Az Árpád téri templom anno és most

Debrecen egyik különleges temploma az Árpád téren tör a magasba. Ezt az 1914-ben felszentelt gyülekezeti helyet látogattuk meg 2026. július 21-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A toronykakas. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első fotónkon a torony tetején sárgálló református jelképet örökítettük meg, melynek nincsen párja a cívisvárosban. A templom körül manapság már igen nagy a forgalom, így emiatt is érdemes egybevetni azzal, hogy milyen lehetett korábban a városrész. Erre mutatunk példát az alábbi képpárral.

1953 és 2026. Régi fotó: Fortepan / Nagy Gyula

A legutóbbi ottjártunkkor a főtorony erkélyszintjét is lencsevégre kaptuk. Korábban egyszer már körbenézhettünk onnan, és bizony páratlan panoráma tárul fel e magaslesről. Jó lenne, ha valamilyen módon látogathatóvá tennék a turisták és a helyi közönség  számára ezeket az erkélyeket!

Toronyerkélyek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A templomnak a Nyíl utca és az Árpád tér felől is nagy, szép rózsaablakai vannak. A következő képen az utóbbi pompázik. Aki teheti, nézze meg a templom belső tereit is, valamint összeállításunk utolsó fotóját, amelyen a még hihetetlenül más Rakovszky utca irányából tárul fel a templom!

Egy rózsaablak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

• A Nagytemplom
• A Kistemplom
• A Szent Anna Székesegyház
• Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház
• A Verestemplom
• Az Árpád téri templom
• A Deák utcai nagy zsinagóga
• A tócóskerti görögkatolikus templom
• Az Egyetemi templom
• A Faraktár utcai református templom
• A Jézus szíve templom
• A józsai fatemplom
• Debrecen legkisebb imahelye
• A Mester utcai gyülekezet temploma
• A fancsikai templomrom
• A zeleméri templomrom
• Az egri bazilika

1958-as fotó: Fortepan / Török Kálmán

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

1907. április 19. – a nap, amikor utoljára volt látható a Kistemplom toronysisakja

Debrecen egyik jelképe a református Kistemplom a Piac utca és a Széchenyi utca sarkán. A jellegzetes bástyaszerű épületet Csonkatemplomként is ismerjük, miután egy vihar megrongálta, majd pedig a „helyreállítók” eltávolították a toronysisakját.

Régi szép képeslapokon

A Kistemplom ma is álló falainak megépítéséhez 1719. szeptember 24-én kezdtek hozzá, és 1720 tavaszára már tető alatt volt a templom.

Napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A torony alapjait 1722-ben kezdték lerakni, s 1725-ben húzták fel a két harangot, és helyezték el az óraszerkezetet.

A főutca 1900 előtt, Löfkovits Arthur üzletétől

Az új torony rézgombját 1726. december 5-én tették fel. Ugyanakkor alakították ki a hagymaformájú toronysisakot, amire magasra kinyúló, egy méter átmérőjű, aranyozott rézcsillagot tettek. A templomot az idők során újabb tűzvész, majd földrengés is károsította.

Szegedi Károlynak köszönjük az AI-grafikát

Végül is megmaradt a régi épület és a torony, de ezeket új tetővel látták el. A templom külső formáját romantikus stílusúra változtatták meg. A Kistemplom (jobbról) és az András-templom látványa a Német (ma Széchenyi) utcai piacról, az 1802-es tűzvész előtt:

A képet a Déri Múzeum kiállításán repróztuk

A kerítést lebontották, s a templom északi oldalán lévő telekrészt átadták a tanácsnak az utcatorkolat (Széchenyi utca) szélesítésére. Az ezért kapott 780 ezer téglából bazársort építettek a nyugati és déli oldalra azért, hogy azok bevételeiből fedezzék az új templom költségeit.

A Kistemplom már toronysisak nélkül

1907. április 19-én azonban erős szélvihar tépte le a toronysisak bádogjának egy részét. A presbitérium ideiglenes lapos tető építését határozta el, ami Tóth István építész tervei alapján angol mintájú pártakoronaként, csipkés attika falazattal készült el.

Fotó: Déri Múzeum, Debreczeni Képes Kalendáriom

Ez azóta is megmaradt. 1925-ben ismét majdnem lebontották a Kistemplomot, ám Schulek Frigyes javaslatára a renoválás mellett döntöttek – ennek eredményeként 1928-ban tarthattak újra hálaadó istentisztelet a Kistemplomban.

A mai Kistemplom története képekben

Az alábbi múltidéző galériánk fotóit készítette: Csobaji Előd, Tulok Ferenc, Vass Attila Tamás. A régi másolatokat V. Pákozdi Károly Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc töltötték fel a gyűjteményeikből a Facebook-oldalunkra. Reprintek: Csokonai Kiadó, TKK, Uropath.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kapcsolódó összeállításaink:

• Megszépült a Szabadságtelepi Református Templom
• Az Attila téri görögkatolikus templom
• Legkisebb imahelyünk
• A tócóskerti görögkatolikus templom
• Az utolsó hagymakupolánk
• A Kistemplom
• A Nagytemplom
• A józsai fatemplom
• A Jézus szíve templom

Szegedi Károlynak köszönjük az AI-grafikákat

Amikor még autók jártak a debreceni Nagytemplomnál

A debreceni belváros ezredforduló előtti, egyúttal a sétálóövezet kialakítását megelőző arca elevenedik meg a most megosztott felvételen. E szép retro kép (melyben a cikk végén gyönyörködhetünk teljes méretben) nemcsak ezek miatt érdekes, hanem azért is, mert egy ünnepi hangversenyre szóló meghívónak a fő eleme. Ez a koncert 1992. december 16-án volt a Nagytemplomban, ahol a Kodály Kórus és Karasszon Dezső orgonaművész adott koncertet. A jelenet láttán az is feltűnő, hogy még megvolt az úgynevezett halálkanyar, itt is közlekedtek gépjárművek, hiányzott az üvegpiramis, ám már áll a Kálvin téri üzletház. A Nagytemplom melletti aluljáró története ebben a múltidézésünkben eleveníthető fel.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotós: Ismeretlen

Kapcsolódó múltidézéseink:

• Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
• A halálkanyar
• A távolsági buszállomás
• A modern Nagyállomás
• A 31-es buszok emlékére
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• 40 éve trolival
• A Malév debreceni reptere
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
• Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
• Debrecen közlekedése az 1970-es években
• A vidámpark Li–2-es repülőgépe

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1914. január 18-án felszentelt Árpád téri templom

Debrecen egyik legkülönlegesebb gyülekezeti helye, az Árpád téri református templom a debreceni építész Vecsey Imre és a felesége, Bruckner Karolina adománya révén épülhetett meg a korábbi szarvaspiac, illetve „Csicsogó” területén. A neoromán–eklektikus templomot Tóásó Pál budapesti műépítész tervezte. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Felújítva (2024 január). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyülekezet honlapja szerint  alapkövet 1911. május 11-én helyezték le Dicsőffy József lelkész szolgálatával. A kivitelezést a budapesti Koch Rudolf és Kallós Adolf végezték. A kőfaragványokat az erdőbényei Bech Sámuel, a szobrászati díszítő elemeket a debreceni Somogyi Sándor alkotta meg.

A 2015-ös felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A padokat, szószéket, úrasztalát, karzatokat az egri Pavlovics Lajos, a toronyórákat Kónya László, a kéttonás harangot a kisgejőci Egry Ferenc készítette. 1912. XII. 15-re a pécsi Angster József cége elkészítette a pneumatikus táskaládás, ékfúvókás orgonát, melyet e napon szólaltattak meg először.

Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961

A templomot 1914. január 18-án szentelték fel, az első lelkipásztor Zih Sándor volt. Különlegesség a templom hal formájú, feliratos kilincse is, annak magyarázatát itt mutattuk be. 

A 2015-ben kezdett renoválás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Árpád téri református gyülekezeti hely renoválása 2015-től zajlott két ütemben. A templommal szemközti, egykori vendéglőről, a Szőlőskert Étteremről ebben a cikkünkben írtunk, a hajdani 6-os villamosok története pedig erre az összeállításra látogatva olvasható régi képekkel.

A felújított templom.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1953-as fotó: Fortepan, Nagy Gyula

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

• A Nagytemplom
• A Szent Anna Székesegyház
• Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház
• A Kistemplom
• A Verestemplom
• Az Árpád téri templom
• A Deák utcai nagy zsinagóga
• A tócóskerti görögkatolikus templom
• Az Egyetemi templom
• A Faraktár utcai református templom
• A Jézus szíve templom
• A józsai fatemplom
• Debrecen legkisebb imahelye
• A Mester utcai gyülekezet temploma
• A fancsikai templomrom
• A zeleméri templomrom
• Az egri bazilika

A legnagyobb debreceni író: Szabó Magda

Debrecen halhatatlan, kiváló írója Szabó Magda (1917. október 5. – 2007. november 19.), aki előtt a főtéri szobrán kívül emlékház is tiszteleg a városban a születése 100. évfordulója óta.

