Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Országház. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Országház. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. december 28., vasárnap

Ilyen szép volt az Aranybika 31 évet megélt régi palotája, amit az Országház tervezője alkotott

A Debrecen egyik fő jelképének számító Hotel Aranybika ma ismert szecessziós-eklektikus palotája nem az első épülete ennek a szállodánknak.

1900-as képeslapon

A korábbi időszakokban ugyanis már több házban is működött a szálló. A mostani palotánk elődjének számító vendéglátóhelynek „Szálloda az Aranybikához” volt a neve, szintén a Piac utcán tündökölt, és 1913-ban bontották le.


Ennek emlékét idézzük fel a mostani összeállításunkban a Tőletek kapott gyönyörű képeslapmásolatok segítségével. A fenti reprodukciót Horváth Péter töltötte fel a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára. Az alábbi lapot pedig a Csokonai Kiadó reprintcsomagjából repróztuk. Köszönjük!


Az Aranybika a nevét Bika Bálintról kapta, akinek a családja 1536 óta élt Debrecenben. A leírások szerint az akkori kőházas telküket megvette a város, és 1699-ben nyílt benne fogadó. Az Arany titulust 1810-ben adták neki. Akkor ugyanis rézzel bevont, kovácsolt bikacégért helyeztek a már emeletesre bővített házra. A következő képeslap a Malompark 2022-es szuper tárlatán szerepelt:


Összeállításunk szépséges tárgyát, a Bika míves tornyú, egyemeletes épületét Steindl Imre tervezte. A híres szakember nevéhez nem mellékesen az Országház megtervezése is fűződik. Az alábbi másolatot az „Osztrák–Magyar Monarchia hagyatéka” tette közzé, és a Kistemplom is lenyűgöző rajta.


Az 1882-ben átadott, pazar neoklasszicista hotel rendelkezett az akkori igényeknek megfelelő minden földi jóval és szépséggel, például sörcsarnokkal és táncteremmel is. Végül azonban már nemcsak kicsinek bizonyult, hanem hamar el is avult, ugyanakkor pedig sajnos tűzkárokat is el kellett szenvednie. A Bikának ezt az épületét 1913-ban bontották le.

Az 1910-es képet Lengyel Tamástól kaptuk

Hajós Alfréd és Villányi Lajos új luxus szállója 1914-ben már elkészült, de majd csak a következő esztendő derekán adták át. A grand hotelben már akkor is működött uszodás velneszrészleg, valamint cukrászda, csodálatos étterem, továbbá minden, ami dukált a vendégseregnek. A palota mögött kapott helyet a Bartók Terem, az alatt pedig a Víg Mozi.

A képet Nagy Elemér osztotta meg az olvasóinkkal

Hasonló összeállításaink sok szép régi fotóval:
Nyitóképünk egy változata, melyet dr. Nagy Attila jelentetett meg

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. március 16., szombat

Az Aranybika lebontott épülete a Tőletek kapott képeken


A Debrecen egyik fő jelképének számító Hotel Aranybika ma ismert szecessziós-eklektikus palotája nem az első épülete enne a szállodánknak. A korábbi időszakokban ugyanis már több házban is működött a szálló. A mostani palotánk elődjének számító vendéglátóhelynek „Szálloda az Aranybikához” volt a neve, szintén a Piac utcán tündökölt, és 1913-ban bontották le.


Ennek emlékét idézzük fel a mostani összeállításunkban a Tőletek kapott gyönyörű képeslapmásolatok segítségével. A fenti reprodukciót Horváth Péter töltötte fel a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára. Az alábbi lapot pedig a Csokonai Kiadó reprintcsomagjából repróztuk. Köszönjük!


