A békebeli Debrecen 1935-ös muzeális képeken

Gyepszőnyegek, fasorok...

Debrecen tovatűnt arcaira csodálkozhatunk rá azokon a régi felvételeken, amelyek a Fortepanon találhatók a 90 évvel ezelőtti cívisvárosról. Ezek közül válogatva, elsőként a békebeli főutca panorámáján ámuldozhatunk a Csapó utca elejénél. A Ted Grauthoff által adományozott fekete-fehér fotón a nagy zsinagóga mellett a Kossuth-sarki még tornyos takarékpalota, a Kistemplom, továbbá az Aranybika Hotel és a Szent Anna templom is szerepel. Az Alföldi Takarékpénztárnak ekkor még a bauxitbetonos első változata állt, s szembetűnő a középen álló egyemeletes épület is – akárcsak az akkor még nem kőtenger főteret ékesítő óriási gyepszőnyeg.

A fenti képpáron a korabeli Nagytemplomban (az első fotó készítésének helyében), valamint vármegyeházában gyönyörködhetünk. Ezután kilátogatunk a Nagyerdei Strandra, ahol igazán szívet melengető jeleneteket örökített meg 1935-ben a nagyszerű fényképész. Jól sikerült pillanat a trambulinról éppen elugró fiatalemberen kívül „Tarzan és Jane” kettőse a parton pózoló csoportban. (A képek adományozói: Kurutz Márton, Plesovszki Ákos, Halmosi Sándor)

Lássuk külön is a vármegyeházát és a konflist...

 

További összeállításaink az 1930-as évekből sok fotóval:

• A kockaköves Szent Anna utca a bérpalotánál, 1936-ban
• Élet a Varga utcánál, 1938-ban
• A békebeli Nagyerdő
• Az 1933-as cserkészdzsembori
• Vakáció – 1936. VI. 28
• A klinikatelep az 1930-as években
• Élet az Aranybikánál, 1934-ben
• Jáki István debreceni képei az 1930-as évekből
• Az 1930-as évek belvárosa

Egy évvel később... Fotó: Fp. / Somlai Tibor

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A belváros 1934-es életképei a gyönyörű fasorokkal

Debrecen fő jelképeiről jelentek meg 1934-es képek a Fortepan kollekciójában, Bor Dezsőnek  köszönhetően. Elsőként az eső utáni főutca hangulatán nosztalgiázhatunk a Kistemplomnál. 

Akkor még bal oldali közlekedés volt. Majd a vármegyeháza és az Arany Angyal Patika melletti épület tárulnak fel a békebeli Piac utca és a Szent Anna utca sarkán, valamilyen sokadalom idején.

A vármegyeházánál

A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett palota teljes arcában a cikk végén gyönyörködhetünk, a Kossuth utcán található másik művük pedig ebben a cikkünkben ismerhető meg.

A díszes főhomlokzat

A fenti pazar képen szemből pompázik az 1913-ban felavatott vármegyeháza szecessziós főhomlokzata, itt pedig az első fotónkat tesszük közzé az eredeti méretében.

Még bal oldali közlekedés volt

Alább rácsodálkozhatunk az Aranybika Szálloda szintén 1934-es életképére:

Élet a Bikánál, 1934-ben

Hajós Alfréd és Villányi Lajos luxusszállója, az Aranybika idén 110 éve, tehát 1914-ben elkészült, de csak a következő esztendőben adták át. A másik debreceni alkotásuk idelátogatva csodálható meg. A Bika 2021. május 6. óta a Mathias Corvinus Collegiumé, amely várhatóan átépítteti és felújíttatja.

A 3. kép teljes méretben

További összeállításaink az 1930-as évekről sok fotóval:

• Az 1933-as cserkészdzsembori
• A kockaköves Szent Anna utca
• Vakáció – 1936. VI. 28.
• Élet a Varga utcánál, 1938-ban
• A békebeli Nagyerdő
• Jáki István fotói
• Orvosok, nővérek a klinikán

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

1940-es képeken a Nagyállomás, klinika, reptér, főutca

Debrecen II. világháború előtti tovatűnt arcain merenghetünk azoknak a páratlan múltidéző felvételeknek a segítségével, amelyeket a Fortepan osztott meg. Az első képen az egykori Petőfi téren lévő Nagyállomás-palota sínek felőli homlokzata pompázik.

A belső Nagyállomás. Fotó: Kókány Jenő

A következő fotó a klinikatelep főépületét mutatja be 1940-ből (amit IV. Károly király avatott fel), amikor Tisza István szobra még ott állt.

A klinika főépülete. Fotó: Tordai György

Egy egészen hihetetlen pillanatot is megörökítettek a korabeli művészek. Itt például az epreskerti repülőtér hangárja előtt sorakozó katonákon ámuldozhatunk:

Reptéri sorakozó. Fotó: Nagy Tibor

És íme újra a nyitóképünk, de már az eredeti méretében...

A Nagyállomás főépülete a sínek felől

Utolsó fotónkon szinte hallani a paták ütemes koppanását és a lovak illatát. A csapat az Apollo Mozinál és a hajdani szomszédos Frohner Szállodánál masírozott akkor éppen. Kellemes időutazást kívánunk mindenkinek, mi pedig a 2025-ös jubileumi sorozatunkban hamarosan 1970-be térünk vissza!

Menetoszlop a főutcán. Fotó: Jóna Dávid

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Élet az 1930-as évek debreceni belvárosában

A Hatvan utca a 4. és a 12. szám között. 

Debrecen 90 évvel ezelőtti múltjáról közölt újabb szép fotókat a Fortepan. A szemlélő ezúttal a Flanek-Falvay-Kováts szerzőtrióval jelzett sorozatban találhat debreceni kincseket az 1930-as évekből. A fenti képen a Hatvan utca páros oldalának elejére csodálkozhatunk rá a Sajó-palotával, az 5-ös villamossal és a korabeli emberekkel.

A Első Debreceni Takarékpénztár palotája

A második felvételen a Kossuth utca és a Ferenc József út (mai Piac utca) sarkán pompázó takarékpénztári palotában gyönyörködhetünk. A képen középtől jobbra a Gambrinus köz, valamint a Hegedűs és Sándor palota is már az épületsorban tündököl.

Fantasztikus pillanatot örökített meg az alábbi felvétel is: a macskaköves Kossuth utca fákkal van beültetve, a pénzügyi palota előtt a 4-es villamos siklik, az Angol Királynő Szálloda előtt pedig (mely a képen nem látszik) konflisok várakoznak.

A pénzügyi palota lovas kocsikkal és 4-es villamossal

A Flanek-Falvay-Kováts szerzőtrió e lélegzetelállító debreceni fotósorozatának vége felé közeledve jöjjön újra a nyitóképünk, de már teljes méretben. Zárásként a Déri térre látogatunk...

További összeállításaink az 1930-as évekből sok fotóval:

• A kockaköves Szent Anna utca a bérpalotánál, 1936-ban
• Élet a Varga utcánál, 1938-ban
• A békebeli Nagyerdő
• Az 1933-as cserkészdzsembori
• Vakáció – 1936. VI. 28
• A klinikatelep az 1930-as években
• Élet az Aranybikánál, 1934-ben
• Jáki István debreceni képei az 1930-as évekből

Nyitóképünk teljes méretbens

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Idilli családi jelenet a Déri téren

Az Aranybika lebontott épülete a Tőletek kapott képeken

A Debrecen egyik fő jelképének számító Hotel Aranybika ma ismert szecessziós-eklektikus palotája nem az első épülete enne a szállodánknak. A korábbi időszakokban ugyanis már több házban is működött a szálló. A mostani palotánk elődjének számító vendéglátóhelynek „Szálloda az Aranybikához” volt a neve, szintén a Piac utcán tündökölt, és 1913-ban bontották le.

Ennek emlékét idézzük fel a mostani összeállításunkban a Tőletek kapott gyönyörű képeslapmásolatok segítségével. A fenti reprodukciót Horváth Péter töltötte fel a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára. Az alábbi lapot pedig a Csokonai Kiadó reprintcsomagjából repróztuk. Köszönjük!

Az Aranybika a nevét Bika Bálintról kapta, akinek a családja 1536 óta élt Debrecenben. A leírások szerint az akkori kőházas telküket megvette a város, és 1699-ben nyílt benne fogadó. Az Arany titulust 1810-ben adták neki. Akkor ugyanis rézzel bevont, kovácsolt bikacégért helyeztek a már emeletesre bővített házra. A következő képeslap a Malompark 2022-es szuper tárlatán szerepelt:

Összeállításunk szépséges tárgyát, a Bika míves tornyú, egyemeletes épületét Steindl Imre tervezte. A híres szakember nevéhez nem mellékesen az Országház megtervezése is fűződik. Az alábbi másolatot az „Osztrák–Magyar Monarchia hagyatéka” tette közzé, és a Kistemplom is lenyűgöző rajta.

Az 1882-ben átadott, pazar neoklasszicista hotel rendelkezett az akkori igényeknek megfelelő minden földi jóval és szépséggel, például sörcsarnokkal és táncteremmel is. Végül azonban már nemcsak kicsinek bizonyult, hanem hamar el is avult, ugyanakkor pedig sajnos tűzkárokat is el kellett szenvednie. A Bikának ezt az épületét 111 éve, 1913-ban bontották le.

Thaisz Arthur 1910-es képeslapjának másolatát Lengyel Tamástól kaptuk. Köszönjük szépen!

Hajós Alfréd és Villányi Lajos új luxus szállója 1914-ben már elkészült, de majd csak a következő esztendő derekán adták át. A grand hotelben már akkor is működött uszodás velneszrészleg, valamint cukrászda, csodálatos étterem, továbbá minden, ami dukált a vendégseregnek. A palota mögött kapott helyet a Bartók Terem, az alatt pedig a Víg Mozi.

Ezt a gyönyörű képeslapmásolatot Nagy Elemér osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük szépen!

Hasonló összeállításaink sok szép régi fotóval:

• Az Aranybika
• Az Aranybika 110 éves kistestvére
• A lefaragott Bika és a Zsolnay-szökőkút
• Luxushotelek a régi belvárosban
• Gyönyorű lett az Angol Királynő Szálló
• Robbantások a főtéren
• A szép cívisváros a gázlámpák korában

Nyitóképünk teljes méretben, melyet dr. Nagy Attila jelentetett meg a képeslapgyűjteményéből

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A szép debreceni főutca 100 évvel ezelőtt és ma

Debrecen főutcáját hajdanában káprázatos növényszigetek ékesítették, ám mégis minden és mindenki jól elfért a sétálóövezetben az akkori viszonyok közepette.

A gyönyörű múlt. Reprint: Uropath. Nagyításért kattints a képre!

Az 1960-as évek derekáig négy fasor futott végig a főutcán (akkori nevén a Vörös Hadsereg útján). Ezek amellett, hogy nagyon hangulatosak és szépek voltak, egyúttal azonnal megkedvelhető hűsölő- és pihenőhelyként is szolgálták a korzózókat. Sőt, a városháza előtt egy fantasztikus kis franciakert is kacskaringózott (mégpedig ugyancsak az 1960-as évek közepéig), és e dekoratív sziget jól ellensúlyozta a terebélyesedő aszfaltot és az egyre nagyobb gépjárműforgalmat. Ez a pazar park bizony már 100 esztendeje is ott pompázott – lásd az akkori Ferenc József utat bemutató, archív képeslapon az Aranybika (1915) és a püspöki palota (1912) társaságában. A macskaköves időkben dús zöld boríthatta a belvárost – amolyan igazi békebeli gazdagsággal...

Napjainkban már szellősebb a Piac utca, ám mégis szűkebbnek tűnik, mint a régi korzó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1915-ből „teleportálódva” a mai Piac utcára, a takarékpénztári palotából készített fotó középpontjában rögtön egy takaros CAF villamos, valamint az előtte elterülő járófelület ragadhatja magával a tekintetünket a Régi Városháza vonalában.

Kettő az egyben típusú párosításunkon még szembetűnőbbek a különbségek

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Amin Kossuth és Sisi is utazott: a debreceni ötös fogat

A Debrecen nevét viselő parádés kocsit pompás paripák húzzák, s díszbe öltözött kocsis és hajdú, illetve huszár is feszít rajta. Mellettük szót ejtünk itt most a debreceni törzsménesről és talyigáról is.

A képeslapmásolatokat V. Pákozdi Károly Zoltántól, Vekerdi Károlytól és Vértesi Ferenctől kaptuk, köszönjük szépen!

Az öt ló közül hátul a rúd mellett balról a rudas van, elöl a bal szélen a láncos. Az elöl középen lévő a gyeplős, míg elöl jobbról az orrbegyesé a hely. Hátul, a rúd mellé jobbról pedig a nyergest fogják.

Muzeális képeslapon Debrecen szabad királyi város ötös díszfogata

Ilyenen utazott Kossuth Lajos 1849-ben Debrecenből Tiszafüredre, s később aztán Ferenc József, Erzsébet királyné és Horthy Miklós is kocsikázott vele. A cívisváros egyébként négyes és kettes fogatokat is fenntartott, Debrecen hagyományos jószágtartó birtoka pedig Hortobágyon volt.

Ötös fogat a nagyerdei Sesztina-villa előtt

A lovakkal és kocsikkal kapcsolatban a debreceni törzsménes is kiemelendő. Ezt – a Debrecen lexikon leírása szerint – kezdetben az elbitangolt, befogott és öröklött lovak alkották, 1843-tól pedig hat nóniusz kanca és más mének alapozták meg a debreceni ló kialakulását. A II. világháború után 20–30 lóval tudott folytatódni a lótenyésztés.

Öt plusz kettes díszkocsi a Hortobágyon, 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

Ismert a debreceni szekér is, aminek egy- és kétrudas változatai is futottak. Ugyanakkor népszerű volt a debreceni talyiga is, ami egylovas és kétrudas eszköz volt (képeslap a cikk végén).

Ilyen is volt: debreceni cívis polgár hetes fogata

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Aki a lovát féken tartotta, de a szavait nem igazán fogta vissza... Kiadó: Barasits

Piac utcai évszázadok

Debrecen főutcája a Nagyállomást, valamint a Nagytemplomot köti össze, és majdnem nyílegyenes. 1915 és '45 között Ferenc József volt a neve, aztán Vörös Hadsereg, manapság pedig ismét Piac.

A XX. század eleje még egy valóban alkotó időszak volt, s a megmaradt felvételek alapján nem nehéz elképzelnünk, hogy mit takart anno a városépítés. Ennek gyönyörű bizonysága a fenti képeslap is.

Lenyűgöző arányban borítja-díszíti növényzet a palotás főutcát – amin pedig nem sokkal azelőtt még épp csak deszkapalló szolgálta a közlekedést. (Reprint: Uropath.) A galéria a képre kattintva is megnyitható.

A '60-as évek oázisa az Aranybika előtt. Fotó: Hotváth Zoltán, Képzőműv. Alap Kiadóváll.

Ez a ma már a fantasztikum kategóriájába tartozó virágszőnyeg a következő fotó tanúsága szerint a vörös csillagos időkben is még ékesítette a városháza előtti korzót. A kép egyébként az 1963-as tűzesetet megelőzően készült, hiszen a Kossuth-sarki takarékpalota tetején még ott pompázik a kupolás torony. (Fotó: Horváth Zoltán / Képzőművészeti Alap.)

Amikor 1911-ben beindult a villamosközlekedés Debrecenben, akkor a Tisza-palota jobbján még egy ma már ismeretlen épület állt, aminek a homlokzatán az Alföldi Takarékpénztár felirat büszkélkedett. A ház azonban mégis rövid életűnek bizonyult, mivel az anyaga (a bauxitbeton) miatt veszélyessé vált, és le kellett bontani. (Reprint: Csokonai Kiadó.)

A helyén új székházat építtetett a pénzintézet. Az 1940-ben átadott létesítmény elüt a környező házaktól, az viszont tény, hogy nemcsak pazar luxuslakások vannak benne, hanem a banki (ma kereskedelmi) része is igencsak magas színvonalú. (Fotó: Ripely Imre / Képzőművészeti Alap.)

Az „Alföldi” alatt később szovjet és felszabadulási emlékművek álltak a Vörös Hadsereg útján. A meghagyott szoborcsoport talapzatán ma – helytelenül – az alkotó neve szerepel hatalmas betűkkel, s ebből a turisták azt gondolhatják, hogy az a címe. Korábban magasabb volt az emelvény, a főutca szélén állt, és mindig sok virág tarkállott körülötte. Tulajdonképpen meglepő, hogy ezt meghagyták a rendszerváltó szobordöntögetők. (Fotó: Tulok Ferenc / Képzőművészeti Alap.)

A „felszabadító szovjet csapatokat köszöntő” szoborcsalád a szemközti Aranybika Szálló felé integetett. A patinás hotelről a szocializmusban is sok szép fotó készült, de itt most az ufólámpás korszakból mutatok egy képeslapot. Virág akkor is sok volt a téren. (Fotó: Fényes Tamás / Képzőművészeti Alap.)

És persze fentről is klassz képeket csináltak a régi profik. Az alábbi fotó a Petőfi téri „Toronyház” tetejéről mutatja a Vörös Hadsereg útját, s a képen kiválóan látszik, hogy miért csak majdnem nyílegyenes a főutcánk. A lapon szereplő lámpaoszlopok meg olyanok, mintha össze lennének toldozva. (Fotó: Csobaji Előd / Képzőművészeti Alap.)

Az utolsó fotó már a Piac utca mai arcát illusztrálja. A képen a Nagytemplom előtti megállót láthatjuk egy új CAF villamossal és a sétálóövezet díszburkolatával.

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai.)

DBKL