Sőt, immár sétány is viseli a nevét. A szülőháza falán még nincs emléktáblája. A Kossuth utcai Dóczy-gimnáziumban lévő múzeum gazdag információkat tárt a közönség elé Szabó Magda és a családja debreceni lakóhelyeiről és az írónak az állatok iránti vonzalmáról és gyermekkori képzeteiről is. A sokoldalú tárlat Szabó Magda családjának minden mozzanatára kitér.

A Szabó Magda Emlékház. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A szobák között Szabó Magda könyvtárát is rekonstruálták egy sarok erejéig. A páratlan kiállításon Szabó Magda családfája is megismerhető, s ezen az is nyomon követhető, hogy miként kapcsolódik össze például a Rickl- és a Kaszanyitzky-vonal.

A csodálatos berendezések között Szabó Magda írógépe is megtalálható. Szabó Magda maga is a Dóczy diákja volt, és tanított is ott. Ez itt például Szabó Magda gimnáziumi tablója. Repró: © Debreceni Képeslapok

A család tagjai nagyon ügyesek voltak, és gyönyörű ruhákat is tudtak készíteni e szép eszközökkel.

A részletes és érdekfeszítő tárlatvezetésen az is megtudható, hogy az író apja, Szabó Elek lelkes amatőr fotós volt. Művei közül többet is megcsodálhatnak az emlékház látogatói.  Nagy erénye a kollekciónak, hogy olyan relikviákat is magában foglal, amelyek civilként és szinte intim pillanatban ábrázolják Szabó Magdát.

Ilyen a fésülködős kép, valamint a fürdőruhás és a kirándulós felvétel is róla. A Szabó Magda és Ady Endre elképzelt találkozásáról szóló összeállításunk idekattintva olvasható.

Szabó Magda szülői háza a 105. születésnapján

Szabó Magda szülői házát is megörökítettük a Domb utcában, lásd a fenti képen.

Szabó Magda egyik írógépe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunk végén Szabó Magda szobrát és a nagyerdei Szabó Magda sétányt is megtekintjük.

A Szabó Magda sétány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

E. Lakatos Aranka alkotása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További portréink sok fotóval:

• A Művész Úr
• Attila
• Gyarmati Olga olimpiai bajnokunk
• Soós Imre színművész
• Zsindelyné Tüdős Klára
• Karády Katalin Debrecenben
• Petőfi Sándor egy tele Debrecenben
• Petőfi Sándor fia: Zoltán
• Dr. Tippay Benő
• Fazekas Mihály
• Csokonai Vitéz Mihály
• Kölcsey Ferenc
• Oláh Gábor
• Ady Endre
• Radnóti Miklós
• Munkácsy Mihály
• Kovács István borozó- és galériatulajdonos
• „A” Kaszanyitzky
• A jobbágyból lett milliomos: Csanak József
• Ady Endre és Kíváncsi Illi szerelme
• A debreceni arany ember – Steinfeld Mihály
• Irinyi János
• Dr. Seres Géza
• A szegények csodaorvosa: Tippai Benő
• A modellből lett katona: Markovics Zita
• Maksai János képei
• Józsa János munkássága
• Dr. Nagy Attila kompozíciói
• Masits István festményei
• Dr. Vass Györgyi alkotásai
• Nagy Ferenc festményei
• Medveczky Géza munkái
• Sarkadi Dezső képei
• Szeifert Imre kiállítása
• Égerházi Imre festőművész
• Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója
• A debreceni „Kossuth Lajos”
• Ilia de Riska romkastélya
• Balogh Zoltán, a kerekesszékbe kényszerült dzsúdós
• A vonatozás szerelmese, Bányai Sándor
• Tóth Pál idegenvezető
• A Color együttes
• Varga István, a világválogatott kézilabdázó
• Gara Kálmán közlekedéstörténeti gyűjteménye

A Bartók Béla út

Debrecenben a Bartók Béla nevét viselő út az 1945. szeptember 26-án elhunyt zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató előtt tiszteleg, és a Böszörményi utat köti össze a Kisállomás utcával. Ezt a helyet látogattuk meg 2025. szeptember 24-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kórháznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az út híres létesítményei közé tartozik a Mester utcai református gyülekezet temploma, valamint a kórház is. Ezek vonalában volt az utolsó földalatti kerek illemhely, amit immár nemcsak bezártak, hanem lebontottak, és az ottjártunkkor éppen építkezés zajlott a helyén. Nem mellesleg az út neve 1948-ig „Pozsonyi” volt.

