 |
| A szépség és a fájdalom kifejezői. Fotók: © Debreceni Képeslapok |
„Él” Debrecenben két csodálatos, finom vonású nő: Debreczeny Tivadar szobrászművész bronz leányalakjai. Az egyik akt a Déri tér ékessége, míg az ifjabb teremtménynek a Köztemető az otthona. A Mester 1930-ban alkotta meg a Merengő című kompozíciót, mely a püspöki palota felőli szegletben húzódik meg egy fa alatt.
Karcsú alakját a legtöbbször tarka virágok övezik, így ez a
légiesen könnyed mű olyan, mint egy életre kelt tündérlány,
aki épp csak megpihent a Déri téren. A
szintén ülő húga mintha az ikertestvére lenne.
Ezt a szobrot 1933-ban állították fel Felsővályi Nagy Frigyes tábornok
síremlékeként a Köztemetőben.
A Kassai úti kapu közelében megbújó hölgy szinte minden
porcikájában a belvárosi párját idézi, de leginkább a kecses
lábaik árulják el, hogy egyívásúak.
A
cívisvárosban más alkotásai is találhatók Debreczeny Tivadarnak.
A temetőben van egy álló nőalakja is (a Csatári-síremlék),
ugyanakkor ő készítette Kenézy Gyula mellszobrát (ami a
nőgyógyászati klinika előtt áll), valamint Kerekes Ferenc és
Szikszai György domborműveit is, melyek a Református Kollégium
árkádját díszítik. A Merengő mellett a legismertebb
kompozíciója a 39-es Gyalogezred emlékműve a Medgyessy sétányon. DBKL
 |
| A 39-es Gyalogezred emlékműve a Medgyessy sétányon. Fotók: © Debreceni Képeslapok |
Felhívjuk
a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják
a Debreceni
Képeslapok fotóit
és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról,
akkor
az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga
után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 |
| Debreczeny Tivadar megvalósulatlan szoborterve egy korábbi tárlaton, a Belvárosi Művelődési Házban |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése