.  (Nyitóképünk teljes méretben.) Repró: © Debreceni Képeslapok

Az alábbiakban átlépünk az 1940-es évekbe...

A Deák utcai nagy zsinagóga 1941-ben.
Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Deák utcai nagy zsinagóga több felvételen is szerepel. A folytatás előtt még íme egy járműszemle:

A Magyar Vasútforgalmi Rt. első 10 helyközi autóbuszának avatása a Salétrom utcai telepén, 1947 tavaszán.
Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Petőfi szobor avatása 1948-ban. Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az 1950-es évek Debrecenéről ugyancsak lélegzetelállító felvételeket mutatott be a kiállítás.

A Vár utca 1951 tavaszán. Fotó: Déri Múzeum, Gerő László. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Vár utca 10. szám alatti udvar 1952-ben. Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Vörös Hadsereg útja 1952-ben egy szuper hirdetőoszloppal és korabeli emberekkel.
Fotó: Déri Múzeum, Ismeretlen Szerző. Repró: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A volt Deák utcai nagy zsinagóga a bontása idején, 1962-ben. Fotó: Déri Múzeum, Fekete Gáborné. Repró: © Debreceni Képeslapok

Hol sírjaik domborulnak: a debreceni Hősök Temetője

Debrecen egyik katonai, háborús nyughelye, a Hősök Temetője (más néven a Honvédtemető) a csigekerti Honvédtemető utca 36. szám alatti parkban és a Csige-halmon található. Az általunk 2023. nyarán meglátogatott, gyönyörű sírkert az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak is fontos debreceni emlékhelye – hangsúlyozza az egykori Debreceni Művelődési Központ múltidéző leírása.

A Hősök Temetőjének északkeleti parcellája a főkapu mellett, 2023 nyarán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A leírás szerint Szabó Márton mezőrendőr kapitány a régi járványtemetőnél kialakított közös sírba temettette el az 1849. augusztus 2-i, debreceni ütközet 112 honvéd és 634 orosz áldozatát. Itt temethették el azt a mintegy ezer oroszt is, akik a járványkórházakban hunytak el 1850. július 23-ig.

„Honvédek, névtelen félistenek nyugszanak itt” – hirdeti a márvány emlékmű. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Honvédtemető egyik központi alakja a „Haldokló oroszlán” című szobor, ami 1899 óta ott található a mauzóleum főlépcsőjén. A korábban az Emlékkertben álló, azelőtt pedig rejtegetett szobrot az a Marschalkó János készítette, aki a fővárosi Lánchíd (1849/1949) oroszlánjait, valamint a debreceni Csokonai Színház eredeti szobrait is megalkotta. A Hősök Mauzóleuma 1932-ben nyílt meg Lechner Jenő és Szontágh Pál építészek tervei alapján.

A Csige-dombra épített mauzóleum hátsó része 2023 nyarán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Honvédtemetőt az I. világháborúban, 1915. január 20-án nyitották meg a Debrecenben elhunyt katonák számára, Hősök Temetője néven. A leírás szerint a több ezer itt nyugvó közé már a háború alatt 61, majd 1953-ban további 17 német katonát is eltemettek.

A mauzóleum fémkapuit ilyen koszorús bajonettek is díszítik. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A leírás kitér arra is, hogy 1943-tól a II. világháború áldozatai számára ismét használatba vették a Hősök Temetőjét. Az idetemetett német katonákat 2014-ben exhumálták, és a budaörsi Német Katonai Temetőbe vitték. A létesítményt a városi képviselő-testület 1945. május 25-én záratta be hivatalosan, azóta a katonákat is a Köztemetőben temették el.

A Haldokló oroszlán című kőszobor a mauzóleum főlépcsőjén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Érdekesség továbbá az is, hogy a 3. honvéd és népfelkelő gyalogezred emlékműve 1961 és 1987 között szintén a Honvédtemetőben állt. A katonát ábrázoló, hatalmas szobor napjainkban a Kossuth Laktanyában található, eredetileg pedig (1940 májusától) a mai Nagy Lajos király tér volt a helye. Végül, visszatérve a Honvédtemetőhöz: a sírkert díjtalanul látogatható a nyitva tartási időben.

A fiatalon elhunyt Vitéz Bessenyei Lajos pilóta főhadnagy sírköve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• Az ősi Basahalom szomorú históriája és kálváriája
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• A zeleméri templomrom
• Az Ördög árka
• A dombostanyai templomrom
• Az 1849-es debreceni csata mementói
• A Debreceni Köztemető

Az I. világháborúban elhunyt katonák emlékműve a temető nyugati végében. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kettővel fentebb bemutatott pilótasír felirata. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az 1860-as és 1950-es évek közti Debrecen eltűnt arcai

Debrecen XIX–XX. századi életére és épületeire csodálkozhatunk rá a mostani válogatásunkban, amelynek képeit a Modem és a Déri Múzeum közös „Holnemváros” című tárlatán repróztuk.

A Kossuth utca 1913 előtt a színháznál és a Komáromy-háznál. Fotó: Déri Múzeum, Ismeretlen Szerző. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az első felvételen a Kossuth utca látható a színházzal (jobbról) és az 1913-ban lebontott Komáromy-házzal, aminek a helyére a pénzügyi palotát emelték. A következő fotográfián a Haldokló oroszlán című szobor szerepel még a Kálvin téri Emlékkertben, a Honvédtemetőbe való 1899-es áttelepítése előtti időkből. Marschalkó János műve már 1861-ben elkészült, de a kiegyezésig rejtegetni kellett.

A Haldokló oroszlán című szobor 1868-ban az Emlékkertben. Fotó: Déri Múzeum, Letzter testvérek. Repró: © Debreceni Képeslapok

Szintén a Nagytemplom mögött állt a Szabadságszobor is, amit a lakosság nemteszése miatt végül beöntöttek. A helyén 1906 óta a Bocskai-szobor található.

A Szabadságszobor. Fotó: Déri Múzeum, Kiss Ferenc. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Modem és a Déri Múzeum közös „Holnemváros” című tárlatán repróztuk a Csapó–Dégenfeld-sarki házak fotográfiáját, valamint a Csapó utcai tűzoltóság életét illusztráló dokumentumot is.

A Csapó utca és a Dégenfeld tér sarka az 1920-as években. Fotó: Déri Múzeum, Ismeretlen Szerző. Repró: © Debreceni Képeslapok

Gyakorlat a Csapó utcai tázoltóságon, 1933-ban. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leó. Repró: © Debreceni Képeslapok

Szintén 1933: a mai Piac utca 22–24. alatti üzlet. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leó. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az alábbiakban átlépünk az 1940-es évekbe...

A Deák utcai nagy zsinagóga 1941-ben.
Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Deák utcai nagy zsinagóga több felvételen is szerepel. A folytatás előtt még íme egy járműszemle:

A Magyar Vasútforgalmi Rt. első 10 helyközi autóbuszának avatása a Salétrom utcai telepén, 1947 tavaszán.
Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Petőfi szobor avatása 1948-ban. Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az 1950-es évek Debrecenéről ugyancsak lélegzetelállító felvételeket mutatott be a kiállítás.

A Vár utca 1951 tavaszán. Fotó: Déri Múzeum, Gerő László. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Vár utca 10. szám alatti udvar 1952-ben. Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Vörös Hadsereg útja 1952-ben egy szuper hirdetőoszloppal és korabeli emberekkel.
Fotó: Déri Múzeum, Ismeretlen Szerző. Repró: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A volt Deák utcai nagy zsinagóga a bontása idején, 1962-ben. Fotó: Déri Múzeum, Fekete Gáborné. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Mackós kút és sok szép szobrunk ikertestvérei

Debrecen szobrait és a történeteiket tanulmányozva érdekes felfedezéseket tehetünk. Ilyen az is, hogy több alkotásunknak létezik ikertestvére is valahol az országban vagy a nagyvilágban.

A debreceni Piac utca Merkúr-szobra (Gregersenné Lux Alice, 1940) és a Budapest II. ker. Bem utcai párja, Hermész (Gregersenné Lux Alice, 1937). Mindkét házat a férj, Gregersen Hugó tervezte. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Sas utcán állt macis kútnak (Medgyessy Ferenc művének) például a Budapest II. kerületi Nagy Imre téren örökítettük meg a párját. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Honvédtemetőnkkel együtt a ,,Haldokló oroszlán" is megújult a minap. Az 1899 óta ott található (korábban az Emlékkertben álló, azelőtt pedig rejtegetett) szobrot az a Marschalkó János készítette, aki a fővárosi Lánchíd (1849/1949) oroszlánjait is megalkotta. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kádár Géza magyar festő (1878–1952) műve: Nagybányai részlet napsütésben

Hasonlóképpen párja van Budapesten a mi Déri téri Táncosnőnknek, a Kálvin téri Bocskai-szobornak, az Oláh Gábor utcai ,,Szoptató anyának", valamint a Kollégium Petőfi-szobrának is. Sőt: Nagybányán a Nagytemplomunknak is (lásd a fenti kompozíción)!

Létezik debreceni példa is, hiszen a Déri téri gyönyörű Merengő szobornak a Köztemetőben található a testvére. Mindkettőt Debreczeny Tivadar készítette.

A Kút utcára ,,csavargott" hangyák. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Piac utcai hangyaszázadnak a Kút utcában bujkál néhány tagja, a Bem téri Trianon-emlékművünknek ugyanakkor Balfon áll a párja (mely nem csonka).

Petz Samu református temploma a budapesti Szilágyi Dezső téren (1896) és a debreceni Méliusz téren (1887). Fotók: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Verestemplom párját (melyet szintén Petz Samu tervezett) Budapesten, a Debrecen hajó mellett fedeztük fel. Mindemellett pedig bizony a debreceni Pallagi úti Wallenberg-emlékműnek is van pesti társa.

A Pátzay Pál által készített Wallenberg-emlékmű, a ,,Kígyóölő" a Tevánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Anya gyermekével címet is viselő kompozíció minden bizonnyal Debrecennek az egyik legismertebb szobra, hiszen Budapesten és Szolnokon is vannak róla másolatok, sőt anno az ezerforintos bankjegyen is szerepelt a képe. A debreceni művet (melyet Medgyessy Ferenc készített Maria Kienich-ről és a kislányukról) 2009-ben helyezték el az Oláh Gábor utcai játszótérnél.

Az ,,Anya gyermekével" (a ,,Szoptató anya") az Ötholdas pagony mellett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A szabadságharc emlékhelyei

Debrecen honvéd relikviáiról Korompai Balázs történész muzeológus tartott tárlatvezetést a Déri Múzeumban az 1848 emlékezete című kiállításon.

A 2017 márciusában közzétett gyűjteményválogatásban tekinthettük meg a fenti archív fotókat is, amik a Haldokló oroszlán című szobrot és a csigekerti katonai temető központi emlékművét mutatják a korai időkben. Lent pedig a toronysisakos Kistemplom macskaköves környezete csodálható meg a XX. század legelejéről, s a felvételnek az is érdekessége, hogy a Szilágyi–Andaházi-házon még megvan az az erkély, amiről Kossuth Lajos intézett lelkesítő beszédet a debreceniekhez. Az erkélyt furcsamód lebontották; igaz, a rácsa egy – monogramos – darabja az udvar emeleti gangján rejtőzik...

DBKL