Balról volt az „ufóvécé”. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bartók Béla nevét Debrecenben az úton kívül nemzetközi kórusverseny, valamint az Aranybikához tartozó emeleti díszterem is őrzi. A művészt sokrétű kapcsolat fűzi Debrecenhez. Tóth Pál leírása szerint Bartók 1906-ban indult népdalgyűjtő útra, melynek második állomása Debrecen volt. Itt találta meg Szűcs Marcsa énekét, és több melódiát is ezen a környéken jegyzett fel. Sőt, 1925. november 3-án a Budapesti Filharmónia Zenekar kíséretével az 1904-ben komponált rapszódiáját mutatta be az Aranybikában. Aztán 1931. március 1-jén önálló estet adott, majd 1939-ben Zathureczky Endrével is volt szonátaestje ugyanitt. Ezeknek a hangversenyeknek a tiszteletére nevezték el a szálloda nagytermét végül Bartók Teremnek.

A régi katonai kórház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Bencsik Sándor utca
• Egyetem sugárút
• Nyíl utca
• Füredi út
• Thomas Mann utca 
• Huszár Gál utca
• Batthyány utca
• Szent Anna utca
• Csapó utca
• Hatvan utca
• Széchenyi utca
• Piac utca
• Főtér
• Kossuth utca
• Dósa nádor tér
• Varga utca
• Mester utca
• Egyetem tér
• Kassai út
• Faraktár utca
• Kolónia utca
• Pacsirta utca
• Zúgó utca
• Rakovszky utca
• Homok utca
• Hadházi út
• Dorottya utca
• Csillag utca
• Domb utca

A templom és a Malom Hotel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A debreceni Kistemplom születése

A református Kistemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik jelképe a református Kistemplom a Piac utca és a Széchenyi utca sarkán. A jellegzetes bástyaszerű épületet Csonkatemplomként is ismerjük, miután egy vihar megrongálta, majd pedig a „helyreállítók” eltávolították a toronysisakját.

A régi szép idők képeslapjai

A Kistemplom ma is álló falainak megépítéséhez 1719. szeptember 24-én kezdtek hozzá, és 1720 tavaszára már tető alatt volt a templom.

A torony alapjait 1722-ben kezdték lerakni, s 1725-ben húzták fel a két harangot, és helyezték el az óraszerkezetet. Az új torony rézgombját 1726. december 5-én tették fel.

A főutca 1907 előtt, Löfkovits Arthur üzletétől

Ugyanakkor alakították ki a hagymaformájú toronysisakot, amire magasra kinyúló, egy méter átmérőjű, aranyozott rézcsillagot tettek. A templomot az idők során újabb tűzvész, majd földrengés is károsította. Végül is megmaradt a régi épület és a torony, de ezeket új tetővel látták el. A templom külső formáját romantikus stílusúra változtatták meg.

A képet a Déri Múzeum kiállításán repróztuk

A kerítést lebontották, s a templom északi oldalán lévő telekrészt átadták a tanácsnak az utcatorkolat (Széchenyi utca) szélesítésére. Az ezért kapott 780 ezer téglából bazársort építettek a nyugati és déli oldalra azért, hogy azok bevételeiből fedezzék az új templom költségeit.

A Kistemplom már toronysisak nélkül

1907. április 19-én azonban erős szélvihar tépte le a toronysisak bádogjának egy részét. A presbitérium ideiglenes lapos tető építését határozta el, ami Tóth István építész tervei alapján angol mintájú pártakoronaként, csipkés attika falazattal készült el. Ez azóta is megmaradt. 1925-ben ismét majdnem lebontották a Kistemplomot, ám Schulek Frigyes javaslatára a renoválás mellett döntöttek – ennek eredményeként 1928-ban tarthattak újra hálaadó istentisztelet a Kistemplomban.

A mai Kistemplom története képekben elbeszélve

Az alábbi múltidéző galériánk fotóit készítette: Csobaji Előd, Tulok Ferenc, Vass Attila Tamás. A régi másolatokat V. Pákozdi Károly Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc töltötték fel a gyűjteményeikből a Facebook-oldalunkra. Reprintek: Csokonai Kiadó, TKK, Uropath.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

• A Nagytemplom
• A Szent Anna Székesegyház
• Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház
• A Verestemplom
• Az Árpád téri templom
• A Deák utcai nagy zsinagóga
• A tócóskerti görögkatolikus templom
• Az Egyetemi templom
• A Faraktár utcai református templom
• A Jézus szíve templom
• A józsai fatemplom
• Debrecen legkisebb imahelye
• A Mester utcai gyülekezet temploma
• A fancsikai templomrom
• A zeleméri templomrom
• Az egri bazilika