Az Aranybika a nevét Bika Bálintról kapta, akinek a családja 1536 óta élt Debrecenben. A leírások szerint az akkori kőházas telküket megvette a város, és 1699-ben nyílt benne fogadó. Az Arany titulust 1810-ben adták neki. Akkor ugyanis rézzel bevont, kovácsolt bikacégért helyeztek a már emeletesre bővített házra. A következő képeslap a Malompark 2022-es szuper tárlatán szerepelt:


Összeállításunk szépséges tárgyát, a Bika míves tornyú, egyemeletes épületét Steindl Imre tervezte. A híres szakember nevéhez nem mellékesen az Országház megtervezése is fűződik. Az alábbi másolatot az „Osztrák–Magyar Monarchia hagyatéka” tette közzé, és a Kistemplom is lenyűgöző rajta.


Az 1882-ben átadott, pazar neoklasszicista hotel rendelkezett az akkori igényeknek megfelelő minden földi jóval és szépséggel, például sörcsarnokkal és táncteremmel is. Végül azonban már nemcsak kicsinek bizonyult, hanem hamar el is avult, ugyanakkor pedig sajnos tűzkárokat is el kellett szenvednie. A Bikának ezt az épületét 111 éve, 1913-ban bontották le.

Thaisz Arthur 1910-es képeslapjának másolatát Lengyel Tamástól kaptuk. Köszönjük szépen!

Hajós Alfréd és Villányi Lajos új luxus szállója 1914-ben már elkészült, de majd csak a következő esztendő derekán adták át. A grand hotelben már akkor is működött uszodás velneszrészleg, valamint cukrászda, csodálatos étterem, továbbá minden, ami dukált a vendégseregnek. A palota mögött kapott helyet a Bartók Terem, az alatt pedig a Víg Mozi.

Ezt a gyönyörű képeslapmásolatot Nagy Elemér osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük szépen!

Hasonló összeállításaink sok szép régi fotóval:
Nyitóképünk teljes méretben, melyet dr. Nagy Attila jelentetett meg a képeslapgyűjteményéből

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. február 8., csütörtök

Volt egyszer egy Debrecen tengerjáró hajó


Debrecen nevét a nagyvilágot járva a figyelmes szemlélő olyan meglepő helyeken is felfedezheti, mint például a budapesti Parlamenttel szemközti Duna-part. S hogy hol? Egy hajón, ami a Szilágyi Dezső térnél horgonyoz! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Debrecen hajó és a Parlament látképe a partról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mi a „Nagy ho-ho-horgász” Kolodkó-féle mini kukacszobrában gyönyörködtünk a közelben, amikor megakadt a szemünk a vízi jármű feliratán.

A Debrecen hajó közelében nézelődik a ,,Főkukac". Fotó: © Debreceni  Képeslapok

A Debrecen nevű Duna- és tengerjáró hajót a Wikipédia leírása szerint az Újpesti Hajógyár építette, és 1939-ben bocsátották vízre.

A Debrecen hajó a csepeli szabadkikötőben, 1961-ben. Fotó: Fortepan / Horvath József

Eredetileg Kassa volt a neve, és 1947-ig viselte azt. Debrecen 1947-től 1964-ig volt, végül pedig 1. sz Műhelyhajó néven dolgozott a 2006-os nyugdíjazásáig.

A Debrecen hajó hídja és főkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1947-es dátum azért is érdekes, mert a hajó 1941 és 1944 között hadi szolgálatot teljesített a II. világháborúban. 1944 végén a közelgő Vörös Hadsereg elől Ausztriába menekítették, ahonnan csak 1947-ben hozták haza Magyarországra. Akkor lett a neve Debrecen. 

A Debrecen hajó nemzeti színű kéménye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debrecen hajó „karrierje” ezt követően jutott a csúcsra, hiszen a 60-as évekig a Duna, valamint a keleti mediterrán térség, a Fekete- és a Földközi-tenger kikötői között közlekedett.

A Debrecen hajó felszerelései közül a daruja is megmaradhatott az utókornak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 77,3 m hosszú, valamint 9,86 m széles és 6 m merülésű hajó maximális sebessége csaknem 10,5 csomó volt. Ma ez a hajó a magyar dunai és tengeri flotta utolsó, még meglévő tagja.
 
A Napló cikke 1974. XII. 31-én

2004-ben a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány újíttatta fel, ottjártunkkor pedig rendezvényhajóként a budapesti Szilágyi Dezső téri Duna-parton állomásozott.

A Debrecen hajó hátulja a Lánchíd felől. A hajó mellett egy harmadik város neve: Sopron. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helynek az is érdekessége, hogy a parton a Debrecen hajó vonalában tündököl a Szilágyi Dezső téri református templom, ami a formavilágával és a díszítettségével szintén ismerős lehet a Debrecenből érkezőknek. És nem véletlenül! Hiszen ezt az 1896-ban felavatott templomot is a mi Verestemplomunk, valamint református főgimnáziumunk tervezője, Petz Samu tervezte.

A Debrecen hajó fölött pompázó református templom (balról), valamint a debreceni Méliusz téri Verestemplom, melyeket egyaránt Petz Samu tervezett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sőt, szintén a közelben található a debreceni (egykori) Sas utcai mackós kútnak is az ikertestvére, melyet Medgyessy Ferenc készített.

A debreceni Sas utcai és a budapesti II. kerületi Nagy Imre téri Mackós kút. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. november 3., péntek

A „Szálloda az Aranybikához” – a Tőletek kapott képeken

A Debrecen egyik fő jelképének számító Hotel Aranybika ma ismert szecessziós-eklektikus palotája nem az első épülete enne a szállodánknak. A korábbi időszakokban ugyanis már több házban is működött a szálló. A mostani palotánk elődjének számító vendéglátóhelynek „Szálloda az Aranybikához” volt a neve, szintén a Piac utcán tündökölt, és 110 esztendeje, 1913-ban bontották le.


Ennek emlékét idézzük fel a mostani összeállításunkban a Tőletek kapott gyönyörű képeslapmásolatok segítségével. A fenti reprodukciót Horváth Péter töltötte fel a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára. Az alábbi lapot pedig a Csokonai Kiadó reprintcsomagjából repróztuk. Köszönjük!


Az Aranybika a nevét Bika Bálintról kapta, akinek a családja 1536 óta élt Debrecenben. A leírások szerint az akkori kőházas telküket megvette a város, és 1699-ben nyílt benne fogadó. Az Arany titulust 1810-ben adták neki. Akkor ugyanis rézzel bevont, kovácsolt bikacégért helyeztek a már emeletesre bővített házra. A következő képeslap a Malompark 2022-es szuper tárlatán szerepelt:


Összeállításunk szépséges tárgyát, a Bika míves tornyú, egyemeletes épületét Steindl Imre tervezte. A híres szakember nevéhez nem mellékesen az Országház megtervezése is fűződik. Az alábbi másolatot az „Osztrák–Magyar Monarchia hagyatéka” tette közzé, és a Kistemplom is lenyűgöző rajta.


Az 1882-ben átadott, pazar neoklasszicista hotel rendelkezett az akkori igényeknek megfelelő minden földi jóval és szépséggel, például sörcsarnokkal és táncteremmel is. Végül azonban már nemcsak kicsinek bizonyult, hanem hamar el is avult, ugyanakkor pedig sajnos tűzkárokat is el kellett szenvednie. A Bikának ezt az épületét 110 éve, 1913-ban bontották le.

Thaisz Arthur 1910-es képeslapjának másolatát Lengyel Tamástól kaptuk. Köszönjük szépen!

Hajós Alfréd és Villányi Lajos új luxus szállója 1914-ben már elkészült, de majd csak a következő esztendő derekán adták át. A grand hotelben már akkor is működött uszodás velneszrészleg, valamint cukrászda, csodálatos étterem, továbbá minden, ami dukált a vendégseregnek. A palota mögött kapott helyet a Bartók Terem, az alatt pedig a Víg Mozi.

Ezt a gyönyörű képeslapmásolatot Nagy Elemér osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük szépen!

Hasonló összeállításaink sok szép régi fotóval:
Nyitóképünk máshogyan színezett, de szintén csodás változata, melyet dr. Nagy Attila jelentetett meg

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!